Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-20 / 169. szám

1967. JÜLIUS 20., CSÜTÖRTÖK *%Míi4ap Akik kézben tartják a birtokokat Megalakult a Pest megyei Földhivatal Pest megyében is egy gaz­dája lesz ezentúl a különböző földügyeknek. Míg azelőtt a birtokügyek a megyei tanács­hoz, s a nyilvántartási térké­pészeti ügyek megint csak más gazdához tartoztak, most egy kézben, a Pest megyei Földhi­vatal kezében nyugszik vala­mennyi földügy. Mi tartozik az új hivatal­hoz? — Ingatlanok feltérképezé­se, a nyilvántartás, a külön­böző birtokokon folytatott gazdálkodás-művelési ágak rögzítése, a tulajdonosok, használók személyének nyil­vántartási, s az egymás közöt­ti ügyek bonyolítása. Földhöz értő mérnökember csakúgy ta­lálható itt, mint a földhöz értő jogász. A Pest megyei Földhi­vatal címe: Bp. V., Guszev ut­ca 9. A fenti témákkal kap­csolatos beadványokat, kérel­meket —, amelyek elintézésére mostanáig a megyei tanács földrendezési csoportja, továb­bá a Pest megyei Földmérési és Földnyilvántartási Felügye­lőség volt illetékes — erre a címre juttassák. Péter János fogadta az új pakisztáni nagykövetet Péter János külügyminiszter szerdán bemutatkozó látoga­táson fogadta Enver Murad-ot, Pakisztán Iszlám Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki a közeljövőben adja át megbízólevelét. Otthon, biztonság Tanácskozás a fiaté! munkások letelepítéséről A főváros környéki üzemek, ' gyár pomázi telepének is égető így a Gyapjúmosó és Szövő• 1 gondja a hiányzó munkaerő. ______________________________ Többek között erről tanács­Filmsztár Budapesten A „Susanne” című film a Neue Delta Film gondozásában Budapesten és Magyarország nevezetes vidékein — Cso­pakon. Veszprémben — készül. Az egyik főszerepet.a ma­gyar Torday Teri mellett a francia'világsztár, Pascalé Petit alakítja. Budapestre érkezése után a filmgy árral, majd később a fővárossal ismerkedett koztak a héten a nagyvállalat Pomázra összehívott szocialis­ta és munkabrigád vezetői. Élénk vita kerekedett a fiatal dolgozók letelepítéséről, ösz- szegezésképpen megállapítot­ták, hogy csak a nyugodt, biz­tonságos munkafeltételek megteremtése vezethet ered­ményre. A társadalmi szervek segítségét kell kérni, hogy mi­nél több ifjú juthasson ott­honhoz, lakáshoz a környék­ben. Emellett elengedhetetlen a munkatársak segítőkészsége, a legjobb technikai módszerek, fogások elsajátításához. Keresik az utat a gazdaság- irányítás új módszerének meg­felelő versenyformákat. Az el­hangzott és tisztázatlan kérdé­sekre Titz Mátyásné, a Gyap­júmosó és Szövőgyár igazgató­ja válaszolt, majd együttesen megtekintették az üzemet. Felújítják Fürst Sándor szülőházát Fürst Sándornak, a Kommu­nisták Magyarországi Pártja mártírhalált halt tagjának ru­mi szülőházát felújítják és ere­deti korabeli bútorokkal ren­dezik be. A párttörténeti em­léknek számító ház szobáiban a Fürst Sándor életére, mun­kásságára vonatkozó doku­mentumokat állítják ki. A hős forradalmár nevét viselő rumi KISZ- és úttörőszervezet tár­sadalmi munkát vállalt az épület helyreállításában. A tervek szerint az épületet no­vember 7-én ünnepélyesen avatják fel. alapja annak, hogy nem érheti meglepetés őket. A munkaszervezés, a szer­vezeti felépítés csak a keret, ezt még meg kell tölteni tar­talommal. A tartalom pedig a tagság szorgalma, munkája. A szövetkezet vezetői rendkívül jó érzékkel valósították meg — minden szinten — az anyagi érdekeltséget. Nincs olyan tag, vagy alkalmazott, akit ne ten­nének érdekeltté — több ol­dalról is — abban, hogy job­ban dolgozzon, többet termel­jen. Tekintettel arra, hogy minden munkahelyen teljesít­ménybér van, az elvégzett munkáért mindenki megkapja a közgyűlés által elfogadott bért. A pénzügyi helyzet lehe­tővé teszi, hogy minden hó­napban a 100 százalékos bért fizessék ki. Valamennyi ter­melési egységben ösztönző premizálási rendszert vezettek be. A növénytermesztők pél­dául a terven felüli termés 30 százalékát kapják meg ilyen címen. A traktorosok, gépko­csivezetők érdekeltek az üzem­anyaggal és az alkatrésszel va­ló takarékosságban, mert a megmaradt összegből vissza­térítést kapnak. Aki többet dolgozik, az nagyobb jövede­lemhez jut. Az anyagi érde­keltség növelésének ugyan­csak ösztönző formája a nye­reségrészesedés. Ezt az év ele­ién megtervezik: az idén 100 Eorint munkabérre 40 forintot számítottak. Ha a pénzügyi helyzet megengedi — tehát iól gazdálkodnak —, akkor év közben is fizetnek nyereségré­szesedést. Az elmúlt közgyűlé­sen például megszavazták: az év első hat hónapjára 10 szá­zalékot kifizetnek. Mint ahogyan minden szö­vetkezetiben, úgy a nagyková­csi Vörös Hajnal Tsz-ben is, nemcsak jól dolgozók vannak, hanem olyanok is, akik, ha erre lehetőség van, ki-kimaradoznak a munká­ból, vagy lazítják a mun­kafegyelmet. A jól dolgozó­kat jutalmazzák, a fegyelme­zetleneket büntetik. Egy munkaév ebben a szövetke­zetben évi 170 munkanapot jelent. Aki ezt ledolgozza, megilleti az 1600 négyszögöl háztáji. Aki ezt nem teljesíti, annak csökkentik a háztáji területét. Tizenkét igazolatlan munkanap esetén megvonják a természetbeni juttatást. Tizenkét igazolatlan munka­napon felül, minden egyes igazolatlan hiányzás 10 száza­lékkal csökkenti a nyereség- részesedést. Alig történt meg az elmúlt hat évben, hogy va­lakit ki kellett volna zárni a juttatásokból. A fegyelmezés­nek ezt a módját -azonban to­vábbra is fenntartják, a fo­lyamatos, üzemszerű termelés ugyanis megkívánja, hogy a tagok rendszeresen részt ve­gyenek a munkában. A 160 tag mellett 70—80 alkalma­zott is dolgozik a szövetkezet­ben. Számuk azonban csök­ken. Azóta ugyanis, mióta a kormányzat törvényben biz­tosította a szövetkezeti tagság jogait a balesetbiztosításra, az öregségi nyugdíjra, mind többen akarnak tagok lenni. A szövetkezet tagjai azonban nem nyitják szélesre a ka­pukat: azokat veszik csak fel, akik erre érdemesek. Próba­időt kell letölteni annak, aki tag akar lenni. A nagykovácsi Vörös Haj­nal Tsz-ben, olyan időszakban alakult ki a vállalatszerű gaz­dálkodás, amikor erre a felté­telek kevésbé voltak meg, hiányzott például a teljes ön­állóság. Most, hogy ez is meg­van, még inkább lehetőség nyílik a további gyors fejlő­désre. A szövetkezet jelentős összegeket fordít a gazdálko­dás korszerűsítésére, de a mostani Időszakban is meg­találják a módját, hogy min­den forrást megnyissanak. Az elmúlt években jó kap­csolat alakult ki — az egyenlőség alapján — né­hány vállalattal. A szövetke­zet pontosan teljesítette a szerződésben vállalt kötele­zettségeket, sőt, azon felül is igyekezett teljesíteni a másik szerződő fél minőségi vágj' mennyiségi kéréseit. Most ez jól kamatozik. A sertéste­nyésztés korszerűsítéséhez az állatforgalmi vállalat 500 ezer forint hitelt ad, amelyet a le­szállított állatok árából fizet­nek vissza. A Fejér és Komá­rom megyei FŰSZERT 700 ezer forint hitellel járul hoz- zás a savanyítóüzem fejleszté­séhez. A szövetkezetben tehát gyümölcsözik az önállóság, a folyósított hitelek azt bizo­nyítják, hogy egyenlő part­nerként kezelik ma már a vál­lalatok a szövetkezetét, és ez nem véletlen! Mihók Sándor Közmüvek és szolgáltatások Egy város, mely több ivóvizet akar Mellig ér a frissen ásott árok, bokán felül az alján a víz. Négy gumicsizmás ember tapicskol odalent. Hárman egy vasikerékre szerelt láncot húz- nak-vonnak, a negyedik vala­miféle vaskart rángat jobbrá­baira, jobbra-balra szüntelen. Az árok partján egy ötödik ember kuporog. Vaskos tör­zsű, nagy arcú ember, sildes sapka a fején, le-lemutat, oly­kor mond valamit. Hangosan kell szólnia, mert Jépesre tőle szivattyúgép motorja búg. — Ha szabad érdeklődnöm, mit csinálnak?' Sokáig nem válaszolnak. — Hogy el ne epedjen szomjan, azért küszködünk — kiáltja az árok mélyéről végül is valaki. — Átfúrják a vasút és az út alatti részt? Ez a cső túloldalt dugja majd ki a fejét? — ér­deklődöm tovább. A lentiek megenyhülnek. A vaskart rángató, félmeztelen fiatal férfi abbahagyja a mun­kát, felemelkedik: — A strand anyakútját rá­kötjük a városi vízhálózatra. Négyszáz literrel több vizünk lesz percenként. — Persze, csak akkor kap­csoljuk majd be, amikor a strand nélkülözni tudja a kút vízét. Főként éjszaka, a víz­torony feltöltéséhez — teszi hozzá a nagy arcú. A szerelők véleménye A nagy arcú int: cigaretta­szünet. Ő irányítja a munkát. Korcz Sándor a neve. Műve­zető. Kiss Sándor szerelő mászik elő az árokból elsőnek. A fél­meztelen. Akiben a többiek a brigádvezetőt tisztelik. Ülnek, hevernek a kút ce­mentlapján, gyufa sercen. Már második napja dolgoznak, haj­nali négytől, vakulásig. Hol­nap estére kész kell lenniük, mert vasárnap és hétfőn apad el a legtöbb vízcsap városszer­te. Először a csapok hörögnek és sziszegnek, majd a — ceg­lédiek. Ez utóbbiak hörgéseik- be és sziszegéseikbe a vízmű­vek nevét is belekeverik. Egyesek tollat ragadnak, má­sok telefont. Nem ömlik a víz, ömlik a szidalom, a panasz. — Naponta egy-egy kiadós zápor, csak az segítene! Ha a parkok, kertek locsolását a természet végezné el egész nyáron ót — mondja a bri­gádvezető. — Akinek nincs vízmérője, márpedig a lakosság felének nincs, az pocsékol,' de akinek van, vigyáz — fűzi tovább a brigádvezető gondolatait Ha­lasi László segédmunkás. — Évekig vízmérőleolvasó vol­tam.. — Mi meg, ha csőrepedés van, lóhalálájDan rohanunk, huszonnégy órán belül megja­vítjuk — háborog Horváth Zoltán, a másik segédmun­kás. A télre, a fagyos, jeges munkákra gondol, és belebor- zong. Farkas Sándor szerelő sem marad ki a beszélgetésből. — Én csak azt mondom, ku­tak kellettek volna elsősorban, a csővezetékrendszert kellett volna jobban kiépíteni, aztán jöhetett volna a víztorony, hisz az emeletes házakba most is csak nyomásfokozó­val jut fel a víz, sőt, kániku­lában még azzal sem. ügyelőre csak magyarázat Minden ivóvízzel kapcsola­tos panasz ide fut be, nem­csak helyből, de Nagykőrös­ről, Abonyból, Törteiről, Jász- karajenőről. Tápiószeléről, Farmosról és Ceglédbercelről is: a Pesti út 65. szám alá, a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat ceglédi kirendelt­ségére, illetve Szilágyi János­hoz, aki tizenkét éve, techni­kusként kezdett itt dolgozni, s aki jó ideje kirendeltségveze­tő. A panasztevőknek általában röviden felel, holott szíve sze­rint valahogy mindig ilyesfé­leképp válaszolna: — A kirendeltség, tíz gép­házával, a kezelésben levő 27 mélyfúrású kútból, naponta maximálisan 2900 köbméter ivóvizet termelhet Cegléd vá­rosának, mely átlagosan napi 2200 köbmétert fogyaszt, de hétvégeken, hétkezdetekor, kánikula idején 2900-nál is jóval többet. A kapacitás te­hát nem elég, amiként nem elég Nagykőrösön és Farmo­son sem. — Egy-egy mélyfúrású kút élettartama 15—20 esztendő. A kirendeltség 27 kútja közül 25 a harmincas években, vagy még korábban, némelyik több, mint félszáz esztendeje Térjünk vissza a központi vízműhöz. A harmadik ötéves tervben, 1970-re, ha az építőipar állja szavát, mintegy 10 millió fo­rint értékben, jó része elké­szül. Körülbelül ‘ ötvenmillió forintba kerül majd, beruhá­létesült. Van ugyan még ben­nük víz, de teljesítményük úgy viszonylik az 1957-ben, illetve 1958-ban fúrt két kút teljesítményéhez, mint a 25 éves férfié a 75 éveséhez: Bármelyik bármikor felmond­hatja a szolgálatot. Ráadásul e kutak szétszórtan helyez­kednek el, vizüket ezért ösz- szefogni, utolsó cseppig ki­használni nem is lehet. Egy­séges vastalanításuk hasonló­képp megoldhatatlan. — Az elavult csőhálózat csak növeli a gondot. Szinte naponta jelentenek a város valamelyik utcájából törést, repedést. A 40—50 éves csőr vek még nyomáscsökkentővel sem igen bírják a 4 atmoszfé­rát. A rozsdamart, elavult 3/4-es, 5/4-es, 7/8-os öntött­vas csövekkel van a legtöbb baj. Az utolsó három évben mintegy 10 kilométer régi ve­zetéket cseréltek ki 80 mil­liméter átmérőjű, azbeszt ce­mentcsövekkel, vagy fektettek le újakat ott, ahol eddig nem volt vízvezeték. A város ivó- vízhálózatának rekonstrukci­ós terve 1962 óta készen áll, aszerint végzik a felújítási munkát. Évente körülbelül 3—4 kilométer régi csövet cserélnek ki: még 28 kilomé­ter cseréje hátra van ... — A víztoronyról pedig csak ennyit: 4 kútból, 600 köbméter vizet tartalékol, s nyomás­kiegyenlítő szerepe sem jelen­téktelen. Persze, mindezeknek el­mondására nincs lehetősége. Talán nem is nyugtatná meg a méltatlankodókat részletes válasza. Ök több vizet akar­nak, nem magyarázatot. SIMONTORNYA Űj süveget kapott a vár öreg tornya Üj. süveget kapott a Simon- tornyai vár öreg tornya. A több évszázados vár restaurá­lása során felújították a tető- szerkezetet, s eredeti formájá­hoz híven, hódfarkú cserepek­kel fedték be. A vár palota­szárnya betonfödémet, belülről rabitzszigetelést kap. Az ódon épület keleti oldalán omlado­zó körítőfalakat is helyreállít­ják. Még az idei nyáron gon­doskodnak a várfalak téli vé­delméről: fagyálló habarcstég­lával fedik be a falakat a zord hónapokra. Selyemgubó Befejezés előtt tartanak or­szágszerte a selyemgubóbe- váltással. A Herbária Szövet­kezeti Vállalatnál közölték, hogy az idei „termés” jó köze­pes minőségű. 120—125 ezer kilónyi nyers gubóra számíta­nak. Különös eset Csak egy kis- lámpa égett az íróasztalon. Az író pontot tett regényének utolsó mondata után. Sajnálta, hogy vége, de vé­ge volt. Nagyot sóhajtott, elmo­solyodott és fel­állt. Nyújtózkod­va, izmait húzo­gatva, csontjait ropogtatva több­ször átsétált a sötét szobán. „Még nem tud­ják, még nem tud­ják, de ha majd megtudják...” — mormolta félhan­gosan és tenyerét a tarkójára il­lesztve megállt az erkély nyitott aj­tajában. Az illatos nyári éjszaka titokzatos áramlatai végig­simították az ar­cát. A szemét le­hunyta. Fekete álarcos, robusztus férfi lé­pett mögéje, s ka­lapáccsal fejbe verte. Átlépett a hullán, az íróasz­talhoz. ugrott és anélkül, hogy bármihez hozzá­ért volna, megra­gadta a regény kéziratát, a hóna alá csapta a vas­kos papírköteget, de elmentében nem lépte át a hullát, kikerülte, mert babonás volt. A rendőrség megfelelő körülte­kintéssel a lakás­ban kezdte a nyo­mozást. Minden a helyén volt. A be­tétkönyv a fiókos- szekrényben, a Parker-toll az író­asztalon, a hűtő- szekrényben a hideg joghurt. A rendőrség kö­rültekintő szak­emberei megálla­pították, hogy a lakásból nem hi­ányzik semmi. És az írót eltemették. És méltatták. A rendőrségi embe­rek pedig még évek múlva is töprengve emle­gették a különös esetet. N. P. Központi vízmű és locsolási tilalom Cselédes József, a városi ta­nács építési. és közlekedési osztályának főmérnöke is az igényeket hangoztatja: — Ceglédnek víztornya már van, de nincs hozzá elegendő ivóvize; többet kér. S még többet kér majd ezután, hi­szen gombamódra nőnek több­szintű házai. 1958-ban, az adottságokat fi­gyelembe véve, választani kellett: törpe vízműves vagy központi vízmű építésével ja­vítják-e a város vízellátását? Tanulmányterv alapján végül is ez utóbbi mellett döntött a városi tanács, illetve, ez utób­bit választották a szakigazga­tási szervek. Hidrogeológiai vizsgálat je­lölte ki Cegléd északi határá­ban azt a körülbelül 16 hold- nyi területet, ahol a központi vízmű helyet kap. A próbafú­rás nyomén létrejött első kút 836 liter vizet biztosít percen­ként. A kirendeltség a vízto­ronyra akarja rákapcsolni. zási programja már az illeté­kesek rendelkezésére áll. Ter­vezett 10 kútjából, ha vala­mennyi annyit ad majd, mint az első, naponta 10—11 ezer köbméter víz termelhető, s ez a jövő Ceglédjét is kielégíti. Addig? Gyorsabb ütemben kellene cserélni a csöveket. Persze ehhez pénz kell, ami nincs. Csak locsolási tilalom van. Július 6-tál. A kertek, parkok nem vedelhetnek vízvezetéki vizet. A kirendeltség őrei es­ténként végigportyázzák az utcákat, és fülön csípik azo­kat, akik mégis a csapból lo­csolnak: 1000 forint bírságot sózhatnak a nyakukba! Ami­kor az embernek nem jut elég ivóvíz, a növények elégedje­nek meg azzal, amit az ég permetez rájuk. Hát igen, ez is megoldás: de azért jó, hogy nem végleges. Polgár István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents