Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-22 / 171. szám

HONOMIDCKI IX. ÉVFOLYAM, 170. SZÄM l ÖN K I ADA S A 1967. JÜLIUS 22., SZOMBAT I Ma Vecsésen: I fogadóóra Fogarasi József járási ta­nácstag ma tartja fogadóórá­ját Vecsésen. a tanácsházán 9-től 12 óráig. Veszélyességi biztosítás a mezőgazdaságban A biztosítási díjat a termelőszövetkezet fizeti i Ügyeletes orvos Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Csík Pál, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a Vörös Had­sereg úti, Vecsésen az And- rássy-telepi. MNC§ ÜNNEP, NINCS PIHENÉS Az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságánál! kez­deményezése megértő támoga­tásra. talált a Monori Járási Pártbizottságnál, járási ta­nácsnál, így remélhető, hogy az ismert biztosítási lehető­ségek újjal bővülnek, a ve­szélyes munkakörben dolgozó mezőgazdasági dolgozók szer­vezett védelmét biztosító le­hetőséggel. A gépesített mezőgazdaság kényelmesebbé, könnyebbé teszi a munkát, de fokozottabb balesetveszéllyel jár. Hogy ez így van, sok szomorú esettel bizonyíthatnánk, a közelmúltban bekövet­kezett tragikus, halálos végű balesetek egyre pa- rancsolóbban sürgetik a .veszélyes munkát végző mezőgazdasági dolgozók védelmét. A kombájnosok, traktorosok fokozott megbecsülése nem­csak emberi, de politikai kö­telezettség is, s munkájuk után megérdemlik, és joggal várhatják el, hogy az ipari dolgozókkal egyenrangú vé­delmet, megbecsülést élvezze­nek. Az Állami Biztosító — évi 260 forint befizetése ellené­ben — százezer forint veszé­lyességi kockázatot vállal minden olyan tsz-tagért, alkal­mazottért, aki a tsz megíté­lése szerint a szokásosnál ve­szélyesebb körülmények kö­zött dolgozik. A traktorosok, kombájnosok, rakodómunká­sok, gépkezelők, műhelymun­kások, a permetezők, méreg­gel dolgozók, ha balesetet szenvedtek, semmiféle kár­pótlást nem kaptak. Ha a sérülés olyan súlyos, hogy 28 napon túl is be­tegállományban kell len­nie a mezőgazdasági dol­gozónak, a biztosító kere­setkiegészítésként négy­száz forintot fizet. Persze, ha a tsz-tagnak egyé­ni biztosítása is van, ezt is megkapja. Az Állami Biztosító juttatá­sai nem tudják pótolni az el­vesztett családtagot, nem ad­ják vissza a rokkant ember egészségét — de a gyászt, a szomorúságot enyhíti az anya­gi segítség, egy időre megsza­badítják a súlyos anyagi problémáktól a hozzátartozó­kat. Ezért állandó és teljes rokkantság esetén 70 ezer, részleges rokkantság ese­tén ez utóbbi összegnek a rokkantsággal azonos szá­zalékát kapják. Aki kénytelen egészségét is kockáztatni, aki jobban ki van téve a balesetveszélynek — az a kívántnál többet ad a tár­sadalomnak. Ezt nemcsak il­lik, de — szocialista társada­lomról lévén szó — kötelesség is honorálni. Az évi kétszázhatvan fo­rint biztosítási díjat a ter­melőszövetkezet fizeti, s ugyancsak a közös gazda­ságok állapítják meg, ki az dolgozóik közül, aki baleset- veszélyes munkát végez. Az új biztosítási forma va­lószínűleg megértésre talál a termelőszövetkezetekben is, s így hamarosan életbelép a dolgozók szervezett védelmét biztosító, munkájuk elismeré­sét, megbecsülését jelentő biz­tosítási forma. (d) MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Láthatatlanok. Gomba: A lány rabló (széles). Gyömrő: Szerelem a megfelelő idegennel. Maglód: Türeleimjáték (széles. Meade: Változó felhőzet (széles). Monor: Hová tűnt el Éva? Nyár­egyháza: A 41. Péteri: A siker ára. Pilis: Nyomorultak, I—II. Tápiósáp: Mona Lisa tolvaja. Tá- piósüly: Alibi a vízen. Úri: Hogy szaladnak a fák. Üllő: Ezen a nyáron 5-kor (széles). Vasad: És akkor a pasas. Vecsés: Alibi a vízen (széles). A takarmányost pirongatja már korán reggel Varga Pál, az üllői Kosuth Tsz elnöke — sok az értéktelen gaz a zöld takarmányban, pedig a lovak­nak most kedvezni kell, hiszen reggeltől-napestig mennek, húzzák a terheket. Igaz, ebben az évben már nem hordják asztagba a súlyos kévéket, gyorsan forgó motol­la gyűrte a kalászokat a für­gén mozgó kasza elé. A rende­ket aztán szél járta, nap érte, a jóétvágyú kombájn pedig felfalta a megszáradt rendeket. Ez a kétmenetes aratás előnye. A szalmát már kazalba rakták, a szemtermést elevátor hordta a magtár padlására. A lovakat azonban — mint hajdani hasz­nos segítőtársakat — megbe­csülik ebben a közös gazda­„A kutató ásó nyomában‘c A rómaiak újságja: a pénz ^’Járásunkban a rómaL-kori lelőhelyek igen sűrűn fordul­nak elő, legtöbb a szarmata­telep. A szarmaták időszámí­tás után húsz körül foglaltál! el az Alföldet a roxolánokkal együtt, és körülbelül 400-ig éltek itt. Főleg a limes men­tén élő szarmaták, de a bel­sőbb területek „barbárjai” is aránylag élénk keresltedelmet folytattak a római városokkal. Sok esetben azonban nem ke­reskedelem, hanem betörések és háborúk útján kerültek ko­moly értékek a barbaricum- ba. A legfontosabb és leggyak­rabban előforduló római emlé­kek az Alföldön a „terra si- gilláták”, azaz vörös díszedé­nyek, mécsesek, kőemlékek és érmék. Gyömrő határában, Kopo- IjfSJL eddig két darab pénzt ta­láltunk, mindkettő az időszá­mítás utáni III. századból való. Julius Philippus ezüst Magánvélemény — edzőkérdésben létében kis híján kenyértörés­re került sor. Kárász Endre — nagy részben elismerve hi­báit — még egy lehetőséget kért a bizonyításra. A VIZÉP vezetőd ismételten jóindula­tukról tettek bizonyságot, és hozzájárultak a rövid próba­időhöz. Vecsésen minden sportsze­rető szurkoló tisztában van azzal, hogy a hat pont nagy előny, de nem behozhatatlan. Volt erre már példa NB I-es csapatoknál, sőt még a világ­hírű Inter is „megfázott” hétpontos vezetése mellett. Tudjuk jól, az őszi forduló kemény diót jelent Vecsés számára, mert minden csapat „feni a fogát” ellenük. S, hogy ezt a számításukat keresztül­húzza a vecsési tizenegy, a legteljesebb összefogásra és alapos edzői munkára van szükség. Kárász Endre „tiszta lap­pal” foghat munkához, a ve­zetők és a szurkolók remé­lik, a bizalomra rászolgál, és a tavaszi „kellemetlenségek” a feledés homályába vesznek. Ez most már csak rajta mú­lik. Fekete József antoninianusának hátlapján „VIRTUS AUGG” felirat ol­vasható, ábrázolása pedig egy harci öltözetű isten, egyik ke­zében babérággal, másikban dárdával. Aureiianus klsbron-, zán két kezet fogó alak kö­zül a felirat „RESTITUTOR ORBIS”, azaz a világ újrate- remtője. Ez persze elég hízel­gő felirat, mert pontosan Auréliánus volt az, aki 270- ben feladta Dáciát, a mai Erdély területét, mert nem bírt megbirkózni a birodalom határain fellángoló villongá­sokkal. MSJiífén egy IV. századi érémkincsrol már korábban hírt adtam. Az egyik érem felirata „GLÓRIA ROMA­NO RUM”, a „rómaiak dicsősé­ge”. Ekkor az egyre hanyat­ló római birodalom, már kéz- zel-lábbal igyekszik bizonyí­tani hajdani dicsőségét, és igyekszik fenntartani tekinté­lyét, az egyre „szemtelenkedő” barbárok előtt. endén 1913-ban százti­Maglódról kaptam egy kelta ezüstpénzt. A kelták az első pénzverő barbár nép, akik ró­mai mintára próbáltak pénz- forgalmat bevezetni. Amint a fentiekből kitűnik, a római birodalom egyik fon­tos propagandaeszköze volt a pénz, a rajta szereplő felira­tok az akkor ismert „kulturált világ” minden pontjába elju­tottak. A pénz töltötte be — nyugodtan mondhatjuk — a mai újság szerepét. Volt olyan császár, aki több mint 5000 fajta pénzt veretett. Rolkó István Ságban... — Az árpa aratá­sán már túlvagyunk — folytat­ja a koránkelő elnök —, a ter­més azonban jóval alatta maradt a tervezettnek, igaz, sok-sok holdon elvitte, kiáztat­ta az árpavetést a víz ... Az Állami Biztosító pedig nem fi­zet, csak abban az esetben té­ríti meg a tetemes kárt, ha pusztító ár tör a vetésre. Pedig ebben az esetben is ez történt. Monor és Vasad felől utat kellett nyitni a hömpölygő árnak, különben a házakat vit­te volna el. A kombájn már a búzatáblákon jár. A 300 hol­don, a számítások szerint, 14— 16 mázsa körül lenne a ter­mésátlag. A nedvességtartalom jóval a 16 százalék alatt van, a kombájn mellől tehát egye­nest a Terményforgalmi Válla­lat pilisi magtárába szállítják a termést. Amíg az aratás tart, nincs ünnep, pihenés. A vasár­nap eredménye is 800 mázsa búza volt. Az fmsz büféskocsi­ja napok óta járja a határt, a kombájnosokat pedig a Kis­vendéglő látja el ízletes ebéd­del. A fényes ekevasak pétisóval megszórt tarlót for­gatnak alá, így gyorsabb a bomlás, kövérebb lesz 120 hold másodvetés termése is. A ne­heze azonban még hátra van. A 470 hold jó részén szösz szőtte sűrűn át a derékmagas rozsot, a megdőlt szálakat ne­hezen emeli fel a kombájn. A kombájnosok azonban ér­tik a módját, hogy szemveszte­ség nélkül kerüljön zsákba a termés. Mint ahogy ezt eddig is tet­ték. Kiss Sándor A vaskezű kapitány csapata zenhét cisrab ezüstérmet is ta­láltak, a II—III. századból. Igen érdekes köztük egy Tra- lanus dénár, felirata „SPQR* OPTIMO PRINCIDI”. A sze­nátus és a római nép” állan­dó jelszava volt Rómának — így próbáltak érvényt szerez­ni polgáraik bizonyos jogai­nak. Ezen a Traianus-érmen a császár babérkoszorús, páncé­los alakja látható, körülötte a címei: „SARMATICUS, GER- MANIUS, DACICUS stb.... Ez azt jelenti, hogy a római propaganda szerint a császár igája alá hajtotta ezeket a népeket. Ez persze, nem igaz. A dákokat ugyan szinte az utolsó emberig legyilkolták Traiánus katonái, de a szar­matákat nem tudták elhall­gattatni. A versenyzők egy csoportja A napokban fejeződött be járásunk lövészcsapatának Béke Kupa versenye. A jó értelmet. ■— Tudod, mit esi- t náltunk mi 46-ban? — így jött hozzám egy öreg szaki. , Tudom. Akkor lelkesnek is , kellett lenni. Ma viszont töb- ‘ bet ér egy jó szakember, mint egy lelkes. Persze én is vol­tam már a Hanságban! — Ezt azért hozzátettem még. A kor produktuma vagyok. Néha szeretnék széttörni min­dent, hogy utána összerak­hassam a széthullt darabokat. Ideges vagyok. Tudod mi az, nyolc órát olyan pokoli zaj­ban ledolgozni? Mi kell utá­na? Szórakozás. Jó. Haza­megyek, mit csináljak? Szí- nészkedni nem szeretek — ez kiesik — cukiba elmenne az ember, de ez olyan kicsi; hogy szabad helyről szó sem le­het, zene nincs. Mi van? Kocsma. Van egy barátom, éppen a múltkorjában jegyez­////////////////////////////////////////////> te meg egy zöldségesbolt meg­nyitása után: ez az első eset, hogy nem kocsmát nyitottak meg! Itt vagyunk a főváros szájában, és mégis évekkel lemaradtunk. Bemegyek Pestre, elmula­tok egy-két százast. Itthon: miért nem spórolok? Miért? Mert élni akarok. Ez egy­szerű, nem? Persze ezt olya­nok nem érthetik meg, akkor kevesebbet fogunk filozofálni. Majd meglátod, akik egész életüket átkuporgatták a föl­dért, a gyerekekért. Én soha nem tűztem ki ma­gam elé „világrengető” fel­adatokat. Minek? Mindenki­nek tisztában kell lennie sa­ját képességeivel. Én dol­gozom. Nem hagy nyugodni az a gondolat: képzeld el, ha nálunk mindenki úgy dol­gozna, ahogy a képességéből telik? Nem itt tartanánk. Azt mondják, elkényeztetet­tek vagyunk. Szerintem ez olyan, mint amikor egy kis­gyereket végigvezetnek vala­hol és mondják neki — ezek a te játékaid! És ahogy hozzá­érne, a kezére ütnek, nehogy elrontsa őket. Vannak melók, amiket jól fizetnek. Nyugatra exportál­juk. Azt hiszed, csinálok én valamit ebből a melóból? Nem Várjam ki az időmet. Akik ezt a munkát végzik, vagy, nogy auaianosaDD je­gyek: milyenek vagyunk mi? Kint volt nálunk nemrégen egy pesti zenekar. Halában tetszett a zene. Jól játszottak a fiúk, hallgatni is élvezet volt. Vertük a taktusokat, er­re mögöttünk rögtön elkezd­ték: csak ezért tudnak őrjön- geni ezek ... — Min őrjöng­jek? Bent a műhelyben tik­kasztó meleg és olyan zaj van, hogy a hangját nem le­het hallani a mellettem álló­nak. Ezen lelkesedjek? Reg­gel ötkor kelek és délután hatra vagyok otthon, holtfá- radtan. Ennek örüljek? Nem hiszem, hogy a lelkibe­szédet tartó felnőttek mind őrjöngő lelkesedéssel dolgoz­nának. Én nem lelkesedem — jól dolgozom. Szerintem az a fontos. A minőség. A lel­kesedés nem pótolja a szak­Szalontai Attila e lap ha­sábjain tárgyilagos hangú cikkben elemezte a Vecsési VIZÉP labdarúgó-csapatának • tavaszi szereplését. Dicsérő kritikája mellett — amire a kitűnően szereplő vecsésiek joggal rászolgáltak — nem hallgatta el az edzővel szem­beni bírálatot, amelynek alapját a való tények szolgál­tatták.' A vecsésiek nagyszámú és lelkes szurkolótáborának egy kis része azonban — nem is­merve az edzővel kapcsolatos alapproblémát — hajlamos ar­ra, hogy valamiféle „böszor- kányüldözést” lásson, és így vélekedik: hatpontos vezetés­nél mi baj lehet egy edzővel? Ez a szemlélet az első pilla­natra igaz is, de egyben meg­tévesztő is lehet. Az edző a sportkörök fize­tett alkalmazottja, fizetéséért tudásának maximumát köte­les nyújtani a kidolgozott munkaterv szerint. Ez tény, de ezenfelül van valami más is, amit adminisztrációs esz­közökkel erőszakolni nem le­het és — véleményem sze­rint — nem is érdemes. Ez: a lelkesedés az ügy iránt. Állí­tom, hogy az edzői pálya olyan ember részére, aki éve­kig küzdött a labdarúgó pá­lyán, nagy csaták részese volt, nem foglalkozást, hanem egye­nesen hivatást jelent. Kárász, Endre kitűnő edző hírében állott, erről személye­sen tájékozódtam székesfehér­vári kapcsolataim révén. Ve- csésre kerülése őszinte és osz­tatlan örömet keltett a VIZÉP táborában. Sajnálatos, hogy eddig még nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Gya­kori hiányzásai — különösen a felkészülési időszakban, ed­zői munkájának alacsony színvonala élezte ki annyira a helyzetet, hogy a vezetőség a felmondás gondolatával fog­lalkozott, nem is egy esetben. A legutóbbi vezetőségi ülé­sen az edző személyes jelen­,,Elkényeztetettek“-Vecsésen(iV.) A balhé akkor kezdődött, amikor egy nő szakállas huli­gánnak becézett. Miért? Mert megkértem őt, hogy ne álljon elém a sorba. Lehördott mindennek, udvariatlan bugrisnak, és amit csak el tudsz képzelni. A végén nem tudtam türtőz­tetni magam: — Ha még egy szót szól, pofonvágom. — Ezt mondtam. Erre mindenki rám támadt. — Ilyenek ezek, mind! — mondogatták. Azóta ezen gondolkodom: Milyen is vagyok én ? s azok megdolgoztak, megküz- í döttek azért, hogy most job- ^ ban éljenek, keressenek. Ez $ rendben van. De minden öt § munkadarabból, amit csinál- § nak, egy selejt. Ezt nem ^ mondhatjuk a nyugati átve- ^ vőnek: ez selejt, de nézze el, « kérem, az az ember, aki ezt $ csinálta — az lelkes ember! 5 — Itt az állam zsebére megy ^ a játék. ^ Én tisztelem az idősebbeket! ^ Tisztelem: érted? De ez gaz- § dasági dolog, és itt vagy jól ^ csinálunk valamit, vagy \ rosszul. Fizetni egyformán í fizetünk. Látod, ilyen gond- § jóink is vannak, nemcsak a ^ beat-zene. Nagy a hajunk: na bumm! § Most ez a divat! Ha két év § múlva kopasz fej lesz a me- § nő, akkor én kopasz leszek. > Ez nem utánzási mánia! Kö- | vetjük az életet! Az ember ér- ^ fékén nem változtathat az, § hogy milyen ruhát, nadrágot, $ hajat visel. A belső értékek a § döntők. Persze, amíg embe- j! rek lesznek, addig mindig a ^ látszat lesz a döntő. A látszat pedig szubjektív. De ez már ? filozófia. Ez mások feladata. ^ Én dolgozni akarok — $ ágy, hogy a munkámat meg- $ becsüljék. Ha mindenki azt a munkát vállalja, amit el § tud jól végezni. Szalontai Attila > íenteszujisegu esaparox Kö­zül Vecsés lett az első. Az eredmény azonban nemcsak a versenyzőkön múlott. So­kat köszönhet a csapat a ka­pitánynak, Petrányi Lajos­nak. Fáradtságot nem ismerve, a verseny előtti napokban — éjt nappallá téve — foglal­kozott versenyzőivel, akik vé­gül is bebizonyították, hogy a munka nem volt hiábavaló. Második helyen Monori- erdő csapata végzett. Becsü­letére váljon a csapatnak, hogy alig pár héttel a ver­senysorozat megindulása előtt alakult. A verseny nagy részét két fegyverrel voltak kénytelenek végigküzdeni, mivel a bein­duláskor csak az állt rendel­kezésükre. A többi fegyvert már csak a verseny befejezé­se előtt kapták meg. Kapitá­nyuk, Füri Lajos, más irányú elfoglaltsága mellett is kitű­nően irányítja és vezeti csa­patát. A harmadik helyen Monor csapata végzett. Mint „vas­kezű kapitányuk”, Szentgyör- gyi Mihály elmondta: mindez azért következett be, mert aéhányan megsértették a sportszabályokat, sőt nem egy citűnő versenyzőt ki kellett tárni soraikból. Reméljük, logy a fegyelem megszilárdí­tásával a jövőben — egy lyen kitűnő vezetővel — lem lesz akadálya, hogy az dső helyre jussanak. Kép és szöveg: Szabó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents