Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-18 / 142. szám

10 füst »ItCYF.I K Kirim* 1967. JÜNItIS 18., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A kártérítésről A fegyelmi büntetésről Az elmaradt szabadságról Ha a dolgozót más vállalathoz rendelik ki, az ott okozott kárért ugyanúgy felel, mintha a kirendelőnél végzett munkája közben okozott volna kárt. L. Á. tápiószelei olvasónkat a vállalati igazgató más válla­lathoz kirendelte munkavég­zésre, és ott a dolgozó kárt okozott. A vállalatnál a teljes kár megtérítésére kötelezitek, ami több, mint az egész havi fizetése. Olvasónk kérdezi: köteles-e a teljes kárt megtérítenie? Ha a vállalat igazgatója más vállalathoz rendeli ki a dolgozót, munkaviszonya vál­tozatlanul fennáll az alkalma­zó vállalatnál, és ebből kifo­lyóan, ha a dolgozó a munka­körében eljárva kárt okoz, akkor őt a munkajogi szabá­lyok szerint lehet felelősségre vonni. Eszerint szándékos károkozás esetén a teljes ká­rért, gondatlan károkozás ese­tén a dolgozó a havi alapbéré­nek 15 százaléka erejéig felel. B. N.-né dunakeszi olva­sónknak is itt válaszolunk, aki bár gondatlanul okozott kárt, mégis havi átlagkerese­tének 50 százaléka erejéig kö­telezték a kár megfizetésére. A vállalati munkaügyi döntő- bizottság is helybenhagyta az igazgató határozatát, amit ol­vasónk sérelmez. Minthogy nem írta meg ol­vasónk, hogy milyen károko­zás miatt vonták felelősségre, azért csupán a jogszabályt ismertetjük, amely szerint a dolgozó akkor felel havi át­lagkeresetének 50 százaléka erejéig még a gondatlanságból okozott kárért is, ha a káro­kat megelőzően 30 napon be­lül már több ízben okozott kárt, illetőleg a foglalkozási szabályok megsértésével vagy pedig a műszaki átvételre vo­natkozó előírások súlyos meg­szegése következtében állott elő a kár. Amennyiben olva­sónk .úgy találja, hogy mél­tánytalanul szabták ki magas összegben a kártérítést, for­duljon a területi munkaügyi döntőbizottsághoz. Mikor mentesítheti az igazgató a fegyelmi bün­tetéssel sújtott dolgozót a hátrányos jogkövetkez­mények alól. L. A. budapesti olvasónk ír­ja, hogy fegyelmi büntetéssel alacsonyabb munkakörbe he­lyezték. Mivel úgy tudta, hogy ezzel a büntetéssel legfeljebb két évre lehet a dolgozót áthe­lyezni, ezért a két év letelte után a vállalat igazgatójához fordult kérelmével, de nem he­lyezték vissza korábbi munka­helyére. Olvasónk kérdezi: kö­teles-e a vállalat igazgatója két év után korábbi munkahe­lyére visszahelyezni, és ha Felvételre keresünk BUDAPESTI MUNKAHELYRE szerkezetlakatos és hegesztő szakmunkásokat. Szállást biztosítunk, valamint VIDÉKI MUNKÁRA röntgen­és magasnyomású hegesztőket, csőszerelőket, gép­es szerkezetlakatost, szegecselőket és festő szakmunkásokat. Jelentkezés: ORSZÁGOS ŐANYAGÉPGYARTÓ V. IV., Baross u. 91-95. igen, hova fordulhat jogorvos­lásért? A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint eltérően a korábbi rendelkezésektől, nem köteles a vállalat igazga­tója visszahelyezni a dolgozót eredeti munkakörébe. Ugyan­is nincs olyan rendelkezés, amely szerint egy, illetve két év után az alacsonyabb mun­kakörbe helyezés hatályát ve­szítené, de nincs is akadálya annaik, hogy akár egy éven belül is a dolgozót, ha arra munkájánál szorgalmánál fog­va érdemesnek mutatkozik, visszahelyezze. A keresetkorlátozás, amelyet fegyelmi bünte­tés helyett alkalmaznak, nincs időhöz, kötve. B. K. inárcsi olvasónk kér­dezi, hogy a keresetcsökken­tés miatt elszenvedett hátrá­nyok alól, mikor mentesülhet? írja, hogy egy évvel ezelőtt 100 forinttal csökkentették ha­vi keresetét, mivel több eset­ben igazolatlan mulasztása volt. A vállalatnak vele szem­ben alkalmazott hátrányos in­tézkedése nevelő hatással volt reá, azóta egyszer sem szegte meg a munkafegyelmet. A vál­lalat mégsem állította hely­re régi fizetését. Sérelmezi a vállalati magatartást, és kérde­zi, jogosult-e emiatt panasszal fordulni a munkaügyi döntőbi­zottsághoz. A jelenlegi hatályos Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint fegyelmi büntetés he­lyett, ha előzőleg a dolgozó írásbeli figyelmeztetésben ré­szesült, csökkenthető az alap­bére, és ennek időtartama nincs határidőhöz kötve. Ter­mészetes a vállalat minden időbeli korlátozás nélkül-, visz- száállithatja a korábbi alap­bérét, de erre nem köteles. Emiatt a munkaügyi döntő- bizottsághoz sem lehet for­dulni. Kiadható-e az elmaradt szabadság? N. Z. váci olvasónk írja, hogy hosszabb ideig betegállo­mányban volt, és előzőleg kül­földi kiküldetésben is volt. El­maradt szabadságát mai na­pig nem kapta meg, és kérését Június 23—25 Vác: Országos málnatermesztési tanácskozás Kiállítás és verseny Nagyszabású málnatermesz­tési tanácskozást, kiállítást és versenyt rendez a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisz­térium Kertészeti Osztálya á Pest megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályával, az Agrár- tudományi Egyesület, vala­mint a MÉK közös szervezé­sében június 23-án, 24-én és 25-én Vácott. A megnyitó nap­ján neves szakemberek tarta­nak előadást a bogyós gyü- mölcsűek termesztés technoló­giájáról, valamint a málnater­mesztés fejlesztési lehetősé­geiről. Délután kerül sor a kiállítás megnyitására, a ver­seny eredményeinek a kihir­detésére, a díjak és az okle­velek átadására. Június 24-én a bernecebaráti Hunyadi Ter­melőszövetkezet birtokára lá­togatnak a kiállítás részvevői, tapasztalatcserére. Június 25- én szakmai előadásokkal zárul a háromnapos esemény. Az országos tanácskozást a Ma­dách Imre Művelődési Ház­ban tartják, míg a kiállítást a Gépipari Technikum díszter­mében rendezik. Gyermekszandál a patakparton CIGÁNYBÁRÓ Százötvenedik alkalommal játszotta a Déryné Színház Strauss: Cigánybáró-iát ebben az évadiban. A jubileumi elő­adásra — a Danuvia kultúr­termében — minden jegy el­kelt, csakúgy, mint az első, a novemberi bemutatóra, ame­lyet Neszmély községben tar­tottak. Kertész László rende­zésében, Bondy Endre új fel­dolgozásában a Cigánybáró­val emlékezetes sikert arattak a Déryné Színház művészei a közelmúltban Bécsben is. Szélmalom-söröző A kengyeli Dózsa Termelő- szövetkezet bagi majorjában levő népi műemléket — az 1800-as években épült szél­malmot — sörözőnek rendez­te be a helyi fogyasztási szö­vetkezet. A sörözőt stílusosan Szélmalom-csárdának keresz­telték. 1958. június 15-én este a Ko­márom megyei Szőny község lakóit megdöbbentő hír fog­lalkoztatta: a tizenegy éves Pintér Pali nyomtalanul el­tűnt szülei lakásáról. A szőke, beteges fiúcska ezen a nyáron végezte el az általános iskola negyedik osztályát, de beteg­sége miatt az év végi iskolai ünnepségen nem tudott részt venni. Megkérte édesanyját, menjen el a tanító nénihez és mentse ki távolmaradása mi­att. Az anya az esti órákban elment otthonról, s amikor 9 óra körül visszaérkezett, a la­kás ajtaját zárva találta. Palika eltűnt. A kisfiú másnap sem került elő. A kétségbeesett szülők bejelentést tettek a rendőrsé­gen, s később tízezer forint jutalmat tűztek ki annak, aki hírt ad a gyerekről. Mivel Palika másnap sem került elő, a megyei rendőri szervek haladéktalanul meg­kezdték a nyomozást,. Megál­lapították, hogy a kisfiú édes­apja előző napon a helyi fut­ballcsapattal vidékre utazott, 'feleségét és gyermekét a la­kásban hagyta. Palika június 15-én este 7 és 9 óra között a rádiót hallgatta: a Mexikó— Magyarország labdarúgó-mér­kőzést közvetítették. Az anya — gyereke kérésére — fél 9- kor távozott el a lakásból és 9 óra körül már haza is érke­zett. A nyomozóknak több ta­nú kihallgatása után sikerült olyan valakit felkutatni, aki eltűnése előtt Palikát utoljára látta: a 8 éves Pulad Annát, Pintér Pali játszótársát. A kislány elmondta, hogy este 8 és 9 óra között találkozott Palikával, aki ek­kor a közelben lakó 27 éves Pente Bélával beszélgetett. A nyomozók egyelőre tanúként hallgatták ki Pentét, aki a kö­vetkező vallomást tette. — Palikát születése óta is­merem, hiszen közel lakunk egymáshoz. Munkába menet mindennap Palikáék előtt jár­tam el. A gyereket érdekelte a fényképezés, s mivel én gyakran fotóztam, gyakran segített nekem a fil­mek előhívásánál. Pente elhallgatta, hogy ak­kor este találkozott Pintér Pa­likával. Azt állította: délelőtt templomban volt, utána pedig ÍM A£££5ifi BU/\/l/GY£K a közeli Mocsa községbe ke­rékpározott. Vallomása szerint Palikát ekkor — délelőtt 12 és háromnegyed 1 között — lát­ta utoljára, amikor Pintérék haza előtt járt, s a kisfiú is­mét filmek előhívásáról kér­dezgette. Tanúvallomását a szokásos záradékkal fejezte be: „Egyebet előadni nem tüdők és nem is kívánok.” A nyomozás adatai szerint a kisfiú nem hagyta el Szőny területét. A nyomozók és a község lakói átkutatták a község határát, a legelőt, a patakmedert és a környező területet, s kutatás közben, június 21-én — tehát hat nappal Palika eltűnése után — egy falubeli férfi a patakparton piros színű gyer­mekszandált talált. Június 22-én délután Pin­térék szomszédai és ismerősei elhatározták: megvizsgálják a legelői kutakat. Palika szülei és még néhányan a csordakút- hoz mentek, s csáklyákksl felkavarták a kút vizét. A csáklyával kihúztak egy drótokkal összeerősített kocsi­kereket, majd a kerék küllőin fennakadva kiemelték a víz­ből Pintér Palikát... A gyerek holttestét az igaz­ságügyi orvosszakértők fel­boncolták. A tarkótájék bal­oldalán horpadásos csonttörés­sel járó sérülést fedeztek fel. Az orvosszakértők a sérülés természetéből arra következ­tettek, hogy az ütésnek hasz­nált eszköz kalapács, vagy balta lehetett. Sérüléseket fe­deztek fel a gyermek nyakán is, melynek egy része vé­kony élű, vágóeszköztől szár­mazott. Ezek a vágások azon­ban nem okoztak jelentékeny sérülést. A boncolást végző orvosszakértők arra a megál­lapításra jutottak, hogy a gye­rek homoszexuális szadista áldozata lett. Pente Béla, akit néhány nappal előbb tanúként hall­gattak ki, június 22-én, a holt­ei­ippa ídőr­test megtalálása napján el tűnt a községből. Két nap később jelentkezett a rendő; ségen L. János, szőnyi lakos, bemutatta azt a levelet, lyet Pente Béla a Zala megyei Bagola községből írt. — Azért jöttem el Szőnyről — írta Pente —, mert érzem, a rendőrség engem gyanúsít Palika halálával kapcsolat­ban ... Pente Bélát még aznap éjjel letartóztatták, és nem sokkal később beismerte a borzasztó bűncselekményt is. A bíróság Pentét halálra ítélte, s Pente az utolsó percekben — néhány órával kivégzése előtt — megtört és töredelmes, őszinte vallomást tett. El­mondta, hogy 1957 őszén meg­ismerkedett Varga Miklós győri lakossal, s nem sokkal később beteges kapcsolat ala­kult ki közöttük. Mindössze öt­hat esetben találkoztak Komá­romban, Almásfüzitőn és Szőny községben. Pente 1958 áprilisában elmondta Vargá­nak, hogy Szőnyben van egy kisfiú ismerőse... Varga azt válaszolta: „szereti a gyermekeket...” A végzetes napon, június 15-én Varga Győrből Szőnybe utazott, ahol az állomáson már várta Pente Béla. Az ál­lomásról együtt mentek a mó- csai rétre, itt Pente magára hagyta Vargát, s azt ígérte: „hozza a gyermeket”. Az el­vetemült gonosztevő egyedül találta Palikát a lakásban, és azzal az ürüggyel, hogy elké­szültek az új felvételek, ma­gával csalta a rétre. A helyszí­nen mind a ketten megragad­ták, s amíg Pente a nyakát szorította, „hogy ne adjon hangot”, Varga az előrántott baltával leütötte ... Később a gyermekről levett ruhadarabo­kat Pente szétszórta, hogy ez­zel rablógyilkosság látszatát keltse. Kölcsönösen megfogad­ták egymásnak: hallgatni fog­nak, s ha el is fognák őket, egyikük sem árulja el társát. Pente kivégzése után a bün­tetőeljárás azonnal megindult. Varga Miklós ellen, aki a bi­zonyítékok súlya alatt beis­merte a bűncselekményt. Az Esztergom megyei Bíróság Varga Miklóst is halálra ítél­te: az ítéletet végrehajtották. B—B a vállalatnál elutasították. Pa- ^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSfSSSS/SSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//S/'SfSSSSSS/SSSSSSSr. naszával hozzánk fordult, és ^ kérdezi, kötelesek-e részére az ^ elmaradt szabadságot kiad- % ni? $ s Olvasónk kérésére közöl- & jük: | Ha a dolgozó részére a sza- % badsá^ külföldi kiküldetés, $ tanfolyamra, iskolára berende- $ lés, huzamosabb betegség, szü- ^ lési szabadság vagy tártaié-1 WÍVJEJLIES _ vagy kos katonai szolgálat miatt az | CSAK MÁR mennél el év végéig nem volt kiadha- | nyaralni!- _ kiáitanak fel a t0-..3?1 32 akadalyoztatas meg- * mamák mert a folyton izgő. szuntetol számított harminc | ó ’mindig tevékenykedő napon belül, időszaki szune-^ aki most többet tar_ etv- ? KVK a f- T Pedlg ^tózkodik otthon, még fárasz- legkozelebbi időszaki szünet tartama alatt kell kiadni jobbnak tumk, mint amikor tartama alatt kell kiadni. | iskolába járt. Azután eljön a A szülő felelőssége a ^ nyaralás napja. Rokonokhoz, kerékpározó gyermeke ^ úttörőtáborba, vagy SZOT által okozott kárért. § üdülőbe mennek és 2—3 hétre Z. I. maglódi olvasónk gyér- ^ távol lesznek a családtól. A meke elgázolt egy idős ém- $ mama azonban nem érez meg- bert, aki emiatt hosszabb ideig s könnyebülést, túl nagy a csend beteg volt. Olvasónk kérdezi,^®8 különösen ahol^ először tartozik-e kártérítést fizetni, | ment egyedül szülők nélkül mivel ellene ilyen igénnyel | nyaralni a gyerek aggódni lépett fel a sérült. $ kezd a mama. „Biztos sírni fog, A szülő fokozottan köteles $ hogy nem vaffyofc ott• Kif°9Ía a termek felüsveTetét ellá“ I é"eí betakarni? Vigyaznak-e ni^főlTaolvanesetben ami- eleget egyék? Nem^ kÍ 8KRE"zkeelSkÍSSÚ- 12 | Egymás után íépnek Ä IFf M ÄtSTSi;“*• “ *• ­az út eléggé lejtős, meredek, a ' és így ezen a területen foko- & SOKSZOR TAPASZTAL- zott gondosságra volt szükség. 5 TAM, hogy azok a gyerekek Az pedig, hogy ez a fokozot-S akik otthon nem akarnak el- tabb gondosság elvárható lett S mozdulni a mama mellől, a volna egy 8 éves gyermektől, ^ táborban kicserélődnek, önál- mérlegelés kérdése. A mi vé- $ lóbbak, edzettebbek lesznek. A leményünk az, hogy ilyen útra $ táborélet az első próbája, de nem lett volna szabad a gyér- $ ugyanakkor az első komolyabb meket ráengedni, ezért a szü- ^ iskolája is az önállóságnak, lók felelőssége megállapítható. |Igaz, hogy kiszakad a család- Dr, M. J. fcból, de itt is ismerősök veszik Nyaralás, távol a családtól körül. Iskolatársak, tanárok, ifjúsági vezetők, akik meg­könnyítik a beilleszkedést. Vi­dám és érdekes dolgokkal fog­lalkoznak egész nap, játsza­nak, fürdenek, kirándulnak. Az egész napi tevékenykedés­től megnő az étvágy, és az ott­hon válogatós kisgyereknek sem jut eszébe visszautasítani az ételt még akkor sem, ha a mama főztje jobb. NEM VITÁS, egyeseknek az első napok még megpróbálta­tást jelentenek. Otthon min­den az ő kívánsága szerint történt, most pedig alá kell vetni magát a közösség akara­tának. Meg kell szoknia, hogy mindenkinek egyformán vannak jogai és kötelességei. A nagyobb gyerek rendre utasí­tását nehezen akarják elfogad­ni. önállóan kell rendben tar­tani holmiját, amikor otthon a mama mindent elkészített helyette! Nagyon méltányta­lannak érzi a helyzetét. Ezek azonban csak pillanatokig tartó hangulatok, de előfordul, hogy ilyen hangulatban két­ségbeesett hangú levél érkezik a szülőkhöz: „Vigyetek haza, itt nagyon rossz” írja nagy verébfej betűkkel és a mama sírva olvassa, legszívesebben már is rohanna, közben a gye­rek már el is feledkezett az egészről, mert kibékült a ba­rátaival és megbízták őt is egy „fontos” feladat végrehaj­tásával. A mama viszont úgy érzi, hogy eddig óvott kis­gyermekét most csúfolják és nagy és kegyetlen gyerekeknek kiszolgáltatták. TERMÉSZETESEN A TÁ­BORBAN sincs biztosíték ar­ra, hogy a gyereket valami sé­relem ne érje, de szerencsére ott vannak a KISZ-vezetők, a nevelők, akik „megvédik” a kisebbeket, istápolják őket. Tartós kellemetlenség nem ér­heti egyiket sem. A kis össze­koccanások pedig csak növe­lik a gyerek teherbíróképessé­gét. Azonkívül a táborélet egy kicsit hasonlít a meséhez, ahol 3 nap egy esztendő. Néhány nap alatt letelik az újonc idő és a 7—8 évesek is „tapasz­talt” táborozok lesznek. ESTE AMIKOR már csend van, eszükbe jut a mama, ez néha a magány érzését is fel­kelti, de 2—3 nap múlva már nincs sírás még titokban se. Annál inkább várják viszont a híreket otthonról. Furcsa, de gyerek szempontjából teljesen érthető az, hogy míg ő alig ad magáról életjelt, elvárja, hogy a szülők gyakran írjanak. A kisgyereknek nehezére esik a levélírás, részben, mert az írás művelete is még komoly feladat számba megy, részben, mert nem tudja kifejezni ma­gát. Ha nincs semmi baj, nem érzi szükségét annak, hogy ír­jon. Az íráshoz legtöbbször akkor fordul, ha valami kí­vánsága van. Szűkszavúak ezek a levelek „Kedves szü­leim, jól vagyok, küldjétek sü­teményt”, a változatosságot csak a kérések különbözősége hozza. POSTAOSZTÁS mindennap van a táborban és a gyerek mindennap tanúja annak, hogy ki kap levelet, vagy cso­magot. Nagyon szomorú az, ha napok telnek el anélkül, hogy az ő nevét felolvasnák. Ügy érzi, hogy már el is felejtették otthon és megke­seríti ez táborozási időszakát. Nem kellemes az sem, ha a levél hazulról szemrehányást, intelmet tartalmaz: „Fogadj szót, egyél meg mindent, mos­sál fogat, olvass mindennap, stb. stb.”. A messzeség meg­szépíti az otthont, nem gon­dol a kellemetlenségekre, ösz- szeütközésekre, hanem csak arra, hogy milyen kedves és jó az anyukája, nálánál jobb anyuka nincs is. Ilyenkor táborozásnál a gyerekek kö­zös megbeszélésénél gyakran idéződik fel az otthon és ver­sengve hozzák a példákat, hogy kinek erősebbek, oko­sabbak, szebbek a szülei. AZUTÁN MEGJÖN a levél szemrehányással, hogy miért nem írt, utasítással, oktatás­sal. Felidézödik a mama tü­relmetlen hangja, a papa kor­holó megjegyzése, s a szépen felépített, ideális otthon újból eltűnik. — MIT ÍRJUNK? Ne szorít­kozzunk a figyelmeztetésekre. Számoljunk be a napi esemé­nyekről pár szóval. Ne gyö­törjük a gyereket azzal, hogy sokat írjon, küldjünk megcím­zett képeslapokat azzal, hogy hetenként kettőt küldjön leg­alább aláírásával és hogy jól van-e. A képeslapokat na­gyon kedvelik a kisiskolások, nekünk sem jelent sok időt a megírása, a gyerek is köny- nyebben olvassa el. Minél többször írjunk, ne szorítkoz­zunk csak a válaszadásra. A táborozás után megerő­södött, „felnőttesebb” gyer­mekünket látjuk viszont. Dr. H. A.

Next

/
Thumbnails
Contents