Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-22 / 145. szám

1967. JÜNTUS 22., CSÜTÖRTÖK

rm

Hccriti

3

Kisebb értékű é a női munkaerő?

A párthatározat nyomán a Csepel Autógyárban

Megyénkben a Csepel Autógyár volt az első, amely több hónapos munkával tájékozódott; valójában milyen is háromezemyí nődolgozója helyzete?

A vaskos kötetet megtöltő jelentés részletesen elemezte a „speciális” női problémákat: az iskoláztatás, a könnyebb munkakör, a terhes nők és a második műszak gondjait. A jelentés nyomán először a vállalati, majd a megyei párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta a nők helyzetét. Azóta negyedév telt el. Markó Alajosné- val, a nöbizottság titkárával 0 határozat nyomán történt változásokról beszélgettünk.

— Amit mi a jelentés mottójának tekintettünk — hogy a nók megítélésében meg mindig kísért a múlt —, a megyei pártbizottság is helybenhagyta. A nőt már mun- kábaállásakor eleve kisebb értékűnek tartják. Tanúja voltam, amikor az új munkás felvételénél a férfinak magasabb órabért írtak be teljesen azonos munkakörben.

Szembetűnő a különbség

az átlagbérek között: egy-két forinttal kevesebb a nők kárára. Holott a nő a legtöbb munkahelyen ugyanazt a teljesítményt nyújtja. A Normáliában, egyik legjobb üzemrészünkben többségében nők dolgoznak. Az autógyárban már eddig nyolc női szocialista brigád dolgozik és további nyolc reméli, hogy elnyeri ezt a címet. Van ilyen felfogás, hogy a nő munkaereje olcsóbb, és ha a férfinak nem adnak emelést, kilép a gyárból. Ez hátrányos helyzetbe hozza a nőket. Pedig mennyivel hűségesebbek! Tavaly a férfiak 10,9 és a nők 1,5 százaléka lépett ki tőlünk. Ugyanakkor a férfiak ' 11,6, a nők 6,3 százaléka. -kapott kitüntetést a munkájáért. És azt sem hallgathatom el, hogy míg a férfiak általában kiváló dolgozó jelvényt kapnak, ami pénzjutalommal jár együtt, a nők jobbára csak oklevelet.

— A u>ér csupán a megkülönböztetés egyik oldala. A nők

nehezebben jutnak szakképzettséghez

és ennek folytán jobb beosztáshoz. De ha van is szak- képzettsége egy nőnek, a mérleg a férfiak javára bilién, amikor a jobb beosztás kerül szóba. Kapásból példát is tudok rá. A beállítok felelősségteljes, jól fizetett munkát végeznek. Volt f nő, alá tizenöt . éve hibát- k '.anul dolgozott, mégsem küld- iék beállító-tanfolyamra. He- iyet'te olyan férfiak men-§ iek, akik alig pár évet töl-8 töttek az üzemben. Ez már § nálunk megszűnt, s a követ- ^ kező időben már nő is mehet $: oeállítónak. &

— Nem vitatom, hogy ál-1

falában kisebb a szakképzett-1 íégük. Oka: sokan alig pár 5 éve léptek munkába, más- § részt meg nagyon nehéz többe fronton helytállni. Az asz-1 szonyöknak sietve vásárolni 8* sell, óvodába-bölcsődébe sza-S !adni, mielőtt hazaérnének. | Sokan járnak be vidékről, de jj még a szerencséseknek is, akik a közelben laknak, a nyakában a második mű- ^ szak. A nők fele például a kilences kapun jár be. Ott 5 semmiféle üzlet nincs, ha 5 műszak előtt, vagy után vásá- § rolni akar, fel kell gyalogol-1 nia a főbejárathoz. A párt- ^ határozat nyomán már foly- ^ nak a vállalattal a tárgya-^ '.ások, létesítsen ott is meg- § felelő elárusítóhelyet. 8

I

a mikor a szikrázó, déli ím napsütésből a füstös kovácsműhelybe lépek, egy ideig csak a sziluettjét látom. Vékonydongájú legény, állapítom meg, de amikor játszi könnyedséggel emeli magasra a nyolckilós nagykalapácsot, nyomban visszakozom. Cseng az üllő és a fülem is néhány pillanatig, míg az izzó vasdarab ekekapává formálódik az egyenletes csapások alatt. Csak mikor múlik a vas heve, ereszti maga mellé a kalapácsot, lép közelebb és nyújtja kézfogásra a — karját.

— Nagy Gyula... — düny- nyögi hozzá a foga között, aztán megtoldja még. — Kimehetnénk. Füstös ez az öreg műhely, rég megérett már a lebontásra.

— Székünk nincs, de a fű gyenge... — mondja szabadkozva és füstös kezével hely- lyel kínál a gyepen.

— Hallottam, hogy május közepén jött vissza a termelő- szövetkezetbe — mondom szaporán jövetelem okát, hogy feloldjam a csendet.

— Jöttem, de nem vissza — szól tűnődve és magyarázza is furcsa válaszát. — Én még soha nem dolgoztam itt. Akkor mentem Pestre, amikor a szövetkezet alakult. Nem azért, mert nem volt hozzá bizodalmám, más oka volt, de az hosszú história, csak untatnám vele.

— Talán mégsem... — bíztatom.

★

i anyámat Nemoda Margit- ZI nak hívják. Apámat nem ismertem. Kilenchónapos voltam, amikor kiadtak ide, Bag- ra, a Lackinger szabóhoz. NáOdabenn, az ajtó mögött, trogep alakjai öltve. Megállás «cl- | dg,g A,.,cor PestTe költöztek>

én meg egyik házból a másikba vetődtem. Mintha a nevemet akarta volna igazolni sorsom: Nemoda Gyula. Nem oda, hanem a másik házba, aztán megint tovább. Így ment ez

fogadott macához Kollár Pál

kovácsmestet, ami azóta is csak úgy szólítok, nagyapám. Ö íratott az iskolába s attól kezdve korholt sokat, tanuljak, különben elküld a portáról. Tanulgattam, amennyit nagyon szükséges volt, mert nekem akkor még nem az iskola volt a lényeg, hanem a műhely, a kis kohó meg a kalapács. Azért csak bevégeztem valahogy a nyolc osztályt, akkor maga elé állított nagyapám és kérdezi: maradsz-e kovácsnak a portán, fiam. Ha nem zavar el, nagyapám, én maradnék. Így tanultam ki a mesterséget nála, s dolgoztunk együtt egészen hatvanig. Akkor a kezembe került egy na— Máris segítettek. Megkezdtük a jogos bérezési panaszok felülvizsgálását. Az üzem ebben az évben két- siázötvenezer forintot fordít a nők bérének emelésére. A gyáregységek ez évi béralapjából a bizottság által feltárt kirívó visszásságokat oldják meg. A .jövőben pedig nagyobb figyelmet szentelünk az egyenlő, munkáért egyenlő bért elvének érvényesítésére.

— Eddig a gyárunkban nagyon kevés nő volt vezető beosztásban — folytatta Markóné. — Az üzemekben is alig van nő csoportvezető, holott mindenki ismer rátermett, irányítani és szervezni tudó asszonyokat. A pártbizottság határozata arra is rámutatott, hogy nem lehet a nőt a termelő és a társadalmi élet mellékszereplőjének tekinteni. Csak kezdetnek tartjuk, hogy a gyárvezetőség

három munkásnőt technikumba küldött

éíMníg tanulnak, ösztöndíjban részesíti őket. S még valamit. Nemcsak időhiány miatt kevés a magasabb szakmai, vagy politikai iskolára járó

nő. hanem sok esetben a fér- , „ ,, ,,

.... . , ,, 1 Hadd lássák, másutt

jek kifejezetten megakada- m;v,,p„t lphpt p, kpL

lyozzák, hogy feleségük tanuljon. Tudnék néhány férfit említeni, aki nyilvánosan

szaval a női egyenjogúságról, odahaza azonban az ujját sem -mozdítja, s amellett békebeli háztartást követel. További előrehaladást csak úgy érhetünk el, ha a pártszervezetek politikai munkával

változtatnak a férfiak szemléletén

— Feltétlenül könnyíteni kell a dolgozó nő szociális helyzetén. Sokan azért voltak kénytelenek kimaradni a munkából, mert sehogy sem tudták megoldani kisgyermekük felügyeletét. Különösen a bejárók vannak hátrányos helyzetben. A vezetőség most kutatja, mi módon tudnának segítséget adni a környező községek bölcsődéinek, óvodáinak vagy a bővítéshez, vagy a hosszabb nyitva tartás hoz.

— Egy biztos. A már eltelt

negyedév is hozott változást, I habár alapvető intézkedések- j hez ez nagyon kevés idő. A ! saját helyzetünk javításán ! kívül azért- is örömteljes számunkra a nálunk végzett felmérés, mert ennek nyomán javasolta a megyei pártbizottság, hogy valamennyi üzemben végezzék el ugyanezt.

is mi

mindent lehet és kell tenni a dolgozó nők helyzetének megjavítására.

(k. m.)

Kopogó szervezetlenség

Igen, tisztán hallhatóan kopog a — szervezetlenség.

kül, mint a géppuskarppogás. Halomba tornyosul a gép mellett a leírni, másolni való. Itt, a másik szobában csönd van. Éppen ez a szervezetlenség. Mert itt is van egy gép, s gép- irónő. Karbalett kézzel ül, unalmában valami körlevelet böngész. Más osztály, más gépírónő. Egyik helyen rengeteg munka, a másik helyen semmi, vagy. alig . valami. A gyors- és gepirónó státusz betöltve. Hiá.nvnjncs, fca nv.'gis. három- és négyezer forintos fizetésű osziályíezetök és főosztályvezetők körmöliiek. golyóstollat kézzel, órákig! Mert a gépírcnö „befullad” a munkába. Nem bírja. Kolléganője a másik osztályon feketét főz, virágot locsol, telefonon cseveg. Ö tegnap volt „rumliban” ...

Gyárak, vállalatok tucatjában hallom: képtelenül lassú az ügyviteli munka, kevés a jő gépírónő, botcsinálta „gépírók”, két ujjal pötyögtető férfiak üldögélnek órákig a gépeknél... Csokit és feketét ígérnek, ha a gépírónő „elcreveszi” őket... Napról napra jelentkező bosszúság, mérgelődés, munka-akadály. Es — pocsékolás! Jó fizetésű emberek órái mennek el ilyesmire, ahelyett, hogy valóban a maguk dolgát végeznék. Megoldás? Például — micsoda képtelenség! — egy leíró iroda. Tíz-tizenöt gépírónő együtt, egy csoportvezetővel. A hivatalsegéd összeszedi a leírni vajét, leviszi vagy fölviszi, a csoportvezető szétosztja, mindig annak ad újabb munkát, aki végzett. Ugyanez diktálás esetén. A kávéfőző, viráglocsoló slb. kapacitás azonban ugrásszerűen növekedne, ez biztos. Persze, ha valahol megpróbálnák, akárcsak kísérletként is létrehozni a gyáron, vállalaton belüli leíró-irodát. De ki az. aki ilyen bonyolult dolognak nekivág?... (m o.)

A megpatkolt tojás

gyón érdekes könyv. Bieber Károly írta a kovácsmüvé- szetröl. Szerettem volna megvenni magamnak a könyvet, de hiába jártam érte a boltokat. Mondták, ne is keressem, még a háború előtt jelent meg, még az öreg könyvek boltjában sincs belőle. Már pedig nekem kellett a könyv.

nincs olyan kény v a boltban, majd felkutatom azt, aki a könyvet írta, neki biztosan lesz. Végül a pesti telefonkönyvben találtam rá Bieber Károly nevére, meg a címére is. Gondoltam egy nagyot, felutaztam Pestre, meg sem álltam a lakásáig. Nem gondoltam én akkor sem arra, hogy kidob, sem arra. hogy magánál tart. Csak a könyvért mentem. Otthon volt éppen, betessékelt a házba, leültetett és végighallgatott. Mikor a mondókám végére értem, mondta komoly arccal, hogy nem könyvüzlet ő, nem is kölcsönkönyvtár, egy darabja van csak abból a könyvéből, azt meg nem adhatja oda, lássam be, nem is adhatja el, de ha annyira tudni akarom mindazt, ami abbay a könyvben van, eljárhatok hozzá, szívesen lát bármikor. Hát ezért nem jöttem én akkor a termelőszövetkezetbe, a mester nekem mindennél fontosabb volt. Néhány hónapig csak hetenként kétszer mentem el hozzá, de hatvanegy februárjától már alkalmazott. Akkor készítette éppen a monon gimnázium hatalmas faliképét, abba kellett besegítenem.. Tanulhattam látva, meg munka közben és a mester is mondott sok szép és okos dolgot. Akkor támadt az a titkos vágyam, hogy elmegyek tanulni az iparművészeti főiskolára. Persze, előbb a gimnázium kellett ahhoz. Jártam is három évet, de a harmadik végén magyarból < és matekból meghúztak, így kimaradtam. Bánom már nagyon. De akkor- ■ tájt szerelmes is voltam. , Az iidén folytatom a '■tanulást ‘ akárhogy is.

E

ltűnődik hosszan, a gondolatait szedte rendbe. Akkor határoztam el azt is, hogy megváltoztatom a nevemet. így lett belőlem Nagy Gyula. Nekem ez nagyon fontos. Lehet, hogy más mosolyog rajta. De az nem próbálta végig az én életem. Nem, nem haragszom én az apámra, bár azért egyszer szeretnék találkozni vele, megnézni magamnak, milyen ember is lehet az ilyen. Csak ennyit. Aztán újra nem ismernénk egymást. Eddig neki nem volt szüksége rám, most meg már nekem nincs. Asszonyom van, otthonom, ha még

az nem is végleges, meg egy kis műhelyem és sok vágyam, tervem. Ha ráér, térjen be hozzánk, megyek haza úgyis ebédelni, vár otthon az asz- szony.

Tolja maga mellett a biciklijét, közben beszélgetünk tovább.

a tavasszal egyszer találni kozom a szövetkezet

IRÁNY AZ AL-DUNA

ott |

Xönnyű a nőkön mosolyogni,

hogy nem elég konstruktívalt, í le a férfiakat soha nem ^ ’.vamja úgy az élet ezer apró | nyűge. S. olyan .magától ér-^ eíődő, hogy az asszonyok- i ink mindenre jüsson ide- <

. ük, energiájuk. §

— A megyei pártértekezlet határozatai milyen változást !> hoztak? ^

párttitkárával. Mondja, kovács kellene. Van egy ki» régi műhely, de épül már az új. Nem mondtam rá csak annyit, majd gondolkozom. Aztán meg az elnök, Dem* János hivat. Ha jövök hozzájuk, nem bánom meg. Szá- mítgattuk az asszonnyal • az ajánlatot. Fiatalok vagyunk, két bőrönddel kerültünk mi össze, számít minden forint. A gazdaság ajánlata: havi kétezerkilencszáz forint. Igaz, a munkám napi tíz óra. Hajnali ötkor kezdek s dolgozom harangszóig. Akkor megyek haza, egy óra az ebéd. Egytől négyig dolgozom délután. A többi idő az enyém. így jöttem én haza. Eddig nem bántam meg. A feleségem Ik- ladon dolgozik, a gyárban. Két műszakban. Ma éppen délutános. Biztosan, megterítette már az asztalt.

★

* z asztal terítve valóban Al a cseppnyi konyhában. Nézelődöm a lakásban. Hűtőszekrény, rádió, kovácsoltvas asztal, kovácsoltvas könyvespolcok, modem kagylószékek. Bieber Károly: Kovácsművészet című könyvében a dedikálás: Nagy Gyula munkatársamnak, baráti szeretettel. Mellette a modern magyar fémművészetről szóló kötet. És más művészeti könyvek.'

Csinos asszonya nem neheztel azért, mert elhül az ebéd. Titkolt büszkeséggel figyeli az urát, aki most a háziműhelybe kalauzol, amely kétszer akkora mint a szövetkezeté: Gyertyaiartók, lámpák, hamutálak. Aztán egy tojás, megpatkolva.

— Hat éve lehet, hogy olvastam az újságban az egri Szerencsi Kálmánról, aki megpatkolta a tojást. Mondom magamnak, ha ő meg tudta csinálni, megcsinálom én is. Akkor még nagyapámnál laktam, szidott is veszettül a nagyanyám, mert tizenkét tojást összetörtem, míg végül a tizenharmadik kísérlet sikerült. Nincs híja a tojásnak és rajta a patkó is. Csak évek múlva tudtam meg, hogy az egri kolléga egyszerűbben oldotta meg a dolgot. Előbb kifújta a tojást, aztán viaszt öntött bele, abba verte bele a szögeket. Az enyém meg tojás most is, ha X meg nem zápult azóta.

^ j megpatkolt tojás egy X Ah kicsit a jelképe is az % életének. Hogy ember lett be- 8 lóié, nem is akármilyen, a X nagyapa. Kollár Pál embersé- — ^ ge mellett elsősorban önmaga ^ erejének, szorgalmának köPrukner Pál.

,Október zászlói útján“

Szovjet gépkocsikaraván érkezik hazánkba

A hajú építésénél kitűnt kétszáz dolgozóval a fedélzetén a MAHART nemzetközi hajóállomásáról június 20-án elindult al-dunai útjára a SZOT új üdülőhajója, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére építettek az Óbudai Hajógyárban

(MTI Foto — Friedmann Endre felv.)

$ Július 2-án szovjet gépko- ^ csikaraván érkezik hazánkba. 8 A Komszomol kezdeménye- s zésére kibontakozott „Október | zászlói útján” akció részvevői ■ ^ a szocialista országokban tesz- jt nek körutazást. Vendégeink, § akik Magyarország előtt ^ Csehszlovákiával ismerked- 8 nek, Rajkánál „lépnek” ma- § gyár földre. Előbb Győr-Sop- ^ ron megye fiataljaival talál- § koznak, majd a főváros lesz a ^ túrájuk következő állomása. ^ Budapest ifjúságának képvi- selői az Osztyapenko-szobor- ^ női fogadják őket, délután pe- fcdig nagygyűlést rendeznek a S szovjet fiatalok küldötteinek § tiszteletére, akik magukkal § hozzák és átadják a KISZ- 8 nek a Komszomol zászlaját