Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

ÍS67. JULIUS 26., SZERDA "l%J£írlaD S Új SZOT-szabályzat az üzemi balesetek kivizsgálásáról 1968. január 1-én életbe lép a Szakszervezetek Országos Tanácsának új szabályzata az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgá­lásáról. Mint a SZOT-ban el­mondták, az új szabályzat az eddiginél jobban ösztönöz a balesetek megelőzésére, ponto­sabban határoz meg fontos fogalmakat és messzemenően védelmezi a dolgozók érde­kei! új szabályzat értelmé­Az ben mindenekelőtt a baleset okát kell felkutatni, továbbá azt, hogy milyen intézkedések szükségesek további hasonló balesetek megelőzésére. A bal­eseti jegyzőkönyvet január 1-től a sérültnek nem kell alá­írnia, ugyanakkor lényegesen megszigorítják a kivizsgálást. A szabályzat — ezúttal első ízben — tisztázza a baleset fo­galmát, ezenkívül meghatá­rozza, hogy mit kell üzemi balesetnek tekinteni. Ifi-lakónegyed - Ahányban Húszlakásos KISZ lakóne­gyed építésébe kezdtek Abony- ban. Az építtetők többsége az frrtsz, a tanács, és az AKÖV dolgozója. A típustervek adop­tálása és a költségvetési terve­zet, valamint a közművesíté&i terv augusztus 20-ra elkészül. Ez év őszén kezdi az építke­zést a „József Attila” és az „Üj Világ” tsz építőbrigádja. A szokáshoz híven itt i6 se­gíthetnek a leendő lakástulaj­donosok. A tanács épületek bontási anyagával is hozzájá­rul, a tervek megvalósításá­hoz. Tanulás és illúziók Ismerősöm, aki munkaügyi ósztályon működik, mesélte, hogy nemrég beállított hozzá­juk egyik dolgozójuk: „Kérem., én már két napja leérettségiz­tem, és még mindig azt a munkát végzem, amit az­előtt!” F. Ferencné gyömrői tsz-tag története óhatatlanul erre az esetre emlékeztetett. „1960 óta termelőszövetke­zeti tag vagyok. Negyvenhat éves, három gyerekem van. Községünkben 1964-ben a ceglédi mezőgazdasági techni­kum kihelyezett osztályt léte­sített. Én akkor, mint mező- gazdasági dolgozó a 460 tagból egyedül jelentkeztem, mert előtte már elvégeztem a hete­dik és nyolcadik általánost. Az elnök és a párttitkár java­solt. De a beosztásom nem változott, ma is a kivállalt te­rületen dolgozom ugyanúgy, mint mikor elkezdtem tanul­ni. Óh, de nagy reményt, jö­vőt láttam a szakmában, és az érettségire szomorúan ké­szülök, úgy érzem, nincsen a| gükben bizonyára kiváló em- mezőgazdasági technikumi | berek. Mert kevés kivételtől lrssssfffssssssrsfssssssssfs//-sssrfffsfsffs/ssssssssffsss/sssss/ssss/ssssssssssssrsssswssssfsssss/ssssssssss/ssssssssfss/'fsssssssssfs Verőcéről jelentjük Pasli velem ön pö spaciren, oké ? Combig érő, lyukacsos gar­bóing, alatta csak a kutató szem.fedezi fel a fekete biki­nit; fakókék „farmer”, három cipzárral és 15 deka nittszeg- gel: ez a divat Verőcén, az Ex­pressz Ifjúsági Táborban. Ez a divat kiránduláshoz, lovagláshoz, sétához, Ki mit tud?-hoz. Tánchoz viszont pa­tyolatfehér nyloning, sötét nad­rág a fiúknak, ujjatlan mini tubusnyakkal, a lányoknak. Divatban van továbbá az Anonymus-zenekar — estén­ként ez húzza a talpalávalót a táborban —, a Paprikajancsi, házikóba. „Észre sem vettük” — mosolyognak egymásra. Ve­lem beszélnek és egymásra mosolyognak. Bitte pardon a zavarásért, gud báj... Az étteremben csúcsforga­lom van: ebédidő. Az asztalok közt törékeny fekete fiú egyen­súlyoz egy hatalmas tálcát: Willie Bart-Plange, a tábor kedvence. Esténként ő búgja a mikrofonba a legújabb világ­slágereket. Méghozzá angolul! Willie eszményi riportalany. Majdnem úgy tud magyarul, mint angolul, noha anyanyel­ve a Dél-Ghanában beszélt Végre ránk is mosolyog a Gregó-házaspár... — „szendisósan” — és a tábori volapük. Ez utóbbi olyan mes­terséges nyelv, amelyben ma­gyar, német, orosz, angol, fran­cia és olasz szavak keverednek egymással és sok-sok vidám­sággal. íme, egy mintamondat a ve­rőcei tábor — egyelőre kiadat­lan — társalgási zsebkönyvé­ttől: „Pasli velem ön pö spa­ciren, oké?” Földi paradicsom — 39 ka- tasztrális holdon. Négyszemé­lyes, színes faházakkal, önki- szolgáló étteremmel, büfével, férfi-női fodrászattal, kultúr­teremmel, úszómedencével, sa­ját postahivatallal, és saját nászutas párral. Ez utóbbit Gregó Sándor és Sándorné néven jegyezték be az anyakönyvbe, kereken egy héttel ezelőtt. Együtt végezték júniusban a tanárképzőt Sze­geden, s együtt kezdik meg szeptemberben a tanítást, a mélykúti általános iskolában. Itt. az egyetemisták táborában töltik .,mézesnapjaikat”: egy hétre szól a jutalom beutaló. „Kicsit szűkén vannak” — mondom nekik, bekukkantva a fanti. A második évfolyamot végezte a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem mezőgazdasági mérnök karán, s szabad idejé­ben az Anonymus-együttes énekese. Egy kicsit bánatos, egy hónapja van a táborban, de még nem úszhatott. Tavaly télen nagybeteg volt, megfá­zott a veséje. Kicsit hideg van itt télen — panaszolja. Nyáron jó. Jön az afrikai hőhullám... Egy pokrócon izgalmas kár­tyacsatát sikerül megzavar­nunk: kazahsztáni lányok „ve­rik a blattot”. No persze, szo­lidan, grátisz. Durákot játsza­nak. A társaság két Ludmillá­ból, egy Gáljából, és egy ka- zah madonnából áll, aki a Jev- genyija Kim névre hallgat, s az alma-atai egyetem mate­matika szakos hallgatója. Most érkeztek Debrecenből. Pri- krasznij, ujutnij gorod — cso­daszép. kellemes város — és egyáltalán, egész Magyaror­szág prikrasznij, a magyarok pedig nagyon kedvesek. Ara­nyosak ezek a kazahsztáni lá­nyok. És szókimondóak. Gyor­san meg lehet őket szeretni... Ebéd után két frakcióra sza­vizsgának értéke. Azért men­tem tanulni, mert itt láttam a jövőt. Voltam a járási párt­bizottságon is, nem az ő ha­táskörük, volt a válasz” — ír­ta levelében. Személyes ismerkedésünk közben, bár nem adtam igazat neki, amiért úgy vélekedik, hogy a technikumi érettségiért törvényszerűen jár az író­asztal, a vezető beosztás, még­is tisztelet ébredt bennem iránta: társadalmi munkát végezni, három gyereket fel­nevelni, nyugdíjas szülőket el­tartani, tsz-ben dolgozni, és emellett még tanulni is — iga­zán becsülendő. Milyen álláspontot Vall F.- né panaszával kapcsolatban Hajth Ferenc, a gyömrői tsz elnöke? Kereseti kimutatások kerülnek elém: — Nézzük F.-né eddigi munkáját. 1965: 62 nap, 1966: 61 nap, 1967: eddig egy nap. Nálunk az asszonyok számára Sj egy évben 150 nap a kötele­it ző. Hogyan nevezhetnénk ki ^ F.-nét brigádvezetőnek — mit ^ szólnának a tagok? A kétezer í holdas gazdaság melyik vezető beosztását bízzuk rá? — hi- $ szén a végzett technikusokat $ is a traktorra ültetjük először, § nekik is bizonyítaniuk kell a i! gyakorlatban. Pedig náluk az elméleti tudásban nem kétel- ^ kedem. mint F.-né esetében ... ^ Az ő ügyében különben kint S voltak a járási pártbizottság- ^ tói, de nekik is csak ugyan­is ezt mondhattam. Ezt azért | említem, mert nem maguk az elsők, akiknél az asszony tá- | mogatást kért: meg van arról í győződve — bár senki nem i$ ígért neki semmit —, hogy az § érettségiért kiemelés jár. A férje is felkeresett, mondván, : hogy ha én nem intézem el, i akkor „fentről” elintézted. I — Miért javasolták F.-né továbbtanulását? — Javasolunk mi minden­kit, amióta megalakult a ki­helyezett mezőgazdasági tech­nikum, javasolunk, mert — el­rendelték, hogy a jelentkezési íveket a helyi tsz vezetőinek is alá kell írniuk. Amikor kérdeztem a ceglédi technikum levelező tagozatának igazga­tóját, miért van erre szükség, hiszen nem is ismerjük azokat, akiket ajánlunk, mivel tőlünk csak F.-né tanul — mások nem érnek rá, vagy öregnek érzik magukat, fiatal pedig alig van a tsz-ben — az illető meg­nyugtatott, hogy az aláírás nem kötelez semmire. Őszin­tén szólva, nem is vennék ;n ide a termelőszövetkezetbe egyetlen egy esti tagozaton végzett technikust sem. — Miért? — Kérem, mikor F.-né je­lentkezett. én azt mondtam: ha átengedik, altkor előttem lejáratják a technikumot. — És kik voltak azok, akiket rajta kívül ajánlott, s akiket ugyancsak nem alkalmazna technikusként a tsz-ben? — Például a helyi sütőipart vállalat, és a Vas-, Fémipari Ktsz segédmunkásai, szakmun­kásai, akik a saját mestensé­^ssssffsss/rssssj’sssssssssrfssssrssfss/y táron jó: jön az afrikai h hullám — mondja Willie eltekintve, a kihelyezett tech­nikumba ipari dolgozók járnak — gondolom, az érettségi bizo­nyítvány miat! Gyömrőn és közvetlen környékén három év múlva száznál is több mező- gazdasági technikus lesz. Kérdések, közérdekű kérdé­sek tömege jelentkezett egy egyéninek, személyesnek véli probléma kapcsán. És bár­mennyire örvendetes az orszá­gos továbbtanulási kedv — et­től a kérdések még eldöntetle­nek maradnak, különösen az esti középiskolák témakörében. Kérdés: milyen illúziókat táplálnak, eléggé egyértelmű felvilágosí­tás — hogy mi mire képesít — hiányában azok, akik eze­ken a helyeken tovább tanul­nak? Hányadrészüket vonzza az itt szerezhető tudás és hány százalékukat a „papír”? Még mindig nem eléggé tisztázott az érettségi bizonyítvány való­di értéke. Az sem, hogy első­sorban szakmailag és általáno­san képzett munkásokra és pa­rasztokra van szükség egy elő­relépni akaró országban, hi­szen az értelmiség elméleti munkáját ők valósítják meg. A levelező középiskolai oktatás nem az értelmiség és az alkal­mazottak körét szélesíteni, ha­nem a fiziltai dolgozók mű­veltségét, tudását emelni hiva­tott. Kérdés az is, hogy csak úgy a világ­mindenségbe, vagy pedig ha­tározott célra képezzük-e az embereket az esti oktatásban? A Gyömrőre kihelyezett mező- gazdasági technikum mintha az előbbit mutatná. Egy tech­nikus iskoláztatása sok pénzbe kerül. Eléggé visszatérül ez így az államnak? Nem lenne helyesebb, ha a sütőipari vált lalat vagy kisipari, ktsz műm kása inkább a korszerű sütő­ipari, vasipari, eljárásokat népszerűsítő tanfolyamokra járna? És ha a középkorú F. Ferencnek, akikből sohasem lesz üzemvezető, de alakben buzog a többre való törekvés, inkább speciális, magasabb kvalifikációt jelentő kétkezi mesterséget sajátítanának el? Akkor kevesebb illúziójában csalatkozott ember kémé 1 iá­ba a vezető beosztást, az író­asztalt, érettségi bizonyítvánv- nyal vagy technikusi képesí­téssel a zsebében —, de töb­ben találnák meg az igazi he­lyüket, és önmagukat a saját munkájukban, és — az életben is. P. A. Tikkad a falu Kiss János Püspökszüágy tanácselnöke: — Jó hogy találkozunk, már levélben akartam megkérdez­ni, hol az a lényegesen több sör, amiről írtak a lapok. Köz­ségünk júliusi sörkerete ugyanis 26 hektó hordós, és 3 hektó üveges sör. Tavaly jú­liusban 47, illetve 9 hektó volt és azóta eggyel sem csökkent községünk lakosságának szá­ma. Fröccsel sem olthatják szórajukat ebben a nagy me­legben a tikkadt emberek. A borkeret is annyira kevés, hogy a hónap első 2—3 napján elfogy. A hó második felében nem is érdemes kinyitni az italboltot. Mintha az italkeretet elosztó földművesszövetkezeti központ alkoholéi vonó kúrára akarná fogni Püspölcsziiágyo! De nem! Pálinka bőségesen van raktáron, csakhogy az nem nyári ital. — Rólam pedig senki se gondolja, hogy alkoholista­propagandát folytatok. Sajnos azonban a többféle gyümölcs­lé, amely kapható községünk­ben, nem igen fogy. Nem min­denki szereti az édes ital! és amellett általában drágállják. Az olcsóbb fajta, a Bambi, vagy az Utas állandó hiány­cikk nálunk. A Fóti Pmsz kor­látlan mennyiségben gyárt Bambit, de hiába rendelünk, nem szállít. Aki végigmegy a községünkbe vezető egyetlen úton, meg sem ütődhet ezen. Rottenhoffer Ferenc a Vác— püspölcszilágyi MAVAUT-já­rat egyik gépkocsivezetője: — Négy éve járok ezen a vonalon, azóta változatlanul rossz az út Váchartyántól kezdve. Néha kap azért felü­leti kezelést, mint éppen most is. Köveket szórnak a mély kerékvágásba, más lyukakba és leöntik aszfalttal. Ez azon­ban csak rövid ideig, az első esőig használ, aztán újra az irgalmatlanul rossz úton rá- zódik a kocsi. Nincs alapozása ennek az útnak, nem bírja a nagy terhelés! Három hatvanszemélyes kocsi naponta egyenként egyszer fordul Vácról, 10—12-szer — szombaton még többször — a község és a harkányi vasútál­lomás között, jóformán min­den úton száz-százötven utas­sal. Elképzelhető, mit szen­ved a rugó meg a gépkocsi- vezető. Nem múlik el hét, hogy mindegyik kocsiban el ne törne kétszer-háromszor a rugó, vagy a féltengely. A se­bességváltó nem bírja egy hó­napnál tovább. Sz, £. Ez még nem igazi telt ház: aszunyások hiányoznak! Foto: Gábor Hogyan vettem semmit? Bemegyek a boltba. Az feladó a pult mögött tesz-vesz, fel se nézve dalolja: — Mit kér a kedves vevő? — Semmit. — Semmit... igen... — megy a mérleghez, pisz­mog. — Lehet egy dekával több? A mérlegen ott a semmi, s a mu­tató pont az egy- dekánál áll. Egye fene, lehet. Már nyújtja is a sem­mit, mondja az árát. A zsebemben kotorászok, úgy látszik, nincs ná­lam annyi. Izza­dok zavaromban, kotorászom min­denütt, egyre vilá­gosabb, hogy nincs annyi. Hű, de kényelmetlen! Pitiség, de nem tehetek mást: — Nem lehetne mégis levágni egy dekát belőle? — nyöszörgőm. — Mit képzel kedves uram? Mi lenne itt, ha min­denki kénye-ked- vére visszaméret­hetné az árut? — Hát igen, per­sze. De talán leg­közelebb ... — Nagyon saj­nálom, de nem abban a világban élünk..., mert mit tudom én, hogy az a sok ve­vő ... ugye, akad ilyen is. meg olyan is. Meg az­tán, még ha is­merném is az urat... ■ Rettentő rémü­letemet látva vé­gül fnégis megesik rajtam a szíve: — Na, ne mond­ja, hogy rossz va­gyok! Ha a legkö­zelebbi vevőnek el tudunk adni két dekával többet, akkor magának elengedem. Két dekát, az szinte lehetetlen. Ki vesz itt sem­mit? Meg aztán a mérlegen csak egy dekáixil van több. Na de bízzunk a szerencsében! Már jön is a ve­vő: termetes asz- szony. Nagyon siet, már az ajtó­ban kér: — Tíz deka saj­tot... Na, most tégy csodát ember! Jaj, csak ügyesen! Vágja a sajtot, teszi a mérlegre. — Mást egye­bet? — Semmit... Hurrá! — Lehet két de­kával több? — Igen — mondja a nő tü­relmetlenül. És már csoma­golják is neki a sajtot és a két de­ka semmit. Nem vette észre, hogy nem a sajt több két dekával, ha­nem a semmi Megmenekültem! Az eladó báto­rítóan kacsint rám, a nő fiZLÍ. Letörlöm a verej­téket homlokom­ról. — Ezt megúsz­ta — ver a vál­tamra. Ég önnel. Hálásan mo­solygok vissza rá. Sokszor panasz­kodunk az eladók­ra, de nem igaz, hogy nincs szívük, íme a bizonyság: egy fillért sem fi­zettem és itt ho­zom a semmit. — Dozvald — :ad a tábor: a szunyásokra é : napimádókra. Az előbbiéi lágyadta'n menekülnek házi tóikba a 32 fok elől, az utób >iak napszemüvegbe és bér :amotte olajba öltözve vonul iák a medence partjára. A ké lyelmesek csak zuhanyoznak merészebbek gyönyörű hasa okát ugranak a hűs habokba Egy csoport a lovasiskola fe é tart. Hat tüzes paripa várja logy megsétáltassa őket széle .átán. A sétalovaglás esemén; i táborban. No, nem az úri j ’ásnák, hanem a nézőknek fórusban hergelik a szelíd pa ikat, hátha sikerül ügetésn iími őket. Lapzártáig nem si ;erült... Alkonyodik. A táncbetonoi lár stimmol a zenekar. Ma es e Dobos Attila is fellép. 1 lallgatóság körbe üli a „szín mdot” s térde köré kulcsol :ézzel, vállát ringatva együt ludol a zeneszerző-fogorvos al: „Szervusztok, régi bará ok...” Nyíri Éva

Next

/
Thumbnails
Contents