Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-25 / 200. szám
4 ^'ZXirlap 1967. AUGUSZTUS 25., PÉNTEK Százötven kilowatt a háromszázból Készül a 300 kilowatt teljesítményű Kossuth-adó. Az Elektromechanikai Vállalat műhelyében már befejezték az első 150 wattos egység munkálatait. Az „erősebb” adó 1968-ban országszerte megjavítja a vételi viszonyokat. Képűnkön: az új adó egy részlete. (MTI Foto) Megjelent a Természettudományi Közlöny augusztusi száma Gazdag tartalommal, számos képpel, illusztrációval jelent meg a Természettudományi Közlöny legújabb száma. A több milliós város összeolvadásával együttjáró problémákat elemzi sokoldalúan az Eltűntek a városok? című írás. Napjainkban az orvostudomány egyik legnehezebb feladata megóvni a gyermekeket a méhen belüli fejlődés során fenyegető veszedelmektől. Igen sok tévhit kering ezzel kapcsolatban a várandós anyák körében. A Miért nem. élnek? című cikk a magzati károsodások okait tárgyalja. Szélesedő vászon címmel áttekintést ad a filmtechnika fejlődéséről. — A szeptemberi iskolakezdés pszichológiai kérdéseivel foglalkozik Az iskola küszöbén című cikk. Egy érdekes és kevésbé ismert hazai tájegységet mutat be a Magyarországi vendvidék. Üj diagnosztikai módszert ismertet az Infravörös diagnosztika. A jövő közlekedési eszközeinek hajtóművei a termikus energiaátalakítók. Ezek működésének elveiről szól a hasonló című írás. A földi mogyorótól az olajlenig című cikk olyan olajos növényekre is felhívja a figyelmet, amelyek a köztermesztósben nem szerepelnek, magvai azonban hazai vonatkozásban is fontos nyersanyagbázist jelenthetnének. Tudományos híradó a világ minden tájáról, külföldi folyóiratszemle és könyvismertetés egészíti ki az érdekes írásokat. RENDSZERESSÉG ÉS VÁLTOZATOSSÁG Történelem a k át Nemrégiben sajtótájékoztatóra voltam hivatalos Vajüa- hunyadvári Oszkárhoz, a neves közíróhoz, akinek nevét ez újságok „Olvasóink írják” és „A szerkesztő üzeni” rovataiból ismerhette meg a széles olvasóközönség. Az illusztris szerző tudóshoz illő puritánsággal (egy vasággyal és 35 kötet könyvvel) berendezett dolgozószobájában fogadott: — önt, a régi baj társat, akivel felejthetetlen pillanatokat töltöttünk együtt közös fogorvosunk előszobájában, önt ajándékozom meg a nagy lehetőséggel, hogy a sajtó útján felröppentse a tudományos szenzáció hírét: készül a Vaj- dahunyadvári-féle 27 és félkötetes új világtörténelem! Szólni akartam, de leintett: — Kérdéseket majd a tájékoztató után szíveskedjék feltenni. Hellyel kínált egy könyv- halmazból rögtönzött ülőalkalmatosságon, p kiemelt a vaságyból egy iratcsomót, amely éjszakánként, szemmel láthatóan, a vánkos szerepét töltötte be. — íme, a készülő mű! — mondotta, s orrom alá dugta a saját kezűleg cirkalmazott címlapot. Ez állt rajta: Csevegő Kis Világtörténet Mottó: „Az emberiség története — intimitások története." — Bizonyára megfigyelte már — folytatta a mester, — mennyire divatos lett ismét a világtörténelmet a hátoldaláról nézegetni, nem azt figyelni, mi történt az előtérben, hanem bekukucskálni á kulisszák, a zárt ajtók, sőt az alkovfüggönyök mögé. Leges- legújabbkori történetírásunk már rátért az új irányzatra, de nem elég következetesen. Vajdahunvadvári mondja majd ki először, határozottan és világosan: a történelmet sajátos