Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-06 / 131. szám
1967. JÜNITJS 6., KEDD n» mar. I ^JCívtap 3 Villanófény Sok kulcs közül a-jó Örök fintor a tárgyaktól: a kulcscsomóból csak az utolsó illik a zárba. Előtte ötöt, tizet kipróbáltunk, nem és nem. Az utolsó, az igen. Valahogy így voltak a Magyar Gördülöcsap- ágy Művek diósdl gyárában is. Hosszú éveken át sok dologgal, módszerrel próbálkoztak, hogy növeljék az érdekeltséget a több és jobb minőségű termék előállításában. Az úgynevezett termelő létszámnál könnyebb volt sikert elérni, s éhhez — a többi között — az is hozzájárult, hogy például legutóbb a két legfontosabb üzemre, a köszörű- és az esztergaüzemre összpontosították a bérfejlesztést. Ha kap valaki, akkor valóban érezze, hogy kapott, ne járassuk le a béremelés komolyságát — így fogalmazták meg álláspontjukat a gyár vezetői. Nehezebb azonban megtalálni a megfelelő kulcsot azokhoz, akik a termelés közvetett részesei. így például a beállító lakatosok. Az elmúlt hónapok — ahogy a tapasztalatok alapján a gyár szakszervezeti bizottságának titkára mondja — azt igazolták, hogy végre a jó kulcs került kézbe. A beállító prémiuma — némi leegyszerűsítéssel — a hozzátartozó gépcsoport teljesítményének függvénye. Ha többet, s főként jobb minőséget produkálnak az egyes gépcsoportokon dolgozók, abban döntő része van a beállítónak is. Erezze tehát ennek anyagi hasznát is. A sok közül a jó kulcs megtalálása napjainkban mindenütt feladat és gond. A gazdaság- irányítás új rendszere az eddigiektől jelentősen eltérő érdekeltségi kapcsolatokat hoz létre: Jó dolog. hogy ezt mind jobban érezni kezdik egyénenként is a gépeken dolgozdk éppúgy, mint a — beállítók. (W- o-> Hányféle r A BELÉPŐT pillanatok: alatt ellepi a veríték. Levegő után kapkod, fullasztónak érzi a hőséget. Megszokott mozdulatokkal dolgoznak a képcső- üzemiek. Kenyér. Olaj és sár lepi el kezüket, arcukat, ha- sonfekve, vagy hátukra fordulva dolgoznak, kezük nyomán darabjaira bomlik a javításra váró, elkopott masina. Szerelők a ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál. Kenyér. Süketítő a zaj, vas csdkordul a vason, a lemezegyengető hangja csak füldugókkal elviselhető. Lemezlakatosok a Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalatnál. Kenyér. Es kenyér a Thomikinsok körötti, szüntelen forgás a kötöttárugyárban, Vácott, a papírválogatás napi több mázsája a papírgyárban, Szentendrén, a tűgörgőváloga- tás pillanatnyi figyelmetlenséget meg nem engedő feladata Diósdon, a csapágygyárban. Kenyér: hányféle kenyér! Az ember dolgozott, hogy ehessen — mondja egy öreg, erejét a megrokkanásig elhasznált munkás. Munka nélkül nem lehet meg az ember — fogalmaz a fiatalabb. Évezredeken töretlenül végigvezető út: a munka. Kényszerű, kínos kötelesség, kenyérkereső robot, másoknak dús asztalt teremtő hajsza, örömet adó, mással nem helyettesíthető érzés, az alkotás nemes mámora — mi minden volt évszázadokon át! És mi minden napjainkban is. Sokféle az ember, sokféle munkáVásárzárá§ mérlege Világpiaci újdonság — Egyedárusitási jog A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat most állította össze vásári mérlegét. Az első kérdés, amit ilyenkor mindenki feltesz: érdemes volt-e szerepelni a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A válasz egyértelmű igen. Az előző évi bemutatkozások után sok hazai és külföldi partner már ismerősként üdvözölte a vállalat termékeit. Csakhoqy azóta korszerűbbek, s versenyképesebbek lettek az áruk. Ezt bizonyítja a vásárral kapcsolatos megállapodások sora. Még erre az esztendőre: öt és fél millió értékű bőr- díszműáru szállítása. Útjelző sikernek számít másfél milliós értékű bőrdíszmű áru kivitele nyugatra. A rendelők elmei Brüsszel. London. Göteborg, Montreál. Valamennyi helyre a Jól sikerült, praktikus pakktáskákat kérték. Német rendelő, a berlini á-uház igazgatója a műszálas, polinézikus frottír bébi ruházati cikkekből kért egy kollekciót. Ha megegyeznek a világpiaci újdonság árában, 50 ezer garnitúra szállítására számíthatnak. Már a kora tavasszal tartott bemutatók is Jelezték, hogy elsöprő sikerre számíthat a vállalat legújabb kötöttáru és horgolt modelIsorozata. És a vásáron egy osztrák cég egyedárusitási Jogot kért a Jól sikerült, s kis tételekben készülő a-uhaneműek külföldi forgalomba hozatalára- Ausztriában, Angliában, Franciaországban. Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Államokban értékesíti majd a magyar kézi textíliát. A várakozásnak megfelelően megállapodtak nagyobb té. telű bérmunkában is. A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat golyóstollüzeme gyártógépeket és anyagokat kap írónők előállításához. Mindenekelőtt a külföldi rendelő igényeit elégítik ki, de előbb-utóbb hasznát látja a hazai vásárló is, a több terméknek és nagyobb választéknak. S textiláruból mi Jut a hazai vevőnek? A vásár eredménye a legújabb megállapodás: több tízezer strandcikket, mindenekelőtt köntöst állítanak elő és adnak át a belkereskedelemnek. Az említett és külföldre kerülő horgolt és kötöttáru — kis tételekben már kapható Budapesten a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat üzletében. így hát már nem időszerű a kérdés: „Mikor látjuk az üzletekben is?” A Pest megyei Vegyi- és 'Kézmű. ipari Vállalat tehát nemcsau külföldi partnereinek kedvez, hanem messzemenően gondoskodik a hazai közönségről is. Elismerés illeti a Hungarotexet. A magyar külkereskedelmi vállalatnak köszönhető, hogy a megállapodások viszonylag gyorsan zajlottak le. Az idei vásár mérleqe kedvező: a néhány éve még gondokkal küzködő vállalat manapság Jó üzleti érzékkel, s mindenekelőtt márkás, Jó termékekkel biztosítja helyét a piacon. intézkedés •— a nehéz fizikai munkát végzők bérének rendezése. az építőiparban a munkahelyi pótlék bevezetése, a textiliparban az éjszakai műszakok külön díjazása — bizonyította, hogy nincs olyan munka, ami „büntetésszámba” menne. Sőt: a korábbiaknál jóval magasabban értékeli, díjazza a társadalom a fizikai munkát! IGAZ, A SZŐ régi értelmének napjaink és még inkább a holnap fizikai munkája mind kevésbé felel meg. Jónéhány helyen — így például Cegléden, a KGV-nél, a DKV-nél, Százhalombattán, a Csepel Autógyárban — dolgoznak ma már gépen, fizikai munkán emberek, technikusi végzettséggel. Nincs ebben semmi ellentmondás: éppen az a cél, hogy a fizikai munkán belül a nyers erőnek mind kevesebb szerep jusson, a manuális tevékenységgel párosult magasfokú szakmai tudásnak annál több. Ha lassú folyamatként is, de korszerűsödnek a termelőberendezések, s mellettük nem ritka az olyan munkás, aki két-három szakmát sajátított eL Sokféle a kenyér, mert sokféle a munka is. Nincs szégyellni való, munka, s a kenyér, is csak akkor az, ha nem dolgoztunk meg érte. A jövő esztendő, a reform végrehajtása még inkább előtérbe állítja ezt. Annak az alapvető, s egyedül igazságos elvnek biztosít gyakorlati érvényesülést, hogy bárki, bárhol is keresse kenyerét, ha többet tesz, ha értékesebbet ad a társadalomnak, akkor kenyere is több, nagyobb legyen. Mészáros Ottó Ha valahol nem folyik a víz — helyette panasz árad. Aligha van még egy megyei vállalat, melynek munkáját olyan árgus szemekkel figyelné a lakosság, mint a Pest megyei Vízmű és Kúíépítő Vállalatét. Ök „termelik” a legfontosabb „közszükségleti cikket” — az ivóvizet. A hozzájuk tartozó vízvezetékhálózat hossza megközelíti az 550 kilométert. S hogy minél zavartalanabbá folyjon a víz, s minél kevesebb panasz áradjon: ezt a célt szolgálja a vállalat idei, jubileumi munka- versenye. — A munkafelajánlások többsége a gyors és a lehető legjobb minőségű munkát tűzte ki célul. A vízvezetékhálózat karbantartói elhatározták, hogy minden csőtörést 24 órán belül megjavítanak, s meggyorsítják a vízbekötéseket is. A gondatlan használás következtében igen gyakran elromlanák a közkifolyók, karbantartásuk sok ember munkaidejét köti le. Alaposabb munkával azt akarják elérni, hogy a megjavított kifolyóhoz három hónapon belül ne kelljen újból visszatérni. A villanyszerelők — hasonló célból — az elektromos berendezések nagyjavításának gyakoriságát fél évre csökkentik. Az érdi kirendeltség dolgozói az ivóvíztársulatok által megrendelt tolózáraknákat, tűzcsapszekrényeket, közku- takat határidő előtt szállítják, hogy ezzel is meggyorsítsák az ottani ivóvízhálózat építését — tájékoztatott Bérezi László, z vállalat versenyfelelőse. L i Zászlót kapott a „esemetés csemeték” csapata ja is. Van rossz lakatos és nagy tudású; figyelmetlen szövőnő, s olyan, aki gépeiről két évtizede nem került le hibás kelme; dolgát immel-ámmal végző szerelő, s olyan, akire a legkényesebb munkát is nyugodt szívvel rábízhatják. Ez is munka, az is. Ez is kenyeret ad, az is. Mégis: sokféle a kenyér. Könnyebben vagy nehezebben megkeresett, kisebb vagy nagyobb, megszolgált vagy kiügyeskedett. MEGYÉNKBEN csak az ipar mintegy nyolcvanezer embernek ad kenyeret Hozzájuk kell számítanunk azt a sok tízezret, akik a főváros ipari üzemeiben dolgozzák le a nyolc órát, s ha sikerülne összeállítani a teljes szakmai listát, jó néhány árkus papírt megtöltene. Mert szerepelne benne a porkohásztól a szűcsön át az öntőmunkásig, sörfőző mesterig, száz és száz szakma, munkakör, állás. Van, aki örömmel keresi kenyerét, s van olyan is, nem is kevés, aki csák elkerülhetetlen kötelességnek érzi a munkát de jóérzést, örömet nem sokat lel benne. Igaz, többségük ennek ellenére megteszi becsülettel, amit meg kell tennie, mégis, örök elégedetlenség, só- hajtozás bujkál benne. Ezt a munkát is el kell valakinek végezni — mondja Budaka- lászon, a kikészítőben a festékek gőzében pácolódó munkás. Van, s nem is ritka az olyan, aki örömet talál abban a munkában, amit mások fitymálva, lenézve hagynak ott. Es van olyan is, aki mártíromságával tüntetve, agyonhajszoltságá- ról nyafogva keresi könnyen az érdemtelenül nagy kenyeret. Jó érzés, hogy végre kezdjük megadni minden munkának a kellő becsületet. Nem többet, de nem Is kevesebbet, mint amennyit érdemel. Voltak esztendők — s még ma is nyögjük hatásukat —, amikor hivatalosan is a diplománál kezdődött a mérlegelés, s ragyogó kezű, fantáziájú gyerekekből — akik kilökött vasdarabokból is valami jót ösz- szeügyeskedtek — kínnal, erőlködéssel faragtak — nyelvtanárt ... Voltak esztendők, amikor úgy tettünk, mintha csak diplomásokra lenne szükség az országban, s a legfontosabbról beszéltünk a legkevesebbet. Arról, hogy egy országban mindenféle, fajta munkára, munkásra szükség van. Kocsisra, kalauzra, mintakészítőre, tanítóra, kombáj- nosra. Jó érzés, hogy most már évről évre nagyobb figyelem, árnyaltabb gondoskodás jut a pályaválasztás megkönnyítésének. És még jobb érzés —, mert a legnyomósabb nyelven, a tények nyelvén érvel —. hogy erkölcsiekben és anyagiakban egyaránt, a munkahelyeken is mind jobban kifejezésre jut ez. Az elmúlt másfél esztendőben jónéhány ^\\\\\\\\\\\\\V\\\\\VV\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\V\\\\\VlÄ^^ Versenyben a jobb vízellátásért Csőtörések javítása - 24 órán belül A hivatalos titulus így szól: a Galgahévízi Általános Iskola 296-os számú Petőfi Sándor úttörőcsapata. A faluban azonban úgy mondják: a csengetés csemeték csapata. Ök a falu szemefénye, ők azok, akikért szívesen megtesznek mindent. Nem egyoldalú ez a szeretet. A csapat tagjaira bármikor számíthatnak. Csemeték, virágok ültetésénél, társadalmi munkánál, vagy munkatorlódásnál, amikor minden kézre szükség van a tsz-ben. S a kölcsönös szeretet számokban is megnyilvánul: a tsz évente 4000 forintot ad a gyerekek táborozásához, és 30 Sikeres kényszerleszállás ezer forintot biztosított a járási váltótábor költségeinek fedezéséhez. A galgahévízi úttörők most ismét kitettek magukért. Jó munkájuk eredményeként megkapták a KISZ Központi Bizottságának vörös selyemzászlaját. Jónás Zoltán megyei úttörőtitkár adta át Briski József csapatvezetőnek, vasárnap, a pedagógusnapon. A tanítóknak, tanároknak szóló személyi jutalmak ezáltal meghatványozódtak, hiszen a zászló nemcsak a csapat és a csapatvezető, hanem a tanári kar áldozatos munkáját is értékelte. A KISZ Központi Bizottsága évente egyszer adja át a vörös selyemzászlót. Minden megyében a legjobb úttörő- csapat kapja. ni. j. Vasárnap, izgalmas látnivalója volt Áporka község lakóinak. A falu határában kényszerleszállást hajtott végre Trepák Sándor sportrepülő vitorlázó gépével. A gép Sári község repülőterén emelkedett fel, de a rossz szélviszonyok miatt nem tudott visszatérni kiinduló pontjára. A pilóta ügyes manőverrel landolt, sem a gépnek, sem vezetőjének nem történt baja. termelőszövetkezetek a termelési tervük szerint biztosításra feladott hozamokat A KEDVEZŐ TERMÉSKILÁTÁSOK ALAPJÁN felemelhetik, s így jégverés esetén magasabb kártérítésben részesülnek. A HOZAMFELEMELÉSI BEJELENTÉST — AMÍG A TERMÉST JÉGVERÉS NEM ÉRTE — az Állami Biztosító fiókjai bármikor elfogadják. | Részeg nevek A randevúra kissé pityókásan érkezett Klári úgy tett, mintha nem venne észre semmit. Beültek a presszóba. Pici kis sötét, homályos zughely volt. De jó volt mert ide a madár sem járt, szárnyas lényként mindössze az Amor, aki itt angróban szedte áldozatait Feketét kértek és konyakot Megfog- ^ ták egymás kezét, enyhe kis remegés. | Térdük az asztal alatt diszkréten össze- § ért és az elektromosság összeragasztot- $ ta azokat. Már nem is kellett szólniuk, $ a szemek mghitt bensőséges vallomásba $ kezdtek, a térdek lágy mollban zongo- § ráztak, kezük egy véráramkörben reme- $ gett. § — Ittál? — kérdezte Klári kedvesen. ^ — Keveset — mondta a férfi és kezé^ vei a pohár után nyúlt, szeme már dúr- ban állt, a térdét is elhúzta, ekképpen $ megszakítva a szerelmi diplomáciát, $ visszahíva nagyköveteit. ^ Klári a békés koegzisztemcia híve volt ^ és visszacsalogatta az asztal alatt a férfi % térdeit. $ — Ha iszol, oly kedves vagy és ara^ nyos. Persze, csak, ha keveset iszol — ^ mondta a nő búgó hangon, azután hoz- $ zátette: — Kérjél még nekem is vala- ^ mit, úgy kívánom az italt. Es igyál ve- lem te is, te úgy bírod. A férfi e szavaknál ismét megfogta a lány kezét. Klári örömében csacsogott, mesélt, elmondta az egész napot A férfi csak a harmadik konyaknál szólalt meg. — Jutkám... — a neveit elérzéke- nyülten, lágyan ejtette, mégis bomba robbant. Nem, nem is bomba volt ez, hanem vákuum, amely elszívta körülöttük és közülük a levegőt széttépte a közös áramkört, tüdejükből is kiszippantotta az oxigént és most az erős légszomjtól zihálva, lihegve, eszelős szemmel nézték egymást „Most is a feleségére gondol. Az ő nevén szólít, mert azt szereti. Belőlem csak az édes bűn kell neki. Az értelmem, a megértő lelkem dicséri és közben arra a másikra gondol. Még mindig arra, itt mellettem is arra. Jutkára! Szadista! Hogy tud így megbántani, csupán egy órácskát töltünk együtt, azután mehet haza a Jutkájához...” „Nem értem, miért mondtam Klárinak Jutkát, hiszen annyira különböznek és ez még egyszer sem történt velem. Talán a megszokás, talán az ital, Ejj, ez a Jutka, micsoda nő! Akaratlanul is bosszút állt rajtam. Mint a lidércnyomás, kísért, csalni sem lehet őt büntetlenül...” Felállt, szótlanul fizetett, Klárinak annyit mondott: — Igazad van, Klári. Levonom a konzekvenciát élmegyek, talán egyedül hamarább megbocsátasz. Egyébként, ha el tudod felejteni, a szövetség klubjában vagyok. Ott hívj fel. A szövetségben Jóska, a pincér, a törzsvendégeknek kijáró bizalmaskodó udvariassággal hozta a feketét azután 10 perc múlva visszajött és szólt: — A vendég urat telefonhoz hívják! Odarohanit, felemelte a kagylót és örömmel szólt: — Klárikám, én vagyok! Hát el tudtad felejteni... — Én nem vagyok Klári, én a feleséged vagyok, Jutka. Aki összekeveri a nők nevét és hangjukat sem ismeri, annak luxus két nő! Ezt tanuld meg, édes kicsi fiam. A férfi hallotta a kagyló kattanását, a vonal megszakadt. Ott állt kagylóval a kezében, maga előtt látta az ismerős szobát, a szobájukat és felesége feldúlt arcát. Visszaült a helyére és gyorsan megivott még három konyakot. Hiába várt, többé nem hívták a telefonhoz. Éjfélkor megunta a magányt, odahívta a pincért. — Tudja, Józsi — súgta a pincér fülébe — ma minden nő berúgott — e szónál felemelte a mutatóujját és még halkabbra fogta a hangját, közelebb hajolt — és a nevük is, tudja, mindnek részeg a neve. Es ezért engem senki sem szeret — mondta majdnem sírva. (Suba)