Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-29 / 151. szám

1967. JÜNIUS 29., CSÜTÖRTÖK nsr MEGYEI 3 Hétköznapok, fiatalos lendülettel KÖZHELY, DE IGAZSÁG: több a szorgos munkát kívá­nó hétköznap, mint a látvá­nyos ünnep. A fiatalos lendü­let, alkotásvágy egyeztetése, jó irányba való ösztönzése, a fiatalok türelmetlenségének, s a hétköznapok apró tetteinek összhangba hozása — ilyen, általánosnak vélhető gondola­tokról beszélgettünk a Váci Kötöttárugyár KlSZ-szerveze- tének titkárával. A gondola­tok lényegében, tartalmukat tekintve — mert megfogalma­zásuk különböző — azonosak másutt is. A sokat emlegetett fiatalos hév, lendület nem mindenkor találja meg az al­kotás keretei között teljes ki­elégülését, értelmét. Olykor szürkének, úgymond unal­masnak tűnik a munka, s va­lamiféle nosztalgikus sóvárgás észlelhető nagy tettek, látvá­nyos cselekedetek iránt. A tü­relmetlenség sem mindenkor motorja a jobbnak, olykor csak a vitákig jelent hajtó­erőt, a tagadásra ad alapot, de nem a hogyan továbbra. És mindez egyben az ifjúsági Szervezet gondja, feladata is. Könnyű lenne persze azzal érvelni, hogy a hétköznapi munka is jelentős rangot, el­ismerést szerezhet a fiatalok­nak. Megyénk legnagyobb üze­mében, a Csepel Autógyárban például a motorgyári Lenin, a járműgyári Kurucz Béla, a kí­sérleti üzemi Mező Imre, a ízerszámgyári Kandó Kálmán ifjúsági brigádok rangja, híre messze túlnőtt a gyár keríté­sén, de még a ráckevei járá­son is. Olyan ifjúsági közös­ségek ezek, amelyek rendkívül aprólékos munkával, úgy is mondhatjuk, hogy hangya- szorgalmú igyekvéssel jutot­tak el mai, nagyszerű ered­ményeikig, már rögtön azt is hozzá kell tennünk, hogy nem minden fiatalban, s nem min­den fiatalokból álló közösség­ben élnek, hatnak azok a tu­lajdonságok, amelyek az emlí­tett brigádokat jellemzik, ök sem ezekkel a tulajdonságok­kal — szívósság, céltudatosság, önzetlenség — születtek, ám volt erejük ahhoz, hogy közös erővel így formálják önmagu­kat, s a többieket. Ez az, ami bizonyos fokig megkülönböz­teti őket egymástól, azoktól, akik úgy vélik, hogy az ilyes­fajta tulajdonságokat .ké­szen” kapja az ember, s ha nem, hát akkor nem, mit is tehetnénk ellene? JÓADAG TERMÉSZETES­SÉG is van e vélekedésben, van azonban — kényelemsze­retet is. Az önnevelés nem tartozik a könnyű feladatok közé, s tartós sikerrel csakis akkor járhat, ha mások is se­gítenek benne. A közösség, a társak ereje nélkülözhetetlen, s ha ez nincs meg, a legjobb szándék, akarat is hajótö­rést szenvedhet. Még min­dig ugyanebből a gyárból említve példát: éveken át nehézkes, alig valamit érő volt a fiatalokkal való fog­lalkozás olyan területeken, mint a hajtóműgyár több részlege, az igazgatóság egyes osztályai, a szakmunkásképző iskola. Nos, amikor létre­hozták az említett területe­ken is a KISZ alapszerve­zeteket, megtörtént az első lépés ahhoz, hogy változzon a helyzet. Az alap teremtő­dött meg ehhez, s mint a kez­deti eredmények ezt igazol­ják, jó alap. Van tehát bizo­nyos szervezeti-szervezési fel­tétele is annak, hogy a fia­talok közösségében, mégpedig a maguk közösségében érez­zék magukat, társak között, akikkel jóval könnyebben ér­tenek szót, mint azokkal, aki­ket sok minden megkülön­böztet tőlük. Nem valami erőltetett nem­zedéki kérdés ez, de az if­júsági mozgalmat jobban is­merők jól tudják, hogy a ter­mészetes közeg a fiatalok számára a maguk korosztá­lya, a „hasonszőrűek”, akik­kel azonos gondok kötik ösz- sze őket, akik alapjában hasonlóan gondolkodnak, s így tovább. Nem véletlen, hogy például a brigádban dolgozó fiatalok közül ak­tívabbak, minden tekintetben cselekvőbbek azok, akik csak fiatalok alkotta közösségben vannak, mint az olyanok, akik szétszórtan, egyedül, Vagy ketten-hárman igyekeznek az idősebbek között tevékeny­kedni. AHHOZ AZONBAN, hogy az önnevelés sikeres legyen, hogy valóban az előnyös tu­lajdonságok kerüljenek fel­színre, nem elég a fiatalok szándéka és elhtározása: sok­kal több megértő segítségre, támogatásra van szükségük a felnőttek részéről, mint amit általában eddig élvez­tek. Mire gondolunk? Első­sorban arra, az ugyan csök­kenő, de még mindig erős ál­talánosító hajlamra, ami a felnőttek többségénél megta­lálható, summásan „ezek a fiatalok” alapon ítélkezve, megkülönböztetést nem téve. Ma már üzemeinkben nem ott van a gond, hogy a gyár­vezetés nem igényli a fiata­lok közreműködését, hanem ott, hogy a műhelyekben, üzemrészekben — tehát ép­pen a legfontosabb helyen! — nincs ez Így. Sajnos, a művezetők, üzemvezetők egy jelentős része rossz pedagó­gus és pszichológus, pedig mindkét tulajdonság fontos vezetői jellemző. Könnyen szemtelen kedésnek” minősí­tik a fiatalok szókimondá­sát, a tekintélytiszteletet ösz- szetévesztik a kritikátlan­sággal, az igényességet az ugráltatással. Ha valahol, akkor éppen a KlSZ-alap- szervezetek munkájában kell elérni jelentős fejlődést: harccal, vitákkal, és persze tényekkel igazolni, hogy mi­mindenre képesek a fiata­lok, s nem hagyni — ha kell, naponként újrakezdeni a har­cot —, hogy mellőzzék, le­becsüljék őket. Megyénk üzemeiben jó né­hány helyen dolgozik úgy a KISZ-szervezet — csak két példát említve: a Nagykőrösi Konzervgyárban és a Vád Kötöttárugyárban —, hogy aki nem akarja, az is kénytelen elismerni tetteik nagyszerűsé­gét. A konzervgyári KISZ-esek például a rekonstrukcióban, a kötöftárugyáriak a minőség javításában vittek és visznek olyan szerepet, amit csak el­ismerni és dicsérni lehet, ami nélkül a gyárak nem tartaná­nak ott, ahol tartanak! És éz nagy szó! Van tehát a hétköz­napokban is fantázia, nem is kevés, de ennek megláttatá- sához nem elég a fiatalok igyekezete, az idősebbek tá­mogatása is kell. A két emlí­tett gyárban éppen ezt kapták és kapják meg, sajnos azon­ban sok helyen még mindig él az a szemlélet, hogy a fia­talok „csak táncolni szeret­nek” és „semmi más nem ér­dekli őket,” A part rendkívül NAGY figyelmet fordít az if­júsági szervezet munkájára, s ezt jól igazolja a többi között az is, hogy az elmúlt évek­ben megyénkben a pártba föl­vettek többsége fiatal volt, s közülük sokat — a Csepel Autógyárban például két év alatt 74 fiatalt — éppen a KISZ-szervezet ajánlott párt­tagnak. A párt tanúsította fi­gyelem és törődés azonban sok helyen csak mint kollektív té­nyező nyilvánul meg, s elvész, amikor párttag gazdasági ve­zetők ilyen irányú kötelezett­ségeiről lenne szó. Éppen ezért kell pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek az eddi­gieknél alaposabban megnéz- niök, — és néhány helyen, mint például a Szerszám- és Gépelemgyárak porkohászati gyárában már a KlSZ-vezető- ség választások idején meg­tették ezt —, hogy túl a párt- végrehajtóbizottság, a pártve­zetőség tettein, milyen a kom­munista gazdasági vezetők és a KISZ-szervezet, s általá­ban a fiatalok kapcsolata. Mert ez legalább olyan fon­tos tényező a hétköznapok fiatalos lendületének megőr­zésében, tettekre váltásában, mint az, hogy amikor hónap végén, negyedév végén „haj­tani” kell, amikor túlórázni kell, akkor rögtön mindenki­nek eszébe jutnak a KISZ- brigádok, a fiatalok .. Mészáros Ottó FIATALOK MA ÜL ÖSSZE A KISZ ORSZÁGOS KONGRESSZUSA. A MEGYE KÜLDÖTTEI TEG­NAP ÉRKEZTEK MEG BUDAPESTRE. HARMINCÖTÉN KÉPVISELIK IFJÚSÁGUNKAT. EGY NAPPAL A KONGRESSZUS ELŐTT, AZ ELŐKÉSZÜLETEK UTOLSÓ NAPJÁN MEGKÉRDEZTÜNK NÉHÁNY FIATALT, HOGYAN KÉSZÜLTEK A TANÁCSKOZÁS­RA. TAPASZTALATAIKAT, VÁLASZAIKAT ADJUK KÖZRE AZ ALÁBBIAKB.AN Az alsógödi termelőszövet­kezetben nem kellett sokáig keresni a fiatalokat. A para­dicsomföldeken dolgozó ker­tészbrigád egyik munkacsapa­tában, a Zrínyi ifjúsági cso­portban az átlagéletkor 16 év. (Kép az 1. oldalon.) Két tagjával, Barta Ilona csapatvezetővel és Csúcs Ilon­kával beszélgettünk. Fürdőru­hás, szalmakalapos csitrik — de a többiekkel egyenragú tsz-tagok. Két Ilonával beszélünk Épül a hídmérleg Hídmérleget épít a Szer­szám- és Gépelemgyár Buda­örsi Porkohászati Üzemének KISZ-szervezete. A gyárba ér­kező és a gyárat elhagyó árút eddig hídmérleg hiján más üzemekben kellett lemérni. A KISZ-szervezet vállalta, hogy társadalmi munkában elkészí­ti a régóta nélkülözött mérle­get. A múlt hét közepén meg is kezdték a munkát. A csapatban nemcsak hely­beliek dolgoznak, hanem sza­bolcsiak, somogyiak is, akik otthon nem találták meg szá­mításukat. Itt nyáron 1400, té­len 1000 forintot keresnek — és ez csak a készpénzjövede­lem. Ebben a tsz-ben a felnőttek jó példát mutatnak. Tizenegy brigád pályázta meg a szocia­lista címet. S innen indult — sikerrel — a felhívás az or­szág valamennyi termelőszö­vetkezetéhez szocialista mun­kaversenyre, az Októberi, For­radalom 50. éves évfordulójá­ra ... A Zrínyi ifjúsági munka­csapat most szintén meg akarja szerezni a szocia­lista címet. Különben, hogy alakul ná­luk az ifjúsági élet? A fiúk labdarúgó-, a lányok pedig kézilabda-csapatot szerveztek. Hét végén sem kell máshol keresniük a szó­rakozást: szombatonként magnetofonos, táncos összejö­vetelt rendeznek a tsz egyik helyiségében. Tervük, hogy ősszel találkozóra hívják a járás összes KlSZ-szer- vezetét. — (Mit mondanának el a kongresszuson ? — kérdeztük tőlük. — Hogy a kertészszakmát elsajátított fiataloknak adja­nak órabéremelést, mert kü­lönben csökken a tanulási kedv. — Volt valamilyen kong­resszusi felajánlásuk? összenéznek, tanakodnak. De hát nem volt. Aztán az egyiknek mégis eszébe jut, hogy kaptak egy darab föl­det, és társadalmi munkában beültették százféle virággal. Nem, nem viszik piacra. Csak — hadd virágozzon”. Fogad­juk el tőlük ezt kongresszusi ajándéknak. Az adminisztratívak is A gödöllői Ganz Árammérő Gyár KISZ-szervezete elhatá­rozta, hogy az akcióprogram­ban felajánlott társadalmi munkát termelőmunkaként teljesíti június utolsó heté­ben. Nemcsak azok fogtak szerszámot, akik egyébként is a gépek mellett dolgoznak, hanem az adminisztratív munkakörű KISZ-tagok is. A gyár vezetői örömmel fogad­ták a segítséget, mert a fél­évi terv teljesítése mindennél előbbre való volt. VASÄRNAP 70 budai járási KISZ-tag utazik Alsógödre, ahol a magasfeszültségű el­osztó állomás építésénél segí­tenek. Ugyanezen a napon 3# budai járási bányászfiatal dol­gozik a dobogókői KISZ-tá­bor építkezésén. A gyerekekért A vecsési Vízépítő Vállalat KISZ-szervezete felajánlotta, hogy rendbehozza a járás sop­roni úttörőtáborának villany- hálózatát 900 gyerek nyaralá­sát tették ezzel kulturáltabbá, kellemesebbé. Fintor Erzsébet, a Híradástech­nikai Anyagok Gyára fiatal köz- gazdász-technikusnője, egy a há­rom váci kongresszusi küldött kö­zül. Ha a nevét említjük, két dol­got mondanak el róla munkatár­sai. Az egyik, hogy családjuk szin­te . dinasztiának számít ebben a gyárban. Édesapjuk 35 éve itt dol­gozik, s öt gyermeke közül eddig négy kezdte felnőtt életét a Hír­adástechnikában —- az ötödik még általános iskolába jár. Jelenleg is négyen dolgoznak itt a családból, Egy a három közül az édesapa és két fia mint mun­kás, Erzsébet mint bérelszámoló. A másik dolog, ami összekap­csolódik nevével, az üzembeli KISZ-élet legutóbbi fellendülése. Ifjúsági szervezet azelőtt is volt a gyárban, de inkább csak létszám­ban, papíron, jelentésekben. Aztán néhány fiatal elhatározta, hogy megteremti a tartalmat is. Fintor Erzsébet a 3. vállalati ifjúsági alapszervezet szervező titkára. Csoportjába betanított munkások tartoznak. Tavaly ők tartották az első vietnami műszakot a város­ban. Turista szakosztályt is szer­veztek. Csoportjuk közben KISZ- brigáddá vált, mivel több mint 60 százalékuk fiatal. De az idősebb munkatársak közül is sokan kér­ték, hogy tiszteletbeli KISZ-tagok lehessenek. — Mit szeretne elmondani a kongresszuson? — kérdeztük Fin­tor Erzsébettől. — Nem tudom, lesz-e idő a fel­szólalásra. Ha alkalom adódnék, megemlíteném, hogy nálunk nagy sikere van a KISZ lakásépítő ak­ciójának. De a tanács nem végzi el a közművesítést, pedig a telke­ket közművesített áron vásárolták az építkezők. Még egy problémáról beszélnék. Biztatnak bennünket, tanuljunk, de a jelentkezéseknél kiderül, hogy a gyár a tanulni akaróknak 60—70 százalékát vissza­utasítja. Fiatal lányhoz illően, Fintor Er­zsébetet nemcsak a komoly prob­lémák foglalkoztatják, örömmel készülődik a kongresszusi napok esti programjára is: a csillebérci tábortűzre, a kongresszusi bálra, a sétahajózásra, a Vfgszínházbeli ün­nepi előadásra. Jó munkát, és szó­rakozást kívántunk neki. Számíthatnak rájuk Május végén, a járási küldöttértekezlet után verseny in­dult a gödöllői járásban a községek és tsz-ek KISZ-szerve- zetei között. Célja: a mezőgazdasági munka segítése. A ver­senyben részvevő 24 KISZ-álapszervezet összesen 1400 mun­kaórát ajánlott fel. Ennek nagyobb részét már teljesítették, A verseny eredetileg csak a kongresszus befejezéséig tartana, de a fiatalok vállalták, hogy szükség esetén továbbra is segí­tenek, számíthatnak rájuk a gazdaságok. A DCM-ben A váci DCM-ben Branyo­vics Istvánná fiatal techni­kusnővel és Dichter József KISZ-titkárral beszélgetünk. Vállalásaikban méltónak kellett mutatkozniuk hírne­vükhöz, hiszen a DCM KISZ- szervezete eddig is kiváló eredményeket produkált Ta­valy például 2600 mázsa va­sat gyűjtöttek társadalmi munkában. Ugyanakkor a nagyjavításnál az ő tevé­kenységük folytán fél nap­pal előbb kezdődhetett a ter­melés, ami 800 ezer forintos többle­tet jelentett a vállalatnak. Ugyancsak tavaly a KISZ- esek 2.2 millió forint értékű újítással jelentkeztek ... és so­rolhatnánk tovább. De nézzük, hogyan készül­tek a kongresszusra? 400 óra társadalmi munká­val rendbehozták a DCM- lakótelep melletti sportpá­lyát Befejezték csónakhá­zuk építését. Felépítették a stéget: indulhat a víziéleti (Alsó kép.) Ezenkívül a tank­ban dolgozó fiatalok társadalmi munkában el­készítettek egy próba­műszerfalat. De nemcsak munkával ké­szültek. Kibéreltek két au­tóbuszt és 90 fiatal kirán­dult két napra Győr-Sopron megyébe. A KISZ-szervezet tízezer forinttal járult hozzá a túrához. Meg is tehetik ezt ott, ahol az ifjúsági szerve­zetnek társadalmi munkával olyan sok dotációt szerez­tek a fiatalok, mint náluk. Tegnap kongresszusi tá­bortüzet rendeztek a kő­bánya legmagasabb pont­ján. 800 Vác városi fiatal — és a meghívott szovjet kom- szomolisták — a Pokolszi­geten ünnepeltek műsorral, tánccal, tábortűzzel. mBBBhSSh Padányi Anna összeállítása Foto: Gábor Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents