Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-03 / 129. szám

1967. JÜNIUS 3., SZOMBAT *%Xírttifi Kísérletek, megduplázva Összetörik azt is, ami jó — Előfeszített meg utófeszített — Tanulni jönnek majd a fölhasználok — Kutatás, ipari bázissal PEDAGÓGUSNAPI KITÜNTETÉSEK Nyílegyenes betonút osztja ketté az épülő technológiakí- sérleti telepet. Anyaggal meg­rakott tehergépkocsik, púpo­zott puttonyú dömperek fut­nak morgó motorral az úton, amelynek jobb meg bal olda­lán mind véglegesebb formát öltenek a kísérletek jövendő színhelyei, az ugyancsak kí­sérleti tervek alapján, s jó részt kísérleti anyagokból, szerkezetekből emelt épületek. Napjainkban még ilyen képet mutat az Építéstudományi Intézet'szentendrei kísérleti te­lepe, de év végére, 45 millió forint beinvesztálása ered­ményeként, már birtokukba vehetik a kutatók az építő­ipari kutatás első hazai ipari bázisát. A technika előretör Hazai építőiparunk mind gyorsabbra váltó fejlődése egyik napról a másikra égető szükséggé tette az építéstech­nika és technológia, a gépesí­tés- és gyártástechnológia már nemcsak, laboratóriumi, ha­nem kísérleti szintű elemzé­sét, kipróbálását. Ez az igény szülte a kísérleti telepet, ahol valamennyi hazánkban alkal­mazásra kerülő építőanyagot, gépet, beton-, vasbeton- és acélszerkezetet sokoldalú vizs­gálatnak, kísérletsorozatnak vetnek alá. — Telepünk érdekessége — mondja Farkas Antal, az Épí­téstudományi Intézet igazgató- helyettese —, hogy mintegy megduplázva kísérletezünk. Maguk a műhelycsarnokok is kísérletiek, intézetünk mellett tervezésükben és kipróbálá­sukban az IPARTERV és a Típustervező Iroda is hatéko­nyan közreműködött. A mű­helycsarnokokban igen sokféle új megoldást alkalmazunk, az elő- és utófeszített vasbeton­szerkezetektől a hidegen hen­gerelt acélíőtartókon át — ezek a Dunai Vasmű új ter­mékei — a vasbeton és az acél hazánkban eddig sehol nem alkalmazott kombinációjáig. Hazánkban is mindinkább utat tör az építés technikájá­nak fontossága, s ezt hivatott szolgálni a telep is. Szemléltető eszköz: a prototípus A kísérletek végső eredmé­nye itt a telepen egy-egy pro­totípus elkészítése lesz. Az el­készült darab — legyen az gép, panel, burkolóanyag, vagy tar­tószerkezet — ugyanakkor szemléltető eszközül is szol­gál, mert az is feladata a kí­sérleti telepnek, hogy a fel­használók, a gyártó üzemek itt sajátítsák el a gyártástechno­lógiát, a föntebb említettek üzemszerű készítésének felté­teleit. A gépműhelyben például valamennyi építési eszköz, gé­pektől a gyártósablonokig. ki­pusát alkotják meg, s ezek megépítése, üzemszerű pró­bája, teljesítményvizsgálatai sokrétű feladatot jelentenek. Ugyancsak fontos szerepet kap az impozáns méretű csarnok a mélyépítés eddig eléggé mos­tohán kezelt gépesítésében, így a többi között az árokásás nélküli csőfektetés módszerei­nek, eszközeinek kidolgozá­sában is. Az úgynevezett szak­ipari csarnok — ennek tartó­szerkezete, alumíniumból ké­szült fedőlemezei ugyancsak eddig nem alkalmazott kísér­leti példányok — a burkolatok és szigetelőanyagok, épület­asztalosipari eszközök, épület- gépészeti eljárások vizsgála­tának színhelye lesz. Modell helyett a valóság A Duna-partig nyúló, zöld fák övezte telep harmadik részlege a beton- és vasbeton­szerkezetek gyártása különbö­ző receptjeinek kipróbálásá­ra, illetve a panelek, feszített gerendák, más tartószerkeze­tek szilárdsági vizsgálatára ad lehetőséget. Nagy teljesít­ményű hidraulikus törőberen­dezések dolgoznak majd itt, az új anyagok és szerkezetek ellenállóképességét próbára téve, a csarnok előtti beton­technológiái tér pedig a nagy­méretű, nagy terjedelmű épü­letalkotóelemek vizsgálatát biztosítja. Eddig a kutatók csak modelleken tanulmányoz­hatták mindezt, s ez eltérő adatok örök forrósa volt A kísérleti telep építője me­gyei állami építőipari válla­latunk, a huszonötös. A telep sajátos jellege, a tervek me- netközbeni módosítása, s ugyanakkor a krónikus mun­kaerőgond sok fejfájást oko­zott Tolvaj Jánosnak, az épí­tésvezetőnek. Mégis lelkesen, lendülettel igyekszik úrrá lenni a nehézségeken, s az ez év végére befejeződő első épí­tési lépcső adta feladatok mel­lett már arra is gondol, amit a második lépcső, 1970-ig tarto­gat. Betontechnológiái és mély­építési laboratórium, valamint mechanikai csarnok, s több kisegítő épület szerepel a to­vábbfejlesztési tervben, s ezek­kel a kísérleti telep — szak­nyelven szólva — komplex ipari bázis lesz. Munkásföivétel minden időben A napokban a telep első részlege, a gépműhely, meg­kezdi a fővárosból való ki- költözködést, s az itteni beren­dezkedést. Az első lépéssel már a gondok is jelentkeznek. Munka tengernyi van, munka­vállaló már jóval kevesebb. — Minden időben készek vagyunk a munkásfelvételre — mondja Farkas Antal igaz­gatóhelyettes. — A kísérleti telep sokféle szakmában kí­nál jó kereseti lehetőséget, s egyben a gyors szakmai to­vábbfejlődés útját is, hiszen itt valóban újjal, sőt, a leg­újabbal foglalkozhatnak nem­csak a kutatók, hanem a mun­kások is. Jöjjenek hát, szíve­sen várjuk őket... A mosollyal oldott monda­tok valóban nyomós gondot takarnák: az építőipari kutatás új ipari bázisa néhány hónap múlva készen lesz. Talán ad­digra jó néhány szentendrei munkás is fontolóra veszi, ér­demes-e a fővárosba utazni reggel, s délután vissza Szent­endrére, 35—35 percet a HÉV-en, s inkább dönt amel­lett, hogy elszegődik — kísér­letezőnek ... A budai járásban 8Ö0 fiatal kapott személyi igazolványt Ma délután 3 órakor 34 fiú és lány kapja meg személyi igazolványát Nagykovácsiban. Ezzel a budai járásban befeje­ződik az igazolványok ünne­pélyes átadása. A tanács és a rendőrség szervezésében a já­rás 10 nagyközségében rendez­tek ünnepséget, ahol összesen 800 fiú és leány vette át személyi okmányát. Az országos középiskolai tanulmányi verseny eredményhirdetése Az illetékes bizottságok ja­vaslata alapján a művelődés- ügyi miniszter megállapította az 1966—67. tanévi országos középiskolai tanulmányi ver­seny eredményét, s egyidejű­leg odaítélte a dijakat. Nem végleges adatok szerint a középiskolai tanulmányi versenyeken országosan mint­egy hatezer fiatal vett részt. A győztesek díjait a KISZ Központi Bizottságának díj­kiosztó ünnepségén, a könyv- jutalmakat és a dicsérő ok­leveleket pedig az iskolai tan­évzáró ünnepélyeken adják át a diákoknak. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK I. országos kongresszu­sán sok szó esett a gazdasági tájékozódásról Több szövet­kezeti vezető szemléletes pél­dával beszélt arról, hogy a gyors és pontos információ miként segíti egy-egy szövet­kezet gazdálkodását, fejlődé­sét; viszont az információ hiá­nya gyakran lehetetlenné teszi az ésszerű gazdasági döntése­ket. A kongresszus határozata — az új mechanizmus köve­telményeivel számolva — szor­galmazta az információs rend­szer eddiginél jobb, rugalma­sabb kialakítását. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, vala­mint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa már meg­kezdte a gazdasági tájékozta­tás új típusú rendszerének ki­alakítását. Természetesen a gazdasági tájékozódás jó meg­szervezése nemcsak központi feladat, hanem sok a tenniva­lója ebben a termelőszövet­kezetnek is. A szövetkezetek vezetői a gazdasági tájékozódás alapján dönthetik el, hogy melyik nö­vényféleségből mennyit érde­mes termelniök, hogyan fej­lesszék állattenyésztésüket, mi­lyen feldolgozási és egyéb te­vékenységgel foglalkozzanak, hogyan irányítsák beruházásu­kat, gépesítésüket. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK VEZETŐI általában két­féle információt különböztet­nek meg: az egyik a belső tá­jékozódás; a gazdálkodás olyan tényei és szamai, ame­lyek a szövetkezet helyzeté­ről, erőforrásairól és lehető­ségeiről nyújtanak hű képet, így például a tsz-vezetőknek pontosan ismemiök kell szö­vetkezetük vagyoni állapotát, a termelőeszközök mennyisé­gét, minőségét, teljesítőképes­ségét, a gazdaságban dolgozók munkateljesítményét és mun­kakészségét, a kiöregedés, to­vábbá az új munkaerő belé­pésének mértékét, és még sok egyéb tényezőt. Arról is részle­tesen tájékozódniok kell, hogy miként alakul az egyes termel- vények önköltsége és melyek az arra ható legfontosabb té­nyezők; a növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben mely ágazatok igazán jövedel- mezőek, hol és miért van baj a termelési költségekkel. A termelőszövetkezetek ed­dig kialakult könyvelési, gaz­dasági elemzési rendszere ezekre a kérdésekre jelenleg A pedagógusnap alkalmából Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter pénteken délelőtt a minisztérium Petőfi-termében — eredményes oktató-nevelő munkájuk elismeréséül — 70 pedagógusnak adott át kitün­tetést. Negyvennégyen kiváló tanár, tizenhatan kiváló ta- nitó, tizen pedig kiváló óvó­nő kitüntető címet kaptak. A Pest megyeiek közül Benkő Tibomé, a Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osz­tályának vezető szakfelügye­lője, Pelsőci László, a szi- getszentmiklósi II. sz. álta­lános iskola tanára és dr. Vámosi Nándor, a Pest me­gyei Tanács vb művelődés- ügyi osztályának vezető szak- felügyelője „kiváló tanár” ki­tüntető címet, Kovács Jó- zsefné, a Fóti Gyermekváros általános iskola tanítója és Németh Pál, a mendei álta­A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat nagykőrösi szaküzletei az Arany János Művelődési Ház helyiségében nagy ru­házati kiállítást nyitottak. Június 13-ig tartják nyitva, naponta 9 órától 19 óráig. . nem ad megfelelő választ. En­nek oka az, hogy a gazdálko­dás kötött tervezési formájá­ban az információk nem any- nyira az egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodási céljait, hanem inkább a külső szer­veket szolgálták az államigaz­gatási szerveket és állami vál­lalatokat tájékoztatták. Azt is mindjárt hozzátehetjük: az így készült könyvviteli kimutatá­sok, jelentések, statisztikák a legtöbb esetben csak felszíne­sen informáltak, sót, a túlzott elnagyoltság gyakran torz ké­pet adott! EGY MÁSIK NAGY CSO­PORTJA a jó tájékozódásnak a külső információk sokasá­ga. Ezek közül is fontos sze­repet játszik az alapvető ter­melési — agrotechnikai és ál­lattenyésztési — eljárások be­ható ismerete. Az újabb, fej­lettebb módszerek olcsóbbá te­szik a termelést — tehát min­den üzemnek saját érdeke ezek meghonosítása. Évről évre új vetőmagvak, műtrágyafélék, növényvédő­szerek, tápszerek és takar­mánykeverékek kerülnek a mezőgazdaságba. Ezek helyes használatáról is tájékozódniuk kell a termelőszövetkezetek vezetőinek és szakembereinek A jövőben nagyobb szerepe lesz az egyes ipari és keres­lános iskola tanítója „kiváló tanító" kitüntető címet, Lánczi Dánielné, a gödöllői Ganz Árammérő Gyár óvodájának vezető óvónője pedig „kiváló óvónő” kitüntető címet ka­pott. A kitüntetések átnyúj fása­kor mondott beszédében Ilku Pál egyebek közt hangsúlyoz­ta: — Az önök személyé­ben azokat az óvónőket, ta­nítókat és tanárokat köszönt­jük, akik az utóbbi időben leginkább rászolgáltak a meg­tisztelő címre, arra, hogy hi­vatásuk kiváló képviselője­ként tiszteljük önöket.! Ké­rem: szolgálják továbbra is becsülettel a szocialista köz­nevelés ügyét — mondta, majd átnyújtotta a kitünte­téseket. Az ünnepség után Ilku Pál fogadáson látta vendégül a kitüntetett pedagógusokat Bemutatják a nyári ruházati cikkek mellett a bel- és kül­földi lakástextil árukat is. A kiállítással egyidejűleg a Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat nagy­kőrösi szaküzleteiben nyári ruházati vásárt rendeznek. kedelmi vállalatok termelési szakpropagandájának. Az egyes ipari gyártmányokat eiőáUitó vállalatok érdekei­tek lesznek abban, hogy a me­zőgazdaságban használatos termékeikről pontosan és a valóságnak megfelelően tájé­koztassák a termelőszövetke­zeteket. Nagy csoport ja az informá­cióknak a közgazdasági, piaci vonatkozású tájékozódás. A termelőszövetkezetek vezetői gazdasági döntéseiket csak úgy hozhatják meg, ha kel­lően tájékozottak a várható ártendenciákról; ismerik a ha­zai és a külföldi piac igé­nyeit. EZ ÉV ELEJE ÓTA Buda­pesten működő Termelőszövet­kezetek Áruértékesítését Szer­vező Irodája értékesítési hír­adót juttat el rendszeresen a tsz-ekhez. Ebben tájékoztat­ják a szövetkezeti gazdaságo­kat az egyes mezőgazdasági termelvények piaci árairól; közlik a híradóban, hogy me­lyik termelőszövetkezet mit keres megvételre, illetve mi­lyen cikkeket kínál eladásra. Minden eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az értékesítési iroda információs tevékenysé­gének már rövid idő alatt ked­vező hatása van. H. L. próbálásra kerül. Az intézet gépészeti részlegének kutatói igen sokféle építőipari gép ti- i a fiatal szakembert jellemző Mészáros Ottó Az építőipari gépek és eszközök szülőföldje, vizsgáztatásának színhelye lesz a gépészeti csarnok. (Foto: Gábor) ÁLLVÁNYOS CSISZOLÓGÉP „START”—1. CSK—54/2, 64/4, 74/4, 82/4, 102/4, 102/6 ÁLLVÁNYOS FÉNYEZŐGÉP „START”—17 RUGÓS KALAPÁCS kovácsműhelyek részére DRK—30 és DRK—60 típusú (ára: 20 320,—Ft és 33 330,— Ft) ÚJDONSÁG! MINDENTFELHORDÓ SZALUTÓSZALAG a homoktól a szalmáig minden anyag szállítására alkalmas bordázott gumihevederes kivitelben, dobtávolság: 15 m szállítási magasság: 9 m „HARKÁLY” PANTHELYMARÓ FAIPARI CÉLGÉP ablak- és ajtópántmaráshoz KÉRJEN PROSPEKTUST, VAGY TAJÉKOZTATAST! KOHÓ- ÉS GÉPIPARI ANYAGELLÁTÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT Budapest V., Vadász u. 31. — Telefon: 312—350 _J _____________________________________________________í A vasbeton- és acélfőtartók új, eddig nem alkalmazott kombinációja valósul meg a betontechnológiái csarnok­ban: a kísérleti anyagokból épülő csarnokban a jövő esz­tendők kísérleti anyagai és szerkezetei állnak majd ki százféle kemény próbát. A tsz-ksngressius elhatározta A gazdasági információk szerepe a tsz-ekben Ruházati kiállítás, bemutató, vásár Nagykőrösön

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents