Pest Megyei Hírlap, 1967. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-14 / 138. szám
1987. JÜNItTS 14., SZERDA meat MECYKI KJCírltm s Tehenészek két műszakban Úttörő munka a Monori Állami Gazdaság gombai üzemegységében A megye térképén kis pont jelzi: Felsőfarkasdmajor. Távol a világ zajától, a mendei, gombai dombok egyik szelíd völgyében, régi uradalmi épületek, düledező cselédházak Ez képezi a majort. Pár évvel ezelőtt a Monori Állami Gazdaság kapta meg a gombai termelőszövetkezettől. Helyesebben, cseréltek földet,-földért. Az épületek nem nagy értéket képviselnek, olyany- nyira nem, hogy lassan meg is szűnik a major. Az állami gazdaságnak komoly célja volt a major körül elterülő földekkel. Ennek közepébe, a majortól néhány- száz méternyire a domb tetejére tervezték felépíteni modern tehenészetüket. A tervből valóság lett, tavaly tavasszal adták át rendeltetésének a telepet. Azóta úgy szerepel a köztudatban, hogy „gombai üzemegység”. Bár a terület maradt a régi helyén, ma már nem olyan isten háta mögötti hely ez a gombai üzemegység. Köves utat vezettek ide, s a szakemberek százai veszik a fáradságot, hogy lássanak, halljanak, a szarvasmarhatenyésztés. a munka- szervezés új módszereiről. Belföldiek és külföldiek egyaránt, tapasztalatokkal gazdagodva távoznak innét. A szakember számára, valóságos „egyetem” ez az egy négyzetkilométernél is kisebb terület. Az állattenyésztés új útjain járnak itt. Az tudja ezt igazán értékelni, aki tudja, hogy a szarvasmarhatenyésztésben olyan erősek a hagyományok, hogy a nagyüzemi gazdálkodás körülményei között is alig-alig sikerült valamit is előrehaladni. Parkkal övezett istállók Már az üzemegység külső képe is különbözik a régitől, a hagyományostól. Messziről csillognak a pala tetős épületek, messzire virítanak a fehér falak. Az üzemegységet drótkerítés veszi körül, kizárva minden nemkívánatos látogatót. Az állategészségügy alapvető követelménye ez. Ihász László telepvezető azonban készségesen mutatja be a hivatalos vendégeknek a telepet, öt, 108 férőhelyes istálló sorakozik szépen egymás mellett. Földre nem lehet lépni, bitumenes út köti össze az istállókat, épületeket, a közöttük levő terület parkírozva van, virág, fa, zöld. Kiegészítő épületek: a 44 férőhelyes ellető, a borjúnevelő, az utónevelő, a tejház, a központi ta- karmányos, a szociális épület, valamint az iroda és a szolgálati lakások. Szenny, bűz sehol. Itt ismeretlen a tehenészetekre ma még annyira jellemző szúrós ammóniák „illat”. Ugyanígy feltűnik a látogatónak, hogy alig-alig találkozik emberrel. A bitumenes utakon néha tűnik csak fel egy-egy halk zümmögésű traktor, amint zölddel, vagy szénával utánfutóján a központi takarmányosba, vagy éppen a hideglevegős szénaszárítóval felszerelt szérűre igyekszik. Ez az, amit lát a szemlélő. Természetesen hozzátartozik ehhez, a sok-sok fénylőszőrű tehén, borjú, növendék. Ezekért van itt minden. Vagy talán mégsem? A feladat: tejtermelés Ihász László szakszerűen tájékoztat a telep munkájáról, eredményeiről. 540 tehén és 296 borjú számára van itt férőhely. Egyelőre azonban 316 I tehenük és 282 borjuk van. | 1968 végére telnek csak meg az istállók, mert amint mond- ! ja, idegenből nem hoznak I egyetlen állatot sem. Nem ! teszik ki magukat annak a ve- I szélynek, hogy behurcolják a I tbc-t vagy a brucellózist. | Ezektől a betegségektől mentes itt minden állat, erre a saját állatorvos vigyáz. Az üzemegység feladata a tejtermelés. A fejési és istállóátlagok még nem érték el a kívánt szintet ugyan, de ennek az a magyarázata, hogy az állománynak nagyobb része fiatal, előhasi üsző. Tavaly . egy-egy tehén átlagosán 2750 liter tejet adott, az idei terv 2900 liter. Az itteni állomány azonban sóikkal többre képes, csak idő «611 hozzá. A szakemberek pedig nem türelmetlenek. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságek és vállalatok! Nagyüzemi munkaszervezés Amilyen modem a telep, ugyanolyan újszerű a munka- szervezés is. A tehenészetben a ketté® műszaknak nincs hagyománya, sőt szakirodalma sincs. Amióta szarvasmarhát tenyésztenek, az a szokás, hogy a tehenész 2—3 órakor kel, ellátja, kifeji a gondjaira bízott állatokat. Nappal tesz, vesz, pihen, estefelé újra kezdődik minden elölről, késő estig. Tehenószdinasztáák nőttek fel, lemondva szabadságról, emberi körülményekről. Ebben az üzemegység ben szakítottak a hagyományokkal. Nem kis gondot jelentett ez a szakembereknek, akik kidolgozták a munkarendet. Milyen nehézségekkel álltak szemben? Először is a hagyományokkal. Alig-alig kaptak tehenészt Egyszerűen nem hitték el, hogy kettős műszakban is lehet ezt a munkát csinálni. Ha pedig igen, akkor a jövedelem lesz kevés. 1800 forint havi átlagkeresetet biztosított a gazdaság vezetősége a kezdőknek, így sikerült a bizalmatlanságot eloszlatni. Az átlagkereset ennél sokkal magasabb — 2400 forint körül van. Egyszer sem került sor a „biztosított” fizetésre.. Nem kisebb feladatot jelentett úgy megszervezni a munkát, hogy a hagyományoshoz képest, ne emelkedjen a gondozói létszám, sőt, csökkenjen. Ezt is sikerült megvalósítani. Egy 108 férőhelyes istállóban egy műszakban két gondozó teljesít szolgálatot. Az első mű-! szak hajnali fél 4-től, déli fél egyig tart. A délutánosok ekkor kezdenek, és este kilenckor fejezik be a munkát. Egy műszakban, egy emberre tehát 54 szarvasmarha gondozása, fejése jut. A hagyományos munkaszervezés mellett 12— 16 szarvasmarhát gondoz egy- egy dolgozó. Vigyázni kellett arra is, hogy az üzemszerű termelés mellett „ne vesszen el” az állat. Biztosítani azt, hogy figyelemmel kísérjék a dolgozók az állatokat, magukénak tekintsék azokat. Ezt úgy biztosították, hogy megtartották a régi zug-rendszert. Egy-egy gondozó 27 — tehát egy stand — állatért külön felel. Középpontban az ember * S * * * * * II A dolgozók többsége a budapesti üzemet cserélte fel a tehenészkedéssel. A régi, a hagyományos munkarendhez szokott tehenészek többsége, nem tudott áttérni a mostanira. Az ütemes munkához szokott üzemi munkások azonban minden nehézség nélkül beleilleszkedtek a kialakított munkarendbe. A környéken jaknak, autó hozza, viszi őket. Kevesebbet utazgatnak, mint amikor a fővárosba járlak, s ami a lényeg, nem 1400— 1600-ért, hanem 2200—2400-ért. S ez lényeges különbség. Említettük., hogy itt minden az állatokért van. Látszólag! A termelés, a munka körülményeit ismerve, azonban azt kell mondani, hogy az ember áll a középpontban. Az embert szolgálja az észszerű időbeosztás, a nagyfokú gépesítés. A takarmányelőkészítés, adagolás, trágyázás, fe- jés gépesítve van. Nincs nehéz, erőt igénylő fizikai munka. Inkább szakértelemre van szükség — ezt pedig szakmunkásképző tanfolyamokon sajátítják el. Fekete-fehér öltözőt. zuhanyozót létesítették, üzemi konyha van. Tervezik, hogy klubhelyiséget is építenek. A Monori Állami Gazdaság gombai üzemegységében elértek oda, ahová a szarvasmarhatenyésztésben a termelő- szövetkezetek igyekeznek: a korszerű, nagyüzemi körülményekhez, ahol üzemszerű a termelés, kulturáltak a munkakörülmények, magasak a termelési szintek és olcsó a termelés. Dicséret illeti az itteni szakembereket és dolgozókat az úttörő munkáért. Mihók Sándor Készülődés a kiállításra Pest megye négy termelőszövetkezetében az állatbíráló bizottság elsőként elbírálta azokat a szarvasmarhákat, amelyekkel a szövetkezetek részt kívánnak venni az idei mezőgazdasági kiállításon. A másodfokú bírálat során a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség és a helyi szakemberek javaslata után az Országos Bíráló Bizottság döntése következik, hogy a javasolt tenyészállatok közül melyek szerepelnek majd az augusztus 25-én nyíló mezőgazdasági kiállításon. Munkában a bíráló bizottság a ceglédi Vörös Csillag Tsz tehenészetében. A képen: bírálják a 75-ös Anna nevű II. osztályú tehenet. A 85 pontszámú tehén öt laktációjában 23 683 kiló tejet adott 921,6 kilogramm tejzsírral. (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.) Aszfaltszalag a hegyek között Útépítés megyeszerte Határidő: az idegenforgalmi főidény Az útépítők állják szavukat: az idegenforgalmi főidény kezdetére rendbehozzák a télen megrongálódott útvonalakat, s a kijelölt szakaszokon befejezik a korszerűsítést. A Budapest—Dobogókő közötti út felújítására az idén 30 millió forintot fordítanak. A Pomáz—Pilisszeníkereszt közötti szakaszt a nyári idényre rendbehozzák, Pilisszentke- reszt—Dobogókő között az útkorszerűsítést az év végére fejezik be, de a kissé megrongálódott burkolatra ezen a szakaszon is aszfaltszőnyeget terítettek, így a nyáron nem lesz fennakadás a forgalomban. Visegrád—Esztergom között már korszerűsített úton haladhatnak a járművek, s Vác és Nagymaros között is befejezték az útfelújítást. A 2-es számú, budapest—vác— balassagyarmati főközlekedési út Újpest és Dunakeszi közötti szakaszán, ahol már járhatnak a járművek, az átépítést júliusban teljesen befejezik. Felújítják a 70-es, Budapest—Érd—Martonvásár közötti utat is, és ezen is közlekedhetnek a járművek. A 3-as miskolci úton Aszód—Hatvan között munkálkodnak az útépítők, a forgalomterelésre javasolt útvonal: Gödöllő—Valkó—Hatvan. Ezt az utat a teherautók máris használják. • DT 54-ES • SZ 100-AS LÁNCTALPAS erőgépek motorcserés főjavítását RÖVID ÁTFUTÁSI IDŐRE (igény esetén cseregépes rendszerben és a megrendelő terhére a gépek be- és visszaszállítását is) VÁLLALJUK ÁMGÁ, Cegléd, Külső Kátai űt FELÚJÍTJUK t MEGJAVÍTJUK* Használt értékes bútorait az ÓCSAI, bognár- és kádármunkát vállalunk a GYOM műhelyünkben Dabasi Járási Javító és Szolgáltató Ktsz Kópé bácsi portréja F élhónaponként uj és uj tablók cserélnek helyet az előzőekkel a Csepel Autógyár művelődési házának folyosóján. Kis kamarakiállítások ezek, szórakoztatják, okítják az ott megforduló vendégeket. Most művészi gyermekrajzok megtekintésére invitálják a látogatókat. Nem is annyira rajzok, többségükben aquarel- lek, tempera- és pasztellképek. M eglepett, hogy mennyire frissítő élményt nyújtanak. Valamennyi több, egyszerű gyermeki szintű próbálkozásnál, egyéniségekkel áll szemközt az ember. És mindegyik más-más egyéniség. Meghatóan könnyedek, bátrak. Ha kell. nem rettennek vissza a kockafejek, a gombszemek, a „mancsok" és a pókhasak odapingálásától. Mégis bűbájosak és feleme- lőek. Ez az, amit mi, felnőttek, már nem tudnánk, ha ugyan valaha is tudtuk. II eiben rejtőzik ez a hatás? irt Elsősorban a felelősségtől még mentes spontaneitásban keresem e képek sikerét. A kis művészek zöme 6—12 éves. Egyetlen 16 éves gydrek szerepel a tárlaton, s meghökkentő: keze munkája a sematizmus vaskos jegyeit hordozza, meglepően unalmasnak hat a szellemes környezetben. Mindez lehet véletlen, de az is eszembe jut, hogy milyen sokat unatkoztam a felnőttek tárlatain. S az a gyanúm, hogy ez a tény tanulságokat rejteget. Igaz ugyan, hogy a komoly, elmélyült figyelem, a i mélyen szántó gyötrelem sokkal mélyebbre visz a szó tartalmi és emberi értelmében. Na, de, akinek nem megy ez a komolyság, nem ízlik a gyötrődés, viszont már ilyen köny- nyü kezű, játékos kedvű gyerek se tud lenni...? És hány ilyen van! a tárlaton szereplő nevek ztl közül Luzsicza Ágnesé a legismertebb. Tizenkét éves, s meglepő intelligenciát sugallnak képei: egyszerű, eltalált színharmóniák, rafinált, szellemes vonalvezetés. Már a címe is: Hölgyek a XIX. századból — a felnőttekre jellemző történeti érdeklődésre utal. A kiállított képek témái gyerekekhez illően, elsősorban maguk a gyerekek. De szívesen festenek tájakat, házakat is. / tt ácsorog két rémült fickó, a 12 éves Sarlós Júlia képén. A gyermekkorral járó örökös rossztevések örökös bűntudatát hordozzák arcukon. Telitalálat, még, ha nem is tudatos. Dezső Zsigmond, aki mindössze ötéves, szemüveges férfi portréját festette meg. Hosszú nyakú, kócos fejű, nyakkendős kópé néz ránk, fülig érő szemüvege mögé menekítve tekintélye romjait. A nyolcéves Madarász Ildikó meglepő térérzékkel komponálta meg színekből, vonalakból egy építkezés látványát. Magabiztosan, nagyvonalúan teremtette meg a kép szerkezetét. Weinträger Éva Születésnap címif képéről egy kislány tekint ránk. Nagy igazságtalanságok rejtőzhetnek a kis művész kilenc éve mögött: a kislány girbe-gurba orra mérhetetlen bánatot terít az arcára, s az asztal is, amely mellett ül, megejtően bánatos- lila. Csak színekből, .foltokból építi fel alakját, s a szoba- belsőt. Az ötéves Dezső Tibor akkora rémületet rajzolt Arcképére, hogy szinte kicsordul a kép keretei közül. S nézzük csak, hol rejtőzik a hatás titka. Mindenekelőtt a hatalmasan lefelé görbülő szájban. De még valamiben, s ez a fontosabb, mert az előző csak közhely. A szemekben ül az igazi rémület. A szemgolyó fehérét feketére festette, s a pupilla lett fehér. Nagy üresség ásít a szemek mélyéről, ez sugallja az igazi rémületet. Ez az a fogás, amihez már művészi invenció kell. jralamcnnyi kép megérder meine az elemzést, mindegyik mögött ígéret, tehetség rejtőzik. S ha nem is gondolunk a még messze várakozó beteljesülésre, üdítő, értékes perceket kapunk ezektől a képektől. Dozvald János