szemszögből, egy képzeletbeli nagy kulcslyukon át kell szemlélni és vizsgálni, s nem értekezni kell róla, hanem csevegni. — íme a forrásmunkák! — mutatott szét a szobában: — a tízkötetes Világtörténet, és a Színházi Élet 25 évfolyama! Tudományos módszeremre jellemző, hogy az egész anyagot kérdés-felelet formában dolgozom fel. Egyelőre még csak \ kérdések kidolgozásánál tartok, de ezek már így csonkán, felelet nélkül is kitűnően érzékeltetik mind a módszer, mind a szemlélet frappáns voltát. Engedje meg, hogy néhányat kiragadjak belőlük, s bemutassam önnek: — Maga csak tudja, kedves intimpisztoszaurosz, miből telik Pitecanthropuséknak minden évben új mammutra? —r- Maga csak tudja, kedves Iritimiasz Pisztosz, hogy a szép Pénelopé még mindig szövi-e azt a cuki halotti leplet, vagy választott már valakit a kérői közül ? — Maga csak tudja, kedves Intimus Pistus, igaz-e, hogy a nemes Antonius válni akar a feleségétől egy főrangú egyiptomi nő kedvéért? — Maga csak tudja, kedves Intimio Pjsto, valóban igaz-e, hogy egy bizonyos G. úr bizalmas baráti körben kijelentette: és mégis, mozog a föld? — Maga csak tudja, senor Intimisto del Pistó, mi igaz abból, hogy vasárnap az ötezredik, ünnepélyes eretnekégetés alkalmából jótékony célú tombolát rendeznek a Máglyák Terén? — Maga csak tudja, Intim polgártárs, miért sündörög Corday Sarolta kisasszony mindig a Marat polgártárs fürdőszobája körül? A mester itt megállt, várakozóan nézett rám, s' megkérdezte: — Nos, mi a véleménye? Megmondtam. Azóta Vajdahunyadvári új fogorvost keresett magának, s nem köszön vissza az utcán. Radványi Barna A KETTŐ szorosan kapcsolódik az iskolásgyermek életében. A tanulás számára a munkát, a kötelesség rendszeres, folyamatos végzését jelenti. Viszont a tananyag naponként valami újat, érdekeset tartalmaz, s változatos az órarendben is a foglalkozások ritmusa. Még több szint, változatosságot jelent az osztálytársakkal való pajtásias kapcsolat, együttműködés. A gyermekek életét irányító felnőttek — szülök és nevelők — szüntelenül tanúi az állandó változás tényének, mikor látják, hogy azok testileg nőnek, erősödnek, fejlődnek, s ezzel párhuzamosan értelmük, gondolkozásuk, érzelmi, akarati megnyilvánulásaik is folyamatosan bontakoznak. A pedagógusoknak is szembetűnő a változás, főként a hosz- szabb tartamú nyári szünet után, hiszen a szünidőben éppen a tanév életritmusától eltérő életmód jelentett változatosságot, egyben pihenést, felfrissülést a gyermekeknek. AZ <JJ TANÉV kezdete a szülőket mindig élénken foglalkoztatja. Különösen az I. osztályba kerülő gyermekeket kísérik a szülők megha- tottan az iskolába. Az általános iskola 5., a középiskola I. osztályába lépés hasonló határkő, fontos határállomás szülőknek, tanulóknak egyaránt.. A közbeeső hónapok, évek során azonban az iskolai tapasztalatok szerint ellanyhul ez az érdeklődés. Hiányzik a rendszeresség, következetesség a gyermekek tanulásával, nevelésével törődésben. A kis I. osztályos gyermek természetes közvetlenséggel számol be magától hazaérkezéskor, mi történt az iskolában, milyen új betűt tanultak. A szülők osztoznak örömében, mikor már minden betűt ismer, maga írja nevét füzetére, az utcán sétálás közben pedig lépten-nyomon megáll, minden feliratot betűz, olvas, kedve telik ismeretei alkalmazásában. Ha azonban nem tapasztal szűr lei magatartásán érdeklődést az ő tanulása és az iskolai élet eseményei iránt, a közlékeny- ség elmarad. Pedig még a középiskolás diáknál is buzdító hatású, ha szülei természetes közvetlenséggel beszélgetnek vele, most éppen miről tanulnak, s mi foglalkoztatja őket az osztály életében. NÉLKÜLÖZHETETLEN a közvetlen környezet: szülők, hozzátartozók példája a tanulás, tudás értékelésében. A tanulmányi értesítőbe jegyet kap a tanuló szorgalomból, mely feladatai rendszeres végzésének, érdeklődésének, aktivitásának értékmérője. Alapos tudáshoz ugyanis csak rendszeres, következetes tanulás útján lehet jutni. Az egyik anyagrész láncszemként kapcsolódik a következőhöz. Ezt különösen akkor érzi a tanuló, mikor betegség miatt mulaszt az iskolából, s nehéz bepótolni az elmaradást. Viszont a betegség megelőzésében is sokat jelent a rendszeres, következetes életmód. Főként a lefekvés, felkelés és étkezések azonos időpontjának betartását kívánja a gyermek fejlő-dó szervezete, egészsége. HELYES SZOKTATÁSSAL már az I. osztály év végére beidegződik a gyermeknél a kötelesség pontos, rendszeres végzése. Saját tapasztalatából győződik meg ennek előnyéről. Ez a nézete évek során meggyőződéssé formálódik, s felnőttként is munkaszerétő ember lesz. A rendszeres, figyelmes munkavégzés mellett a gyermeknek marad elég szabad ideje, melyet egyéni hajlamai, képességei szerint használhat fel játékra, pajtásaival társas szórakozásra, egyéni olvasásra, fúrás-faragásra, fémépítő-alkatrészekből szerkezetek összeállítására. Mindez változatosságot jelent, a gyermek kedélyére üdítő. Hiba lenne megfosztani ettől, s minden idejét a felnőttektől irányított, kívánt foglalkozásokra igénybe venni. Ez ■az ellenkező hatást: unalmat és a munkától való elfordulást váltana ki. Az erőszak és kényszer ellenszegülést, dacot idéz elő a gyermeknél. Az ésszerű életrend következetes tevékenységei pedig a kívánt, helyes tulajdonságok kialakulását mozdítják elő. A szabad idő változatos tevékenységei viszont az alkotó kedvet, képzeletet bontakoztatják ki. ELENGEDHETETLEN a szülők részéről a rendszeresség az iskola nevelőivel való kapcsolat terén is, mert a fejlődő gyermek minden életkorban változik, ennélfogva más irányítást, bánásmódot igényel.' Az iskolai munka, nevelés iránt nem érdeklődő, az értekezleteikről „kívülmara- dó” szülők gyermekeivel fokozott munka, foglalkozás ellenére sem lehet • ugyanazt az eredményt, színvonalat elérni, mint a gondos szülők gyermekeinél. A következetességet, rendszerességet és változatosságot tehát egymással párhuzamosan alkalmazzuk nevelésünk során, - hogy ennek eredményeként szilárd jelleművé és sokoldalú emberré váljék a gyermek, amilyent társadalmunk igénye kíván. A jellemes ember következetesen valósít meg elveket, amelyeknek igazságáról meggyőződött. A sokoldalúság viszont a változatos élethelyzetekben való helytállást biztosítja. Géczy Etelka tanítónő, Gödöllő. A jóból is megárt? Sok az alma, nincsen helye — Szüretre áll a szín Leszkó Józseffel, az Ipoly- völ-gyi Állami Gazdaság főkönyvelőjével arról beszélgettünk,: hogy néha a jó termés több gondól okoz, mintha jég verte volna a határt. — Itt van például a gyümölcsösünk. Termelési értékünk hatvan százaléka ebből származik. A terület nagyrésze almáskert. A 283 holdból 136 még csak mutatja, mekkora termésre számíthatunk majd néhány év múlva. Az elmúlt két évben nem volt a tárolással megoldhatatlan gondunk, mert rossz volt a termés. Megtámadta a fákat a gombabetegség. De az idén már rekordra számíthatunk. Hatvan mázsát terveztünk holdanként, de legalább húsz százalékkal több van a fájton és a jelek szerint a minőség is kiváló. Főleg joHogyan szerezzen a féri pénzt a feleségétől? S okáig tanakodtam, hogy megírjam-e a kérdésre a választ, hogy kiszolgáltassam-e, vagy sem azt az ötletekben oly gazdag, merészségében oly utolérhetetlen és baráti tanácsban oly elismerésre méltó férjet, aki egy kissé hosz- szabbra nyúló utazás közben megvilágította a férjek pénz- szerzési lehetőségének sokoldalú és gyümölcsöző módszereit. — Nagyon kérlek, ne írd meg... Hátha rájön a feleségem — mondta volt, és én hajlandónak bizonyultam, hogy azt, aki nekem ötlettel és tanáccsal szolgált, cserében nem szolgáltatom ki rút hálátlansággal felesége agressziójának. Ám a töprengés nem hagyott békén, összevetettem az egyéfi és a közösség, Csemcsegi ■— nevezzük így — és a férjek társadalmának érdekeit, s miután az is eszembe ötlött, hogy a „hátha” rájön a felesége, korántsem jelenti a bizonyosat, úgy kellett döntenem, hogy az egy feláldozásával a mindenkiért érzett felelősségtudatomtól áthatva — közreadom a legmerészebb pénzszerzési módszert. — Nehéz..., de fene nehéz egy tízest is kihúzni az asz- szonyból. Érdekes, az asszonyok egyforma dühvei és elszántsággal tudják védeni gyermeküket és pénztárcájukat — mondotta bevezetőben kissé rezignálton, mintegy elhárítva tette miatti saját magd felelősségét: az asszony az oka neki. — Lebrennolom a lóvét az asszonynak — folytatta igaz és mély magyarsággal — aztán kotorászhatok a zsebemben, míg egy froncsit felszínre hozok a zsebpiszok közül, fps ez így ment éveken keresztül. Cigaretta kell? Itt van, Cj kisfiam, egy csomag, elég az, nehogy megártson... Innék, anyukám, egy pohár sört. .. Majd elmegyünk este sétálni és meghívlak, fiam, egy egész korsóra ... És még meg is kellett köszönnöm a jóságát és nagyszívűségét... Nem, ez így nem mehet tovább. Egy idő után az elnyomott férjben is fellázad a tenniakarás ördöge-, és mondtam is Erzsinek: — Ezentúl egy százassal kevesebbet kapsz, mert felnőtt ember lennék és az nem lehet meg csak úgy pénz nélkül... — Te és a pénz! Egy frászt adsz, fiacskám, nekem egy százassal kevesebbet, mert az a százas nálad két napig se’ tartana, míg én abból egy hónapig ellátlak téged cigarettánatán és star king fajtákat termesztünk, éppen azokat, amelyek exportra a legkelendőbbek. A termés nyolcvan százalékát exportálhatnánk, ha megfelelően tudnánk a sok almát tárolni/ osztályozni 'és szépen csomagolni. Sajnos nincs megfelelő nagyságú színünk. A régi kert Vámosmikola határában fekszik, két tagban. Ugyanott negyvenkilenc holdon szilvát is telepítettünk. Tárolónk viszont egyetlen egy van. Szerencsére ide jó út vezet. De befogadóképessége mindössze, húsz vagon s nekünk az egész gazdaság területére minimum még három ugyanekkora kellene. A ládáink kinn állnak a szabadban, ha jön egy eső, exportra máris alkalmatlanokká válnak, mert a külföld nem veszi át a feketére ázott deszkát. Persze, a járulékos beruházások hiánya nemcsak ezt a gazdaságot sújtja. Ahol csak egy mód van rá, megpróbálnak valamit pótolni. Ezt teszi most az Xpoly-völgyi gazdaság. — Csak eddig nem ment — fűzi tovább a szót a főkönyvelő.— Az elmúlt év rossz termésé épp csak a szerény üzletvitelt biztosította. Az idei az első év, hogy beruházásra is jut forint, méghozzá százöt- ^ venezer. Ennyiből nem építhetünk valami hírességet, de a célnak megfelel majd ott a hasznosi részben. Saját fánkból, saját brigádunk emeli, hullámpalából lesz a teteje. Most van oda az igazgatónk érte Monoron, ha megkapja a szükséges mennyiséget. Almaszüretre áll a szín. k. m. Zsigmond király borospincéje Ismét érdekes leletre bukkantak a tatai várnál, ahol két éve folynak a feltárások. Most találták meg a vár nyugati épületszárnya alatt Zsigmond király borospincéjét. A középkori pincéből, amelybe szép lépcsősor vezet le, félezeréves hordódongák, több hordócsap — köztük egy rézből készült remekművű csap — került napvilágra. val és korsó sörrel — így mondta a drágám, és amikor való- [ ban egy százast meg akartam tartani, sírógörcsöt kapott, és j éra egyszerűen tehetetlen vagyok a sírógörcsöt kapó nőkkel \ szemben. Ekkor támadt az első és szerény' ötletem. Kaptam i két liter bort egy barátomtól... Eladtam a feleségemnek, i mint a legfinomabb négyéves ostorost bort, amit néki hoztam, i de hitelbe, mert nekem ugye nincs pénzem és nem lehet i adósságban maradni egy önmagát valamire is tartó férfi- j nak... ; oikerült. Vérszemet kaptam. És bevallom, loptam is. Igen, \ gyümölcsöt az útszéli fákról, amit pironkodva és szé- : gyenkezve tettem, de azt is eladtam a feleségemnek. És ó : megvette a drága, nehogy adósságban maradjak. Meg kell : azonban mondanom, hogy ezek a trükkök sem gyakoriak, i sem számottevő pénzösszeget hozóak nem lehettek, mint i ahogy az sem volt méltó hozzám, hogy én menjek a boltba ; tíz deka valamiért, és azt hazudtam otthon, hogy tizenhárom \ deka volt. r-'kkor esett a pillantásom a televízióra. Szép, jó és már j t-j elég régen becsülettel működő készülék volt. S mint va- ! lami elektronsugár, úgy vágott az agyamba a gondolat: itt az j ideje, hogy néhányszor elromoljon. Nem gyakran, mondjuk i havonta, esetleg kéthavonta egyszer... S azóta megvan a i havi százasom ... Nem nagy pénz, de biztos ... Hazaosonok, amikor az asszony nincs otthon, kiemelek i belőle egy csövet, este kegyetlenül káromkodom, hogy me- gint valami baj van az átkozott készülékkel, aztán másnap ; reggel visszahelyezem a csövet és felszámolok száz, vagy \ százötven forintot a feleségemnek... Aszerint, hogy milyen > kedve van. Hát így vagyunk — fejezte be talányos elméjéről j szóló beszámolóját. yennek talán két hete, tegnap letörten találkoztam vele. ! Ej — Egy vasam sincs. A fene egye meg... — Gyere, igyunk meg valamit... De hát mi van a tele- i vízióval? — Ott egye meg a fene ... Képzeld, a fiam is rájött a j trükkömre, valószínűleg észrevehette, s ö is kiemelt egy cső- \ vet... Én este vissza, a készülék nem jó ... Ekkor jön a \ srác, hogy ő már nézte, itt van az a cső, ami rossz volt beS- \ ne. ... Meg is szerezte, tessék anyuka, ötven forint volt \ csak... A gazember! Még az üzletmenetet is rontja — mo- \ rogta dühösen a korsó sörbe, majd esdeklően rámnézett: — Nincs valami jó ötleted? Gyurkő Géza S