Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-06 / 131. szám

4 1967. JÜNIUS 6.. Kcrm Tizennégy tárlatból - kettő (Tudósítónktól) Vác nyári műsorában tizen­négy kiállítás szerepel. Ebből kettőnek áz anyaga most ke­rült közönség elé. Sokan eljöttek szombaton a Lenin úti művelődési házba. A földszinti két bemutatóte­remben Cs. Nagy András fes­tőművész 68 alkotását láthat­ják egy hónapig az érdeklő­dők. A témában változatos, főleg modern stílusban készült képsorok sikert arattak. Dr. Losonczy Miklós művészet- történész elismerő szavakkal mutatta be a gombási alkotó­házban munkálkodó, rokon­szenves fiatal művészt. A megnyitó hagyományossá vá­ló kiegészítője volt most is a Bogányi kamarakórus fellé­pése és az állami zeneiskola tanár-művészeinek műsora. Vasárnap délelőtt a Kons­tantin téri bemutatóterem­ben Kocsis Iván fotókiállítá­sa nyílt még ünnepélyes kere­tek között. Dr. Végvári Lajos, a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető tanára beszédé­ben elmondta, hogy egy tíz­éves pályafutás jelentős állo­mását üdvözölhetjük. Érde­kes Kocsis fotógráfus arcula­ta: érződik művein a riporter hajlam, ugyanakkor árány és harmónia jellemzi munkáját. A tárlat legszebb képe a nagyméretű Ornamentika. Láthatjuk a külföldi kiállítá­sokat megjárt, díjazott alkotá­sokat és a hazai folyóiratok­ban megjelent portrékat, táj­képeket. (p. r.) A váci Vox Humana kórus Fertődön Jelentős zenei eseménysoro­zat színhelye lesz júniusban Fertőd: a Győr-Sopron megyei Zenei Szakbizottság és a (ér­tődi Haydn-kórus június 4 és 18 között zenei napokat rendez. Vasárnap délelőtt a fertődi művelődési otthonban Kardos Pál tanszékvezető fő­iskolai tanár az énekkarok in­tonációs problémáiról tartott előadást. Délután a győri és a soproni zeneiskola tanárai adtak hangversenyt. A következő két hét is bő­velkedik zenei eseményekben. A tízéves fennállását ünneplő fertődi Haydn-kórus a volt Eszterházy-kastély zenetermé­ben ad díszhangversenyt, ame­lyen közreműködik a győri Városi Tanács énekkara, a váci Vox Humana kórus és a győri Collégium Musicum ka­marazenekar. Június 18-án a Nagy Októberi Forradalom 50. évfordulója tiszteletére megyei dalostalálkozót rendeznek Fer­tődön. Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig A zenei napok programján jubileumi kiállítás, a Haydn- emléktábla megkoszorúzása és több szakmai tanácskozás szerepel. GYŐR ELSŐ a „Tízmillió- négyszázötvenharmadik" Győrött tartották meg ez évben először az országos vi­déki amatőr filmszemlét. A nagydíjat dr. Oláh Imre hajoú- . varában készült és kénéivel böszörményi _ amatőr filmes díszített XI. századi zo mán cos ,/i izmiliio-negyszazotvenhar- , korona, I. László győri erek- madik” című filmje nyerte el. Arany-díjat kapott a debrece­ni Nagy László János „Neszc- bár” című útirajz-filmje, vala­mint Láng Attilának és Szaló Lajosnak, a győri ifjúsági filmstúdió tagjainak „Abortus” című filmje. A Magyar Nemzeti Múzeum legszebb és leggazdagabb ma­gyar történeti kiállítása nyílt meg a múlt héten. A „Ma­gyarország története a hon­foglalástól 1849-ig” című ki­állításnak sok új vonása van. A régészeti történeti anyagba ágyazva bemutatják a kora­beli művészeti, kulturális és néprajzi emlékeket Is, melyek egy részét a fővárosi és vidé­ki rokonintézmények bocsá­tották rendelkezésre. A honfoglaláskor tárlói kö­zül az első a halimbai temető avar, szláv leleteit s mellettük a honfoglaló magyarság sírjai­ban talált tárgyakat mutatja be. Kiállították a magyar tör­zsek előkelőségeinek ékszereit/ ruhadíszeit, és változatos or- namentikájú tarsolylemezeit. A XI. századi királyi udvar emléktárgyainak vitrinjében helyezték el a jelenleg kül­földön levő magyar királyi ko­rona pontos másolatát. Hazai faragott középkori kőemlékek övezik III. Béla király és fe­lesége székesfehérvári sírjá­nak egyedülálló értékű leleteit. A XIV. század nagy művé­szeti fellendüléséről vall a rekonstruált visegrádi Anjou-díszkút és gótikus ülőfülke. Sínen futó vasajtó mögött bársonytapétás üvegszekré- nyekben őrzi az ötvösremeket a kincseskamra. A letűnt szá­zadok legértékesebb ötvös­művei: a Kcnsztantinosz Mo- nomachos bizánci császár ud­varát idéző teremben I. Lászlót ábrázoló fejereklye­tartó, faragott elefántcsont dísznyergek, Mátyás király Fi­renzében szőtt arany trónkár­pitja, torna-páncélzatok, és számos más tárgyi emlék vár­ja a látogatót. Az 1514-es pa­rasztháborúnak külön vitrint szenteltek a népi harcosok fegyveranyagából. Külön tár­lóban helyezték el a mohácsi vész és a megelőző török há­borúk emlékeit is, amelyek között ott van II. Ulászlónak II. Gyula pápától kapott dísz­kardja. A török hódoltság és az ország három részre sza­kadásának korát illusztráló anyag egyik érdekessége az 1680-as évekből származó tö­rök sátor, amelyet most láthat először berendezve a közön­ség, eredeti török és perzsa­szőnyegekkel, használati tár­gyakkal. Helyreállítása négy restaurátor húszhónapi műm Ica idejét vette igénybe. A Rákóczi szabadságharc termének egyik képzőmű­vészeti büszkesége a szokolyai Mányoki Adóm­nak a fejedelemről 1707 körül festett portréja. Az itt látható értékes emlé­kek között helyet kaptak töb­bek között a felkelő hadak zászlói és kuruckori fegyve­rek is. • A XVIII. századi emlékek között két szobarészletet is láthatnak az érdeklődők. A vágtapolcai könyvtárszoba­részlet a teréziánus kor kas­télyainak belsejéről, a paraszt­barokk bútorok pedig egysze­rűbb udvarházak belsejéről adnak képet. A magyar ja­kobinus szervezkedéssel, an­nak irodalmi és politikai elő­készítésével is foglalkozik tár­lósor. Külön tárlót szenteltek a re­formkor irodalmi emlékeinek. Az 1848—49-es eseményekkel foglalkozó teremben Petőfi személyes tárgyai, Kossuth íróasztala, az első felelős ma­gyar kormány tanácstermének ülőgarnitúrája, s a hadi ese­mények számos képes doku­mentuma kapott helyet. Walt Disney és Tenkes-diafilmek lyetartó mellszobra a XIV. század elejéről, a Rákóczi család hatalmas fedeles serle­gei, s Páiffy Miklós 1598-ban csaknem három kilogramm színaranyból készült kupája. A Zsigmond és Mátyás ud­Másodpercenként 3600 köbméter importvíz il Hidrológiai Társaság clnökrnoh ngiíaikosatew — Képzeljen el egy olyan toronyházat, amely harminc­hat méter magas: alapterülete pedig tízszer tízméteres. Ezt gondolatban töltse meg víz­zel. Most húzza ki a 100 négy­zetméteres betonpadlót a to­ronyház alól, s zuhogni kezd a víz, mondjuk egy végtelen mélységű pincébe. Koppant- son kettőt gyorsan egymás­után, s amennyi víz ezalatt „átfolyik” az épületen: ennyi víz érkezik másodpercenként Magyarországra a külföldön eredő folyók medrében; má­sodpercenként összesen 3600 köbméter. Dr. Vitális Sándor Kossuth- díjas egyetemi tanár, a Ma­gyar Hidrológiai Társaság el­nöke fogalmaz így, amikor az ország vízgazdálkodásáról be­szél. — Országunk területén újabb 160 köbméter víz táp­lálja másodpercenként ezt az „importfolyót”, s az egészből átlagosan 140 köbméter víz marad a határok között. Évenként tehát 60-r200 mil­liárd köbméter víz folyik le a magyar folyókon. — És mennyire van szük­ség? . — Ez idő szerint hárorriirnil- liárd köbméterre rúg a fel- használás. Ebben benne van az ivóvíz, az öntözővíz és termé­szetesen az ipari víz: az ipar­nál fogy el a legtöbb: majd­nem kétmilliárd köbméter, de 1980-ban már csaknem 15 mil­liárd köbméter lesz az évi szükséglet. — Hol van ez még a Ma­gyarországon áthaladó folyók 60—200 milliárd köbméteres vízkészletétől!? — Ez a víz nem mind a „miénk”, hiszen nemzetközi jog szabályozza, hogy nekünk pél­dául a Dunában és a Tiszában hány köbmétert kell bent hagynunk, akármilyen nagy is a szárazság. — Mi tehát a megoldás? Óriási tárolók építése, illetve a felszín alatti vízkészlet fel­tárása és hasznosítása. Szak­embereink a felszín alatti összes vízkészletet országosan 15 000—20 000 milliárd köb­méterre becsülik. — Negyvennégyezer artézi kutat tartunk nyilván az or­szágban : ebből mintegy 36 000 működik is. Európában leg­jelentősebb hévízkészlet Ma­gyarországon található: még­is a hévízi kutak szánta ' a negyvennégyezerből mindösz- sze 190, ebből 110-et az utób­bi hat esztendőben fúrtak. — Hol a legnagyobb a víz­hiány? — Az Alföldön, a Balaton déli partján, és a Borsodi me­dencében. Csupán ebben az ötéves tervben tizennégy és fél milliárd forinttal próbá­lunk enyhíteni rajta. A Tisza-menti tárolók épí­tése három szakaszban törté­nik: már megépült a tiszalöki vízilépcső, épülőfélben van a második, a kiskörei vízilép­cső is, a következő ötéves terv­ben pedig felépül a harma­dik, a csongrádi vízilépcső. Az Alföld valódi vízproblé­mái csupán a századforduló körül jelentkeznek majd: fő­képp a tiszántúli területeken. A Tisza vízbősége ugyanis képtelen fedezni a rohamosan növekvő vízszükségletet. Egyetlen megoldás: a Dunából kell pótolni a Tisza vízhiá­nyát, ezért a Duna—Tisza- csatoma felépítése előbb- utóbb elkerülhetetlen. A Balaton idegenforgalmi szempontból különösen jelen­tős déli partját csakis az északi part vízbősége táplálja: a bauxitbányákban ugyanis bőven van karsztvíz. Legcél­szerűbb lesz tehát egy „fenék­vezeték építése a Balaton fe­nekén”, mely így eljuttatja az északi part vizét a vízben sze­gény déli partvidékhez. — Sok gondot jelenít a vizek szennyezettsége — mondja vé­gezetül a professzor —, ezért a kormány új vízügyi rendeletet adott ki, és külön hivatalt, a Vízminőségi Felügyeletet bíz­ta meg a folyók tisztaságának megfigyelésével, ellenőrzésé­vel. Az új vízügyi törvény ki­mondja; azok az ipartelepek, melyek szennyezett vizet en­gednek a folyókba, több millió forintra is megbüntethetők. Ezt az összeget aztán szenny­víztisztító telepek felépítésé­re fordítják. A rendelet köte­lezi a vállalatokat, hogy „ke­rítésen belül” oldják meg az ipari víz tisztítását. Szőke Sándor A gyermekek szívesen em­lékeznek a számukra élményt jelentő olvasmányok, filmek, tv-műsorokból megismert hő­seire. A Diafilmgyártó Válla­lat ilyen gyakori emlékezés­hez, a hősökkel való újra ta­lálkozáshoz segíti hozzá a gyerekeket a népszerű regé­nyek és filmek diafilmválto­zatainak elkészítésével. Egy már ismert téma dia- filmesítésc — a tapaszta­latok bizonyítják — csak előnyére válik az alkotás­nak. A diafilmező gyerekek gyűj­teményében megtalálhatók már a mozikban megismert Mi iiszáth-regény ékből ké­szült filmek: a Szent Péter esernyője és a Különös házas­ság, Móricz Zsigmond Úri muri-ja, továbbá a Déryné, az Erkel Ferenc, a Rákóczi had­nagya, a Gábor diák, a Dol­lárpapa, sőt a híres Verne­regény filmváltozatának dia­filmváltozata A tizenötéves kapitány is. A televízió ' műsorából is­merték meg és fogadták szí­vükbe a legkisebbek Mazsolát, és Böbét a rongybabát. A dia­filmgyár jóvoltából már őket is láthatják rajongóik a házi diavetítéseken. A Tenkes ka­pitánya ugyancsak diaváltozatban. bobbal és a Kárpátliy Zoltánnal. A diafilmek 45—45 színes kockáh jól érvényesítik a re­gény lényegét: a reformkor haladó szellemű egyéniségei­nek és a külföldön élő hazafi- atlan főnemesség alakjainak szembenállását. A Berkesi András regényé­ből filmre vitt Sellő a pecsét­gyűrűn ugyancsak nagy kö­zönségsiker. A diafilmváltozat kétszer 45 fekete-fehér kockán kerül a diakedv^lőkhöz. A po­litikai kalandregény filmvál­tozatából készült szöveg ügyel arra, hogy a cselekmény dra- marturgiailag összefüggő ma­radjon. Üj diafilmeken ismerked­hetnek meg gyermekeink Walt Disneynek, a nemrég elhunyt „meseíilm ki- rály”-nak életével és klasszikussá vált alkotá­saival. 30 színes kocka mutatja be a kaliforniai Aneheim városka mellett megelevenedett me­sék birodalmát, Disneylandot, ahol a nagy művész vászonra álmodta hőseit, elsőnek Miki egeret, majd utána a sok-sok mesefigurát. V. A. Szétszedhető csónak A Balatonlellei Vegyesipari Ktsz szétszedhető csónakok ké­szítését kezdte meg. A tíz perc alatt szétszedhető, könnyű csó­nak elhelyezhető az autó cso­magtartójában. megjelent ’f'S'S"SS"SS'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/r I x •• •• • • Köszönöm az életet... Szó kevés arra, hogy eze­ket a perceket visszaadja. Tudja ezt az is, akinek az éle­tét visszaadták. Meghatott és érzelmektől fűtött, elcsukló hangon mondja: — Az tudja csak igazán, milyen nagy dolog életet men­teni, akit visszaadtak az élet­nek. Köszönöm, köszönöm, hogy megtérhettem a csalá­domhoz, két gyermekemhez... Budakalászon, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat kultúrter­mében hangzottak el ezek a szavak: 150—200 ember jött el, hogy részese legyen a vér­adók és a vért kapott, gyó­gyult emberek találkozóján. A 33 éves Balázsi Gyuláné két gyermek anyja, Vácról érke­zett, hogy köszönetét mond­jon. Ebből a gyárból való volt a Vér, amellyel megmentet­ték. S a sors különös játéka: a gyári vöröskeresztes titkár, Bállá Lászlóné is a véradók­nak köszönheti, hogy tegnap részt vehetett az ünnepségen és maga mondhatta el, milyen nagyszerű tett vért adni — másokért. A vendégek fehérasztalhoz ültek. Egy kis uzsonnával kedveskedtek a meghívottak­nak. A négyszeres véradókat ajándékkal is köszöntötték: manikűrkészletet, vázákat, porcelántálakat, ruhaanyago­kat adtak át jutalomként. Ráadás volt a rövid műsor, s az örömünnephez méltó be­fejezés a tánc. PÉCS WiUámézön Vasárnap éjszaka égiháború, valóságos villámözön volt a Mecsek felett. Órákig villám- lőtt, dörgött, majd hajnali 3 óra körül felhőszakadásszerű esű zúdult Pécsre. A napokban készültek el a mozikban még ma is telt házak előtt vetített Jókai-regényekből készült színes filmek diaváltoza­taival az Egy magyar ná­KÖNYVESPOLC Harmat Endre : HELLO, NEW YORK! den komolykodás nélkül tud § íö/öflfne r!/11 cí/iIt"t'i.I otAItii ) Nehéz Amerikáról újat mondani, vagy — nagyon is könnyű. Az elmúlt években örvendetesen megnőtt az ame­rikai útibeszámolók száma, hazai és külföldi szerzők tol­lából egyaránt olvashattunk a „leg”-ek országáról, s némi kétkedéssel, talán-nal vegyített pesszimizmussal vettem kéz­be ezek után Harmat Endre könyvét. Magamban már so­roltam is mindazt, amit ol­vasmány-emlékeim alapján el­raktároztam, a hömpölygő autóáradatot, a szegények ne­gyedeit, a négerek nyomorúsá­gos életét, a pazarlás képtelen­ségeit. Az első félszáz oldal azután eloszlatta kétkedésem, sémáktól óvakodó kellétlenke- désem. Olvasni kezdtem a könyvet, belefeledkezve, s nem mint addig, az olvasás-rutin meehani kuss ág ával. Mi nyerte meg olvasói ro- konszenvem? Elsősorban a szerző fanyar humora. Azután közvetlensége. Ahogyan min­jelentös dolgokról szólni. Pél- ^ dául Amerika nagy problé- ^ máiról. A négerkérdésről. A ^ bűnözésről. És a mindent áru- S vá silányító Üzletről. Harmat ^ nemcsak látott, nemcsak szem- s tanú volt,' hanem olvasott is. § Sokat olvasott témájához. És S ményei szövevényébe, mintegy ^ kettős bizonyítéksort alkotva. § Csevegő stílusú, s mégis tar- S talmas úti beszámoló a 'Har-i mat Endréé: a jónéhány Ame-% rikáról szóló beszámoló után § is tudott újat, érdekeset, emlé- ^ kezeiben megőrzendőt mon- ^ dani. Ügy hiszem, szándéka, § akarata sem terjedt többre. | Hiszen ez nem kevés. A jól § válogatott képanyag dicséretet $ érdemel. A könyv a Világjá- | rók 54. kötete. (Gondolat Ki- ^ adó). {m. o.) si az öreg fa Árnyékában Foto: Kotroczó

Next

/
Thumbnails
Contents