Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-29 / 151. szám

* gt^trfap 1961. JÚNIUS 29„ CSÜTÖRTÖK Kábái János gyógyszerésznapok Kábái János egyike volt a világhírű magyar gyógy- ízerkútatás kiemelkedő egyé­niségeinek. 1930-ban saját kí­sérletei alapján szabadalmaz­tatta a morfinkivonást mák­gubókból és mákszárból, az ópiumfázis megkerülésével. Kísérletei lehetővé tették a nagyüzemi máikalkalóida ren­tábilis gyártását A tiszavas- vári Alkaloida gyógyszergyár­ban előállított morfin a világ­piacnak ma is keresett termé­ke, hazánk 1965-ben 9407 ki­logramm nyersmorfint expor­tált Kábái János emlékére július 12— 14-ig Nyíregyházán gyógy­szerésznapokat rendeznek, me­lyen több mint 200 gyógysze­rész és gyógyszerkutató vesz részt. A háromnapos tanács­kozáson Pest megyét is több szakember képviseli. SZAKMÁK Mintegy 80 ezer fiatalt vár fez ipar tanulónak — kevesen jelentkeztek a vasipari, építő­ipari, és vájár szak­mákra. A vasipar több mint 30 ezer új ipari tanulót vesz fel, az építőipar körülbe­lül 10—15 ezer fiatalt képez­ne ki. A lányok tekintélyes részét a belkereskedelem, a könnyűipar, a SZÖVOSZ, a helyi ipar, a mezőgazdaság fo­gadja. Egyes szakmákat — például fodrász, kozmetika, fényképészet stb. valósággal ellepnék a lányok. Akad olyan szakma, munkakör, ahol két- háromszoros, sőt, tíz-hússzoros a túljelentkezés. DECS Honfoglalás kori emlék Újabb leletek kerültek nap­világra a sárközi Decs község határában, a török hódoltság idején elpusztult Ete falu he­lyén. Mintegy 400 évvel ez­előtt a martalócok elől rejt­hették el értéktárgyaikat a hajdani lakosok. Többször az eke forgatott ki korsóikban földbe ásott pénzérméket, a múlt héten pedig a Szekszárdi Múzeum tárt fel ötezer ezüst­pénzt A próbaásatások során most kemencék, házalapok, s ben­nük a honfoglalás korából is­meretes bronz csüngődísz, XI. századi haj fonatkarika, gyön­gyök és más tárgyak kerültek elő. . Ezeréves sír meg aki megtalálta A híres lelet Egy urna megmaradt Emlékőrzés Hosszú, a sok mosástól már szinte hófehér ballonkabátot visel, felhőtlen ég alatt me­legben sem válik meg tőle. Talán, mert maga sem tudja, mikor támad kedve éjjel-e, vagy hajnalban indulni az er­dőre, ahol dolgozgat még, és az éjszakák hűvösek. — A természet gyermeke vagyok — ütögeti a mellét. — Imádom a szabad természe­tet. Ismerem a csillagok, a hold meg a nap járását nem kell nekem óra, mindig meg­mondom én a pontos időt Is­merem az erdő, mező virága­it, a fákat, meg az állatokat mind. És csak járom a határt, gyönyörködöm mindenben. Szóval ilyen ember Szántó Boldizsár. A helytörténet és a helyi emlékek gyűjtésének két alsó- némedi szorgos irányítója, Lugossy Gyula iskolaigazga­tó, meg dr. Kékesi Béla állat­orvos hívták fel a figyelme­met Szántó Boldizsárra, aki viszont a község határában már a harmadik lelőhelyre hívta fel a régészek figyel­mét. Először vagy húsz éve, a világhírű alsónémedi leletre. A bronzkori kettős sír ma a Nemzeti Múzeumban látható. — A kenderföldeken vala­mi fehérlett a földben — kez­di mondani Szántó Boldizsár a nevezetes lelet megtalálá­sának történetét. — Egy ko­ponya volt Ügy virított a fo­ga, akár a hó. Aztán körötte, közvetlen a felszín alatt ma­rékszám találtam karneol- gyöngyöket. Bevittem a mú­zeumba, kijöttek, ástunk és egész sereg koponya meg más csont került elő. No, meg ék­szerek. Abból tudták a régé­szek, hogy bronzkori temetőt tárnak fel, de a java még hátra volt Kiásták a kettős sírt. Férj-feleség feküdt ben­ne, ökrösszekéren temették el őket. A marháik csontjaiból is megvolt még valami. Ott feküdt a háromélű kés is, amivel az özvegyet leszúrták, mert a főemberek felesége nem élhette túl az urát Az akkor így