Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
10 füst »ItCYF.I K Kirim* 1967. JÜNItIS 18., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A kártérítésről A fegyelmi büntetésről Az elmaradt szabadságról Ha a dolgozót más vállalathoz rendelik ki, az ott okozott kárért ugyanúgy felel, mintha a kirendelőnél végzett munkája közben okozott volna kárt. L. Á. tápiószelei olvasónkat a vállalati igazgató más vállalathoz kirendelte munkavégzésre, és ott a dolgozó kárt okozott. A vállalatnál a teljes kár megtérítésére kötelezitek, ami több, mint az egész havi fizetése. Olvasónk kérdezi: köteles-e a teljes kárt megtérítenie? Ha a vállalat igazgatója más vállalathoz rendeli ki a dolgozót, munkaviszonya változatlanul fennáll az alkalmazó vállalatnál, és ebből kifolyóan, ha a dolgozó a munkakörében eljárva kárt okoz, akkor őt a munkajogi szabályok szerint lehet felelősségre vonni. Eszerint szándékos károkozás esetén a teljes kárért, gondatlan károkozás esetén a dolgozó a havi alapbérének 15 százaléka erejéig felel. B. N.-né dunakeszi olvasónknak is itt válaszolunk, aki bár gondatlanul okozott kárt, mégis havi átlagkeresetének 50 százaléka erejéig kötelezték a kár megfizetésére. A vállalati munkaügyi döntő- bizottság is helybenhagyta az igazgató határozatát, amit olvasónk sérelmez. Minthogy nem írta meg olvasónk, hogy milyen károkozás miatt vonták felelősségre, azért csupán a jogszabályt ismertetjük, amely szerint a dolgozó akkor felel havi átlagkeresetének 50 százaléka erejéig még a gondatlanságból okozott kárért is, ha a károkat megelőzően 30 napon belül már több ízben okozott kárt, illetőleg a foglalkozási szabályok megsértésével vagy pedig a műszaki átvételre vonatkozó előírások súlyos megszegése következtében állott elő a kár. Amennyiben olvasónk .úgy találja, hogy méltánytalanul szabták ki magas összegben a kártérítést, forduljon a területi munkaügyi döntőbizottsághoz. Mikor mentesítheti az igazgató a fegyelmi büntetéssel sújtott dolgozót a hátrányos jogkövetkezmények alól. L. A. budapesti olvasónk írja, hogy fegyelmi büntetéssel alacsonyabb munkakörbe helyezték. Mivel úgy tudta, hogy ezzel a büntetéssel legfeljebb két évre lehet a dolgozót áthelyezni, ezért a két év letelte után a vállalat igazgatójához fordult kérelmével, de nem helyezték vissza korábbi munkahelyére. Olvasónk kérdezi: köteles-e a vállalat igazgatója két év után korábbi munkahelyére visszahelyezni, és ha Felvételre keresünk BUDAPESTI MUNKAHELYRE szerkezetlakatos és hegesztő szakmunkásokat. Szállást biztosítunk, valamint VIDÉKI MUNKÁRA röntgenés magasnyomású hegesztőket, csőszerelőket, gépes szerkezetlakatost, szegecselőket és festő szakmunkásokat. Jelentkezés: ORSZÁGOS ŐANYAGÉPGYARTÓ V. IV., Baross u. 91-95. igen, hova fordulhat jogorvoslásért? A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint eltérően a korábbi rendelkezésektől, nem köteles a vállalat igazgatója visszahelyezni a dolgozót eredeti munkakörébe. Ugyanis nincs olyan rendelkezés, amely szerint egy, illetve két év után az alacsonyabb munkakörbe helyezés hatályát veszítené, de nincs is akadálya annaik, hogy akár egy éven belül is a dolgozót, ha arra munkájánál szorgalmánál fogva érdemesnek mutatkozik, visszahelyezze. A keresetkorlátozás, amelyet fegyelmi büntetés helyett alkalmaznak, nincs időhöz, kötve. B. K. inárcsi olvasónk kérdezi, hogy a keresetcsökkentés miatt elszenvedett hátrányok alól, mikor mentesülhet? írja, hogy egy évvel ezelőtt 100 forinttal csökkentették havi keresetét, mivel több esetben igazolatlan mulasztása volt. A vállalatnak vele szemben alkalmazott hátrányos intézkedése nevelő hatással volt reá, azóta egyszer sem szegte meg a munkafegyelmet. A vállalat mégsem állította helyre régi fizetését. Sérelmezi a vállalati magatartást, és kérdezi, jogosult-e emiatt panasszal fordulni a munkaügyi döntőbizottsághoz. A jelenlegi hatályos Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint fegyelmi büntetés helyett, ha előzőleg a dolgozó írásbeli figyelmeztetésben részesült, csökkenthető az alapbére, és ennek időtartama nincs határidőhöz kötve. Természetes a vállalat minden időbeli korlátozás nélkül-, visz- száállithatja a korábbi alapbérét, de erre nem köteles. Emiatt a munkaügyi döntő- bizottsághoz sem lehet fordulni. Kiadható-e az elmaradt szabadság? N. Z. váci olvasónk írja, hogy hosszabb ideig betegállományban volt, és előzőleg külföldi kiküldetésben is volt. Elmaradt szabadságát mai napig nem kapta meg, és kérését Június 23—25 Vác: Országos málnatermesztési tanácskozás Kiállítás és verseny Nagyszabású málnatermesztési tanácskozást, kiállítást és versenyt rendez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Kertészeti Osztálya á Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályával, az Agrár- tudományi Egyesület, valamint a MÉK közös szervezésében június 23-án, 24-én és 25-én Vácott. A megnyitó napján neves szakemberek tartanak előadást a bogyós gyü- mölcsűek termesztés technológiájáról, valamint a málnatermesztés fejlesztési lehetőségeiről. Délután kerül sor a kiállítás megnyitására, a verseny eredményeinek a kihirdetésére, a díjak és az oklevelek átadására. Június 24-én a bernecebaráti Hunyadi Termelőszövetkezet birtokára látogatnak a kiállítás részvevői, tapasztalatcserére. Június 25- én szakmai előadásokkal zárul a háromnapos esemény. Az országos tanácskozást a Madách Imre Művelődési Házban tartják, míg a kiállítást a Gépipari Technikum dísztermében rendezik. Gyermekszandál a patakparton CIGÁNYBÁRÓ Százötvenedik alkalommal játszotta a Déryné Színház Strauss: Cigánybáró-iát ebben az évadiban. A jubileumi előadásra — a Danuvia kultúrtermében — minden jegy elkelt, csakúgy, mint az első, a novemberi bemutatóra, amelyet Neszmély községben tartottak. Kertész László rendezésében, Bondy Endre új feldolgozásában a Cigánybáróval emlékezetes sikert arattak a Déryné Színház művészei a közelmúltban Bécsben is. Szélmalom-söröző A kengyeli Dózsa Termelő- szövetkezet bagi majorjában levő népi műemléket — az 1800-as években épült szélmalmot — sörözőnek rendezte be a helyi fogyasztási szövetkezet. A sörözőt stílusosan Szélmalom-csárdának keresztelték. 1958. június 15-én este a Komárom megyei Szőny község lakóit megdöbbentő hír foglalkoztatta: a tizenegy éves Pintér Pali nyomtalanul eltűnt szülei lakásáról. A szőke, beteges fiúcska ezen a nyáron végezte el az általános iskola negyedik osztályát, de betegsége miatt az év végi iskolai ünnepségen nem tudott részt venni. Megkérte édesanyját, menjen el a tanító nénihez és mentse ki távolmaradása miatt. Az anya az esti órákban elment otthonról, s amikor 9 óra körül visszaérkezett, a lakás ajtaját zárva találta. Palika eltűnt. A kisfiú másnap sem került elő. A kétségbeesett szülők bejelentést tettek a rendőrségen, s később tízezer forint jutalmat tűztek ki annak, aki hírt ad a gyerekről. Mivel Palika másnap sem került elő, a megyei rendőri szervek haladéktalanul megkezdték a nyomozást,. Megállapították, hogy a kisfiú édesapja előző napon a helyi futballcsapattal vidékre utazott, 'feleségét és gyermekét a lakásban hagyta. Palika június 15-én este 7 és 9 óra között a rádiót hallgatta: a Mexikó— Magyarország labdarúgó-mérkőzést közvetítették. Az anya — gyereke kérésére — fél 9- kor távozott el a lakásból és 9 óra körül már haza is érkezett. A nyomozóknak több tanú kihallgatása után sikerült olyan valakit felkutatni, aki eltűnése előtt Palikát utoljára látta: a 8 éves Pulad Annát, Pintér Pali játszótársát. A kislány elmondta, hogy este 8 és 9 óra között találkozott Palikával, aki ekkor a közelben lakó 27 éves Pente Bélával beszélgetett. A nyomozók egyelőre tanúként hallgatták ki Pentét, aki a következő vallomást tette. — Palikát születése óta ismerem, hiszen közel lakunk egymáshoz. Munkába menet mindennap Palikáék előtt jártam el. A gyereket érdekelte a fényképezés, s mivel én gyakran fotóztam, gyakran segített nekem a filmek előhívásánál. Pente elhallgatta, hogy akkor este találkozott Pintér Palikával. Azt állította: délelőtt templomban volt, utána pedig ÍM A£££5ifi BU/\/l/GY£K a közeli Mocsa községbe kerékpározott. Vallomása szerint Palikát ekkor — délelőtt 12 és háromnegyed 1 között — látta utoljára, amikor Pintérék haza előtt járt, s a kisfiú ismét filmek előhívásáról kérdezgette. Tanúvallomását a szokásos záradékkal fejezte be: „Egyebet előadni nem tüdők és nem is kívánok.” A nyomozás adatai szerint a kisfiú nem hagyta el Szőny területét. A nyomozók és a község lakói átkutatták a község határát, a legelőt, a patakmedert és a környező területet, s kutatás közben, június 21-én — tehát hat nappal Palika eltűnése után — egy falubeli férfi a patakparton piros színű gyermekszandált talált. Június 22-én délután Pintérék szomszédai és ismerősei elhatározták: megvizsgálják a legelői kutakat. Palika szülei és még néhányan a csordakút- hoz mentek, s csáklyákksl felkavarták a kút vizét. A csáklyával kihúztak egy drótokkal összeerősített kocsikereket, majd a kerék küllőin fennakadva kiemelték a vízből Pintér Palikát... A gyerek holttestét az igazságügyi orvosszakértők felboncolták. A tarkótájék baloldalán horpadásos csonttöréssel járó sérülést fedeztek fel. Az orvosszakértők a sérülés természetéből arra következtettek, hogy az ütésnek használt eszköz kalapács, vagy balta lehetett. Sérüléseket fedeztek fel a gyermek nyakán is, melynek egy része vékony élű, vágóeszköztől származott. Ezek a vágások azonban nem okoztak jelentékeny sérülést. A boncolást végző orvosszakértők arra a megállapításra jutottak, hogy a gyerek homoszexuális szadista áldozata lett. Pente Béla, akit néhány nappal előbb tanúként hallgattak ki, június 22-én, a holteiippa ídőrtest megtalálása napján el tűnt a községből. Két nap később jelentkezett a rendő; ségen L. János, szőnyi lakos, bemutatta azt a levelet, lyet Pente Béla a Zala megyei Bagola községből írt. — Azért jöttem el Szőnyről — írta Pente —, mert érzem, a rendőrség engem gyanúsít Palika halálával kapcsolatban ... Pente Bélát még aznap éjjel letartóztatták, és nem sokkal később beismerte a borzasztó bűncselekményt is. A bíróság Pentét halálra ítélte, s Pente az utolsó percekben — néhány órával kivégzése előtt — megtört és töredelmes, őszinte vallomást tett. Elmondta, hogy 1957 őszén megismerkedett Varga Miklós győri lakossal, s nem sokkal később beteges kapcsolat alakult ki közöttük. Mindössze öthat esetben találkoztak Komáromban, Almásfüzitőn és Szőny községben. Pente 1958 áprilisában elmondta Vargának, hogy Szőnyben van egy kisfiú ismerőse... Varga azt válaszolta: „szereti a gyermekeket...” A végzetes napon, június 15-én Varga Győrből Szőnybe utazott, ahol az állomáson már várta Pente Béla. Az állomásról együtt mentek a mó- csai rétre, itt Pente magára hagyta Vargát, s azt ígérte: „hozza a gyermeket”. Az elvetemült gonosztevő egyedül találta Palikát a lakásban, és azzal az ürüggyel, hogy elkészültek az új felvételek, magával csalta a rétre. A helyszínen mind a ketten megragadták, s amíg Pente a nyakát szorította, „hogy ne adjon hangot”, Varga az előrántott baltával leütötte ... Később a gyermekről levett ruhadarabokat Pente szétszórta, hogy ezzel rablógyilkosság látszatát keltse. Kölcsönösen megfogadták egymásnak: hallgatni fognak, s ha el is fognák őket, egyikük sem árulja el társát. Pente kivégzése után a büntetőeljárás azonnal megindult. Varga Miklós ellen, aki a bizonyítékok súlya alatt beismerte a bűncselekményt. Az Esztergom megyei Bíróság Varga Miklóst is halálra ítélte: az ítéletet végrehajtották. B—B a vállalatnál elutasították. Pa- ^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSfSSSS/SSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//S/'SfSSSSSS/SSSSSSSr. naszával hozzánk fordult, és ^ kérdezi, kötelesek-e részére az ^ elmaradt szabadságot kiad- % ni? $ s Olvasónk kérésére közöl- & jük: | Ha a dolgozó részére a sza- % badsá^ külföldi kiküldetés, $ tanfolyamra, iskolára berende- $ lés, huzamosabb betegség, szü- ^ lési szabadság vagy tártaié-1 WÍVJEJLIES _ vagy kos katonai szolgálat miatt az | CSAK MÁR mennél el év végéig nem volt kiadha- | nyaralni!- _ kiáitanak fel a t0-..3?1 32 akadalyoztatas meg- * mamák mert a folyton izgő. szuntetol számított harminc | ó ’mindig tevékenykedő napon belül, időszaki szune-^ aki most többet tar_ etv- ? KVK a f- T Pedlg ^tózkodik otthon, még fárasz- legkozelebbi időszaki szünet tartama alatt kell kiadni jobbnak tumk, mint amikor tartama alatt kell kiadni. | iskolába járt. Azután eljön a A szülő felelőssége a ^ nyaralás napja. Rokonokhoz, kerékpározó gyermeke ^ úttörőtáborba, vagy SZOT által okozott kárért. § üdülőbe mennek és 2—3 hétre Z. I. maglódi olvasónk gyér- ^ távol lesznek a családtól. A meke elgázolt egy idős ém- $ mama azonban nem érez meg- bert, aki emiatt hosszabb ideig s könnyebülést, túl nagy a csend beteg volt. Olvasónk kérdezi,^®8 különösen ahol^ először tartozik-e kártérítést fizetni, | ment egyedül szülők nélkül mivel ellene ilyen igénnyel | nyaralni a gyerek aggódni lépett fel a sérült. $ kezd a mama. „Biztos sírni fog, A szülő fokozottan köteles $ hogy nem vaffyofc ott• Kif°9Ía a termek felüsveTetét ellá“ I é"eí betakarni? Vigyaznak-e ni^főlTaolvanesetben ami- eleget egyék? Nem^ kÍ 8KRE"zkeelSkÍSSÚ- 12 | Egymás után íépnek Ä IFf M ÄtSTSi;“*• “ *• az út eléggé lejtős, meredek, a ' és így ezen a területen foko- & SOKSZOR TAPASZTAL- zott gondosságra volt szükség. 5 TAM, hogy azok a gyerekek Az pedig, hogy ez a fokozot-S akik otthon nem akarnak el- tabb gondosság elvárható lett S mozdulni a mama mellől, a volna egy 8 éves gyermektől, ^ táborban kicserélődnek, önál- mérlegelés kérdése. A mi vé- $ lóbbak, edzettebbek lesznek. A leményünk az, hogy ilyen útra $ táborélet az első próbája, de nem lett volna szabad a gyér- $ ugyanakkor az első komolyabb meket ráengedni, ezért a szü- ^ iskolája is az önállóságnak, lók felelőssége megállapítható. |Igaz, hogy kiszakad a család- Dr, M. J. fcból, de itt is ismerősök veszik Nyaralás, távol a családtól körül. Iskolatársak, tanárok, ifjúsági vezetők, akik megkönnyítik a beilleszkedést. Vidám és érdekes dolgokkal foglalkoznak egész nap, játszanak, fürdenek, kirándulnak. Az egész napi tevékenykedéstől megnő az étvágy, és az otthon válogatós kisgyereknek sem jut eszébe visszautasítani az ételt még akkor sem, ha a mama főztje jobb. NEM VITÁS, egyeseknek az első napok még megpróbáltatást jelentenek. Otthon minden az ő kívánsága szerint történt, most pedig alá kell vetni magát a közösség akaratának. Meg kell szoknia, hogy mindenkinek egyformán vannak jogai és kötelességei. A nagyobb gyerek rendre utasítását nehezen akarják elfogadni. önállóan kell rendben tartani holmiját, amikor otthon a mama mindent elkészített helyette! Nagyon méltánytalannak érzi a helyzetét. Ezek azonban csak pillanatokig tartó hangulatok, de előfordul, hogy ilyen hangulatban kétségbeesett hangú levél érkezik a szülőkhöz: „Vigyetek haza, itt nagyon rossz” írja nagy verébfej betűkkel és a mama sírva olvassa, legszívesebben már is rohanna, közben a gyerek már el is feledkezett az egészről, mert kibékült a barátaival és megbízták őt is egy „fontos” feladat végrehajtásával. A mama viszont úgy érzi, hogy eddig óvott kisgyermekét most csúfolják és nagy és kegyetlen gyerekeknek kiszolgáltatták. TERMÉSZETESEN A TÁBORBAN sincs biztosíték arra, hogy a gyereket valami sérelem ne érje, de szerencsére ott vannak a KISZ-vezetők, a nevelők, akik „megvédik” a kisebbeket, istápolják őket. Tartós kellemetlenség nem érheti egyiket sem. A kis összekoccanások pedig csak növelik a gyerek teherbíróképességét. Azonkívül a táborélet egy kicsit hasonlít a meséhez, ahol 3 nap egy esztendő. Néhány nap alatt letelik az újonc idő és a 7—8 évesek is „tapasztalt” táborozok lesznek. ESTE AMIKOR már csend van, eszükbe jut a mama, ez néha a magány érzését is felkelti, de 2—3 nap múlva már nincs sírás még titokban se. Annál inkább várják viszont a híreket otthonról. Furcsa, de gyerek szempontjából teljesen érthető az, hogy míg ő alig ad magáról életjelt, elvárja, hogy a szülők gyakran írjanak. A kisgyereknek nehezére esik a levélírás, részben, mert az írás művelete is még komoly feladat számba megy, részben, mert nem tudja kifejezni magát. Ha nincs semmi baj, nem érzi szükségét annak, hogy írjon. Az íráshoz legtöbbször akkor fordul, ha valami kívánsága van. Szűkszavúak ezek a levelek „Kedves szüleim, jól vagyok, küldjétek süteményt”, a változatosságot csak a kérések különbözősége hozza. POSTAOSZTÁS mindennap van a táborban és a gyerek mindennap tanúja annak, hogy ki kap levelet, vagy csomagot. Nagyon szomorú az, ha napok telnek el anélkül, hogy az ő nevét felolvasnák. Ügy érzi, hogy már el is felejtették otthon és megkeseríti ez táborozási időszakát. Nem kellemes az sem, ha a levél hazulról szemrehányást, intelmet tartalmaz: „Fogadj szót, egyél meg mindent, mossál fogat, olvass mindennap, stb. stb.”. A messzeség megszépíti az otthont, nem gondol a kellemetlenségekre, ösz- szeütközésekre, hanem csak arra, hogy milyen kedves és jó az anyukája, nálánál jobb anyuka nincs is. Ilyenkor táborozásnál a gyerekek közös megbeszélésénél gyakran idéződik fel az otthon és versengve hozzák a példákat, hogy kinek erősebbek, okosabbak, szebbek a szülei. AZUTÁN MEGJÖN a levél szemrehányással, hogy miért nem írt, utasítással, oktatással. Felidézödik a mama türelmetlen hangja, a papa korholó megjegyzése, s a szépen felépített, ideális otthon újból eltűnik. — MIT ÍRJUNK? Ne szorítkozzunk a figyelmeztetésekre. Számoljunk be a napi eseményekről pár szóval. Ne gyötörjük a gyereket azzal, hogy sokat írjon, küldjünk megcímzett képeslapokat azzal, hogy hetenként kettőt küldjön legalább aláírásával és hogy jól van-e. A képeslapokat nagyon kedvelik a kisiskolások, nekünk sem jelent sok időt a megírása, a gyerek is köny- nyebben olvassa el. Minél többször írjunk, ne szorítkozzunk csak a válaszadásra. A táborozás után megerősödött, „felnőttesebb” gyermekünket látjuk viszont. Dr. H. A.
