Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-28 / 150. szám
1987. JŰNTUS 28.. SZERDA 3 Villanófény MeUékidő nem mellékesen Munkások* műszakiak egyik mumusa a mellékidő. Növekedése súlyos bonyodalmakhoz vezethet a termelésben, csökkenti annak gazdaságosságát, s ugyanakkor a gépen dolgozó munkás jövedelmét is. A mellékidő a gépjavítással, gépbeállítással stb. eltöltött idő, tehát azok a percek — vagy órák —, amelyeket nem szövéssel, esztergálással, ezernyi más munkával töltött ki a masina. A mellékidők csökkentése ugyanakkor bőven buzgó forrása a gazdaságosabb, tehát több nyereséget biztosító termelésnek, s ezért fontos, s állandó teendő üzemeinkben. Van,, ahol néhány perc is jelentős nyereségnek számít, másutt egycsapásra — néhány órára tesznek szert. Mint például az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. A gyár három dolgozója, Klaba György, Simoródi Lajos és Vígan Lőrinc beállító készüléket konstruált a háromfejes fúróaggregátofchoz. A beállítás, átállítás e géptípusnál bonyolult és hosszadalmas művelet — azaz tekintélyes mellékidő —, átlagosan eddig hat órát tett ki. A három, töretlen útnak vágó ember készülékével a hat órából — negyven percet (!) csinált, ilyen picire zsugorították az addig kevé- lyen pöffeszkedő, de elengedhetetlen mellékidőt. Szerencsés „varázslat” ez, hiszen minden átállásnál, beállításnál éppen 320 perccel csökken a mellékidő, ennyivel többet tölthet hasznos termelőmunkával a gép. Ami nemcsak a gyárnak haszon, hanem a gépkezelőnek is, aki a soványka „állásidő” pénze helyett teljesítménye kövérebb bérét kapja kézhez. Es éppen ez a kettős haszon az a mellékidő-csökkentésben, ami közös érdek, ami — nem mellékes! (m. ©.) Kvpntúcclóh konferenciája, Ytíc Munkaértekezletek — viták Kedden délelőtt folytatódott Pest megye főhivatású népművelőinek konferenciája Vácott. A kedd délelőtt programjában csoportos munkaértekezletek szerepeltek. A járási és városi művelődési osztályvezetők és népművelési felügyelők két témakört vitattak meg. Először Lengyel Sándor, a budai járás művelődésügyi osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Beszédében elsősorban a járási, városi művelődési osztályok népművelési irányítók és ellenőrzők tevékenységével foglalkozott, az elmúlt népművelési évad tapasztalatainak tükrében. Ezt követően Kovács Ambrus, Nagykőrös városának népművelési felügyelője tartotta meg előadását Foglalkozott a népművelési tevékenység koordinációjával, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a szakmaközi bizottságok együttműködésének fontosságával. Felhívta a figyelmet arra, hogy as együttműködésre fokozottabb szükség lesz a következő népművelési évadban, az új gazdasági mechanizmus bevezetésének időszakában. Nemcsak a programok egybehangolására, hanem az anyagi erők egyesítésére is. A művelődési otthonigazgatók munkaértekezletét Bálint Gyulának, az MHS Pest megyei szervezete elnökének a honvédelmi és hazafias nevelés és a népművelés kapcsolatai, című előadása vezette be. Ezt követően a járási művelődési házak módszertani és , területi munkájáról tartott előadást Juhász Sándor, a dabasi járás művelődési házának igazgatója. Előadásában elsősorban saját tapasztalatairól beszélt, de a tapasztalatok többsége a vitaindítót követő hozzászólások során általános érvényű problémává szélesedett. A munkaértekezlet harmadik napirendi pontjaként Szántó József, az albertirsai művelődési ház igazgatója előadásában azzal foglalkozott, hogy milyen szerepet tölt be a községi művelődési otthon, mint a község társadalmi, Takarékbéíyeg-statisztika Az általános és középiskolába járó diákoknak körülbelül nyolcvan százaléka, mintegy egy millió 300 ezer tanuló gyűjt takarékbélyeget Annak ellenére, hogy az 1966—67-es iskolaévben csökkent a tanulók létszáma, az iskolai takarékbélyegre fordított összeg 115 millió forintról 120 millió forintra növekedett Nemcsak kenyérrel... Már az új ismeretterjesztési évre készül a TIT budai járási szervezete Mert ugyebár, nemcsak kenyérrel él az ember, hanem igével is. S az ige sokféle úton jut el hozzá. Újságok, folyóiratok, könyvek, rádiókészülékek, tévék viszik a lakásba, vagy ő megy érte mozikba, színházakba, művelődési otthonokba, s természetesen a mi előadásainkra is — mondja Kasza Márton tanulmányi felügyelő, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budai járási titkára. — Az, hogy munkánk miként válik anyagi erővé, nemigen mutatható ki, de az kétségtelen, hogy az általános és a szakmai műveltség növelését, az ideológiai tisztánlátást a mi előadóink is jelentősen elősegítik. ★ A járási szervezet csaknem nyolc éve él önálló életet. Pedagógiai, jogi, közgazdasági, irodalmi, egészségügyi, földrajzi, művészeti, történelmi, fizikai, agronómiái, műszaki, kémiai és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó szakcsoportja van, tizenháromtagú elnökség irányítja. Az elnöki tisztet Mezei András, a zsámbéki felsőfokú technikum igazgatója tölti be. Az elmúlt télen, összesen 35 ezer ember részvételével, 636 előadást tartott a budai járási TIT. S évről évre több ismeretterjesztő kirándulást is szervezett. Legutóbb például, május végén, két vonattal, 1100 embert vitt le Veszprémbe, tavaly a Balaton környékét járta be, azelőtt meg Dunaújvárosba látogatott el az érdeklődőkikel. ★ — Arra törekszünk, hogy egy-egy csoport, érdeklődési körén belül, lehetőleg 8—10 előadást meghallgasson, ezért ismeretterjesztésünkben főként az akadémiai formákat helyezzük előtérbe, a munkás, a mezőgazdasági és az ifjúsági akadémiát, a nők, a szülők, a népi ülnöfkök és a pedagógusok akadémiáját — tájékoztat a járási titkár —, de különböző témákból —, az ifjúságnak szívesen tartunk filmvetítéssel egybekötött előadásokat is. Szöget üt a fejemben: ma, amikor a fejlett technika az ismeretterjesztés oly nagyszerű lehetőségeit tárta fel, vajon van-e egyáltalán érdeklődés a TIT előadásai iránt? Hangot is adok kétségeimnek. — Semmiféle mechanikai eszköz nem pótolhatja azt a szuggesztív erőt, mely az előadó és a hallgató személyes kapcsolatában rejlik — próbál meggyőzni az ellenvetés. — Nem, hogy csökkenne, de évről-évre növekszik az érdeklődés. Kiváltképp ott gyűlik egybe szép számú közönség, ahol a vállalat, intézmény vagy termelőszövetkezet vezetői maguk is érdeklődnek előadásaink iránt, azokból néhányat meg is hallgatnak, törődnek a szervezéssel. A gondos előkészítésen kívül, persze, a sikerhez az is fontos, hogy a téma érdekelje a hallgatóságot, illetve hogy az előadó jól felkészülve álljon ki, ne papírról olvassa fel mondanivalóját Elneveti magát: — Azért általában ügyelünk arra, hogy ahol csak lehet, pénteki napra essen a rendezvényünk, mert akkor nincs tv- adás. Ami biztos, az biztos, nem igaz? Dossziéjában búvárkodik, felsorolásba kezd: — A nemrég véget ért ismeretterjesztési évben kimagasló eredményt produkált a budaörsi szövetkezet dolgozói részére szervezett munkásakadémia, a budakeszi II. számú iskolában a szülők akadémiája, a budajenői termelőszövetkezet telki tagsága, valamint az ürömi termelőszövetkezet tagsága által hallgatott tsz- akadémia, viszont, szervezési hiba miatt, többé-kevésbé kudarcba fulladt a százhalombattai, a helyi Vöröskereszt balszerencsés szervezése folytán a budakeszi nők akadémiája, és Pilisvörösváron sem váltotta be a reményeket néhány előadássorozat. A szervezés nem a TIT feladata, de úgy látszik, abba is be kell kapcsolódnia, ha eleve biztosítani akarja fáradozásai eredményességét. Ennyit a múltróL ★ A június 19-i elnöki ülésen, a Kossuth-klubban, egyébként is már a jövőről tárgyaltak: a következő évi tervet készítették elő. A járási szervezet mintegy kétszáz előadójára több mint félezer különféle előadás megtartása vár. Hét munkás, tizenegy tsz, két ifjúsági akadémia, továbbá négy nők és három szülők akadémiája kezdődik az 1967/68-as ismeretterjesztési évben. Egy-egy akadémia résztvevői 8—10 előadás meghallgatására kötelezik el magukat. Persze, aki azt gondolja, hogy a témaköröket az elnökség határozza meg, alaposan téved. A községi népművelési dolgozók, Illetve a községi művelődési bizottságok gyűjtik egybe az óhajokat, s az ő javaslataik alapján készül el a végleges terv. Most általános elvként érvényesül benne: tekintettel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára a Szovjetunió életével, szerepével, eredményeivel, törekvéseivel minden nagyobb sorozatban •feltétlenül foglalkoznak. A jubileum alkalmából egyébként a járási szervezet novemberben, kiváló színészek és előadóművészek közreműködésével, a Kossuth-klubban ünnepi ülést is tart. Az előadók — ltí-ki a maga szak csoportjában — konferenciákon készülnek vállalt feladataik végrehajtására. — Milyen segítséget vár a társulat a társadalmi szervektől, melyekkel szorosan együttműködik, a Hazafias Népfronttól, a Nőtanácstól, a Vöröskereszttől, a KISZ-től, a járási művelődési osztálytól, hogy fáradozása minél eredményesebb legyen? — teszem fel a kérdést Kasza Mártonnak. Készen áll nála a felelet: — A községek, vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek vezetői ne csak az akadémiák előkészítését tekintsék szívügyüknek, de amikor a megvalósulásra kerül a sor, személyes megjelenésükkel, állandó érdeklődésükkel is hassanak oda, hogy sikeresen záruljon az ismeretterjesztési év. Sokkal sikeresebben, mint az idei, vagy a korábbiak közül bármelyik. Nem vitás, ez a kérés teljesíthető! Polgár István politikai arculatának alakítója. Mindhárom előadást sok érdekes hozzászólás követte. Munkaértekezletet tartottak ezen a délelőttön a járási és a városi könyvtárak igazgatói is. Először Kányi Andrásné, a ceglédi járási könyvtár igazgatója ismertette a könyvtár propaganda munkájának tapasztalatait, amelyek jórészt jellemzőek valamennyi járási könyvtár munkájára. Ezután Pásztor Antal, a monori járási könyvtár igazgatója tartott előadást. A könyvtárak korszerűsítésének fontosságáról szólt, hangsúlyozva, hogy a kedvező feltételek megteremtése minden bizonnyal elősegíti majd a könyvtárak hatékonyabb munkáját. Végezetül Orosz Mihály, a váci járási könyvtár igazgatója ismertette a résztvevőkkel a tájékoztató és olvasószolgálat tapasztalatait. A három előadást követő hozzászólások elsősorban a könyvtárak eredményeivel és hiányosságaival, valamint az elkövetkező népművelési évad legfontosabb feladataival foglalkoztak. , A múzeumigazgatók munkaértekezletének napirendjén két vitaindító előadás szerepelt. Először Molnár Lajosné, a nagytarcsai falumúzeum igazgatója, A múzeumok szerepe a népművelésben, címmel tartott előadást, saját tapasztalatai alapján. Ezt követően dr. Mezősi Károly, a Pest megyei múzeumok igazgatója tartott tájékoztatót a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban, a múzeumi feladatokról, a megrendezésre kerülő kiállításokról. A konferencia második napjának délutánján Barinkai Oszkárné, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartott előadást, amelyben az időszerű bel- és külpolitikai helyzetről adott részletes tájékoztatót a népművelés dolgozóinak. A megye fő hivatású népművelőinek konferenciája ma délelőtt folytatja tovább a munkáját. *— p. p. -• A FÖLD ÉS A FIATALOK Kezdetben megfellebbezhetetlen ítélettel kimondtuk, hogy azért nem maradnak otthon a fiatalok, mert falun nincs cukrászda, nincs klubélet, hiányzik a színház. És valóban, sokfelé nyíltak cukrászdák, eszpresszógéppel, kul- túrházak klubhelyiséggel, a televízió pedig a rafináltabb színházi igényeket is kielégítette. Mégis 1965. végén az egymillió körüli tsz-tagságiból, a 26 éven aluliak létszáma még a 60 ezret sem érte el. Így derült ki, hogy az okokat másutt is kell keresni. Mert ha megrekedünk a felszín vizsgálatánál, akikor soha nem érthetjük meg, hogy egy iskolából kikerülő fiatal miért nem akar hallani sem arról, hogy a helyi , tsz-be lépjen, ellenben naponta bejár a városba, gyárba dolgozni. A faluból eszében sincs elköltözni, inkább vállalja, hogy hajnalban indul, késő este érkezik. Vagyis: rá kell jönni, hogy a tsz-ben elérhető bizonytalan, alacsony, csak év végén osztott jövedelem nagyobb taszítóerő, mint a klubélet hiánya. A gyárak pontosan szabályozott munkarendje, egész éves elfoglaltsága, a nyugdíj reménye nagyobb vonzerő, mint 'a városi korzók és színházak. Sokszor a fiatal nem a mezőgazdaságból, hanem a falusi pletyka, a mindenbe beleavatkozó „megszó- lás”, egyszóval a számára már túl konzervatív közvélemény elől menekül. Ezt a felismerést sokféle tett követte már. A tsz-ek jelentős része „alkalmazotti díjazás”, vagy garantált előleg formájában rendszeres jövedelmet biztosít a fiataloknak. A tsz-nyugdíiak, a szociális- és betegellátás új rendszere az iparihoz erősen hasonló juttatásokat biztosít. A KISZ sokat tett azért, hogy a falun maradó fiatalembereknek, lányoknak, szervezett közösségi életük legyen. Megyéinkben, így Pest megyében is, több helyen kísérletek történtek arra, hogy a tagságnak — vagy a tagság minél nagyobb részének — egész éves elfoglaltságot biztosítanak. Az összes változás felsorolásának mellőzésével is megállapíthatjuk; nem ritka az olyan tsz, amely gyarapszik fiatal munkaerővel, az olyan falu, ahol nem divat már a város felé húzódni. A közeli évek azonban ennél jelentősebb változást kívánnak. Eddig ugyanis a város saját népességéből csak vékonyka munkaerő-utánpótlással rendelkezett. A gyárak tehát örömmel kaptak minden falusi jelentkezőn. Az ipari fejlődés azonban most a minőség irányába tart és ennek következtében a jövőben képzettebb, de kevesebb új munkaerőre lesz szükség. Ugyanakkor pedig az általános iskolát végzők száma a városokban ugrásszerűen emelkedik. A falusi fiatalok egy részének tehát egyszerűen nem lesz hová elmennie a községből, a mezőgazdaságból. A isz-ekben, az egyéb falusi munkahelyeken tehát számíthatnak a fiatalok jelentkezésére, de ugyanakkor kötelességük is lesz, hogy munkát adjanak nekik. Ez a helyzet további intézkedéseket, változásokat követel. össze kell fognia az egész falusi társadalomnak — az iskolától a családokon át a tanácsig —, hogy a fiatalokkal megérttessék: érdemes a faluban, a mezőgazdaságban maradni. A mai fiatalok lesznek majd, akik saját hasznukra megvalósítják a kevés emberrel, sok technikával, rendezett viszonyok között termelő, modern mezőgazdaságot. Ugyanakkor az idősebbek között is le kell győzni az előítéletet — sőt, féltékenységet — a fiatalokkal szemben. Gondoskodnunk kell arról, hogy a falusi iskolák jobban előkészítsék tanulóikat a mezőgazdasági pályára. A falun maradó fiatalokat segíteni kell, hogy telket kaphassanak, házat építhessenek, háztáji gazdasághoz jussanak, egyszóval, megalapozhassák egzisztenciájukat. A tsz-ekre vár az a feladat, hogy mindent megtegyenek a rendszeres, kielégítő jövedelem, az egész éves foglalkoztatás, a rendezett munkakörülmények érdekében. Sok a tennivalónk a falusi Ipari jellegű munkahelyek megteremtésében is Közben pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy fontos teendő a falusi kulturális élet fejlesztése is. Földeáki Béla Hírünk a világban Japán újságírók Apajpusztán Már lassan el is feledték az apajpusztaiak azt a három japán fiatalembert, akik tavaly náluk jártak. Udvariasak, kedvesek voltak, szívesen megmutattak hát nekik minden nevezetességet. Kovács Kálmán, az állami gazdaság párttitkára még arra is emlékszik, bár jó egy éve múlt, hogy azzal mutatták be a három fiatalembert: újságírók. A szívélyes hangú beszélgetésen elmondták, hogy a felkelő nap országában, keveset tudnak a közép-európai* népekről, különösen a népi de-gj mokratikus országok minden-1 napjairól. Szeretnék, ha Cseh- | Szlovákiáról, Lengyelországról és hazánkról a. valóságnak o megfelelő tájékoztatást adhat- | nának. Járták a pusztát, fo- § tóztak, filmeztek, aztán fel porzott utánuk az út Nemrégiben különös csórna- § got hozott a posta: vastag védőboríték, benne nylonba csomagolt csodálatos könyv, fedőlapján a Halászbástya színes képe. Gondolhatni, micso- ^ da izgalommal lapozták végig, annál is inkább, mivel egyetlen sorát sem olvashatták. Hiába, Apajon senki nem tud | japánul, márpedig a könyv ^ csak ezen a riyelven Íródott, még a képszövegek is. S egy- szercsak rálapoztak a könyv közepe táján: önmagukra. Ott kéklelt az ég, zöldellt a fű, vágtáztak a lovasiskola nebulói. , [ A kísérőlevélnek sem sok hasznát vették, míg angolból le nem fordíthatták. De utána annál nagyobb jóérzéssel olvasta Kovács Kálmán a köszönősorokat az anyag beszerzéséhez nyújtott segítségért. A levelet így fejezték be: „Kívánom, hogy a lehetőségekhez képest a továbbiakban is közreműködjön a két ország közötti barátság elmélyítésében.’’ k. m. Nyitás: július 15-én Üllőn tárva-nyitva a főútra néző nagybolt ajtaja. Belül festékszag keveredik a friss mész illatával. Mintegy száznyolcvanezer forintos költséggel az Üllő és Vidéke Földművesszövetkezet saját kezelésében átalakította és újra berendezte a volt vas- és műszaki boltot. Az új üzletet lényegesen megnagyobbították s a műszaki cikkeket, járműveket, üveg-, porcelán és edényárut önkiszolgáló módon árusítják. Az üzlet július közepére készül el. Ernyők akti AZ utasellátó vállalat A NYÁRI NAGY FORGALOM IDEJÉRE A NYUGATI PÁLYAUDVAR INDULÁSI OLDALÁNÁL KERTHELYISÉGET RENDEZETT BE. A KELLEMES, NAPERNYŐVEL Árnyékolt vendéglátó-HELYNEK MARIS NAGY SIKERE VAN.
