Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-12 / 189. szám

MOSZKVA ki első páros űrrepülés évfordulója öt évvel ezelőtt, 1962. augusztus 11-én és 12-én szov­jet rakéták vezérelték föld körüli pályára a Vosztok 3. és a Vosztok 4. űrhajókat, ame­lyeken Nyikolajev űrhajós őr­nagy, illetve Popovics űrhajós alezredes foglaltak helyet. Az űrhajózás történetének első több napos páros űrrepülése 1962. augusztus 15-én, a két szovjet űrhajó sikeres földet- érésével fejeződött be. Megérkezett a határra PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f Z MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MfGYEI TAN ÁCS. LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 189. SZÄM AHA 50 lllll.lt 1967. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Megérkezett Csapra, a ma­gyar—szovjet határállomásra a Vosztok űrhajó, amely a szeptember elsején, a városli­geti vásárvárosban megrende­zésre kerülő „Szovjet tudo­mány és technika ötven éve” című kiállítás egyik szenzáció­ja lesz. A Vosztok űrhajót a BNV főterén a hordozóraké­tákkal együtt láthatja a kö­zönség. Az űrhajó, s a hozzá tartozó felszerelés a Szovjetunióból vonaton, széles nyomtávú vas­úti pályán jutott el a szov­jet—magyar határra. Buda­pestre azonban már közúton folytatja útját; a mintegy het­venöt tonna súlyú Vosztokot előreláthatólag vasárnap vagy hétfőn emelik át a határállo­máson egy 48 kerekű trailerre, amelyet két vontató után kap­csolnak. A Vosztok Nyíregy­háza—Debrecen—Hortobágy —Kunmadaras—Törökszent- miklós—Cegléd útvonalon uta­zik Budapestre, óránkint mindössze nyolc kilométeres sebességgel. Az űrhajó és a hozzá tartozó berendezés szer­dán vagy csütörtökön érkezük meg a BNV főterére. Megkezdődtek Tito és Nasszer tárgyalásai Pénteken délelőtt a kai­rói Kubbeh-palotában meg­kezdődtek Nasszer és Tito hivatalos tárgyalásai. A ma­gas szinte tárgyalásokon nincs napirend: mindkét elnök bár­mely kérdést felvethet. Nem szabták meg a tárgyalások időtartamát sem, de valószí­nű, hogy a kairói látogatás három napig tart. A kairói sajtó rámutat, hogy az EAK népe Titó- ban joggal látja a hű bará- totf a harcostársat. A lapok szerint a két elnök az el nem kötelezett országok pozíciói­nak megerősítéséről és az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolásáról tárgyal. Tito elnök beszá­mol azokról a megbeszélések­ről, amelyeket több állam­fővel folytatott a közel-keleti válság ügyében. Kairói meg­figyelők szerint a Nasszer— Tito találkozón abból in­dulnak ki, hogy a krízis megoldásának el­Mechanizmus - és munkaalkalom Lesz-e elég munkaalkalom? '— vetették fel a kérdést az emberek mindenütt, szinte abban a percben, amikor na­pirendre került a gazdasági reform terve. Nem véletlenül kérdezték, hiszen mindenki tudta eddig is, hogy az üze­mekben, hivatalokban sok helyütt akad „felesleges” em­ber, előfordul a kapun be­lüli munkanélküliség, csak ép­pen a vállalatoknak nem ér­deke, hogy ez nyíltan lelep­leződjék: az igazság ugyanis az, hogy az egészséges köz­vélemény már jóval koráb­ban felvetette, hogy a fog­lalkoztatásban tarthatatlan az itt is, ott is tapasztalható po- csékolás, következetlenség. Az. a tény azonban, hogy minden józan embert bosz- szantott és ma is bosszant bármiféle lógás, vagy feles­legesen végzett munka, nem csökkenti az aggodalmat, hogyha a társadalom tényle­ges szükségletei szerint ala­kulnak a munkaalkalmak, vajon jut-e mindenkinek munka? Mert az igazsághoz tartozik, hogy az emberek — kimondva vagy kimondatla­nul — a szocializmus vív­mányaként nagyra becsülik az immár két évtizedes teljes foglalkoztatottságot. Bonyolult probléma ez: értékeljük-e tagadhatatlan vívmányt, egy­szersmind bíráljuk megvaló­sulásának módját, és tar­tunk a voltaképpen kívánt változásoktól. Szeretnénk, ha a kecske — gazdasági és er­kölcsi igazságérzetünk — is jóllakna, s a káposzta — a gondtalan munkalehetőség — is megmaradna. Ilyen remények és kétségek között jutottunk el a reform előkészítésének jelenlegi sza­kaszába, amikor az ország- gyűlésen elhangzott kormány- beszámoló erre a fontos kér­désre is reális választ adott az­zal, hogy elismeri, sőt meg is indokolja a várható, jobb munkaszervezettség következ­tében lehetővé, egyben szük­ségessé váló létszámcsökken­téseket, illetve — más he­lyen — létszámbővítéseket. Fontos, hogy a reform egész­séges mértékben teret nyis­son mindkét tendenciának. Az új mechanizmus körül­ményei között a vállalatok lehetőség szerint nem csök­kenteni, hanem bővíteni, szé­lesíteni akarják majd tevé­kenységüket, s ennek előre­láthatóan meglesz — eseten­ként máris megvan — min­den feltétele. Ha csupán a hazai ellátás és szolgáltatá­sok körét vesszük szem ügyre nyomban számos kielégítet­len szükségletre bukkanunk. Az anyagilag érdekelt gyá­rak, kereskedelmi vállalatok, intézmények vezetői saját, jól felfogott érdekükben nem hunyhatnak szemet az ilyen lehetőségek fölött. Minden módon, a többi között a szük­séges létszámbővítéssel is, arra törekszenek majd, hogy kielégítsék ezeket a szükség­leteket, és ezzel is bizonyít­sák vállalkozásuk életrevaló­ságé t, növeljék nyereségét. A létszámcsökkentésnek és a termelési, üzleti tevékeny­ség kiterjesztésének érdeke, kívánsága egyazon üzemen belül is jelentkezik, s a leg­jobb megoldásnak a belső át- cfoportosítás kínálkozik. Ahol azonban erre nincs mód, ott is a lehetséges legnagyobb körültekintéssel, a kínálkozó, vagy ezután megteremthető munkaalkalmak tüzetes fel­kutatásával, egyszóval böl­csességgel párosult ember- szeretettel kell gondoskodni minden dolgozó emberről, minden családról. A reform lehetőséget nyújt az emberséges és okos eljá­rásra, s a számítások szerint, a harmadik ötéves terv idő­szakában egészében mintegy 180 ezer fővel növekszik majd a dolgozók összlétszáma. Az átlagosnál jóval több gondot okoz a következő években különösen nagy számban jelentkező fiatalok munkába állítása. A kormány számos foglalkoztatási és to­vábbtanulási lehetőséget biz­tosított, kihasználásuk azon­ban elsősorban a helyi szer­vektől, tanácsoktól, vállala­toktól, szervezetektől függ. Végül is azt mondhatjuk: a gazdasági irányítás új rend­szere nem csökkenti gond­jainkat, de lényegesen nö­veli lehetőségeinket. Balog János ső feltétele a megszálló izraeli csapatok kivonása az arab államok terüle­téről. Az MTI tudósítójának ér­tesülése szerint a Tito— Nasszer találkozó egyik leg­fontosabb pontja az EAK gazdasági helyzetének meg­szilárdítása. Tito elnök közli az EAK vezetőivel, hogy Ju­goszlávia milyen gazdasági erőfeszítést tehet az egyip­tomi gazdasági élet nehézsé­geinek leküzdésére. Mint a Mena hírügynökség jelenti, Tito jugoszláv elnök a már bejelentett szíriai lá­togatásán kívül Irakot is felkeresi, ahol a közel-keleti helyzetről tárgyal hivatalos személyiségekkel, majd vissza­tér Kairóba. Bombatámadás Hanoi ellen „ Választási komédia" Dél- Vietnamban Saigonban pénteken az amerikai parancsnokság beje­lentette, hogy a nap során amerikai gépek Hanoi bel­területén a főváros nagy vas­úti és közúti hídját bombáz­ták. A parancsnokság sze­rint négy közvetlen bomba­találat érte a másfél kilomé­ter hosszú híd fő ívét. Jú­nius 10-e óta az amerikaiak pénteken bombáztak először hanoi belterületén fekvő cél­pontokat. Dél-Vietnamban az ameri­kaiak 34 tisztogató hadmű­veletet folytatnak, a partizá­nokkal azonban nem sike­Indonéziában nem gyengül a terror A Pravda pénteki számában azzal összefüggésben, hogy Suharto tábornok elutasította több halálraítélt indonéz kom­munista és haladó személyiség kegyelmi kérvényét, rámutat: Indonéziában nem gyengül a terror a kommunisták és más nemzeti-hazafias személyisé­gek ellen. Suharto, Indonézia ideigle­nes elnöke elutasította többek között Njonónak, az indonéz KP Politikai Bizottság tagjá­nak kegyelmi kérvényét. Nfo­nót tavaly februárban rend­kívüli katonai törvényszék ha­lálra ítélte. rült jelentősebb harci érint­kezést találniok. Da Nang- ban pénteken reggel egy bombákkal és rakétákkal meg­rakott amerikai lökhajtásos gép lezuhant; az egyik pi­lóta meghalt. A nyugati hírügynökségek jelentéseiből úgy tűnik, hogy Dél-Vietnamban még a vá­lasztási színjáték látszatát sem tudták eddig megterem­teni. Ez a tény olyan aggo­dalommal töltött el 57 ame­rikai kongresszusi tagot, hogy nyilatkozatban szólították fel Johnson elnököt, gyakorol­jon nyomást a dél-vietnami kormányra a választások le­járatása ellen. Amennyiben a katonai junta lehetetlenné teszi a választási kampányt, „akkor az USA-nak le kell vonnia a szükséges konzek­venciákat” — mondották a szenátorok. Totális háború Nigériában Go won vezérőrnagy felhívása Lagosba érkezett jelentések szerint a biafrai fegyveres erők egyik repülőgépe péntek­re virradó éjjel támadást in­tézett Kaduna városa ellen. A nigériai polgárháború most már Nigéria 12 állama közül ötöt érint. A nigériai fegyveres erők főparancsnoksága pénteken közzétette Gowon vezérőrnagy felhívását, amelyben utasítot­ta a hadsereget, a légierőt és a tengerészeti egységeket, hogy indítsanak totális hábo­rút a szakadár Biafra ellen. A közlemény hangsúlyozza, hogy e döntést a nigériai városok ellen intézett biafrai bombatá­madás tette szükségessé. A nyilatkozat hozzáfűzi, hogy a szövetségi erők nem ke­gyelmeznek a lázadóknak. A közlemény megállapítja: nyilvánvaló, hogy a szerdai középnyugati incidens állam­csíny volt, amelyet a közép­nyugati tartományban állo­másozó szövetségi hadsereg ibo származású tisztjei hajtot­tak végre a keletről beszivár­gott lázadó csoportok támoga­tásával. „A lehető legrövidebb időn belül véget kell vetni a lázadók rombolásának” — hangoztatja a felhívás. DE GAULLE Elítélünk minden katonai intervenciót Űjabb részleteket közölnek a hírügynökségek De Gaulle tábornok beszédéből, amelyet csütörtök este mondott a rá- | dióban és a televízióban. A tábornok-elnök hangsú­lyozta, hogy a francia politika legfőbb célja a béke megőrzé­se. Ez az oka annak, hogy „az elfogult eszmékkel és irányzatokkal szemben mi a Kelet-Európával fennállott ve­szélyes, feszült viszonyt szívé­lyes és gyümölcsöző kapcsola­tokra cseréltük fel. Mi elíté­lünk bármely állam részéről minden katonai intervenciót, I magában rejti a gyors tovater­jedés kockázatát” — mondotta De Gaulle. A továbbiakban megjegyez­te, hogy Franciaország, ami­kor kilépett a NATO katonai szervezetéből, megszabadult az Egyesült Államokkal szembeni alárendeltségtől. Ilymódon Franciaország számára meg­szűnt az a kockázat, hogy be­lekeveredhet egy esetleges konfliktusba, amely őt nem is érinti. Franciaország — mondotta végül — folytatni szándékozik mint ami teljes határozottság- | politikáját, amely a haladás, gal megy végbe Dálkelet-Ázsiá- ban és a Közel-Keleten, mert a függetlenség és a béke biz­tosítására irányul. Befejeződött a havannai értekezlet Csütörtök este a Habana Libre szállóban került sor a latin-amerikai szolidaritási szervezet (OLAS) első érter kelletének záróülésére, ame­lyen elfogadták az értekezlet „általános határozatát”, vala­mint a munkabizottságok ál­tal kidolgozott több határoza­tot Ezek között szerepel a vietnami néppel való szolida­ritásról szóló különhatározat, továbbá határozat a Kuba­ellenes amerikai imperialista provokációk elítéléséről, vala­mint a kubai forradalommal való szolidaritásról. Határo­zatban üdvözölték a szovjet népet a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulója alkalmából. Az értekezlet ünnepélyes záróülésén beszédet mondott a Kubai Kommunista Párt első titkára, Fidel Castro minisz­terelnök. JíEHAXY NAP MÚLVA fedél alatt a gabona Befejezés élőit a cséplés Már csak néhány gazdaság­ban zúg a cséplőgép, néhány nap múlva az utolsó asztagok- ból is biztonságba, fedél alá kerül az idei termés. Ezen a nyáron a tavalyinál is több gép vett részt az aratásban. 450 gépállomási és terme­lőszövetkezeti kombájn dolgozott a közös gazdasá­gok gabonaföldjein. Nagyon sok termelőszövetke­zetben úgyszólván az utolsó szem gabonát is kombájn arat­ta, csak azokon a helyeken dolgoztak a kézi kaszások, ahol a terepviszonyok, vagy a megdőlt gabona indokolttá tette. Körülbelül 10—14 ezer hold termése jutott a cséplő­gépeknek, a többit kombájnok csépelték. A gépesítésen kívül meggyorsította a szem beta­karítását a száraz időjárás is, a szárítógépeknek be sem kel­lett kapcsolódniuk a munká­ba. Ezekben a napokban még, amíg a cséplés tart, a Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepein teljes erővel folyik a felvásárlás. A leg­utóbbi jelentés szerint, amely augusztus 5-ig értékeli az át­adásra került kenyér- és ta­karmánygabonát, a közös gaz­daságok 118,7 százalékra teljesítet­ték az állammal kötött ga­bonaértékesítési szerződé­seiket. Különösen kiemelkedik a gö­döllői járás, ahol augusztus 5- ig 33 százalékkal, a nagykátai járás, ahol 37 százalékkal és a váci járás, amelynek közös gazdaságai 23 százalékkal több gabonát adtak el az államnak. A monori járás 19 százalékkal, a szobi járás 17 százalékkal, míg a ráckevei járás 11 száza­lékkal „toldotta” meg kenyér­gabona-értékesítési tervét. Ha­sonló a helyzet a takarmány­gabona értékesítésénél is, a legtöbb takarmánygabo­nát a Gödöllő környéki, a ceglédi, a nagykátai és a váci járás közös gazdasá­gai értékesítették. A vállalat a tervezett 4500 va­gon helyett, 6240 vagon gabo­nát vett át közvetlenül, natúr állapotban a termelőszövetke­zetektől. — sp —

Next

/
Thumbnails
Contents