Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-09 / 160. szám
1967. JÜLIUS 9., VASÁRNAP NIC) T^íríap TUDOMÁNY - TECHNIKA Vízkő a cssppkőbarlangban és a fazékban Vízlágyítás — mészszódával, mágneses térrel Mindennapos tapasztalat, hogy a víz forralásakor az edény falára vékony hártya rakódik. Huzamosabb ideig használva ugyanazt az edényt, a hártyából jelentős vastagságú szilárd réteg képződik, amit vízkőnek nevezünk. Hogyan alakul a „tiszta” vízből ilyen szívós, kemény lerakódás? A tengerek és a folyók elpárolgó vize csapadék formájában visszahull a földre, miközben gázokat — oxigént, nitrogént és széndioxidot — vesz fel a levegőből. A víz beszívódik a talajba és ott bizonyos vegyületeket felold, nát- riumkloridot, kálciumszulfá- tot, magnéziumszulfátot stb. A vízben levő széndioxid nagyon elősegíti a mészkő oldódását, ám a víz melegítésekor a gáz „kiszökik” a folyadékból, az említett vegyületek pedig oldhatatlan anyagként kiválnak. Ez hát a vízkő „születésének” rövid története. A vízből kiváló anyagok néha szép természeti jelenséget idéznek elő. gondoljunk csak a cseppkőbarlangok festői képződményeire. A sok oldott anyagot tartalmazó ún. kemény vizek azonban gyakran súlyos gondot okoznak az iparban, és apró kellemetlenségekkel járnak a háztartásban. A háziasszonyok jól tudják, hogy kemény vízben való főzéskor nehezen puhul meg a nyersanyag. A kicsapódó vízkő ugyanis kemény páncélként rakódik le pl. a babszemekre és nem engedi a vizet beférkőzni a belső szövetekbe. Ezért szokás a kemény vizet előzőleg egy kevés szódabikarbónával „meglágyítani”. Hasonló jelenség játszódik le — nagyobb méretekben — az iparban is. Amikor a kazán fűtésekor a tápvíz gőzzé válik, a benne oldott ásványi anyagok a kazán falára rakódnak. Veszélyes ez. A vízkő hőszigetelő réteget alkot a víz és a kazán fala között. Megtörténhet, hogy a vízkő valamilyen okból lepattogzik a kazán faláról és a víz hirtelen érintkezésbe jut a jóval melegebb fémfallal. Az ilyesminek gyakran gázrobbanás a következménye, mivel váratlanul nagy mennyiségű gőz keletkezik. De nem kell külön bemutatnunk az autótulajdonosoknak sem, akik jól tudják, hogy mennyi kellemetlenséget okozhat gépkocsijuk hűtő- rendszerének elszennyeződése. Az ipari célokra alkalmazott vizet tehát lágyítani kell. Erre a. legrégibb módszer, az ún. mészszódaeljárás, magyar tudósok elgondolásából származik. Lényege: a keménységet okozó sókat mésszel és szódával oldhatatlan alakban kiválasztják a vízből. Ma már a meszes lágyításnál célszerűbb az ún. ioncserés lágyítási módszerek alkalmazása. . Két szovjet kutató érdekes felfedezését a közelmúltban tették közzé a tudományos lapok. Rájöttek, hogy ha kemény vizet előzőleg mágneses térbe helyezték, a későbbiekben nem jön létre vízkőkép- ződés. De, ha mégis történik kiválás, pl. kazán falán, csak könnyen leöblíthető, porszerű anyag ülepszik le. A „mágnesezett vízzel” szerzett tapasztalatok egyelőre kísérleti megfigyelések. Hasonló elven működő készüléket az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutattak, mégpedig egy magyar fizikus találmányát. A berendezést alkotója elektromos folyadékkezelő készüléknek nevezte el, és nagy érdeklődés nyilvánult meg iránta az ipari szakemberek körében. N. P. A gyógyszerallergia ellen A francia kutatók egy csoportja olyan vérpróba rendszert dolgozott ki, amely eleve tisztázza, hogy a beteg nem allergiás-e valamilyen gyógyszerre. A Holpern, Ky, Hague és Amachen doktorok eljárásának helyességét több száz klinikai eset igazolta. A teszt általános elterjedése esetén sok súlyos allergiás „baleset” elkerülhetővé válik. A vizsgálat alapelve igen egyszerű: a beadandó orvosságot a beteg véréből vett fehér vértestecskékkel kell ösz- sz ehozni. Ha a vérsejtek jellegzetes átalakuláson mennek át, az orvos arra következtethet, hogy a javasolt gyógyszer minden valószínűség szerint allergiát vált ki. Elasztikus víz Senki sem látott fölfelé folyó vizet addig a napig, amelyen David Jams kanadai diák a tiszta vízbe polietilén- oxidot (0,5 százalék) kevert. Amikor ezt az oldatot egyik edényből a másikba töltötte, megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a folyadék a közlekedő edények törvénye szerint megy át az egyik üvegből a másikba. A „fölfelé folyó víz" áramlását csak egy módon lehet megszakítani: úgy, hogy ollóval elvágják. Alumínium függönyfal A MODERN ÉPÍTÉSZÉT ALAPANYAGAI KÖZÖTT EGYRE NAGYOBB TÉRT HÓDÍT AZ ALUMÍNIUM. ELSŐSORBAN AZ ÉPÜLETEK — SZAKNYELVEN SZÓLVA — NYÍLÁSZÁRÓ SZERKEZETEI KÉSZÜLNÉK E KÖNNYŰ HAZAI FÉMBŐL. ALKALMAZÁSA NEMCSAK AZ ÉPÜLETEK „SÚLYÁT” CSÖKKENTI, HANEM — VALÖSÄGOS ALUMÍNIUM FÜGGÖNYFALAK KIKÉPZÉSÉVEL — A HAGYOMÁNYOS BURKOLÓANYAGOK HASZNALATAT IS FÖLÖSLEGESSÉ TESZI, S NEM UTOLSÓSORBAN ESZTÉTIKAILAG NAGYON TETSZETŐS, MODERN MEGOLDÁSOKRA NYÚJT LEHETŐSÉGET A TERVEZŐKNEK. HAZAI ÉPÍTŐIPARUNK IS ÉVRŐL ÉVRE TÖBB ALUMÍNIUMOT HASZNÁL FEL. ÖSSZEHASONLÍTÁSUL CSUPÁN KÉT ADATOT EMLÍTÜNK: 1960-BAN MÉG CSAK 1170, S 1965-BEN MAR 2410 TONNÁNYI ALUMlNI- UMSZERKEZETET ÉPÍTETTEK BE AZ ORSZÁG LEGSZEBB ÉS LEGMODERNEBB Épületeibe. KÉPÜNK A BUDAPESTI KÍSÉRLETI ORVOSTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET „ALUMINIUM FÜGÖNYFA- LAT” MUTATJA BE. Leonardo da Vinci fedezte fel a bicikliláncot Jules Picous professzor, a román nyelvek tanára a Massachusetts Egyetemen idén áprilisban 200 év óta kallódó kéziratot fedezett fel a madridi nemzeti könyvtárban. A 700 oldalas kéziratban rajzok és szövegrészek váltakoznak. Ezekből megtudhatjuk, hogy Leonardo da Vinci — aki alapjában véve előre elképzelte a repülőgépet, a helikoptert és a mai tengeralattjárót — a bicikliláncot is feltalálta a XVI. században. Emlékező agysejtek átültetése K ét, egymástól független kutatócsoport jutott arra a meggyőződésre, hogy agykivonatot tartalmazó injekciók útján különleges információkat lehet átadni egyik állattól a másiknak. A kísérleteket patkányokon és egereken végezték, de Georges Ungar, a texasi Houstonban működő Baylor egyetem professzora szerint, a kísérletek eredményét „talán a bonyolultabb emberi agyfolyamatok némelyikére is ki lehet terjeszteni”. Hasonló eredményekre jutott a New York-i városi egyetem lélektani tanszékének Walter B. Essman és Gerald M. Lehrer által vezetett kutatócsoportja is. Ungar professzor szerint annak valószínűsége, hogy az eredmény a véletlen műve — kevesebb, mint egy az ezerhez. Ungar és csoportja patkányokkal begyakoroltatta egy kétfelé ágazó labirintusból való kijutást a megvilágított ágon keresztül. A másik ág sötét volt és elektromos töltésű. Az erre beidomított állatok agyából készített kivonatokat „gyakorlatlan" patkányokba és egerekbe inpektálták. Az egerek és patkányok másik csoportja „begyakorlatlan” állatok agyából készített injekciót kapott. Az injekció beadása előtt mindkét csoportnak több, mint a fele választotta a kivilágított elágazást. Az injekció utáni kísérletek során azonban a beidomított állatok agyából készült injekciókkal ellátott egerek, több, mint háromnegyed része választotta a kivilágított utat A többi egér. amelyet idomítatlan állatok agykivonatá- ral láttak el. az injekció után ugyanazt az utat követte, mint előtte. Essman és Lehrer kutatócsoportja hasonló kísérleteket végzett. Ribonukleinsav-kivonatot készítettek az idomított egerek agysejtjeiből, és azt használták fel a kísérletek céljára. Szellem" a palackban Aerosol-csomagolás Rövid idő alatt világszerte sikert aratott egy új árúcsomagolási mód, az úgynevezett aerosol-csomagolás. Voltaképpen porlasztási módszer, ám működésében csak részben hasonlít ahhoz a puttonyos permetezőkészülékhez, amelyet a gyümölcsösökben használnak. Az utóbbinál a növényvédőszert vastagfalú tartályba töltik, majd a kézi pumpa segítségével levegőt sűrítenek a folyadék fölötti térbe, a belső túlnyomás aztán nagy erővel kinyomja a permetezőszert a szórófejen át. Ebben az esetben a szórófej oszlatja szét a folyadékot cseppecskékre (ezt mechanikus porlasztásnak nevezzük). Az aerosoltechnikával nem cseppekre, hanem rendkívül finom folyadék-köddé bonthatók fel az anyagok. A kezdeti nagy tartályokat kiszorították a kis palackok (fémből, üvegből vagy műanyagból) 0.1—0.5 liter űrtartalommal. Hogyan hozható létre az említett igen finom permet a kis aerosol-palack segítségével? A dolog nyitját néma palack felépítésében kell keresnünk, még csak nem is a kis precíziós szelepben, amely az edény aljáig lenyúló ún. felszállócső kivezetésére van felerősítve. A lényeg az, hogy a palackot vagy dobozt csak félig töltik meg azzal a folyadékkal, amelyet permetezni szeretnének, a fennmaradó helyet pedig egy speciális cseppfolyós gázzal töltik meg. Arra természetesen vigyáznak, hogy az edény nyak- részében maradjon vagy egy ujjnyi hely a nyomás kiegyenlítődésre (ez az ún. gáztér). Az említett speciális gáz a palack „szelleme”. Jó tulajdonságai közé tartozik, hogy már 0 C-fok körül cseppfolyósítható, és hogy kiváló oldószere a legtöbb anyagnak, melyeket általában porlasz- tani szoktunk. A szelep lenyomásakor annak hajszálnyi nyílásán vékony sugár tör elő a kis tartályból. A „külvilágra” kerülő folyadékból a cseppfolyós gáz a pillanat tört része alatt hirtelen elpárolog, miközben az oldott anyagrészecskéket nagy energiával szétszórja. Így keletkezik a leheletfinom permet A „csodás" gáz nagy családfáját halogénszénhidrogéneknek nevezi a kémia. A köznapi életben inkább a freon elnevezés az ismertebb; többek között a villamos hűtőszekrényeknek is ez a „lelke”. A strandon napozók ma már nincsenek ráutalva, hogy kezükkel kenjék szét magukon a napolajat, hiszen az aerosol- palack segítségével pillanatok alatt „bedukkózhatják” magukat a ködszerű védőréteggel A hölgyek frissen elkészített frizuráját ugyancsak aerosol-hajlakkal úgy bepermetezi a fodrász, hogy még a szél tépázásának is ellenáll. A nyugati országokban „folyékony hajhálónak” nevezik az így permetezett hajlakkot, amely nem más, mint híg sellakkoldat (ugyanaz, amit az asztalosok politúrozásra használnak). Ám a gyakorlati példákat tovább is folytathatjuk. Nem kell külön kiemelnünk az egyszerűen szétpermetezhető rovarirtószerek előnyeit. Az sem szorul bizonyításra, hogy a kölnivizek, festékek, fertőtlenítőszerek finom porlasztása milyen hasznos és előnyös. Meg kell emlékeznünk azokról a palackfajtákról is, amelyek nem az aerosol-elv alapján működnek, hanem inkább a korábban említett puttonyos permetezőkhöz (vagy a szódásüvegekhez) hasonlóak Ezeknél nem a töltőanyag szétporlasztása, hanem a kinyomása a cél. A nyomógáz sem freon, hanem nitrogén vagy széndioxid. Ilyen ún. nyomópalackokban a kozmetikai ipar borotvakrémet, fogkrémet, hintőport, púdert hoz forgalomba. De az élelmiszeripar is gyakran alkalmazza ezt a csomagolási módot (egyelőre csak a nyugati országokban), kakó- és csokoládékrém, majonéz, mustár, méz, tejszín és még sok más élelmiszer és ízesítőszer kerül így csomagolva a kereskedelmen át a fogyasztókhoz. B. L Innen-onnan — A cipő, a talaj, a lépések gyorsasága kb. 1500 különböző zörejt okoz. Ez a francia rádió és televízió szakembereinek a véleménye. Az irattárukban eddig 1400 lépészajt gyűjtöttek össze. — Angliában több vállalat balkezes emberek számára gyárt különböző tárgyakat. Mi ennek a magyarázata? Megállapították, hogy az ország lakosságának 8 százaléka balkezes. Papírmassza csővezetéken át A papíripar egyik döntő kérdése a nyersanyagszállítás. Főként azért, mert a papír nyersanyaga elszórtan található, néptetelen országok óriási területein. Kanadában érdekes megoldást találtak: csővezetéken át juttatják rendeltetési helyére a vízzel kevert faforgácsot Legutóbb Svédország javasolt sajátságos megoldást: az eriksbergi hajógyár és az AB gépipari társaság együttesen olyan üzemhajó terveit készítette el, amely sorra járja a fjordokat és a folyók torkolatait, hogy feldolgozza bizonyos övezetek egész fanyagát. Ha valahol teljesen kimerítette a fatartalékokat, minden további nélkül odébbállhat. Olyan helyeken, ahol a folyók ha- józhatóak, felére lehetne csökkenteni a papír előállítási költségeit. Hogyan vizsgálják majd a holdról hozott talajmintákat? Várható, hogy az első Appoló-kí- sérlet kutatói mintát hoznak magukkal a Hold talajából Valószínű, hogy nem nagy mennyiségben, hiszen a végtelen messzeségből visszaérkező űrhajónál minden gramm figyelmen kívül nem hagyható megterhelést jelent. Ezért a töredékesen ideérkező talajmintákból a lehető legtöbb tanulságot kell levonni. Por alakban hozzák-e magukkal? Feloldják-e elemzés céljából? Nem volna-e jobb megőrizni mineraló- giai felépítésüket? E kérdések tisztázása érdekében az Egyesült Államok komoly kutatóprogrammal bízta meg a Columbia Egyetemet. A kutatással megbízott szakemberek kijelentették: mielőtt vegyi eszközökkel felbontanák a talajmintákat, alapos fizikai vizsgálatnak vetik alá. Megmérik hővezető- és áramvezető képességüket, valamint a hangrezgések terjedési sebességét a Holdtalajban.