volt. Mármint a szármátáknál. Egymást ölelve feküdt ott a két csontváz. — Nagy szenzáció volt! Pesten aznap úgy kiabálták az újságárusok, hogy „három­Magyar eredményhirdető készülékek a mexikói olimpián Üj tipusű berendezés a Sportcsarnokban Tegnap délelőtt a szakem­berek és a sajtó képviselői előtt mutatták be azokat az új­típusú eredményhirdető be­rendezéseket, melyek egyikéta Sportcsarnokban szerelték fel, a másik típusból pedig — a futballeredmények közlésére negyvennégy berendezést szállítanak a Mexikóban tartandó XIX. olimpiai játékokra. A két fajta berendezést a Ve­gyiműveket Szerelő Vállalat, az ÉM Export Fővállalkozó Vállalat és az ÉVM Szerelő- ipari Vállalat közösen készí­tette el — Surányl Gyula elektromérnök, az ÉVITERV irányító tervezőjének tervei alapján. Az új jelzőberendezések­nek sok előnye van a ré­giekkel szemben. Súlyuk egyharmada a koráb­biakénak, 30—40 százalékkal olcsóbbak, a vezérlőberendezés kivételével hazai anyagból készülnek, kisebb tápenergiá­val működnek, de jelzősebes- 6égük jelentősen nagyobb, s rákapcsolhatok a nemzetközi telexhálózatra is. A mexikói olimpiára szállításra kerülő futballeredmény-jelzők to­vábbi nagy előnye, hogy hor­dozhatók is. Mint érdekessé­get említjük meg, hogy e be­rendezések eredetileg szá­mítógép-központok számára készültek, jól alkalmazhatók reptéri tájékoztatásra, s mind a kettő magyar szabadalom. (—ez) Klasszikus irodalmi hősök a rádióban A magyar rádióban a kö­vetkező hetekben ' megeleve­nednek a mikrofon előtt az iskolai tanulmányokból jól ismert klasszikus irodalmi hősök. Rádióra alkalmazták a Zrinyiászt és a Ludas Matyit. Űj drámafeldolgo- zásban hangzik el „Az arany­ember”, a „Kőszívű ember fiai”, Victor Hugo műve, „A nyomorultak”. Az első magyar orvosnő küzdelmes életét is­merhetik meg a fiatalok a „Vilma doktorkisasszony” cí­mű hang játékból. ezer éves sirt találtak Alsóné- medin!” A második lelőhely, ahol agyagot ásnak az embe­rek, a Bomyújárás földjéből került elő. Kanosénak mondja az urnát. Szürkés por, meg egy-egy el nem hamvadt bor­da, vagy csigolyacsont, mind­egyik egyébként díszítés és máz nélküli, égetett agyag­edény belsejében volt talál­ható. — Hogy hány ezer éves a lelet, én meg nem mondha­tom, mert ásatás még nem volt, nem jöttek ki oda a ré­gészek, habár én jelentettem. A kancsókat meg — hiszen tudja, milyen a falusi ember — az ásójukkal verték szét. Csak egyet vitt haza a fiam, azt most odaadta az iskolá­nak. A kileneszáz éves jubileu­mát idén ünneplő alsónémedi honismereti kör ugyanis kiál­lítást rendez, arra gyűjti a múlt emlékeit. A bomyújárási hamvasztásos sírmezőről leg­alább egyetlen egy, nagyjából ép urna látható lesz tehát a falumúzeumban. Szántó sze­rint azonban eddig legalább húszat összetörtek. Most pe­dig a jubiláló községet a föld­je májusban újabb lelettel ajándékozta meg. Az urasági réteken, ahol a Zöld Mező Tszcs hatalmas búzatáblája érlelődik, még ősszel, a szán­táskor sírt forgatott ki az eke, de a határt járó Szántó Bol­dizsár csak a múlt hetekben fedezte fel. A készülő falumúzeum tár­gyait vizsgáló múzeulógusokat, dr. Für Lajost, a mezőgazda- sági, dr. Kresz Máriát a nép­rajzi múzeum tudományos munkatársát és Kozák Ká­rolyt, az Országos Műemlék­felügyelőség régészeti csoport­jának vezetőjét Szántó a meg­bolygatott sírhoz vezette. A csontokat ott hagyta a tudo­mány, abból elég van, de egy fél zsák cseréptöredéket elvit­tek a tudósok. Azt mondták, meglátni az edénydarabok ro- vátkás díszítésén, hogy Ar- pád-kori a sír. Talán itt volt az ősfalu temetője is. A búzamezőn keresztül Bol­dizsár bácsi engem is elvezet oda. Fekete agyagtalajon, ahol egy darabig megyünk, sűrű és magas szárú a kenyérnek való, de úgy ritkul a búza, ahogy haladunk benne tovább. Szür­ke homokhalom tetején já­runk. Egyszerre csak megle­petten felkiált Szántó: — Itt is van egy! Sötét foltot mutat a szürke­ségben. Csak akkorát, amek­kora egy kinyújtóztatott em­beri testet épp hogy elfedhet. Az enyhén emelkedő dombon 150 lépéssel odább rátalálunk a megbolygatott sírra. Már messziről látszik rajta a feke­te agyag és azon néhány fe­hér csontdarab. — Milyen is az ember, ké­rem — elmélkedik Szántó Bol­dizsár, miközben hol az agya­got morzsolgatja, hol a fel­markolt homokot pergeti le tenyeréről. Nem voltak res­tek és a domb lábától felhoz­ták ide takarónak a fekete földet, hogy jele legyen a sír­nak. Nem követ állítottak, akkoriban így jelölték meg, hogy haláluk után is fenn ma­radjon az emlékük. Meg, hogy a szél és az eső a tetemről le ne hordja a ho­mokot — gondolom. Nem ve­hetem azonban tagadásba, hogy azért elsőrendű cél lehe­tett az emlékőrzés is. Megyünk visszafele, Szánté Boldizsár 67 éves volt vadőr, jelenleg tszcs-tag és erdei munkás, közben tovább be­szél: — Belekerültem a régésze­ti irodalomba. Hiába, az a háromezer éves bronzkori kettős sír nagyon nagy dolog. Hozzáfogható csak Lengyel- országban került elő, de ez az itteni épebb és több minden van benne. Megírta könyv­ben, tudományos lapban sok régész, hogy én voltam a nyomravezető, az én nevem igy hát örökre fennmarad. Eleink ezer éve agyagos fekete földet cepeltek föl a dombra és ráterégették a szürke homokba ásott sírjuk­ra... Szokoly Endre A városképet rontó MEK-telep helyén jövőre megkezdik a szentendrei kultúrközpont építését Pest megye különös helyze­ténél fogva, nem rendelkezik „valódi” megyeszékhellyel. Ennek következtében decent­ralizálásra kényszerül. Kulturális szempontból megfelelő decentrum lenne Szentendre. A Dunakanyar ka­pujában, a sok látnivaló mel­lett, könnyen kiépíthető egy kulturális központ, mely nemcsak megyei, de orszá­gos jelentőséggel bírhat. A Skanzen — szabadtéri nép­rajzi múzeum — is ilyen meg­gondolások alapján kerül eb­be a városba. De Szentendre, mint kul­túrközpont, csak egy megfele­lő kultúrház felépítésével nyerhetné el rangját. Egy olyan kultúrház megépítésé­vel, melyben megyei, sőt akár országos rendezvényeket, an- kétokat, szimpozionokat, nagy­gyűléseket lehet rendezni. A megyei beruházási terv­ben szerepel is a Szent­endrén épülő kultúrház. Az eredeti elképzelés szerint a művelődési ház a „szent­endrei castrum” területére tervezett kultúrparkba került volna. Későbbi alternatíva­ként felmerült a szoborkerttej szemközti terület. Végül, még. is a város központibb helye mellett döntöttek. A gazdasá­gosság és a megkftzelíté* szempontjai e mellett szól­nak. A város központjából elke­rül az elavult és városképet rontó MÉK-telep. A volt „püspök udvar”-ban felépülő új művelődési ház, közvetlen szomszédságában a szerb egy­háztörténeti múzeummal, a püspöki palotával — idegen- forgalmi szempontból — egyik gócpontja lesz a városnak. Az építkezést a megyei tanács művelődési osztá­lya bonyolítja le. A terveket a Középületter­vező Vállalat készíti, vázlat­terveik már el is készültek. A költségelőirányzat kilenc és félmillió forint, de ezt az ösz- szeget, a már most mutatko­zó többletköltségek 13,5 mil­lióra emelik. A művelődési ház építése jövőre kezdődik. Wolff Lajos Tíz új színész közül - hét vidéken A Színház- és Filmművé­szeti Főiskolán az idén tíz színészhallgató fejezte be ta­nulmányait. Mindegyikük alá­írta első szerződését a jövő év­adra. Hárman budapesti szín­háznál kezdik pályájukat, he­ten vidékre kerülnek. Szilvássy Annamáriát a Ma­dách Színház szerződtette. Ugyancsak a Madách Színház tagja lett Úri István. Márton András a Vígszínházban kezdi az új évadot. Dózsa László Debrecenbe, Joós László Veszprémbe, Ko­vács Lajos Békéscsabára szer­ződött. Rcmyecz Mária a pécsi Nemzeti Színház legfiatalabb tagja. Szabó Tünde Kecskemétre kapott szerződést. Szegeden játszik majd Liska Zsuzsa, s a szolnoki Szigli­geti Színház szerződtette tag­jai sorába Vajda Lászlót. Bütykös hattyú Ritka vendéget figyeltek meg a vadászok a Fekete— Fehér-Körös deltájában: egy bütykös hattyú vendégeske­dik ott. A hatalmas madár szemmel láthatóan jól érzi magát. A szakemberek sze­rint a századforduló óta ez a harmadik példány, amely meglátogatta a Körösök vi­dékét. Eredeti hazája Dob­rudzsában van. Hajók, magyar ezüstből Vízibuszban is mini a divat — Először keréken — Megkóstolta a lagúnák vizét Huszonöttől kétszázhúsz személyig — Több, mint a fele exportra Vízibusz. Címszó a lexi­konban, sétahajó Velence la­gúnáin, átkelőjárat a Bala­tonon, tengervizet hasító ezüsttest Guinea partvidé­Daru „bocsátja ví zre” a vízibuszt kén, külföldi turisták kü­lönjárata a Dunán, s mi min­den még! Tíz év: hatvan 301-es Tíz esztendeje kezdték el a teljesen alumíniumból ké­szült, 150 személy szállítá­sára alkalmas vízibuszok gyártását a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységé­ben. Hatvan darab készült belőlük egy évtized alatt, s több mint a fele exportra került. Hová kellett eljut­tatni vízen vagy szárazon a hajókat? Csehszlovákiában 22 darab, Jugoszláviában öt, Ausztriában, Guineában és Lengyelországban kettő-kettő közlekedik belőlük, s jutott a magyar ezüsthajóból a ve­lencei lagúnákra is. Dolgozik a vízsugár A közelmúltban zárult Bu­dapesti Nemzetközi Vásár hajóipari kiállításának egyik érdekessége volt az első ma­gyar vízsugármeghajtású köz­lekedési eszköz, a 25 szemé­lyes mikrovízibusz. Két haj­tóműve a vízsugarat fogta munkára: a beszívott, majd nagy erővel kilövellő víz­sugár „tolja” előre, vagy hátra a hajótestet. A 25 személyes hajó épí­tésének tapasztalatait tovább gazdagítva, megtoldva újabb konstrukciós megoldásokkal, két hónap múlva vízreszáll- hat a vízsugármeghajtású család újszülöttje, az ötven- személyes vízibusz. — A vízsugármeghajtás új dolog hazánkban — mondja Beledi Rezső, a tervezési cso­port vezetője —, de igen sok előnyös tulajdonsága minden bizonnyal polgárjogot szerei számára. A 25 és 50 személyes hajóik — rendkívül mozgókon nyak, merülésük csekély — tehát alacsony vízállásnál is közlekedhetnek. A rekordot hitelesítették A megrendelésekben is mér­hető vásári siker egy, csak a gyáriak tudta rekordot hitele­sített: januárban húzták az első vonalat a 25 személyes mikro-vizibusz tervrajzán, s május közepén már a vizet hasította a hajó. Az ötven sze­mélyes tervezését márciusba:) kezdték el, s augusztus 20-án lesz a vízrebocsátás. A mind határozottabb alakot öltő ha­jótest mellett a tervrajzokat nézegetjük: mutatós, szemre is szép belső kikéozése, zavarta­lan kilátást nyújtó, panoráma megoldású, borítószerkezete, a tetszetős színvariációk az utas dicséretét hivatottak ki­érdemelni. A jól bevált 301-es, vala­mint a Balatonon közlekedő; 303-as típusú, 220 személyt szállító vízibuszok mellé fel­sorakozó vízsugárhajtású csa­lád már a speciális igények kielégítését szolgálja: köny- nyen kezelhető, kisebb tu­ristacsoportok kirándulására; városnéző vízisétájára módot adó alkalmatosságok lesznek. Vízibusz. Címszó a lexikon­ban, sétahajó Velencében.. : A gyár tervezőinek rajztáb­láin már a kétszáz személyes; tengerparti városok közötti közlekedésre alkalmas, mű­szakilag, formatervezésileg egyaránt magasabb mércét elérő vízibusz bonyolult rész­letvonalai öltenek formát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents