Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
2 "V/fír/fip 1967. JÜLITJS 13.. CSÜTÖRTÖK ÖSSZEÜLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS fFolytatás az 1. oldalról) — pártunk irányításával — a gazdasági mechanizmus reformja alapelveinek kidolgozására. Az új mechanizmus bevezetésének célja, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük hatékonyabbá tervgazdálkodási rendszerünket. A gazdasági mechanizmus reformján más szocialista országokban is dolgoznak. Az egyes részletkérdések kidolgozásában sok vita folyt. Ezen nem is lehet csodálkozni A különböző nézeteknek, elképzeléseknek és javaslatokat nemegyszer igen éles összütközése azzal az előnnyel járt, hogy kialakultak az adott körülmények között a lehető legjobb megoldásokat biztosító módszerek. A Minisztertanács és a kormány Gazdasági Bizottsága számos határozatot hozott, amelyek a Központi Bizottság irányelveinek megfelelően az egyes részterületeken megszabják az új mechanizmus alkalmazásának szervezeti kereteit és módszereit. A közvélemény előtt ismeretesek legfontosabb határozataink, rendeleteink. A mechanizmus reformjának egyik jellemző vonása a döntési jogkörök decentralizálása. Jobb összhang valósul meg a termelés és a szükségletek között, vállalati és társadalmi méretekben egyaránt. Az üzemi demokrácia tervezett nagyfokú kiszélesítésének feltétele, hogy a szakszervezetek megfelelő jogkört kapjanak. A termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése Fontosnak tartjuk, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteink jól beilleszkedjenek az új gazdasági mechanizmus rendjébe. Ebből a célból rendeztük a termelő- szövetkezetek álló- és forgóeszköz hiteleit és töröltük tartozásaiknak azt a részét, amelyekre állóeszközeik új- jáértékelése szerint a termelésben nem volt fedezet. A törlés után az ilyen jellegű adósságállomány lényegesen csökkent és a megmaradóra is kedvező visszafizetési határidőket állapítottunk meg. Bevezettük a termelőszövetkezetek teljes állóeszköz-állományára az amortizációképzés kötelezettségét. Fokozatosan teremtjük meg a pénzügyi feltételét annak, hogy saját árbevételeik alapján minél szélesebb körben rátérhessenek a havonkénti munkadíjazás rendszerére. A termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésében jelentős előrelépés, hogy a termelőszövetkezetek küldöttei - nek kongresszusa életre hívta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát. A termelőszövetkezetek országos kongresszusa, majd júniusban a Minisztertanács megtárgyalta az új földjogi és termelőszövetkezeti törvények tervezetét. E törvénytervezetedet megküldtük az országgyűlésnek, kérve, hogy az illetékes bizottságok tárgyalják meg és észrevételeiket, javaslataikat közöljék a kormánynyal. Az ezek figyelembevételével elkészülő törvényjavaslatokat ősszel nyújtjuk be a tisztelt országgyűlésnek. Külkereskedelem A gazdasági mechanizmus reformja népgazdaságunknak kevés területét érinti olyan mélyen, mint a külkereskedelmet. Mivel hazánk gazdasági fejlődésében nagy jelentősége van a nemzetközi munkamegosztásnak, ezért továbbra is szükséges a nemzetközi kapcsolatok központi állami irányítása. A külkereskedelmi monopólium fenntartása mellett, a gazdasági folyamatok átfogóbb egysége céljából jobban össze kell. kapcsolni a termelést a, külkereskedelemmel, és ahol ez indokolt, ennek szervézeti feltételeit is meg kell teremtenünk. Az államközi szerződésekben — közöttük a KGST-országokkal kötött hosszúlejáratú egyezményekben — vállalt kötelezettségeinket az új gazdaságirányítási rendszer feltételei között is teljesíteni fogjuk. Változások az árrendszerben Érthető módon a lakosság egészét érdekli, hogy milyen változásokat hoz a gazdasági mechanizmus reformja az árrendszerben. Igen fontos gazdaságpolitikai célkitűzésünk a népgazdaság egységes termelői árrendszerének megteremtése. 1968- ban ebben jelentős lépést teszünk előre. A termelői árreform a jelenleginél kiegyensúlyozottabb árviszonyokat hoz létre. Az árak rögzítése gátolta a f sorsabb fejlődést, az ipar orszerűsítését és — többek között- emiatt — lemaradtunk más országok mögött új anyagok és nagy teljesítményű gépek igénybevételében. Ami a mezőgazdasági termelői arak problémakörét illeti: a felvásárlási árak időnkénti emelése útján is ösztönöztük a belterjes fejlesztést. A tavalyi árintézkedések alkalmával a mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonalát mintegy kilenc százalékkal emeltük. Szükség van azonban további emelésére. Azt tervezzük, hogy 1968-ban a felvásárlási árszínvonalat mintegy 8 százalékkal emeljük. Az új felvásárlási árak az állattenyésztésben nagyobb, a növénytermelésben kisebb mértékben emelkednek. Ez év október hó 1-től az élő sertés átvételi árát, a nagyüzemi felárral együtt, 3 forinttal emeljük. Bízunk benne, hogy az áremelés ösztönözni fog a sertéstenyésztés fejlesztésére és meg tudjuk javítani a lakosság sertéshúselláíását. A többi felvásárlási áremelés 1968-ban lép majd életbe. A i felvásárlási többletköltségeket az állam viseli. A lakosság ellátásában alapvető élelmiszerek, a kenyér, a liszt, a sertés- és marhahús, a zsír, a tej és tejtermékek fogyasztói ára tehát 1968-ban nem emelkedik. A fogyasztói áraknak elvileg a termelői árakhoz kell igazodniuk. Maga az elv feltétlenül igazságos és helyes. A munka szerinti elosztás ugyanis következetesen csak akkor érvényesíthető, ha mindenki annyit fizet az általa megvásárolt termékekért és igénybe vett szolgáltatásokért, ameny- nyibe azok társadalmunknak a valóságban kerülnek. Ennek az elvnek a valóra váltása különböző okok miatt csak lassan és fokozatosan történhet. A termelői és a fogyasztói árak egységbe foglalása ugyanis a fogyasztói árak igen nagy arányú mozgásával járna. A fogyasztói árarányok alapvető megváltoztatása a jelenlegi helyzetben — és még néhány évig — végeredményben veszélyeztetné azt az alapvető törekvésünket, hogy a dolgozó emberek életszínvonala rendszeresen emelkedjék. Forgalmiadó-reform A jelenlegi fogyasztói fő árarányok fenntartását úgy biztosítjuk, hogy az élelmiszerek egy részét, továbbá néhány iparcikket, valamint az alapvető szolgáltatásokat továbbra is támogatjuk államilag, ezenkívül forgalmiadó-reformot hajtunk végre. Mindezek eredményeként a termékcsoportok együttes árszínvonala lényegében változatlan marad, de ezen belül bizonyos áruk drágábbak lesznek, mások viszont olcsóbban kerülnek forgalomba. Egyes termékek árát változatlanul hatóságilag rögzítjük, más termékeknél pedig megszabjuk az árak felső határát A fogyasztási cikkek körében a rögzített árak az áruforgalomnak mintegy 45 százalékára terjednek ki. Az áruforgalomnak mintegy 30 százalékánál az árak bizonyos hatósági korlátok között a kereslet és kínálat formáló hatására alakulnak. Azt azonban még ezeknél az ármozgásoknál is feltétlenül meg akarjuk akadályozni, hogy veszélyeztessék a lakosság életszínvonalát. Erre tekintettel kedvezőtlen tendenciák esetén az állam piacszabályozó eszközeinek alkalmazására kerül sor. A mostani 15 százalékos aránnyal szemben az áruforgalomnak mintegy 25 százalékára terjednek ki majd a szabad árak. Azokra — az életszínvonalat kevésbé érintő — termékekre vonatkozik ez, amelyeknek termelése központilag nehezen ellenőrizhető, s ha árúkat rögzítenénk, eltűnnének a forgalomból, csak időnként lennének kaphatók, vagy felesleges készletek képződnének. Meggyőződésünk, hogy az előzőekben vázolt fogyasztói ármechanizmus jól fogja szolgálni a társadalmi érdekeket, úgy valósítja meg a fogyasztói árszínvonal stabilitását, hogy elmaradnak ennek káros hatásai. Foglalkoztatottság Széles ikörben vetődnek fel olyan kérdések a gazdasági mechn izmus reformjával összefüggésben, miként alakul majd a foglalkoztatottság és az életszínvonal. Számolunk azzal, hogy egyes ágazatokban a jelenleginél kevesebb, illetve több dolgozót lehet foglalkoztatni. Ismeretes például, hogy megszüntetjük több bányaüzemben a nagyon költséges gyenge minőségű szén kitermelését, emiatt számottevően csökken a bányászok száma. A minisztériumok új hatáskörének rendezése során határozatokat hoztunk az év végéig végrehajtásra kerülő létszámcsökkentésekre. Várható az is, hogy ha az üzemekben és a hivatalokban javul a munka szervezettsége, szilárdabb lesz a munkafegyelem, hasznosítják a belső munkaerőtartalékokat, akkor lehetővé és szükségessé is válik, hogy elbocsássanak olyan embereket, akikre ott már nincs szükség. A foglalkoztatottak száma végeredményben mégsem csökkenni, hanem emelkedni . fog.,. Jó, péhgny^ terűje tép, á leníeginé'l több dolgozó foglalkoztatására lesz szükség. Számolhatunk azzal is, hogy a gyermekgondozási segély hatásaként szép számban maradnak otthon átmeneti időre az anyák kisgyermekeik mellett. Java részük helyett — ha időlegesen is — új dolgozókat vesznek fel. Továbbra is számolunk azzal, hogy a harmadik ötéves terv időszakában nem mező- gazdasági ágazatokban mintegy 2G0 ezerrel növekszik a dolgozók száma. A mezőgazdaságban dolgozók száma körülbelül 80 ezerrel csökken, s ez a folyamat úgy megy végbe, hogy javul az ott dolgozók korösszetétele; az idősek élnek a nyugdíj lehetőségével. A felnövekvő fiatalságnak az eddiginél nagyobb része választja a mezőgazdasági munkát élethivatásául és ezen kívül a városban dolgozó fiatalok közül is mind többen térnek vissza falura. Kiemelt\ gonddal foglalkozunk az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeinek javításával. Elhatároztuk, hogy bővítjük a szakmunkásképzésben a továbbtanulási lehetőségeket és itt mind több leányt is kiképezünk. SzéléSl'tjük. a falusi Ifjúság kétéves továbbképző iskoláinak hálózatát. Életszínvonal A közvélemény választ vár arra is, miként befolyásolja majd az új gazdasági mechanizmus bevezetése a dolgozók életszínvonalát A reform eszköz: a cél, amit ezzel is el akarunk érni, hogy hazánk erősebb, gazdagabb legyen, polgárai pedig — végzett munkájuk értéke, hasznossága szerint — egyre kulturáltabban, jobb körülmények között, jólétben éljenek! Az új gazdaságirányítási rendszerben az eddiginél sokkal határozottabban érvényre akarjuk juttatni azt az elvet, hogy mindenki legjobb képességei szerint dolgozzék és ennek megfelelően részesüljön a termelt javakból. Ezt biztosítják az egyént és a kollektívát ösztönző módszerek. A társadalom számára hasznos munkával elért nyereséges gazdálkodásban közvetlenül érdekeltté válik a kollektíva egésze és annak minden tagja. Űj bértarifarendszert dolgozunk ki, amely az eddiginél 'jobban értékeli a kvalifikáltabb, nagyobb felelősséggel járó munkát. A vállalatok a nyereségrészese lési alapból a kiemelkedő egyéni teljesítményeket megfelelően díjazhatják és jutalmazhatják. Hasonlóképpen a termelőszövetkezeteknél is az eddiginél sokkal inkább biztosítja majd a tagok anyagi érdekeltségét a részesedési alap képzésének és felosztásának rendszere. Az új gazdasági mechanizmusban a részesedési alap legfőbb forrása a személyi jövedelmek növelése. Csak annak a vállalatnak lesz módja a bérszínvonalat növelni, nyereségrészesedést, jutalmakat fizetni, amely jól gazdálkodik. A reform bevezetésével fontos politikai és gazdasági célkitűzésünket közelítjük: az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrá'ré fejlesztését. A dolgozók az eddiginél nagyobb beleszólási jogot kapnak üzemük, vállalatuk, közös gazdaságuk munkájába. Meg vagyunk győződve arról, hogy a I dolgozókat az eddiginél is jobban áthatja a felelősség azért, hogy jobban gazdálkodjanak munkahelyükön, maguk fognak őrködni azon, hogy lefaragják a fölösleges kiadásokat, ésszerűen növeljék a nyereséget. Kérem a tisztelt képviselő elvtársakat, kérjük a dolgozókat, egész népünket arra, hogy ha nehézségekkel találkoznak, ne veszítsék el a bizalmukat, egy-egy hibából ne vonjanak le általánosító, túlzott következtetéseket. Életünket, gondjainkat értékeljék reálisan és — ami a legfontosabb — összpontosítsuk erőinket, fogjunk össze, hogy a nehézségeket áthidaljuk és megoldjuk. Ha a kölcsönös bizalom szellemében dolgozunk, a gazdasági mechanizmus reformja biztosan meghozza a várt, kívánt nagy eredményeket. Oktatás és kultúra Oktatási rendszerünket az elmúlt években korszerűsítettük, s igyekeztünk alkalmassá tenni arra, hogy megfeleljen gazdasági és politikai fejlődésünk fokozódó követelményei- ne.-c. Mindez újabb feladatokat jelentett a pedagógusok részére. Nevelőink becsülettel igyekeznek megfelelni a megnövekedett követelményeknek, elismerésre méltó eredményeket értek el. A kezdő szakemberek részére eddig megfelelő számú állást tudtunk biztosítani, mégis voltak problémák az elhelyezkedésükkel. Ezek elsősorban abból erednek, hogy a felkínált munkahely a végzett hallgatók igényével nem mindig vágott egybe. Változatlanul gond, hogy jó néhány fiatal nem akar vidéken munkát vállalni, hanem a fővárosban akar dolgozni. Ennek van objektív oka is. A budapesti egyetemek hallgatóinak nagyobb része fővárosi lakos, a részükre meghirdetett munkahelyek többsége vidéken van. Ügy véljük, rreg kell majd vizsgálnunk az ezrei összefüggő problémákat A jövőben a kezdő szakembereket — a főhatóságok közbejötté nélkül — közvetlenül a vállalatok alkalmazzák. A művészeti ágak jó alkotói légkörben, egészségesen, fejlődnek. Művésfeeink az utóbbi években sok értékeset alkottak. Külpolitikai kérdések Az utóbbi hónapokban a nemzetközi helyzet ismét feszültebbé és bonyolultabbá vált. Kormányunk külpolitikájának céljai és alapelvei természetesen ilyen körülmények között is változatlanok maradtak: minden fórumon képviseljük nemzeti érdekeinket, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten kivesszük részünket az imperializmus háborús terveinek meghiúsításáért folyó nemzetközi harcból, szolidaritást vállalunk a függetlenségükért, szabadságukért küzdő nemzetekkel. Erősítjük a testvéri szocialista országok baráti, szövetségi viszonyát. Nagy fontosságot tulajdonítunk a szocialista országokkal kialakult gazdasági, kulturális kapcsolataink fejlesztésének í Az imperializmus, mindenekelőtt annak vezető hatalma, az Amerikai Egyesült Államok, az utóbbi időben egyre agresszívabb. Ez a fokozódó agresszivitás azonban helyenkénti, időleges és részleges sikerei ellenére sem gyakorolhat döntő befolyást a nemzetközi erőviszonyok világméretű alakuláséra. Az erőviszonyok végérvényesen a szocializmus és a társadalmi haladás javára tolódtak eb Mindez mégsem jelenti azt, hogy lebecsülhetnénk az imperializmus kalandor fellépéseinek veszélyességét Az Amerikai Egyesült Államok népírtó bűnös háborúja a vietnami nép ellen mind szélesebb körű tiltakozást vált ki világszerte, így hazánkban is. A testvéri vietnami nép hősi harcához továbbra is minden lehető támogatást megadunk. A múlt hónapban háború robbant ki a KöZél-Keléten. Ezzel kapcsolatban a Magyár Népköztársaság kormányának ismert álláspontját június 23- án fejtettem ki az ENSZ-ben. A jelenlegi európai helyzet viszonylagos enyhülése, bizonyos fokú stabilitása alapján a korábbinál kedvezőbb lehetőség mutatkozott arra, hogy a Varsói Szerződésbe tömörült államok közös akcióival, együttes fellépésével fokozatosan további előrehaladást érjünk el az európai feszültség csökkentésében, a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatainak fejlesztésében, az európai biztonság megteremtésében, s nymodon csökkentsük a termonukleáris háború veszélyét az egész világon. Az utóbbi időben jelentősen bővült a különböző társadalmi rendszerű európai országok közötti érintkezés. Ehhez a szocialista államok következetes,'a békés egymás mellett élésen alapuló külpolitikája mellett hozzájárult a nyugat- európai országok részéről újab- j ban megnyilvánuló készség az t érintkezés, a párbeszéd folyta- j fására. j Az általános európai párbe- S széd keretei között jelentősen szélesedtek hazánk kapcsolatai is több nyugat-európai országgal. A kölcsönös látogatások, esz-, mecserék gyakorlatát a jövő-, ben is folytatni, sőt a lehető-, ség szerint bővíteni kívánjuk, A formalizmus ellen Befejezésül ismét szeretnék hivatkozni az alakuló ülésen elmondott beszédemre, amelyben az országgyűlésnek — mint legfőbb törvényhozó szervnek — a bírálatát igényeltem az egész kormány nevében. Kértem, hogy az országgyűlési képviselők sokol-r dalú gyakorlati tapasztalataik alapján tanácsaikkal, aktív ellenőrző tevékenységükkel segítsék a kormányzati munkát, Ehhez most hozzáteszem: közéletünkben száműzni igyekszünk minden formalizmust, Ezzel szemben a szocializmus építését szolgáló merész ötlé-' bek, bátor javaslatok, a fegyelmezett, kitartó munka híve; vagyunk. Kérjük tehát, hogy a vitában adjanak hangot a népben élő, &ok okos. teremtő gondolatnak, javaslatnak, bí- rálatnák, segítsenek bennünket munkánkban, a közös érdekeket szolgáló intézkedésekben. Gódor Jánosnak, a dányi Magvető Tsz elnökének felszólalása Az ebédszünet után folytatta munkáját az országgyűlés, s megkezdődött a Minisztertanács beszámolója feletti vita. Felszólalt többek között Gódor János, Pest megye ország- gyűlési képviselője, a dányi Magvető Tsz elnöke. A mezőgazdaságnak anyagi eszközökből is egyre több jut, úgy véljük azonban, hogy ezen a területen további tartalékokat is fel lehet tárni. Ez igen hasznos volna, mert a mező- gazdaság a befektetett anyagi javakat bőségesen visszafizeti. Mindenekelőtt a műtrágya- és az alkatrészellátás kérdéseire szeretnék utalni. Közismert, hogy a tervek szerint 1970-re kétszeresére kell növelni a műtrágya-felhasználást Meg kellene azonban vizsgálni, nem volna-e mód arra, hogy az 1970-es időpontot a lehetőségekhez képest előrehozzuk. Ha ezt meg lehetne oldani, úgy a mezőgazdaság gyorsabban fejlődhetne a tervezettnél, növelhetnénk az exportot, tovább javíthatnánk a hazai ellátást, Az állatállomány gyarapítása megköveteli, hogy több szemes és szálas takarmányt termeljünk, s ehhez nagyobb meny- nyiségű műtrágyára van szükség. A magyar mezőgazdaság a jelenleginél többre képes, s bizonyosak vagyunk abban, hogy erőfeszítések árán is érdemes rejtett lehetőségeinket feltárni és kihasználni. Fontos feladat a mezőgazdasági gépek alkatrészutánpótlásának javítása. Ez a téma, sajnos, nem új, lehetséges, hogy immár szócséplés- ként hat, de újra el kell ismételnem, hogy az alkatrész- utánpótlás megjavítására szükség van, mert az fontos feltétele a mezőgazdaság eredményes munkájának. Mindenki, aki a mezőgazdaságban dolgozik, tudja, hogy a termés- eredmény milyen nagy mértékben függ attól, hogy a munkát kellő időben elvégezzél!. Az is ismeretes, hogy mennyi idő pocsékolódott már el, s milyen nagymértékben elhúzódtak már mezőgazdasági munkák amiatt, mert egy-egy gép csődöt mondott, mert tönkrement s egyszerűen nem lehetett hozzá beszerezni valamilyen alkatrészt. Sok esetben filléres alkatrészek hiányáról van szó, s emiatt nemegyszer óriási értékek mennek veszendőbe. Az ország nagy anyagi erőket áldoz a mezőgazdaság gépesítésére, kötelességünk, hogy ezekkel a gépekkel jól gazdálkodjunk, azokat a lehető legteljesebben kihasználjuk, s minél több árut termeljünk. Az illetékesektől azt kérjük" oldják meg a mezőgazdasági gépek alkatrészellátását, hogy mind a hazai, mind a külföldi gyártmányú gépeket kiesések nélkül a népgazdaság szolgálatába lehessen állítani. Szurdi István belkereskedelmi miniszter hozzászólása Szurdi István belkereskedelmi miniszter felszólalásában összefoglaló képet adott a tárca sokrétű munkájáról, értékelte az elért eredményeket, s szólt a belkereskedelem feladatairól, várható fejlődéséről. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor a Miniszter- tanács beszámolója feletti vi^ tával folytatja munkáját. i
