Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-02 / 154. szám
IO resr MEGYEI K^úriap T967. JULIUS 2., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A tulajdonjogról A bérlő jogairól... A társbérleti vitákról Lehet-e tulajdont szerezni, ha valaki a kereskedelmi forgalmon kívül, nem tulajdonostól vásárolja meg a dolgot? P. I. dunaharaszti olvasónk abban kér tanácsot tőlünk, van-e értelme jogvitás ügyében bírósághoz fordulni. írja, hogy fiának élettársa állami tulajdonban levő telken épült házat a benne levő ingóságokkal együtt eladta. Az Ingóságok között egy szekrény és egy tűzhely a saját tulajdona volt; amit ő adott át használatra fia élettársának. Olvasónk szeretné a dolgait a vevőtől visszaszerezni, de mielőtt pert indítana, hozzánk fordult tanácsért. A vevő, amikor az ingóságot megvásárolta, azokon tulajdonjogot szerzett, feltéve természetesen, hogy jóhiszeműen járt el, és nem tudott arról, hogy a megvásárolt ingóságok közül a szekrény és a tűzhely csupán használatban volt eladónál. Ha a szerző fél jóhiszemű volt, és az ingóságok ném olvasónk akaratán kívül kerültek ki birtokából, akkor a vevő azokon tulajdonjogot szerzett. Megvan a joga azonban, hogy 1 éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaváltsa azokat. Ezzel szemben természetesen fennáll követelése, kártérítési igénye fia élettársával szemben is. Igényelheti-e a bérlő a fürdőszobájában saját pénzén felszerelt mosdókagyló költségének megtérítését a bérlet megszűnése után? Zs. F. tápiószecsői olvasónk írja, hogy leánya fürdőszobás lakást bérelt két évvel ezelőtt a fővárosban. Saját költségén csináltatott mosdókagylót, és most, amikor a lakásból kiköltözött, kérte, hogy költségeit a bérbeadó térítse meg. Kérését azzal utasították el, hogy előzetesen nem hívta fel a bérbeadót a mosdókagyló felszerelésére, ezért igénye nem indokolt. Olvasónk szeretné tudni, köteles-e a bérbeadó a mosdókagyló felszerelésének költségeit megtéríteni. A lakásbérletről szóló rendelkezés a falimosdót' tartozékként említi, márpedig a tartozékok felszerelése a bérbeadó kötelessége. A Legfelsőbb _ Bíróság polgári kollégiumának állásfoglalása Szerint a bérlő akkor is érvényesítheti a bérbeadóval szemben szavatossági jogait, ha az előzetes felszólítást elmulasztotta. Ezért nincs jelentősége annak, hogy ez elmaradt, így olvasónk jogosan követelheti a mosdókagyló ellenértékének megtérítését. Azonban arra nincs joga, hogy egy összegben követelje, hanem olyan részletekben, mint amilyenben jogosult lett volna azt lelakni. Lakás használata tekintetében felmerült vita bírósági hatáskörbe tartozik. K. Gy. ceglédi olvasónk írja, hogy ketten használnak egy villanyórát, de a másik lakó nem hajlandó a reá eső díjat megfizetni. Emiatt mindig nézeteltérés van közöttük, és kérdezi olvasónk, hogy fel- szerelhéíő-e egy külön villanyóra, és annak költségei kit terhelnek? Hasonló a problémája W. A. nagykőrösi olvasónknak is. Ezért most együttesen adjuk meg részükre a felvilágosítást. Társbérlők esetében bármelyik kérheti a többi társbérlő hozzájárulása nélkül is a külön villanymérőfej felszerelését. A felszerelés költsége a társbérlőket együttesen terheli. Egyik társbérlő sem folyam mondhat azonban ahhoz, hogy a másikat megfossza a villany használatától. Erre akkor sincs jogalapja, ha a villanyóra a nevén áll. Természetes, csak a mérőfej felszerelésének a költsége közös, ha bárki is külön villanytűzhelyet vagy egyéb fogyasztótestet is beszereltet, az ezzel kapcsolatos külön költség a beszerelőt terheli. Amennyiben vita merül fel a fizetést illetően, bírósághoz kell fordulni, és a bíróság jogosult a kérdést eldönteni. Dr. M. J. ÉRDEMESEK Három orvos és egy gyógyszerész kapta meg a kitüntető címet a megyében Hagyomány, hogy július elsején, Semmelweis Ignác születése napján kitüntetést adnak orvosoknak és gyógyszerészeknek. Ez idén 30 orvos kiváló, 60 pedig érdemes orvosi címet kapott, míg 6 gyógyszerész kiváló, és tizenkettő érdemes gyógyszerész lett. Köztük három orvos és egy gyógyszerész Pest megyei. A kitüntető címekről szóló okmányt az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmelweis termében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter nyújtotta át A gyermekgyógyász Ha az újságíró megszólalásra akar bírni valakit, róla, meg munkájáról előbb össze-1 gyűjt mennél több adatot, Így felszerelve állítottunk be dr. Marton Márta megyei gyermekgyógyász főorvoshoz is. — 1957 óta tölti be ezt az állást. — Csakhogy közben négy és fél évet töltöttem Kubában. — Az anya- és csecsemővédelmet szervezte itthoni tapasztalatai alapján. Egy évvel ezelőtt, hogy átvette hivatalát, Pest megyében ezer élveszületett csecsemő közül egyéves koráig meghalt 55, , ami megfelel az országos aránynak. 1966-ban a csecsemőhalálozás aránya a megyében már 39-re szállt le. 1957- ben 100 anya közül 34 szült otthon, most már csak három nem megy kórházba. Száz elhalt csecsemő közül 33 végezte be rövid életét otthon, orvos úgyszólván egyiket sem kezelte. Most évente legfeljebb 5—6 halálozik el otthonában, többnyire csak azért, mert az orvos akárhogyan sietett, gyorsabb volt nála a halál. A többi apró halott életét viszont a kórházi ápolás Sem menthette meg. — Ezek a számok bizonyítják, milyen fontos a megelőző munlca és az egészségügyi felvilágosítás. Védőnőink jól végzik dolgukat. — 1957-ben az egész megyében 128, most 283 védőnő dolgozik. — El kell ismernem — mondja csendesen dr. Marton Márta — nagy a haladás, de nem az én érdemem, hanem az egészségügy országos fejlesztéséé. Magam csak végrehajtó vagyok. De gondos végrehajtó. A fülész Kora délelőttől fogva várakozom a megyei Semmelweis Kórház fülészeti műtője előtt dr. Székely Tamás adjunktusra. A delet régen elkongatta már a Rókus harangja, mire végre sápadtan, verejtéktől gyöngyöző arccal, kimerültén előkerül. — Fültőmirigy daganatot kellett eltávolítanom, három és fél óra hosszat tartott. Reflektor forró fénysátra alatt, mikroszkóp segítségével a mirigyben meg kell keresni, ki kell preparálni az arcmozgató ideg minden egyes ágát, nehogy megsérüljön és megbénuljon a beteg arca. — Ez az a műtét, amit kilenc éve elsőnek ön végzett az országban? — Szabatosabb lenne azt mondani, egyike voltam az elsőknek. — Amint az arcmozgató ideg helyreállító sebészetében, meg a hallásjavító műtétekben szintén. — Tagadhatatlan, de ha osztályvezető főorvosom, Götze tanár nem engem küld az új sebészi metodika tanulmányozására külföldre, hanem mást, akkor az lett volna. És ha a megyei tanács, sőt az Egészségügyi Minisztérium nem ad pénzt a szükséges felszerelésekhez, akkor senki sem végezhetné el ezen a nagymul- tú osztályon ezeket a korszerű műtéteket. Én pedig, mert az lehetetlen, hogy ezen az osztályon ne végezzék el, a műtétek technikájában szerzett tapasztalataimat átadtam : munkatársaimnak. Végtére nem tudható, meddig forgathatom itt a kést... Az adjunktusi állás ugyanis határidőhöz kötött, nyilván erre céloz dr. Székely. Ősszel jár le újra a határidő ... A tüdőgyógyász Üres még a gyönyörű park, csendesek az épületek is kora reggel a törökbálinti kórházban. A reggelin már túl vannak a betegek, de még a lábadozók is az ágyban várják a később kezdődő vizitet. Az orvosok most érkeznek, dr. Zoltán Róbert adjunktus sem vette még magára a fehér köpenyt. Utcai ruhában ül velünk szemben és sorolja életútja állo- i másait. 1952: diploma, 1957: tüdőgyógyász-szakvizsga, 1962: adjunktusi kinevezés. — A munkámról mi érdekeset is mondhatnék? Kórházi orvos vagyok, kezelem a betegeket, ez a feladatom. Most egyre kevesebb a tbc-s, de — és ez világjelenség — egyre több az egyéb tüdőbeteg, főleg az idősebb emberek között. A különböző daganatok például, amelyek, ha idejekorán fel nem ismerik és nem kerülnek kezelés alá, végzetesek lehetnek. Ezért rendelte el nemrég dr. Stark Janka, a megyei tüdőgondozó igazgató főorvosa, hogy tüdődaganat legcsekélyebb gyanújával is soronkívül kórházba kell utalni a beteget. — Másik, régebbi kezdeményezése, a kórház és a tüdőgondozók közötti szorosabb kapcsolat máris bevált. Mi kéthavonta felkeressük eltávozott betegünk területileg illetékes gondozóintézetét, a betegünk gondozójának orvosa pedig kéthavonta eljön hozzánk. így, volt betegeink állapotáról állandóan tudunk, s ha kell, közbeléphetünk. Újabb, még mélyrehatóbb kezdeményezése a főorvos asszonynak, hogy a kórházi zárójelentés másolatát minden esetben küldjük meg a gondozón kívül az illetékes körzeti orvosnak is. Ezzel a beteggondozást erősítjük. — Mi azonban most az ön munkájáról szeretnénk beszélni. — De kérem, hiszen arról beszélünk. A gyógyítás korszerű tudománya ma már kollektív munka, amelynek a korházi orvos csak egyik láncszeme. Jól van. Ne vitatkozzunk, tehát láncszem. De, hogy dr. Zoltán Róbert kórházi adjunktus érdemes láncszeme ennek a kollektív apparátusnak, az abból is kiderül, amit — személyét háttérbe szorítva —, a munkájáról mond. A pestieknek A dunabogdányi Űttörő Termelőszövetkezet 1200 holdon foglalkozik növénytermesztéssel, s jól működő kertészetük is van. A tövekről hatvanezer cső paprikát szándékoznak az üzletekbe juttatni és 90 mázsa paradicsomot. Az Úttörő Tsz a társtermelőszövetkezetek „standjain” értékesíti áruját a főváros piacain Á gyógyszerész Hetvenkét éves, 1923-ban avatták, 1959-ben okleveles, azóta ötször — legutóbb múlt évben — jelvénye« kiváló dolgozó és 1955-bén az akkor öt éve vezetésére bízott 1/83-as gyógyszertár, mint a munkaverseny első helyezettje, elnyerte az Egészségügyi Minisztérium és a SZOT vándorzászlaját. Ennyit tudunk Fábián Gézáról, amikor elindulunk munka-, és 17 esztendeje lakóhelyé, Tárnok felé. A gyógyszertár mögötti laboratóriumban találjuk. Fehér köpenyben áll a munkaasztal mellett. Biztos szemmel, kézzel mérlegel, a tégelyben kever, aztán adagol fürge mozdulatokkal. Szinte hihetetlen, hogy 72 éves, olyan friss, annyira fiatalos. — Munka közben soha nem vagyok fáradt, csak este. De zárás után is sokszor bezörgetnek, még vasárnap is. — Persze az ügyelet... — Nem. Nálunk so-ha nincs ügyelet, mért van ugyan három asszisztensem, de gyógyszerész, itt csak egyedül vagyok. — Szóval állandó ügyelet, ügyeleti díj nélkül. — Mosolyog. — Nagyon szeretem a pályámat. Bár az ember akárSzifonfej — műanyagból A mosonmagyaróvári Fém- feldolgozó Vállalat egyik legismertebb terméke a szódavízkészítő autoszifonok nélkülözhetetlen tartaléka, a szifonfej. Ezt az alkatrészt eddig alumíniumból gyártották. Az üzem gyártmányfejlesztőinek kísérlete alapján újabban színes műanyagból, fröccsöntéssel állítják elő a szifonfejeket. A MŰFÉM konstruktőrei most azon fáradoznak, hogy az autoszifonpalackokban ne csupán szikvizet lehessen készíteni, hanem gyümölcsízű üdítő italt is. Nemsokára megjelennek az erre a célra gyártott nagyöblű palackok, ame lyekbe összezúzott gyümöl csőt, vagy gyümölcslevet le hét önteni, akár jégkockák kai keverve. mit csinál, a jól végzett munkájában mindig gyönyörködhetik. Érdemes volt-e gyógyszerésznek menni? Ha azt nézem, amit anyagiakban elértem, azt kell mondanom, nem. — Előveszi a szekrényből a kiváló dolgozó jelvényeket őrző öt piros dobozt. — Ha azonban ezeket nézem, jelét munkám megbecsülésének, azt kell mondanom, igen. Most hangsúlyozottabban mondhatja az igent, hiszen újabb elismerést kapott: érdemes gyógyszerész lett. Szakoly Endre GYERMEKNEVELES IRIGYSÉG... Együtt játszó gyermekek, milyen derűs kép! Ha ilyen fényképfelvételt látunk, a boldog gyermekkor jut eszünkbe! A felvétel azonban csak azt a pillanatot örökítette meg, amikor a gyerekek egyetértésben játszottak. Nagyon lerontaná a kép hatását, ha azt ábrázolná, amint az egyik kisgyermek éppen fejbe vágja vödrével a másikat, vagy egy kis autóért folytatnak élethalálharcot. Pedig a gyakorló szülők, akiknek több gyermekük van, vagy gyermekcsoporttal foglalkozó nevelők nap mint nap több ilyen esetnek tanúi. Az önző, irigy magatartás megváltoztatása valóban komoly nevelési feladat, mért ha ez a viselkedés rögzül a későbbi időkre is, akkor nehezen alakulnak ki baráti kapcsolatai. önmaga számára is nehezíti az életet. Az irigység, hä nagy mértékű, tulajdonképpen tünete a lelki ki-’ egyensúlyozatlanságnak. Nézzünk meg egy-két ilyen esetet. Elsőnek talán Andrea és Ákos közös játékát. Andrea 2 és fél éves, Ákos négyesztendős. A mama otthon van velük. Amíg háziteendőit végzi, berakja őket a szobába azzal az utasítással, hogy: „Játsszatok szépen!” Kikészíti a játékokat Már ilyenkor kezdődik a harc, hogy melyik játék kié legyen. Ákos szertelenebb, hamarabb tönkre teszi a játékokat. A sajátjai ezért mindig töröttek, hiányosak, ezeket akarja Andreának adni és Andrea játékát magának kaparintja meg. A mama Andrea pártjára áll és nem engedi elvenni a játékot. Ákos duzzogva látszólag enged az anyai parancsnak, amint azonban kimegy a szobából, az igazságot osztó anya már rohanhat vissza a kicsi segélykiáltására, mert Ákos kiszedi a kezéből a játékszereket. Üjabb agitáció, újabb csillapítás. A csend azonban csak rövid ideig tart. A vége rendszerint az, hogy mind a kettőt megbünteti. Ákost jobban, mert ő a nagyobb. Hol követett el a mama hibát ? Először is ott, hogy a két kicsit egymásra útalva hagyta egyedül játszani. Ebben az életkorban a közös játék csak akkor alakul ki, ha a felnőtt irányítja. Így van ez az óvodában is. Az óvónő észrevétlenül irányítja a játékot és időben tapintattal megakadályozza a harcok kialakulását. Hosszabb ideig tartó türelmes nevelőmunka eredménye a közös játék. Ezt kell tenni a mamának is. Eleinte együtt maradni a gyermekekkel, irányítani a játékot, segíteni a játéktéma kialakulását. „Andrea hordd az építőköveket a kisautóval, Ákos nagy fiú ő épít egy szép házat. Ott fog lakni a kis mackó, én meg majd eljövök vendégségbe, jó?” így meghatározza a gyermekek tevékenységét, bizonyos mértékig elkülöníti őket egymástól, a játéknak keretet ad, amibe ő maga is bekapcsolódik. így á hiába való vitatkozással eltöltött fél órát sokkal eredményesebben használhatja fel azzal, hogy ő is játszik velük és a már megindult játék közben megy ki a szobából. Azért időnként hívás nélkül is bemegy és ügyel arra, hogy a játék zökkenq nélkül folytatódjék. Ha a gyerekek tudják, hogy a mama hívás nélkül is jön és érdekli a játékuk, akkor nem futkosnak folyton ki és van idejük elmerülni tevékenységükbe. Megnyilvánulhat az irigység természetesen más területen is és nem csak testvérek között. Márta 11 éves egyetlen gyerek, de nem elkényeztetett, sőt! • A szülőket saját problémáik folalkoztatják, Márta csak él mellettük. Élelemmel, könyvvel, ruhával jól ellátják Mártát, de szerintük „nevetséges és kisgyerekes” játékigényeit már nem veszik figyelembe. „Minek egy ilyen nagy lánynak baba, vagy egy napig sem tartó léggömb? Nincs ablakon kidobni való pénzünk!” Az otthon légköre meglehetősen rideg és anyagias. Márta napközis és ő a napközi „réme". A játékban mindent önmagának akar megszerezni. A hintán csak ő akar hintázni. Sokszor már szédül, de csak azért is tovább hintázik, hogy más gyerek ne kerülhessen sorra. Mártát nem kedvelik társai és úgy tűnik, hogy ő sem szereti őket. Márta úgy viselkedik, ahogy az megszokott a gyerekeknél. Az otthon rideg önzését továbbítja társainak. Nincs játéka? — másnak se legyen! Otthon nem törődnek vele — nem fontos! Nem is kell, hogy szeressék. Ezt sugározza Márta magatartása és ezt fejezi ki sokszor nyegle, goromba szavaival is. Valóban nem akarja megszerettetni magát? Nem! Márta boldogtalan és boldogtalanságának tünete a dac és ennek kísérője az irigység. Az irigység, a társtalanság senkit sem tesz boldoggá. Az önzés, az irigység nem veleszületett sajátosság a gyermeknél. Kialakítja ezt a szeretetlenség, az önző, rideg környezet, vagy az, ha túlságosan előtérbe helyeződik minden kívánsága, ha szándékosan nevelik az irigységre. „Vigyázz a játékodra, ne add oda másnak, mert nem akarok a többieknek is adni. — A tízóraid ne osztogasd szét, nem azért csomagoltam” stb., stb. Az irigységre, az önszere- tésre nevelés mondatai ezek. Igaz, hogy szeretnénk, ha a gyerek számára vásárolt jobb falatok, vagy a játék — amire nem könnyű kiszorítani a pénzt — valóban hasznára lenne. De megéri-e? Többet használ minden anyagi juttatásnál és a gyerek érdekeit is jobban szolgálja, ha önzetlennek, társait szeretőnek neveljük. (Dr. H. A.)
