Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

"“rJ&rhip 1967. JULIUS 26- SZERDA JUEN A SZABAD QUEBEC!" De Gaulle beszéde Montrealban De Gaulle tábornok Quebec- ből hétfő este 19.30 órakor megérkezett Montrealba, ahol a városházán Jean Drapeau Montreal polgármestere fogad­ta. A francia elnök a városhá­za erkélyén rövid beszédet mondott az őt lelkesen ünnep­lő tömeg előtt, amelynek sorai­ban a részvevők a nemzeti függetlenségi tömörülés jelsza­vait lobogtatták. Beszédében De Gaulle Fran­ciaország nevében üdvözölte „francia Montreal városát”, s biztosította hallgatóságát arról, hogy Franciaország nagy biza­lommal' és szeretettel viseltetik a kanadai franciák iránt. Meg­állapította. a franciák köteles­ségüknek tartják, hogy hozzá­járuljanak francia Kanada előrehaladásához, s ennek kapcsán utalt azokra a megál­lapodásokra, amelyeket Daniel Johnsonnal, Quebec miniszter- elnökével írtak alá. Az elnök azt mondta, hogy montreali fogadtatása és az utazása során tapasztalt ünneplés az 1945. évi fel- szabadulás franciaországi légkörére emlékeztette. De Gaulle így fejezte be be­szédét: „Éljen a szabad Que­bec”. Pearson kanadai miniszter­elnöknek, „nagy aggodalmat” okozott De Gaulle montreali beszéde. Mint a miniszterel­nökségi hivatal egy szóvivője elmondta, Pearson, aki De Gaulle beszédét a televízió közvevítésében hallgatta, ké­sőbb kérte a beszéd leírt pél­dányát. A szóvivő hozzátette, hogy a miniszterelnököt töb­ben felhívták telefonon és MOSZTÁR HŐHULLÁM Igazi szubtrópikus hőség köszöntött a napokban Jugo­szláviára. A hőhullám hétfőn érte el csúcspontját. A bosznia- hercegovinai Mosztárban a hőmérő higany szála árnyék­ban is 40 fokra emelkedett. LONDON BIZALOM Hétfőn este az angol alsóház 93 szótöbbséggel — az utóbbi időben régóta nem tapasztalt szavazataránnyal — bizalmat szavazott a Wílson-kormány- nak. Háromszázharminchá­rom szavazattal kétszáznegy­ven ellenében elutasította a konzervatív ellenzék bizal­matlansági indítványát, amely a kormány gazdasági politiká­ját bírálta. BELGRAD Várják a iiúszmilliomodik állampolgárt Jugoszlávia hamarosan el­foglalja helyét a húszmilliónál több lakost számláló országok között. A most közölt statiszti­kai adatok alapján ugyanis várható, hogy egy hónapon belül megszületik az ország húszmilliomodik lakosa. CARLETONVILLE HALÁL A LÉPCSŐN A Johannesburgtól körülbe­lül 80 kilométernyire fekvő aranybányában Carletonvllle- ben egy szerencsétlenség 50 afrikai bányász halálát okoz­ta. A nagyon mélyen fekvő bányában szokatlan baleset történt. A bányászok az igaz­gatósági épülettől egy alag- úton át indultak munkába, s az alagútban a csoport elején haladók hirtelen lezuhantak egy lépcsőn. Az utánuk követ­kezők ráestek az előzőkre, s így ötvenen életüket vesztet­ték. Negyvenkilenc bányász megsebesült. nyugtalanságukat fejezték ki a francia elnök beszéde miatt A québeci kommunisták tá­mogatják a tartomány lakossá­gának önkormányzati köve­telését — állapítja meg De Gaulle tábornok útja kapcsán a Humanité, amely részleteket közöl Lucien Jacquesnak, a Kanadai Kommunista Párt egyik vezetőjének nyilatkoza­tából. A Kanadai Kommunista Párt régóta szükségesnek tart­ja egy új alkotmány kidolgo­zását, amely elismeri, két nemzet él Kanadában és magában foglalja mind­két nép jogát az önkor­mányzatra, egészen a kü­lönválásig. A Combat vezércikke Quebec- ben elmondott beszéde miatt élesen támadja De Gaulle tá­bornokot. Milyen jogon avat­kozik be De Gaulle tábornok ilyen biztonsággal és megve­téssel egy állam belügyeibe? Milyen jogon teszi meg magát döntőbíróvá és igazgatóvá Quebec sorsában? Azt is meg lehetne kérdezni — írja a lap — milyen szükségletet elégít ki a francia nacionalizmusnak ilyen ádáz felszítása? Attól kell tartani, hogy mindez olyan vállalkozásba torkollik, amely egyszerre időszerűtlen és veszélyes. A kanadai miniszterelnöki hivatalt a tiltakozó táviratok özönével árasztják el, olyan kérelmek is érkeztek, hogy a francia elnök kanadai látoga­tásának hátralevő részét mondják le. Croissy-Sur-Seyne Tűzoltók — létra nélkül A tűzoltók szeme láttára égett meg elevenen egy ki­gyulladt ház első emeleti la­kásában Guy Cagliardi 62 éves rokkant Croissy-Sur-Sey ne­ben. Mindez azért, mert a Párizs­tól alig 20 kilométernyire fek­vő kis község tűzoltóinak nem volt létrájuk. Előbb egy falét­rával kísérelték meg kimenteni az égő lakásban bennszorult embert, a létra azonban maga is tüzet fogott. Ekkor szereztek valahonnan egy fémlétrát, az azonban any- nyira áttüzesedett, hogy az azbesztkesztyűvel nem rendel­kező tűzoltók nem tudtak fel­menni rajta és tétlenül néz­ték a szerencsétlen ember tűz­halálát. Vietnami jelentés Az amerikai légierő hétfőn folytatta a VDK elleni táma­dásokat. Másodszor bombázták a Vinh városa közelében levő hőerőművet, Dél-Vietnamban a B—52-es, nyolc hajtóműves óriás gépek Hűé városától északra és Plaiku térségében szórták le egyenként harminc tonnányi bombaterhüket. A szárazföldről nem jelentettek komolyabb összecsapást. Sai­gontól délre, a Mekong-deltába vezető utat keddre virradóra elvágták a partizánok. Egy he­te a szabadságharcosok táma­dásai szinte mindennap meg­bénítják a forgalmat ezen a fontos útvonalon. Takeo Miki Varsóban Takeo Miki japán külügy­miniszter kedden repülőgépen Moszkvából Varsóba utazott. A repülőtéren Gromiko szov­jet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. Takeo Miki japán külügyminiszter kedden Var­sóba érkezett. Karnevál Filmekből, regényekből, színes riportokból ismerjük a latin-amerikai karnevá­lok dalban, táncban, viga­lomban gazdag, látványos forgatagát. Tizennégy esz­tendővel ezelőtt, 1953. jú­lius 26-án karnevál volt egy latin-amerikai országban: Kubában, Santa Ana napja volt és Santiago de Cuba utcáin felcsendültek a karnevál tüzes ritmusú spanyol és néger daliamat S abban a karneváli forga­tagban egy csoport fiatal Kubai diákok, munkások — és vezetőjük, az akkor 26 éves ügyvéd, Fidel Castro — hallatlanul bátor tettet hajtottak végre. Megostro­molták a korrupt, kegyet­len, népelnyomó Batista- rendszer egyik laktanyáját, a Moncadát. Akkor még nem sikerült — nem sikerülhetett — a maroknyi bátor férfi ak­ciója, mégis felfigyelt rá­juk a világ. Azt a célt el­értek, amit akkor tűztek maguk elé. Megmutatták Kuba népének, hogy van lehetőség az elnyomó ter- •orrendszer elleni fegyve­res harcra, van esély Ba­tista uralmának megdönté­sére. Július 26-a maroknyi csapata azóta, tudjuk, mil­liós hadsereggé növekedett. Kuba győzedelmesen meg­vívta forradalmát, példát mutatva az amerikai konti­nens első igazán szabad földjévé vált, ahol a nép önmaga intézi sorsát. A forradalmi mozgalom kez­detéről. július 26-áról azóta is beszél és emlékezik Ku­ba, beszél és emlékezik a világ. A felszabadult, szo­cializmust építő Kuba az egész szocialista tábor, a haladó emberiség barátsá­gát és rokonszenvét élvezi. B. T. RIO DE JANEIRO BUKAREST Nagy nemzetgyűlés A román nagy nemzetgyű­lés kedd délelőtt folytatta ta­nácskozását. Többek között felszólalt Emil Bodnaras első miniszterelnökhelyettes. Ion lonita. a fegyveres erők mi­nisztere és Petru Enache, a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának első titkára. Meggyilkolták a meztelen modellt A rendőrség nem hitte, hogy komoly a dolog — de úgy tű­nik, hogy Luz del Fuego bra­zíliai fotomodellt ezúttal való­ban meggyilkolták. A hölgy 16 éve folyamatos botrányaival tartotta magát a címlapokon és a brazil rendőrség azt hit­te, hogy újabb hírverési trükkről van szó, amikor eltűnt arról a nudista szi­getről, ahol az utóbbi években működött. Az alaposabb kutatás azon­ban kiderítette, hogy hálószo­bájában vérnyomok vannak, és több értékes tárgya eltűnt. A rendőrség szerint valószínű, hogy a szép Luz holttestét súllyal nehezítve, a tengerbe dobták. Luz dei Fuego első botrá­nya akkor tört ki, amikor egy portugál filmben mez­telenül lépett fel. Pert indítottak ellene, de vé­gül felmentették. A botrány­lapok gyakran közölték mez­telen képét. Nemrég újból ösz- szeütközésbe került a hatósá­gokkal, mert nudista szigetére nem engedte be felöltözve a népszámlálási biztosokat, ku­tyákat uszított rájuk. CSAK RÖVIDEN... AT. SZKP ÉS A SZOVJET KORMÁNY vezetői üdvözletét intéztek az Októberi Forrada­lom 50. évfordulójának szen­telt leningrádi nemzetközi if­júsági találkozó részvevőihez. GOMULKA, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra fogadta Ivan Jakubovszkijt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. Jakubovszkij elutazott Varsóból. A BOLGÁR PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG, amely Mongóliából hazatérő­ben megszakította útját a szov­jet fővárosban, kedden haza­utazott Moszkvából. ARAB CSÚCSTALÁLKOZÓ AUGUSZTUS 10-ÉN KHARTOUMBAN? (Folytatás az 1. oldalról) hessen szólítani felelősségé­nek vállalására. Az EAK ko­rábban ellenezte a csúcsérte­kezletet, de most támogatja. A Progres Egyptien khar- toumi jelentése szerint Mah- gub kormányfő augusztus el­sejére várja az arab külügy­minisztereket a szudáni fővá­rosba. A lap úgy tudja, hogy a külügyminiszterek kidolgoz­zák a csúcstalálkozó napi­rendjét és javasolják majd, hogy az államfők augusztus 10-én kezdjék meg értekezle­tüket ugyancsak a szudáni tő* városban. A Szakszervezeti Világszö- vétség kedden Prágában nyi­latkozatot adott ki a közel- keleti helyzetről. Az SZVSZ határozottan elítéli az izraeli kormány cselekedeteit. Felszó­lította a világ dolgozóit és szakmai szervezeteit: az eddi­ginél még határozottabban lépjenek fel az izraeli kor­mány agresszív terjeszkedési politikája következtében tá­madt veszedelmes helyzet megszüntetése érdekében. PÁRIZS A mini alkonya Párizsban a nagy divatcégek megkezdték őszi—téíi kollek­cióik bemutatását. Az első be­mutatók a miniszoknya egyed­uralmának végére utalnak. A bemutatott ruhák között ugyan továbbra is nagy számban akad rendkívül rövidre sza­bott, általában azonban a szoknyák, elsősorban az utcai ruháknál meghosszabbodtak, kezdik eltakarni a térdet. A miniszoknyával szemben a legmesszebbre Jacque Esterei jutott el, aki a talajtól 27 cen­timéterre helyezte ruháinak alját. Az első bemutatók tanulsá­gai alapján újdonság még a fekete anyagoknak a gazdag változata, a derékon alkalma­zott széles bőrövek visszatéré­se, és általában bővebbek let­tek a szoknyák. 50 ÉVES A SZOVJETHATALOM Öten a százezerből Százezer magyar vöröskatona harcolt Szovjet-Orosz­országban a forradalom győzelméért. A neves és isme­retlen harcosok közül mutatunk be ötöt, olvasóközönsé­günknek. Kézfogás Leninnel GYEREKFEJJEL sorozták be katonának az Osztrák— Magyar Monarchia hadsere­gébe. Számára azonban az el­ső világháború hamarosan véget ért. Garasin Rudolf úgy esett orosz fogságba 1915 ok­tóberében, hogy szinte még a puskáját sem süthette el. Há­rom hadifogolytábort is meg­járt, amikor Ljubin városába került. Itt egy nyomdatulaj­donoshoz helyezték ki munká­ra. Az orosz mester megsze­rette munkását, s Garasin ha­marosan szabadon járt-kelt a városban. Lassacskán orosz munkásokkal is barátságot kötött, akik arról beszéltek, nincs messze az idő, amikor a munkások és parasztok veszik kezükbe Oroszország sorsának irányítását. S amikor 1917 no­vemberében megalakult a for­radalom fegyveres csapata, a vörösgárda. Garasin — negy­vened magával — jelentkezett a hadifoglyok közül. Ütközetekben, harcokban vett részt. Bátorságával ha­mar kitűnt, s húszegynéhány éves fejjel, 1918 januárjában már a vörösgárda internacio­nalista részlegének parancsno­ka volt. Ekkor vették fel a pártba. Áprilisban Moszkvába utazott, ahol összehívták a szovjethatalom mellett álló hadifoglyok összoroszországi kongresszusát. NEM VOLT MINDEN KA­LAND IIlJÁN a moszkvai utazás, Garasin többször is életveszélyben forgott. Végül is egészségben lépett be a Drezda Szálló kapuján. Ott székelt a párt magyar szek­ciója. Az orosz katonaruhás, kozákos kucsmát, hosszú kar­dot viselő magyar internacio­nalista benyitott az egyik szo­bába. Legszívesebben máris visszafordult volna, mert lát­ta, hogy fontos, heves vitát zavart meg. Egy férfi kissé türelmetlenül, oroszul kérdez­te tőle, mit óhajt? Garasin el­mondotta, hogy magyar hadi­fogoly, a vörösgárda zászlóalj- parancsnoka, aki a konsresz- szusra jött. Az érdeklődő be­mutatkozott: — Kun Béla vagyok! Bemutatkozott a másik ket­tő, Szamuely Tibor és Jancsik Ferenc is. Maguk közé ültet­ték, s érdeklődtek, miként harcolnak a magyar forradal­márok arrafelé, ahonnan Ga­rasin jött. A hadifogoly­kongresszuson az orosz bolse­vik párt mellett működő ma­gyar csoport nevében Kun Béla szólalt fel. Arról szólt, hogy mi a feladatuk a hadi­foglyoknak hazájukba való visszatérésük után. — Láttátok az orosz forra­dalmat — mondta —, a forra­dalom megmutatta mindany- nyiotoknak, hogy a proletariá­tus megmentése saját kezében van. Ne ijesszenek meg ben­neteket sem a főispánok, sem a rendőrfőnökök, csendőrök és rendőrök. Mondjátok el test­véreiteknek, hogy mi történt itt, mondjátok el, hogy csak a forradalom menthet meg min­ket ... Garasin elvtárs a többiekkel együtt éltette a magyarországi forradalmat, amelynek szerve­zésére Kun Béla és a hadifo­goly-kongresszus magyar rész­vevői közül sokan nemsokára útnak is indultak. Garasin elvtársat azonban Szovjet- Oi oszországban marasztalta a forradalmi kötelesség. Egyike volt annak a százezer magyar harcosnak, akik, az emberiség történetének első proletárfor­radalmát védelmezték. A fris­sen szervezett Vörös Hadsereg soraiban harcolt Jaroszlavban az eszerfelkelés ellen. A nem­zetközi dandár lovas zászlóal­jának törzsét vezette. Két évig küzdöttek Ukrajnában, hu­szársapkájukról vörös ördö­göknek becézték őket. Kerget­te Mahnót, Petljurát, később Gyenyikin ellen védte a szov­jet államot. Aztán 1921-ben az Altáj vidékére küldték gabo­náért, mert Moszkva és Lenin- r -M éhezett. AZ OROSZ FORRADALOM katonájaként is megmaradt magyarnak. Magyarországon ekkor tombolt a fehérterror, a Magyar Tanácsköztársaság egykori vezetőinek élete ve­szélyben forgott. A bolsevik párt központi bizottsága és a kommunista Intemacionálé el­nöksége Garasin Rudolfot bíz­ta meg a magyar politikai emigránsok ügyeinek intézésé­vel. A szovjet állam részéről Csicserin külügyi népbiztos tárgyalt Horthyékkal. Tiszte­ket adtak minden kommunis­táért. A költségeket a magyar kormány dollárban kérte. Emi­att a csere közben a pénzügyi népbiztos kijelentette: nem tud több pénzt adni. Garasin Le­ninhez fordult beadványával. Az írást személyesen vitte fel a Kremlbe, s átadta Lenin elv­társ titkárnőjének. Egyszer csak nyílt az ajtó — s a ma­gyar forradalmár megpillan­totta Lenint, aki megkérdezte: — Lovas katona elvtárs me­ll ik csapattesthez tartozik? Lenin barátságossága és köz­vetlensége úrrá lett Garasin elvtárs megilletődöttségén. El­mondta, hogy az internaciona­lista hadsereg magyar katoná­ja. Vlagyimir Iljics hozzálé­pett, s a vállára tette a ke­zét: Aztán az iránt érdeklődött, hogy mi járatban van a Kremlben. A titkárnő átadta a kérvényt, melynek tartalmával Lenin azonnal megismerkedett. Aztán bevitte a magyar kom­munistát dolgozószobájába, s a legapróbb részletekig terjedő­en kikérdezte a magyar elv- társak sorsáról. Ezután felhív­ta telefonon a pénzügyi nép­biztosságot, érvelt és vitatko­zott, s aztán közölte: — Derék gyerekek maguk! — mondta. — Megkapják a pénzt, ami­re szükségük van! Búcsúzóul melegen megráz­ta Garasin Rudolf keLát. A SZOVJETHATALOM megszilárdítása után tanult Garasin: hamarosan vegyész- mérnök lett. A második világ­háború idején ismét fegyvert fogott. Azután a magyar hadi­foglyokat tanította az antifa­siszta iskolán. Eredményesen működött: számos tanítványa jelentkezett önként partizán­nak, a nácik, a magyar fasisz­ták elleni harcra. Éppen há­rom évtizedes távoliét után, 194' februárjában tért vissza Magyarországra. Ma 72 esz­tendős, nyugdíjban van, de nem tétlen. A nyomdászszak­szervezetben és a Partizán Szövetségben dolgozik. Nem­régiben jelentek meg rendkí­vül érdekes emlékiratai. Meg- ismerhetiük belőle Garasin Rudolf életútját. Egy a száz­ezerből. egv magyar interna­cionalista, aki az orosz forra­dalomért fegyvert fogott. Pintér István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents