Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

A P6$T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1967. JtJNIUS 24., SZOMBAT Üzembe helyezték a konzervgyár tizenhatodik borsóíséplő gépét Egy prototípus előnyei és nehézségei Kilancszáz vagon hüvelyes horsót termel a mezőgazdaság a konzervgyár részére, s csak szemléltetésül jegyzem meg, hogy ezt a hatalmas mennyi­séget tíz-tizenkét súlyosan megrakott vonatszerelvény tudná egyszerre elszállítani. Mire a különböző borsócsép­lő gépek betakarítják a ter­mést, a tiszta szem mennyi­sége is meghaladja a három­százhatvan vagont. Ilyen óriási mennyiségű ter­ményt kizárólag gépi úton le­het betakarítani, és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a nagyüzemi borsótartósítás kez­dete egybeesik azzal az idő­ponttal, amikor a gyárba az első borsócséplő gép megérke­zett. Évek során a gépek egy­re tökéletesedtek és a borsó- cséplést nagyban megkönnyí­tette az, hogy néhány év óta a területen dolgozó gépek rá­dióösszeköttetésben vannak a központi irányítással. Néhány nappal ezelőtt he­lyezték üzembe a tizenhato­dik és tegyük hozzá, legújabb és legmodernebb fejtőgépét. Szabó Mihály, a gépüzem ve­zető mérnöke hetek óta azzal volt elfoglalva, hogy az új gép időre megérkezzék és zavarta­lanul részt vegyen a terme­lésben. — A Miskolci Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalatnál ren­delte meg a gyár az új gépet, amely az előzőkkel szemben napi két és fél vagont telje­sít Vontatható és ilyenfor­mán egyik mezőgazdasági üzemből a másikba egyszerű traktor segítségével áttelepít­hető — mondotta Szabó Mi­hály. — 1967. június 30-ra iga­zolták vissza a gép szállítá­sát, mi azonban ebbe a határ­időbe nem tudtunk belenyu­godni. Nekünk a gépre sokkal előbb volt égető szükségünk. — Miért? — Szerződést kötöttünk a Dánszentmiklósi Állami Gaz­dasággal százötven hold zöld­borsó megtermelésére. Vállal­tuk a borsó fejtését. Szinte azt mondhatnám, becsületbeli kö­telezettséget vállaltunk, ami annál szigorúbb volt, hiszen a dánszentmiklósiakkal most szerződtünk először. Tegyük hozzá, hogy a százötven hold borsó feldolgozása benne van a termelési tervünkben, tehát azt mindenképpen teljesíteni kell. Szerencsére segítséget kaptunk a társadalmi szervek­től. A két gyár párt- és KISZ- szervezete védnökséget vállalt a gép határidő előtti elkészí­tésére. — A gyár igazgatósága en­gem küldött el Miskolcra az­zal a megbízással, hogy addig maradjak a gyártás színhe­lyén, amíg a gép el nem ké­szül. Az ötödik napon átvet­tem a művezetést és nyolc nap megfeszített munkája árán, négy szerelővel elkészí­tettük szállításra a gépet. Jú­nius 13-án indítottuk el és ti­zenöt óra leforgása alatt meg­érkezett Dánszentmiklós'ra. — Volt azonban ott-tartóz- kodásomnak egy másik jelen­tős oka is. A gépre országszer­te nagy szükség van, tehát ar­ra is ügyelni kellett, hogy va­lami fürge vetélytárs meg ne előzzön bennünket — Történt erre kísérlet? — Ott voltam, amikor a ba- jaiak megpróbálták az orrunk elől megszerezni a nehezen várt gépet — És a megérkezés után hogy üzemel a gép? — Megyeget! — mondja óva­tosan Szabó Mihály. — Vigyá­zunk. Üj vállalkozással, új prototípussal állunk szemben, tehát türelmesnek kell lenni. Egy új gépnek vannak nehéz­ségei, lehetnek hibái. Mi erre számítunk és szerencsénk, hogy a gyárnak kitűnő szere­lőbrigádja' van, amely minden nehézségben megállja a he­lyét. A szervizkocsink napo­kat tartózkodik Dánszentmik- lóson. A szerelők, ha kell, éj­szaka is dolgoznak. És min­dent elkövetünk annak érde­kében, hogy a százötven hold borsót zavartalanul betakarít­suk — mondotta Szabó Mi­hály, a konzervgyár gépüze­mének vezető mérnöke. <—si—) | Versenyben a második I Budaörsön rendezték a Pest megyei autámodellezők mi­nősítő versenyét: A verseny során Botocska Ferenc 2,5 köbcentiméteres kategóriában 168,9 kilométer/ óra abszolút sebességgel má­sodosztályú minősítést nyert, s ezzel elérte, hogy az orszá­gos bajnokságon is szerepel­hessen. Belánszky József au- tómodelljével harmadik osz­tályú minősítést kapott. Mo­dellje jó felkészülés esetén elérheti a 200 kilométer/óra sebességet. Négy dalért - 250 kilométer A HÉT VÉGE SPORTMŰSORA Atlétika A Kinizsi női és férfiatlé­tái szombaton és vasárnap Cegléden versenyeznek. Birkózás A Kinizsi felmőttcsapata szombat, vasárnap Budapesten mérkőzik a Szalai Imre em­lékversenyen. A serdülő ver­senyzők ugyancsak Pesten lépnek szőnyegre az országos serdülőbajnokságban, amely egyúttal válogató is. Labdarúgás A Kinizsi felnőtt és ifjúsági csapatai vasárnap délután itt­hon játszanak, tizenhat és ti­zenhét órakor a Kartali ME- DOSZ csapataival. Modellezés A Kinizsi modellező vitorlás csapata szombat, vasárnap Balatonlellén versenyez. MITIÍTUNK MA A MOZIBAN? A halál esőben jön Csehszlovák bűnügyi film. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Tíz deka hal­hatatlanság. Előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Mennyit ér a kacsaláb? Kérdés, amelyre különös választ adnak a húsboltban A háziasszonyok fürgén mo­zognak a piacon. Okosan al­kudoznak abból a hasznos ta­pasztalatból kiindulva, hogy amit lealkudtam, azt nem kell megfizetni. Amikor pe­dig valamelyik boltban va- •lami olcsó kapható, akkor úgyis mindenki oda igyekszik. A kecskeméti baromfiipar kacsafejet és kacsalábat szál­lít a húsboltokba. Aki nem győződött meg róla, el nem hinné, hogy kilóját három forintért. A portékából a há­ziasszony pompás levest csa­varint, a kacsalábból pedig olyan ízes pörköltet, amely ritkítja párját. Akár burgo­nyával, akár galuskával vagy éppen tarhonyával, minden­képpen jó, kiadós, olcsó ebéd vagy vacsora készül a kacsa­lábból. Egy ilyen vásárlás pil­lanatait próbálom rögzítt'ni. — Kérek egy kiló kacsalá­bat Az eladó szorgalmasan rak­ja az árut a mérlegre. Becsü­lete szerint pontosan mér, a világért meg nem csalná az T akarmány ke ver ő A Szabadság Termelőszövet­kezet feketei üzemegységének raktárhelyiségében a daráló mellé építették be a takar­mánykeverő gépet. A darálóból kikerülő árpa- és kukorcia- darát a villanyárammal mű­ködő keverőgép magába szív­ja és egy emberderék-vastag­ságú csövön felnyomja a két méter magasan levő tartályba, ahol a hozzáadott táppal ösz- szekeveri. Az így elkészített abraktakarmányt zsákokba eresztve tárolják. Németh Albert és Márton László daráló- és keverőgép­kezelők elmondták, hogy a keverőgép március óta műkö­dik. Kapacitása naponta 100 mázsa. De hetenként csak két vagy két és fél napot dolgo­zik, mert ennyi idő alatt ké­szíti el azt a mennyiséget, amelyre a szövetkezetnek egy héten szüksége van. — Ilyen kevés munka mel­lett kifizetődik ez a gép? — Még így is nagyon kifi­zetődik, mert eddig Ceglédre hordtuk az árpát, kukoricát, darálás után ott keverték hoz­zá a tápot, és úgy hoztuk újra vissza. Óriási időpazarlástól, járműfelhasználástól mentett meg bennünket ez a gép — mondotta Lócskai Lajos párt­titkár. — Tudnánk a testvér­szövetkezeteknek is dolgozni, de idáig egyetlen termelőszö­vetkezeti társunk sem jelent­kezett. (—fehér—) Részegen a KRESZ-akadémiára Szabó József kőműveskis­iparosnak egy szép április délután motorozásra támadt kedve a Rákóczi úton. Csak­hogy reggel fél deci pálinkával kezdte a napot, ezt délben három nagyíröccsel és két korsó sörrel toldotta meg. Így ült motorra öt óra körül, hogy jogosítvány és bukósisak nél­kül ötvenkilométeres sebes­séggel furikázzon fel és alá a Rákóczi úton. Egy útke­reszteződésnél felborult, de szerencséjére kisebb sérülé­sekkel megúszta. A bíróság négyhónapi szabadságvesz­tésre ítélte, de azt háromévi próbaidőre felfüggesztette. Balcos Lászlót eltiltották a járművezetéstől, két évig nem ülhet a volán mellé és há­rom hónapot szigorított bör­tönben kell eltöltenie. Miután ugyanezért egyszer négy hó­napig javító-nevelő munkán volt és pénzbüntetést is ka.- pott. Március 11-én bálban volt, ahonnan hajnalban ment ha­za, italosán. Ügy gondolta, hogy a kutyaharapást szőré­vel kell gyógyítani, mert fél deci pálinkával kezdte a napot, majd egy üveg 6ört ivott rá a művelődési ház bü­féjében. Ugyanis ide jött, hogy meghallgassa a KRESZ- akadémia előadását. Nyilván bizonyítani akarta, hogy termékeny talajba hul­lottak az előadó szavai, mert figyelmeztetés ellenére felült motorkerékpárjára és elindult. Vesztére. A rendőrjárőr iga­zoltatta, előállították, vérvé­tel... Tizenhárom deciliter tízszázalékos bors?esz tar­talmának megfelelő alkoholt találtak a vérében, ami súlyos alkoholos befolyásoltságot je­lent. Három hónapig lesz ideje töprengeni — érdemes volt-e? Nagykőrösi kórus Nagy érdeklődés előzte meg a Váci Városi Tanács vb. művelődésügyi osztálya ren­dezésében lezajlott nyári kó­rushangversenyt. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója je­gyében rendezett zenés prog­ram keretében nyolc kórus két és fél száz dalosa lépett fel a fegyveres erők klub­jában. Biatorbágyról, Pilisvörös- várról, Verőcéről és más Pest megyei helységekből ér­kező kórusokat köszöntött a zeneiskola fúvószenekara. A szereplők sorában volt a nagykőrösi KIOSZ 22 tagú férfikórusa. Oda és vissza 250 kilométert utaztak a Dél- Pest megyei dalosok, hogy — váci dobogón Gyimesi felvétele részt vegyenek az emléke­zetes kulturális eseményen. Minden hely foglalt volt a klub kerthelyiségében, ami­kor Szűcs Lajos, a városi pártbizottság osztályvezetője elmondotta szívélyes hangú bevezetőjét. Először a nagy­kőrösiek léptek dobogóra. Kiss István karnagy intésé­re felhangzott Tulikov győ­zelmi köszöntője, majd Kál­mán, Kodály és Lóránd egy-egy remek kórusműve. Megérdemelt, nagy tapsot kapott a körösi kisiparosok férfikara. Egy sikeres zenei esemény maradandó emlé­kével térhettek vissza vá­rosukba. Papp Rezső BEM BAKÉT A JA Néhány hete jelent meg lapunkban Kiss Endre játszapáti nyugdíjas tanár előadása nyomán készült riport a tetétleni halom hadtörténeti szerepéről. A szolnoki rádió cikkünk nyomán interjút készített a magántudóssal. Az Arany János Múzeum vezetője, Törös László állandó kapcsolatban van az idős tanárral, aki most édekes anyagot juttatott el hozzá. Arany^ János három tanártársáról, Mentovich Ferencről, Já- rfo§i Ferencről és Salamon Ferencről, akik együtt dolgozták ki az első rakétát Nagyváradon. Erről szól az írás. JÁNOSI FERENC és Men­tovich Ferenc, a két „átéis- ta”, igen jó barátok voltak. Költők és természettudósok, kémiatanárok. Harmincéve­sek, rugalmasak. Mentovich *kapta először környezetétől az átéista ne­vet, mert a francia szabad­gondolkodók munkáit olvas­ta és idézte, ám számos ere­deti eszmefuttatással is el­kápráztatta hallgatóit. Bécsi diák volt, Meissner professzortól tanulta az ör­dögpraktikát, aki a gyújtás Irinyinek is mestere volt. Közben poétáskodik is. Jánosi Ferenc német ké­mikus óriásoktól tanult. Ta­lálékonysága meghökkentő. A műszaki bökkenőnél vil­lámgyorsan adja a megol­dást. Ö nem annyira filozó­fus, mint Mentovich, de rá­ragadt az átéista jelző a szo­ros barátság révén. Salamon Ferencet is szó­líthatják újabban átéistának, mert gyakran a másik kettő­vel jár. Salamon Ferenc tüzérhad­nagyként harcolt Bem alatt, de már kezdetben megsérült, Csúcsánál ágyúkerék ron­csolta meg lábát. Most Váradon és Székely­földön sziporkázik Salamon, a polihisztor. Elő irattár, műszaki utasí­tásokat fogalmaz, levelez a kormánnyal, számít, mert ki­asszonykát egy dekával sem. A mérleg mutatója igazolja a pontosságot. Az eladó ^ pedig kíváncsian tekint a vevő arcá­ba. — Valami edényt tetszett hozni? — Nem tejet kértem én, lel­kem! — Tudom, kérem, de kacsa­lábhoz nem adunk papírt Jó is lenne, három forintos por­tékához huszonnyolcforintos papírt! — És az ötvenforintos göm­bölyű felsálhoz? — Az más! Az asszonyka türelmesen berakja az árut a szatyorba. Fizet és elmegy. Az eladó cin­kosan felénk kacsint. — A vállalat rá is fizet­hetné a lábravalóját! (-si) Drezda Négynapos drezdai utat iktatott programjába az IBUSZ. A MITROPA-expressz II. osztályán utaznak a rész­vevők. Három napot töltenek Drezdában, megnézik a Zwin- gert, a' Képtárat és a Kincs­tárat. Autóbuszkirándulást tesznek a Szász-Svájcba, út­közben megtekintik a pilnitzi kastélyt és a botanikus ker­tet. Haza IL 18-as repülőgéppel jönnek. A kirándulás részvételi dí­ja körülbelül 1500 forint. Jelentkezni lehet a műve­lődési házban Patay Károly­nál. Az életbe csókoltatott leány... Cliff Inwood életre csókolta Elizabeth Eringtont, aki egy erdőben leesett lováról és el­vesztette eszméletét. Amikora szájról-szájra alkalmazott mes­terséges légzés után Elizabeth magához tért, ezt mormolta: „Kérem, ne hagyjon itt.” Cliff nem is hagyta, és most, tizen­hat hónappal az életmentés után összeházasodnak. A fia­tal lányt a baleset után kór­házba kellett szállítani, ahol másfél napig válságos volt az állapota. A fiatalember min­dennap meglátogatta és virá­got vitt neki. RÁK Egyes tudósok véleménye szerint az 56,2 millió lakosú NSZK-ban 12,2 millió embert fenyeget az a veszély, hogy rákban halnak meg- Ez a hely­zet a levegő egyre fokozódó szennyeződésének következmé­nye. A düsseldorfi orvoskong­resszuson egy kutató azt a fel­tevését fejtette ki, hogy a nagy városokban a szennyezett levegő belélegzése egyenértékű napi 100 cigaretta szívásával tűnő matematikus. Fülelget az ötletadókra, ötvözi az öt­leteket, szorgalmazza azok megtestesítését. Közben iro­dalmi sziporkáival szédít. A SOKOLDALÚ SALA­MON a harc után orvosi ta­nulmányokat akar folytatni. Irinyi János hadivegyész is harmincéves. Mint a zajta­lan gyújtó feltalálója vált híressé. Römer gyáros Irinyi talál­mányát vette meg potom pénzért, és megalapította a bécsi gyufa jó nevét. A salétromfelügyelő Szabó József 27 éves bányamérnök. Ö a lőporgyártás oszlopa. Irinyi a bombák és röp­pentyűk gyújtószerkezetének is kiváló mestere. Az átéis- ták gyakran vannak Székely­földön is, ahol ők szervezték meg a csíki gyutacs- és lő­porgyártást. Patikákban, ki­sebb üzemekben, sőt még családokban is folyik Szé­kelyföldön, különösen Csik­óén, a gyutacsgyártás. AMIKOR MEGKEZDŐ­DÖTT a szabadságharcunk, az osztrák hadműszaki ve­zérkar upontosan” kiszámí­totta a háború végét. Nem lesz a magyaroknak salét­romja a lőporgyártáshoz. Kén és faszén akad Magyar­honban, de salétromot csak a chilei mezőkről hozhat a hajó. Ám Szabó József már diák korában vándorolgat. Jár és néz. Tudja, hol vannak a honi salétrommezők, össze- seprik az értékes oxidáló sót mindenütt, megtisztítják, kénnel, szénnel puskapornak keverik. Csempészutakon a törököktől is csurran-csep- pen egy kis salétrom. BEM SZORGALMAZZA Debrecenben a tömegesebb salétromvásárlást. A tavaszi sikeres bánáti harcok idején személyesen is fürkészi a sa­létromforrásokat. A régebben telepített sa­létromkertekben, salétrom­szérűkben is akad érték. Trágyát kevernek káli­tartalmú kőhulladékkal a salétromkertekben, s trágya­lével öntözgetik a keveréket. Így salétromot nyernek, ám csak három év múlva. Kiss Endre (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents