Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
1967. XCLItJS 23„ VASÁRNAP M terei 3 VÁRHATÓ EGÉSZSÉGÜGYI IDŐJÁRÁS Van valami a levegőben... Ideges? Fáj a feje? Fronfátvonulás? semmire levegő— Ideges vagyok, se tudok figyelni. — Fáj a fejem. — Valami van ; ben. — Frontátvonulás. Mennyiben és milyen mértékben okolhatjuk a kellemet-' lenségekért az időjárást? Hippokratész majd 2000 éves szabályai már utaltak arra, hogy az embereken „meglátszik az időjárás”. Mégis hosszú idő telt el addig, amíg a törvényszerűségeket tudományosan is kimutatták. Az érzékeny pontot provokálja — Az ember, az élő szervezet állandó kapcsolatban van a légkör változásaival, — mondja dr. Kérdő István főorvos, az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet biometeorológiai osztályának vezetője. — A légköri, időjárási változások ezért állandóan befolyásolják szervezetünk működését, de az egészséges szervezet alkalmazkodik a külső hatásokhoz, s az esetleges zavarokat kiegyenlíti. így az valósult meg először a?., hogy ugyanazon intézetben, tehát közös munkahelyen dolgozik a kutatóorvos és a biometeorológus. Az ORFI biometeorológiai osztályán sikerült az időjárási tényezőket két csoportra osztani, aszerint, h<Jgy azok a szervezet, illetve az alkalmazkodási reakciókat szabályozó idegrendszer működését milyen irányban befolyásolják. Ez tette lehetővé annak előre jelzését, hogy a különböző betegségeknél milyen tünetek és milyen szövődmények várhatók, az időjárási változó-«; sokkal kapcsolatban. Amikor a műtét nem maradhat el — Az „orvosi előrejelzés” nem a nagyközönség, hanem az egészségügyi szolgálat számára szükséges. A prognózist tovább adjuk a velünk kapcsolatban álló ugyanekkor megtesszük a szükséges intézkedéseket az ORFI betegeinél. Néhány pélKözgyűlések — mérlegen gyakrabban lépnek fel különféle simaizomgörcsök (epe, bél, gyomor) s ilyenkor, tudva, hogy „görcsokozó időjárás” közeledik, megfelelő gyógyszerek i adagolásával megelőzhető a j baj. Hasonlóképpen bizonyos időjárási változások csökkentik a vérnyomást. Például a műtét idején, amikor a vér- veszteség és az altatószerek következtében amúgyis csökken a vérnyomás, előre és több vémvomásemelö szert lehet adni. Vannak olyan időjárási szituációk, amikor nagyobb a vérzési hajlam. A műtét nem mindig halasztható el, azonban a fokozott vérzési veszély ismeretében nagyobb mértékben adnak vérzéscsökkentőt és szigorúbbá válik a műtét utáni felügyelet. Bizonyos időjárási viszonyok között a szívbetegeknél légzési zavarok lépnek fel; preventív gyógykezeléssel akár ezt, akár egészséges ember — általa- j dát mondok. Vannak olyan ban — nem érzi meg az idő- I időjárási helyzetek, amikor járás normális ingadozásait. — Más a helyzet a beteg szervezettel. Itt már, a betegségtől függően jelentkezhet bizonyos fajta érzékenység. Ha az időjárás ezt az érzékeny pontot „provokálja” súlyos kellemetlenség, baj léphet fel. — A biometeorológusoknak kell az időjárást olyan speciális módon elemezniük, hogy az adatokat felhasználhassa a — gyógyászat. Az orvos- meteorológiának pedig az a feladata, hogy a kielemezett időjárási viszonyokat és a kóros jelenségeket egybevesse. Időjárás két csoportban í Magyarországon az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet biometeorológiai osztálya végzi ezt a munkát. Az osztályt 952-ben hozták létre, de kutatásainak módszereire és eredményeire már külföldi szakkörökben is felfigyeltek. Ugyanis Európában nálunk pedig a reumásoknál várható intézményeknek, i nagyobb fájdalmakat is kiküszöbölhetjük. Az orvosmeteorológia feladata tehát az, hogy hárítsa el előre a kritikus helyzeteket. Ják Sándor JANUAR elején kezdődött el a termelőszövetkezeti tagság körében a politikai felvilágosító munka, azután, hogy a párt IX. kongresszusa javasolta a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek létrehozását. Több ízben összejöttek a szövetkezeti parasztok az elmúlt hónapokban az őket, illetve a közös gazdálkodást leginkább érintő kérdések megvitatására. Napjainkban is zajlanak a közgyűlések a tsz-szövetségek megalakulásának mintegy befejező aktusaként. A szövetkezeti mozgalom fejlődésében fontos állomás a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek létrehozása. A szövetkezeti gazdaságok az elmúlt hat-hét esztendőben megszilárdultak, megalapozták gazdálkodásukat, s ezzel jövőjüket. A területi szövetségek megalakítása azt jelenti: a párt- és az államvezetés nem látja szükségét annak, hogy továbbra is fenntartsa az eddigi gazdálkodás-irányítási rendszert. Ez megfelelt a tsz-mozgalom kezdeti időszakában, de ma már — éppen a fejlődés eredményeként — nemegyszer akadályává lett a termelés fejlesztésének. A területi szöMéhanyák szériában A Kisállattenyésztés! Kutató Intézet leányfalui telepén méhanyákat nevelnek. A tenyészanya gondos kiválasztásával biztosítják' a jó tulajdonságú anyák szaporodását. A leányfalui telepen nevelt méhanyákat mind a hazai, mind a külföldi méhészek szívesen vásárolják. Franciaországban és más nyugati -államokban. valamint a népi demokratikus országokban igen keresettek. most már dühös levelet írt. Csakhamar behívták a községi pártbizottságra, s beszélgetésük eredményeként az ügy zöld utat nyert. Nemsokára megkapták a kulcsot: diadalmasan ----------------------- bevonultak a pincébe. Kifüggesztették a táblát: KAMASZKLUB. Először az iskola mordult fel: miért különülnek el tőle? Aztán a művelődési otthon: miért támasztanak konkurrenciát? F entről lejött egy „Illetékes”, és körülszimatolt a pincében: egyáltalán, mi ez? Nincs valami gyanús ebben? Részlet a Kamaszklub naplójából: 1967. VI. 14. „A mai napunkat nem a tervezett program szerint tudtuk végrehajtani. A KISZ-titkár részegen bejött hozzánk és arról akart tárgyalni: milyen jogon foglaltuk el a helyiséget7 Minket az utcán felszedett csavargóknak nevezett". A házkezel őség igazgatójának közben kényelmetlenné vált az ügy egyre nagyobb visszhangja. Már-már visszavette volna a pincét, de a gyerekek felkeresték egy magnetofonnal és lejátszották neki azt a szöveget, amelyben lecsavar- , gózták őket: a kulcs a gyerekeknél maradt. A ház lakói különben feljelentették őket csendháborításért. Kiszállt a járási rendőrparancsnok, s meggyőződött arról, hogy a fiúk valóban gitároz-, rak —, a klub nyitvatartásra engedélyezett időben, hetenként háromszor, délután négytől este nyolcig. A feljelentésből kettős hasznuk származott: a rendőrparancsnok, úgy is mint a járási pártbizottság tagja, támogatta felsőbb fórumokon a klub létét, és — a saját középiskolás fiát is elküldte közéjük.------------------1 rexeznek, mások kö| E gyesek 1 rüludvarolják a zene------------------ kar tagjait, akik saját s zerzeményeiket játsszák: az előbb egy óvodai verseskönyvből kimásolt szöveget énekeltek, bizonyos egérgyerekekről, akiknek jó lesz idejében hazaimenni... A második dal szövegét egy gimnazista — poéta klubtag — írta, aki a rádió országos ifjúsági irodalmi pályázatán is díjat nyert már. Mert máig, amikor huszonkettőre növekedett a taglétszám, sokféle szimpatizáns csapódott hozzájuk, s lett klubtaggá, fíitünően megértik egymást valamennyien, gimnazisták, ipari tanulók, általános iskolások, technikumi hallgatók, tizenhárom és tizenhat évesek —, kamaszok. Nézzük, mindmáig mi mindennek alakult ki itt a rendje — a nyolcadik ösz- szejövetelüiklg ? Megszervezték az önkormányzatot, amelyen belül Zsófia néninek tanácsadó szerep jutott. Minden kérdést megszavaznak. Például, hogy megszüntetik a helyi tanácselnöknő fiának klubtagságát, mert az illető félvállról vette a foglalkozásokat. Vagy hogy: „aki valamit tud, az köteles a többi klubtagnak azt megtanítani”. Bíróságot választottak, amely a kisebb ügyekben dönt: hogy a heti takarító brigád jól végezte-e a dolgát —, ha nem, a következő héten is ők takarítanak. Az egyéb tisztségek kiosztását is szavazással döntik el. Elv, hogy mindenkinek legyen egy olyan területe, amiért felel. Megszavazzák az anyagi ügyeket: eldöntötték például, hogy ha a zenekar valahol játszik, a fellépti dijat nem adhatják a klubnak, mert azért a pénzért a többiek nem dolgoztak meg. Majdnem minden eddigi összejövetelükön kialakult egy-egy emlékezetes vita. Törekednek is erre, bár a témát nem határozzák meg előre. Legérdekesebb beszélgetéseik tárgya eddig: A féle l e m. (Valaki közülük elmondta, a félelemről az jut eszébe, hogy egyszer, ötéves korában az apja részegen kilógatta a harmadik emeleti ablakból...) Beszélgettek az állatvédelemről, —, ezt a témát Zsófia néni hozta fel. A gyerekek a vita elején abból Indultak ki, hogy az állatoknak nem fáj, ha bántják ... Beszélgettek a lányokról, a szerelemről. — Már jó lenne felvenni néhány lányt, mert ha táncolunk, mindig én vagyok a lány, és már rettenetesen unom! — panaszkodik egyikük. Egyéb gondjuk is akad. A múltkor összegyűlt egy kis pénzük és közös uzsonnát rendeztek, szendviccsel, és málnaszörppel. Valaki leette néhány kenyérről a kolbászt. Többen látták, hogy ki volt, de hallgattak. Most azt várják, hogy az illető maga jelentkezzék. Ha nem teszi, kizárják a klubból. Elhatározták és meg| Terveik: | szavazták, hogy a jövő------------------ évben senkinek sem lehet hármasnál rosszabb tanulmányi átlaga. Színjátszó csoportot akarnak alakítani. Megszerezték a Színház és Film- művészeti Főiskola jegyzeteinek rövid kivonatát és előadásokat tartanak belőle. (!) Nemsokára próbálni kezdenek egy darabot. A cél, hogy mindig más ország irodalmával ismerkedjenek. E lvállalják — némi fizetésért — a községi művelődési ház takarítását — a pénzből egyforma ruhát vesznek. Jövőre minden klubtag védnökséget vállal egy végzős nyolcadikos felett. Amolyan utcán-lézengő gyerekeket választanak patronálásra. Nem kaptak senkitől sem személyzettel vezetett, kitakarított helyiséget, sem kész programot, utasításokat, kész el-- méleteket sem. Csak lehetőséget kaptak és — segítséget Talán ez is a siker oka: hogy maguk takarítanak, maguk találják ki az ön- kormányzás mikéntjét, maguk teremtik meg a programot s gyürkőznek meg a szellemi hovatartozás gondjával. Lám, milyen rendet teremtettek rövid egy-két hónap alatt a saját kis portájukon —, rá kellett jönniük, hogy nem lehet rend nélkül élni! Természetes, hogy a rendet csak akkor szeretik, és érzik, a sajátjuknak, ha kialakításában döntő szerephez jutnak, s ez nem zárja ki, hogy az értő tanácsot a segítséget is igénylik, és — elfogadják! Padányi Anna vétségek rendszerén keresztül valósul meg a mezőgazdaságban az az új irányítási forma, amely megkönnyíti a közös gazdaságoknak, hogy az új gazdasági mechanizmusban mielőbb megtalálják helyüket. Nem csupán gazdasági kérdésekről van szó; mindez fontos politikai kérdés is a falu életében! EDDIG IS A SZELES közvélemény elé került minden, a mezőgazdaságot érintő kérdés, most mégis különösen fontos, hogy a szövetkezeti gazdák megismerjék és magukévá tegyék a területi szövetségek megalakításával összefüggő elveket és gyakorlatot A megyében is ez a cél vezette a párt- és tanácsi vezetőket, amikor gondosan elökészí- rették a csatlakozó és küldöttválasztó közgyűléseket. A megyében három területi szövetség lesz, ezért ugyanennyi előkészítő bizottság alakult, — nagy mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező tanácsi, s ugyancsak nagy tekintélyű termelőszövetkezeti vezetőkből. Éppen azért, mert a közgyűléseken a falu életét érintő politikai és gazdasági kérdésekről beszélnek, vitatkoznak, amelyek megszabják a jövő útjait, a pártbizottságok és a pártszervezetek messzemenő támogatással és útmutatással szolgálnak. Minden járásban alapos előkészület után került sor a közgyűlésekre, amelyek ma már befejezéshez közelednek. Sok tanulságot szolgáltattak a közgyűlések. Először azok ütemezéséről, napirendjenek meghatározásáról néhány szót. Már az ütemtervek készítésének időszakában látható volt, hogy a közgyűlések — azok többsége — egybeesik az aratással, a gabonabetakarítással. Nagy dologidőben pedig • nehezebb összehozni közgyűlésre egy-egy falu parasztsá- j gát. Ez beigazolódott. Azokban a szövetkezetekben vöd látogatottal?!) a közgyűlés, ott mélyedtek el inkább a vitában, ahol június végén tartották meg azt. A gabona érésével párhuzamosan, mind nehezebb feladat elé kerültek a szövetkezeti vezetők. Nem egy gazdaságban kénytelenek voltak, az úgynevezett „rész- közgyűlés” megtartásához folyamodni. Egy-egy gazdasági egység dolgozóival vitatták meg itt a kérdéseket, s pár minden szövetkezeti gazdának lehetőséget biztosítottak a felszólalásra, véleményének kifejtésére, ez mégis csak amolyan szükségmegoldás volt. Jó néhány termelőszövetkezetben ugyanakkor nem súlyának és fontosságának megfelelően foglalkoztak a közgyűlésen a területi szövetség megalakításának elvi és gyakorlati jelentőségével. így például a közgyűlésen több napirendi témát tárgyaltak, s nem egy szövetkezetben a területi szövetséggel kapcsolatos kérdéseket — utolsóként. AZ EMLÍTETT HIBÁK ELLENÉRE, igennel lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy elérte-e célját az a nagy előkészítő munka, amelyet a párt- szervezetek, a tanácsok végeztek a területi szövetség népszerűsítése, céljának, feladatának megismertetése érdekében. A technikai hibák ugyanis, amelyek itt-ott ilyen vagy olyan formában előfordultak, csökkentették ugyan a politikai munka hatásosságát, de a közgyűlések legtöbbje mégis vitafórum volt. A termelőszövetkezeti parasztság túlnyomó többsége a beszámolókból, s a vita során megértette a területi szövetség megalakításának jelentőségét, célját. Azt, hogy a területi szövetség a szövetkezeti gazdaságok termelését, gazdálkodását segíti, összehangolja a fejlesztést, s képviseli érde- Keiket Mindezt úgy teszi, hogy nem avatkozik be egy- egy szövetkezeti gazdaság bél- só életébe. Ott továbbra is a tagok véleménye, , akarata dönt. így teljesedik ki a tagok demokratikus joga a gazdaság irányításában. A megértés egyben azt is jelentette, hogy szinte ellenszavazat nélkül — tehát egységesen — csatlakoztak a területi szövetség megalakításához., vállalva annak anyagi terheit is. Ez utóbbiról, a közgyűléseket megelőzően igen eltérőek voltak a vélemények. Nem egy szövetkezeti paraszt elmondotta a közgyűlésen: nem sajnálja az ilyen célra kiadott pénzt, de fontosnak tartja, hogy ez az áldozat i a szövetkezet gazdálkodásá- j ban, fejlődésében gyümöloscz- I zön. Csupán egy szövetkezet- i ben, a dunavarsányi Petőfi- ! ben tért el — igaz, hogy nem j a tagság, hanem a vezetőség j véleménye — az általánostól. ; A vezetőség ugyanis egy évre 1 szóló belépést határozott. Az ecseri termelőszövetkezetben pedig úgy vélekedtek a tagok, hogy számukra a Dél-Pest megyei Területi Szövetség helyett előnyösebb lenne, ha a Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségébe lépnének be. A TERÜLETI SZÖVETSÉG MELLETTI EGYSÉGES KIÁLLÁS kétségtelenül a legjellemzőbb és legfontosabb mozzanata volt a közgyűléseknek. Meg kell azonban említeni, hogy mind a közgyűléseket megelőző időszakban, mind most a közgyűlések alatt, illetve után, is vannak hibás nézetek, téves elképzelések. Egyesek úgy vélik, hogy a jövőben a területi szövetségek látják ei ugyanazt a feladatot, amit eddig a tanácsok mezőgazdasági osztályai. Akik ezt mondják, úgy vélik, némi átszervezésről van szó csupán, tartalmilag nem változik semmi. Néhány termelőszövetkezeti vezető ugyanakkor minden gondja-baja megoldását a területi szövetségtől várja. Mások úgy vélekednek: nem várhatnak semmit a szövetségtől. Ugyanígy szélsőséges vélemény: csak politikai szerepe lesz. E vélemény másik oldala: csak gazdasági tevékenységet folytat. Természetes jelenség, fejlődő politikai és gazdasági életünk velejárója, hogy mielőtt az emberek valamit elfogadnak, magukévá tesznek, vitatkoznak arról, kifejtik véleményüket. Az előbbi vélemények, s hibás nézetek a kellő megismerés hiányából fakadnak. Lehet-e azt kívánni, hogy mindenki első hallásra megértsen, magáévá tegyen egy ilyen széleskörű, a falu életét ennyire érintő fontos politikai és gazdasági kérdést? Azért sem léphetünk fel ennek igényével, mert az eddigiektől merőben eltérő szervezeti formáról van szó. Ilyen még nem volt a mezőgazdaságban, a magyar falu életében. Vannak szövetkezeti vezetők, akik nagyon szűknek tartották az eddigi kereteket, s ezért örülnek a változásnak, a nagyobb önállóságnak. Ugyanakkor voltak és vannak tsz-vezetők, akik „igényelték” a járás sokoldalú támogatását, még azon az áron is, hogy ez önállóságuk rovására ment. Ezek a vezetők most kicsit tanácstalanok, esetleg bizalmatlanok, nehezen indulnak és nehezen tájékozódnak a gazdasági élet rengetegében. FIGYELEMBE KELL VENNI azt is, hogy a szövetségek megalakításával összefüggő elvi kérdések lényegesen tisz- tázottabbak, mint a gyakorlatiak. Az emberek nagy része azonban elsősorban a mindennapi gyakorlat alapján mond véleményt. A gyakorlat persze még ezután kristályosodik csak ki a pártszervezetek, a tanácsok, a mozgalmi és szakemberek, a vezetők és vezetettek együttműködésével. Éppen ezért kell mindenütt elemezni a közgyűlések tapasztalatait, figyelembe venni a sok-sok véleményt. Mindezekhez természetesen idő is kell, s ezért csak üd- vözöini lehet, hogy a szövetségek megalakítására, a tervezetthez képest néhány héttel később kerül sor a megyében. Nem az önigazolás kedvéért. de ezúttal valóban mainkévá kel] tenni a szólást" jo munkához idő kell. Mihók Sándor
