Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-15 / 139. szám

1967. JÜNIUS 15. CSÜTÖRTÖK 3 Hogyan készül az ár? Tükröaw a tényleges költségeket — Igaaodjon « viUkgpiachoa — Évtiaetíes munka kezdete AZ ÜJ GAZDASÁGI me­chanizmusban — mivel a ter­melés és az értékesítés folya­matát többé nem tervutasítá­sok szabályozzák — megvál- tozík az árak szerepe is. Olyan árrendszert kell megteremte­ni, amely képes lesz híven tükrözni a termelés költségeit is, de a vevők értékítéletét is az egyes termékekről. Tehát az új termelői árrendszer megszerkesztése közben az Ár­hivatal szakembereinek szám­talan körülményre kell ügyel­niük. Nézzünk néhány példát: Elsősorban mielőtt a termelői árrendszer „elkészítéséhez” hozzáfoghattak az új ipari nyersanyagárakat kellett ki­dolgozniuk. Itt az importbe­szerzés arányainak helyes meghatározása volt a legfon­tosabb kérdés. A felhasználók a jövőben a behozott nyers­anyagokért a devizaszorzókkal átszámított forint árat fizetik. Az új nyersanyagárak általá­ban fedezik majd a népgazda­ság tényleges kiadásait, s ugyanakkor jól tájékoztatják majd a termelőket az anyagok valódi költségeiről. EZ LÉNYEGES szempont, hiszen az ipari nyers- és mű­gumi szükséglet 100 százalé­kát, a textil, bőr, és faanya­gok 50 százalékát, a vegyiipa­ri anyagok 40 százalékát, a színesfémek 50—60 százalékát importból fedezi a népgazda­ság Például a réz áránál is arra kell törekedni, hogy ab­ban kifejezésre jusson a vi­lágpiaci árhelyzet. így a világ­piaci magas rézárak vagy arra ösztönzik majd a vállalatokat, hogy helyettesítő anyagok után nézzenek, vagy arra, hogy olyan technológiát dol­gozzanak ki, amellyel takaré­koskodhatnak a rézzel. Továb­bá: a vas és nehézfémkohá­szati termékek és az. alumi­nium termékek közötti helyes árarányokkal elérhető az, hogy a hazai nyersanyagból készült alumínium felhaszná­lása — a műszakilag lehetsé­ges esetekben — kedvezőbb legyen a gyárak számára, mint o zömében importból szárma­zó acélféleségeké. Ugyanígy a műanyagok árát pl. nem lehe­tett a jelenlegi magas;, hazai előállítási költségek alapján meghatározni, hiszen köztu­dott, hogy a hazai műanyag- gyártás gyors ütemben fejlő­dik, a ráfordítási költségek te­hát minden bizonnyal csök­kennek majd — s egy mai termelési költségeket tükröző műanyagár a műanyagok rendkívül kívánatos terjedését gátolná. HOGY MENNYIRE érzé­keny a gazdasági élet az árak­ra, s hogy az Árhivatal mun­katársainak ezt az érzékenysé­get mennyire figyelembe kel­lett venni, amikor az árképzés alapelveit dolgozták ki, arra nézzünk még egy példát: a gyapjú felvásárlási ára a vi­lágpiaci árnál jóval magasabb. Ebből az következik, hogyha a belföldi gyapjú átvételi árát a világpiaci árhoz akarnánk igazítani, le kelletne szállítani a gyapjú felvásárlási árát. Ha viszont az árat csökkentenénk, bizonyos, hogy az utóbbi évek­ben nekilendült magyar juh­tenyésztés fejlődése megtor­panna, mert pusztán csak a juhtej értékesítése önmagában nem lenne jövedelmező. Nem nehéz elképzelni, hogy ilyen fejlemény milyen nehéz gon­dokat támasztana éppen a mostoha viszonyok között gaz­dálkodó mezőgazdasági üze­meknek. AZ ÄRSZÄM1TÄSOK tehát a nyers- és alapanyagok új árainak „elkészítésével” kez­dődtek meg. Csakhogy problé­ma itt is akadt, éspedig az, hogy a nyersanyagok kiterme­lésénél szükség van olyan anyagokra, termékekre is (pl. a szénbányászatban bányafá­ra), amelyeknek árát egy ké­sőbbi fázisban lehet csak meg­határozni — a termelői ár­rendszer kidolgozásakor. A szén új árához, azonban kel­lett a bányafa költsége is, hi­szen ez a költségtényező is szerepel a szén költségében. Nos, az ilyen termékek árait előre él kellett készíteni — ez matematikai módszerek, elekt­ronikus gépeken végzett szá­mítások segítségével meg tó történt. 1966 ŐSZÉRE elkészültek az ipari nyers- és alapanyagok, segédanyagok, energiahordozók j új árai és az új közlekedési ■ tarifa kalkulációja. Elkészül­tek azóta már a feldolgozó : ipar alsó vertikumaiban elő­állított termékek árai is.: pl. a j vas és színesfémkohászati ter- J mékek, az alumínium és mű- í anyagfélgyártmányok, fűrész- lemezipari áruk, textilfonalak, készbőrök árai. Elkészültek a könnyűipari árszárrútások alapelvei az un. kalkulációs sémák, a textilméteráru ipa­rokban, a konfekció- és cipő­iparban, a papír-nyomda- és bútoriparban. Elkészültek a gépipari, szilikátipari, élelmi- szeripari árképzési irányelvek is, sőt a feldolgozóipar egyes területein már be is fejező­dött az új termelői árak kiszá­mítása is. Voltaképp 1967 kö­zepéig — néhány hét múltán tehát — befejeződik a teljes feldolgozóipari új termelői ár­rendszer, s az új kereskedelmi árrések kidolgozása is. AZ UJ TERMELŐI árrend­szer és az egész új ármecha­nizmus (az új gazdasági irá­nyítási rendszer lényeges al­kotó része) valójában évtize­des munka eredménye lesz. Tárgyalások, hazai és külföldi viták, elemzések, számítások serege előzte meg az alapel­vek kidolgozását, amelyek alapján a minisztériumok, vállalatok hozzáfoghattak az új árak kiszámításához, a részletes kalkulációk, árveté­sek elkészítéséhez. A kimun­kált, részletes árakat a meg­szervezett szakmai, árreform bizottságokban valamennyi érdekelt fél még egyszer ala­posan megvitatja, elemzi, hi­szen egyetlen rossz ár a káros következmények egész soroza­tát képes elindítani. MOST, A NAPOKBAN kell eldönteni azt is, hogy mely termékek árai lesznek majd szabadok, melyek rögzítettek, vagy maximáltak. (Az árak „szabadsága” azonban az új mechanizmusban sem lesz korlátlan. Különböző árkép­zési szabályok, adórendelke­zések és a vezetők magatartása megadják a vállalati hatás­körben változtatható árak mozgási lehetőségeit is.) Sok száz szakember — közgazdász és műszaki — több ezer ad­minisztratív dolgozó munkája érkezik most júniusban a be­fejezéshez — elkészül az új termelői árrendszer, s most már kezdődhet a vállalatok­nál a konkrét kalkuláció, a vállalatok pénzügyi és üzlet- politikájának kidolgozása. G. F. Vizsgáznak a kombájnok Wjwr>: ^ wpwiwww, VOW v W Ss&>$ witwm Az idei esős időjárás nagy erőpróba elé állítja a kombájnvezetőket. Sok a dőlt gabo­na, nehéz lesz a betakarítási munka. A gödöllői járás mezőgazdasági szakembereiből álló szemlebizottság 49 kombájnt vizsgált meg az Aszódi Gépjavító Állomáson. Az ész­lelt hibákat feljegyzéseikben megjelöltek, majd azok kijavítása után június 20-án a menetirány-terveknek megfelelően, kivonulnak a kombájnok a járás termelőszövetke­zeteibe. (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.) száll LONDONI INTERJÚ Három magyar perc a „lág-kétórában" Automata operatőr a világűrben Riportok a Föld 17 országából A központ: a Stúdió TC 1 A telex mellett: Aubrey Singer, az adás főszerkesztője Június 25-én, a vasárnap esti kétórás tv-világprogram minden bizonnyal a televízió- adások történetének egyik for­dulópontja lesz. a „Világ-két- óra” műsorában 32 ország te­levíziós állomásai sugároz­zák majd egyidejűleg azt a programot, amelyet 17 ország tévései készítenek. Az egész világnak szóló adást a Föld körül keringő szovjet és ame­rikai mesterséges holdak te­szik lehetővé és a BBC londo­ni központjából irányítják majd a kizárólag egyenes közvetítésben készülő műsoro­kat. A tv-világprogram „A mi világunk” címen kerül köz­vetítésre, s főszerkesztője Aubrey Singer, a BBC mun­katársa. A Központi Sajtó- szolgálat telexen kért tőle tájékoztatást: — Mikor kezdték meg az előkészületeket? — 196i novembere óta a szovjet társszerkesztő, Jurij Fokin közreműködésével tíz ember vett és vesz részt az adás megszervezésében. Az összes költségek meghaladják a 7 millió dollárt. — Amint arról hírt kaptunk, a műsor első részében bemu­tatják a világ öt legfiatalabb állampolgárát. Lengyelország, Szovjetunió, Kanada, Japán és Mexikó legifjabb polgárainált születését várják majd a ka­merák. Hogyan szervezték meg a legfiatalabb újszülöttek bemutatását? — Az említett öt ország öt vá­rosának egy-egy szülőotthoná­ban helyezkednek el a felvé­telt készítő stábok, így a sze­rencsétől is függ majd, hogy hol sikerül „elkapni” elvan újszülöttet, aki éppen az adás időpontjában látja meg a vi­lágot. — A londoni központon kí­vül hány alközpont működik? — A BBC stúdiójából, Lon­donból, sugározzák majd a programot a mesterséges hol­dak felé, melyek „elosztják”, továbbítják a képeket, a vé­telben részt vevő 32 ország­nak. A londoni Stúdió TC 1-en kívül azonban moszkvai, New York-i és brüsszeli alközpon­tok is részt vesznek a Föld különböző pontjáról sugárzott helyszíni riportok továbbítá­sában. Gyors átkapcsolásokkal gondoskodnak az adás folya­matosságáról, végig a 120 per­ces műsoridőben. csülésük, tanfolyamokat ren­deztek és rendeznek, ma már vizsgához kötik a meósi be­osztást stb. A következő lé­pés: jogot szerezni a modern méréstechnikának. A nagytö­megű gyártás csakis modern mérőeszközök alkalmazásával egyidejűleg lehet eredményes. 1965-ben néhány lelkes ember, öntevékenyen, mondhatni úgy­is, hogy „suba alatt” kezdett foglalkozni mindezzel. Sorra próbálták a korszerű mérőműszereket: a nyugatné­met Carl Mahrt, az angol Sig- mat, az NDK MASSI műszer­gyárának különböző mérőfej típusait. A választás a MASSI műszerekre esett. A kiegészí­tő berendezéseket már házi­lag készítették ho«sá. 1965 vége óta 17 darab állt szol­gálatba. ez évben mintegy 30— 35 bővíti számukat, s jövőre továbbiakra, legalább újabb negyvenre van szükség. A hídfőállást teremtette meg néhány lelkes ember, azok, akik már igyekeztek a hol­napot látni. Azt a holnapot, ahol mindent a minőség dönt el: a termék értékesíthetősé­ge. Az új mechanizmust... Akiknek nem fontos Nehéz, olykor képtelen helyzetbe kerül a gyár: koo­perációs partnereinek egy- egy, itt a gyárban életkérdést jelentő szállítmány „baga- tell”. A szürkeöntvények nagy többsége anyagtöbblettel ér­kezik: kénytelenek átvenni, Inert egész egyszerűen nincs bids. v. Túlterhelik a forgá- Isoló kapacitást, mert má­sutt, mások mulasztottak...! A tömítő anyagoknál — az már vicclapba kívánkozik, hogy a gyárnak kell biztosí­tani a sütőszerszámokat, mert különben szóba sem állnak vele! — a Csepel Autógyár hajlandó lenne akár ötszörös árat is fizetni (!), csak meg­felelő minőséget kapjon. Nem kap. Sem rendes, sem ötszörös árért... Megtörtént, — ma­gam is láttam a papírokat —, hogy a Csepel Autógyárral fi­zettették meg a kooperáló partner, az öntöde selejtjét... A kovácsolt anyagoknál csak abban az esetben van rekla­málása joguk — s ami ezzel együbtjár, anyagi konzekven­ciák érvényesítése —, ha a hi­ba kovácsolásból ered. Ha ko­hászati hiba, rajtuk marad. A kovácsolást végző üzem in­doklása: ő is úgy kapja az anyagot... Éveken át 40—50 százalékos selejttel kapták a sebességváltókat. Viták, több kilót kitevő papírok stb. Vég­re. új vezető került a koope­ráló nagyvállalat élére. Intéz­kedésére máshová profilíroz­ták a sebességváltó gyártást. Azóta megszűnt a selejt... Ilyesmin múlnak lényeges, valóban népgazdasági jelen­tőségű kérdések! Mert mi van akkor, ha netán nem jön az új vezető... Nehéz úgy dolgozni, hogy több száz alkatrész készül kooperációban, több tucat partnernél, de azok nagy többségének mindaz, amit ideszállítanak, nem fontos. Egész termelésük fél, vagy egy százaléka. Közben per­sze egyetértenek azzal a párt­ós kormányhatározattal, hogy a közúti járműprogram a har­— Milyen műsorral be” az angol televízió? — A nagyvárosok lakás­gondjaival foglalkozó . ripor­tok sorában bemutatjuk egy angliai lakótelep építkezését. Emellett ott lesznek vasárnap este a londoni stúdióban a Beatles-együttes tagjai, akik új számaikból adnak ízelítőt. Még néhány részlet a 7 mil­lió dolláros vasárnap este programjáról: a műsor leg­érdekesebb „interjúalanya” az öreg földgolyó lesz, melynek képét a Molnija mesterséges holdon elhelyezett automata operatőr segítségével láthat­ják a nézők. Bepillanthatunk majd a világűrbe is, óriási távcsövek és teleszkópok „messzelátó szemével”. Meg­tisztelő felkérés nyomán Ma­gyarország is hozzájárul a programhoz: a mezőgazdaság távlati fejlesztését bemutató részben háromperces riportot adunk a Gödöllői Agrárégye- tem világviszonylatban is egyedülálló nagyüzemi lúdte- nyésztési módszereiről. B. B. I. Eli. BUDAPESTI BETONÁRÚGYÁR Budapest XXI., Rákóczi Ferenc u. 289. (Csepel) azonnali belépéssel, jó kereseti lehetőséggel felvesz mozaiklap és betonelem- gyártói munkára férfi és női segédmunkásokat A bérezés teljesítményben történik 100%-os normakiteljesítése esetén 8,50—12 Ft/ó. alapbér. Azonkívül nagy gyakorlattal és kiváló képességgel rendelkező villanyszerelő, géplakatos, autószerelő, láng- és elektromos hegesztő szakmunkásokat. A bérezés időbérben történik a gyakorlati évtől függően 6—10,50 Ft-ig Munkásszállás és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk Felvételre jelentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál dók forrása. (Van raktár, ahol csak egyetlen kijárat-bejárat van. Mindig az elejéről viszik az alkatrészt, tehát a legfris­sebbet. A hátullevők hónapo­kig maradnak, s amikorra munkába kerülnek, régen le­járt a reklamálási idő a kooperáló partnernél, nyaku­kon marad a selejt.. .) Rend­kívül esetleges a munkaselejt- nél a személy szerinti okozó megállapítása, még ma sincs mód arra, hogy kellő eréllyel föllépjenek a kikészítési hibák ellen, mert képtelen körülmé­nyek között végzik ezt a na­gyon fontos munkát stb. A Motorgyár dugattyúsora, hengerperselysora, bütykös- tengelysora, a Normália-gyár példát ad arra, hogyan kell jó minőségű munkát végezni. Ezt a példát kell követni és támogatni, megfelelő intézke­désekkel. Például azzal is, hogy ha felelősségre vonják N. Gy. meó-csoportvezetőt, mert átengedett hibás anya­got, akkor vonják felelősségre azt is, aki csinálta a selej­tet... És sok minden mással, amire, sajnos, nincs mód már kitérni. Ne legyünk mohók, említettem. Igen, érjük be az­zal a, mondjuk, tizenöt millió­val. Mért azzal mindenki egyetértett, hogy legalább ennyivel kevesebb lehet az 54 millió. Most már csak az kell, hogy akik érintettek benne, egyetértésüket intézkedések­kel igazolják. Például az em­lített analitikusok mielőbbi munkába állításával. Mert ők azonnal és rpérhetően sok-sok forinttal fizetnének az egész gyárnak érte! Mészáros Ottó madik ötéves terv legjelen­tősebb feladata... flmi a gyár asztala Működik a gyárban selejt- analítikus, Sándi Zoltánnak hívják. Igen rendes, igyekvő ember. Egy ember. Maga a selejtanalítika ugyanis ezzel befejeződik. A gyáregységek­nél ez a munka egy a többi között. Olyan emberek felada­ta, akiket a napi termelés is rendkívül igénybe vesz, s akik összevissza szaladgálnak, köz­ben bele-belenéznek a selejt- okok jegyzékébe is ... így nem lehet, nem szabad ezt csinál­ni! A főosztályon általában 4—6 hét késéssel „ugrik ki” a selejtok. Odalenn azonnal tetten érhető lenne, ha ... Ha még mindig nem élne, érvé­nyesülne az a szemlélet, hogy a létszám ... Sikerül is „meg­takarítani” egy-egy kétezer forintos technikusi, vagy akár kétezerötszáz forintos mérnö­ki fizetést. Annak fejében, hogy a selejt milliókat emészt fel! Véget kell vetni ennek a lehetetlen állapotnak: érje meg a gyárnak, hogy kifizet kétezer, vagy kétezerötszáz forintot egy olyan embernek, aki százezreket, milliókat ke-- reshet meg úgy, hogy a selejt- okokkal és csakis azokkal foglalkozik! Nincs műveletközi ellenőr­zés, nem megoldott — csak a Normába gyárban — a minta­vételes ellenőrzés, a félkész­raktárak hiánya — mert itt is éveken át „takarékoskod­tunk” építésükkel, s közben súlyos milliókat fizettünk rá! ;— ugyancsak nyomasztó gon-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents