Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-11 / 109. szám
1961. MAJÜS 11., CSÜTÖRTÖK reai mem K/Urlap 3 T anácselnökök továbbképzésen A megyei tanács fonyódli- geti üdülője hatvan községi tanácselnököt, helyettest, illetőleg titkárt lát vendégül három hétre. A tanácsválasztásokon több olyan tanácstagot választottak be vb-vezetőnek, aki megelőzően más munkaterületen dolgozott. Részükre szervezték ezt az államigazgatási alapismereteket nyújtó iskolát. A tanfolyamon szó lesz a tanácsok és a végrehajtó bizottságok működéséről, a tanácstagok választókerületi munkájáról, az államigazgatási eljárásokról, az állandó bizottságok szervezetéről, munkájáról stb. Az előadásokat a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai, osztályvezetői és más szakemberek tartják. Szövetségben a szakszövetkezetek Csaknem 2 hónapos tapasztalat — Nagyobb önállóság Növekvő termelés SÁRKÖZI HÍMZÉS — FÁBÓL A Tolna megyei Kurd községben élő Eörsi Szabó Dezső népi iparművész fába faragja a híres sárközi hímzések motívumait. A kurdi iparművész 12 évig próbálkozott ezzel az érdekes kísérlettel. Alapos előtanulmányozás után bejárta a sárközi falvakat, hogy ősi sárközi fafaragások után kutasson. Ocsény- ben megtalálta hajdani — már elfeledett fafaragók munkásságának nyomait, s látta néhány alkotásukat: ábrázoló munkájukat. A kurdi iparművész sárközi faragásaival készül a Kapoli Antal emlékére meghirdetett megyei és országos pályázatra. Hivatalos elnevezése: Szőlő és Gyümölcs Termelő Szakszövetkezetek Területi Szövetsége. Az érdekeltek hamar megtalálták a praktikus nevet, egyszerűen szövetségnek mondják. Ez jól kifejezi a tartalmat is. Három járás — Szob, Szentendre, Buda — 14 szakszövetkezete alakított ez év március 21-én — területi szövetséget. Területük meghaladja a 15 ezer holdat, a tagok létszáma a 3300-at. A három járás határos egymással. Talaj- és éghajlati adottságai javarészt hasonlóak. A gazdálkodás múltja is sok hasonlóságot mutat: a parasztság jövedelmének túlnyomó többségét a gyümölcs adta. Ez adja ma is. A gyümölcstermelésen belül azonban elég nagy az eltérés. A budai járásiak az őszibarack termelését emelték magas szintre, a szentendrei járásban a fő bevételi forrás a szamóca, míg a szobi járásban gazdálkodó szakszövetkezetek profilja a málna. Ha csupán a terület nagyságát, valamint a tagság létszámát tekintjük, hajlamosak lehetnénk a szövetség jelentőségének kisebbítésére. Mindjárt más képet kapunk azonban, ha tudjuk: a megye őszibarack termelésének 50, a szamócáénak ugyancsak 50, míg a málnáénak több mint 30 százalékát adják e három járás szakszóNe szankcionáljanak! Valaki ideges lehetett aznap — az sincs kizárva, hogy éppen bevásárlás közben idegesítették fel (bocsánat, ha az érzékeny lelkeknek így jobbah tetszik: ide ge sédé tt fei) —, elég az hozzá, hogy hazarohant, papírt, tollat ragadott és panaszos levelet írt a helyi lap szerkesztőségének. Ezt írta benne: „X. boltban a mérleg konzervdobozokkal, miegymással úgy el van barikádozva, hogy lehetetlenség leolvasni, menynyit mutat; az áru súlya teljességgel ellenőrizhetetlen. Otthon ő a csomagot a konyhamérlegen utánamérte, s az kevesebb volt. De az még egyszer sem történt meg. hogy véletlenül három dekával több szalámit vitt volna haza ...” A helyi lapban a kis levél megjelent, s a szerkesztő javasolta, hogy a társadalmi ellenőrző szervek sűrűbben végezzenek próbavásárlást. RJind ez idáig a szokvány történet. Sablon. A haddel- hadd ezután következett. A helybeli szerkesztőség hamarosan újabb levelet kapott. Ebben — huszonkét aláírással — lényegében arról volt szó, hogy a panaszból szó sem igaz, mert „az X. számú bolt alkalmazottai előzékenyek, udvariasak és türelmesek, és az sem igaz, hogy a bolt mérlegei el vannak barikádozva, mert nincsenek elbarikádozva...” Mit tehetett a szerkesztő? Annak rendje-módja szerint, közzétette ezt a levelet is. Csakhogy ezután dördült meg a nagyágyú. Most már mi — a Pest megyei Hírlap — kaptunk levelet magától a Kiskereskedelmi Vállalattól, amelyben a következőket tudatják velünk: „Vizsgálatot indítottunk és kitűnt, hogy a porcukorcsomagok általában — helytelenül — 1 dkgmal súlyosabbak voltak, a próbavásárlásnál 0.07 Ft-tal kevesebbet számoltak, a vevők pedig (közöttük az egyik helyi notabilitás) elismeréssel nyilatkoztak a boltról. Minthogy a cikkben foglalt vádak egyike sem nyert bizonyítást, kérjük a T. Címet, hogy postafordultával küldje meg nek ink a panaszos, vagy a panaszosok nevét ...” S végül egy mondat: „A házi mérőeszközök pontossága erősén vitatható, ezért a konyhai mérlegek mérés- eredményei alapján nem tudunk szankcionálni”, majd következik a teljességgel olvashatatlan aláírás. A három levél után a lap egyik riportere kiutazott a kis városba és bement vásárolni az ominózus üzletbe. Tapasztalatairól nagyon tömören számolhat be: az üzlet tiszta, rendes (de nem annyira, hogy ne lehetne tisztább és rendesebb), a hangnem udvarias (de nem annyira, hogy ne lehetne kedvesebb), az üvegpult valóban magas és rajta a citrom, kekszdoboz, konzervdoboz takarja a mérleget (de nem annyira, hogy aki nagyon akarja, ne láthatná a skálát). Eddig a három levél története. Az olvasót — ámbátor máris megvan a maga egyéni véleménye — nyilván furdalja a kíváncsiság, hogy végtére is mi kinek adunk igazat? A vevőnek? Az üzletnek? És mi 'lesz a panaszossal ? Postafordultával kiszolgáltatjuk őket? Noha nekünk is megvan a magunk véleménye, igazságosztás helyett inkább néhány alapelvre emlékeztetnénk csupán. O A vevőnek mindig és feltétlenül joga van panaszkodni (kereskedelmi nyelven: reklamálni). O Az újságnak joga van a panaszt publikálni. O Mindenkinek — az üzlet alkalmazottainak is — joga van a panasz ellen védekezni. Ámde: O Az üzletből nem túl 11- d o m o s társadalmi kampányt szervezni a panasz visszaverésére. © Kifejezetten ildomtalan a vállalat kontralevele a túlmérésről és a kevesebb számolásról való oldalvágással (már csak azért is, mert ezt az olvasók többsége aligha olvasná gúnyos mosoly nélkül), de a legildomtalanabb a panaszosok nevét követelni és szankcionálást emlegetni. (—iron) vetkezetek Tehát óriási vagyon birtokosai ők. Mind az egyénnek, mind pedig a nemzetgazdaságnak nagyon fontos, hogy ezen a tájon még fejlettebb gyümölcsgazdálkodás alakuljon ki. Tulajdonképpen máris a szövetség lényegénél vagyunk. Horváth Gyula az elnök is ezt hangsúlyozza, amikor a szervezet céljáról, feladatairól beszélgetünk. Ahhoz, hogy felmérhessük a szövetség alakulásának fontosságát, tnssza kell kanyarodni a pár hónappal korábbi időszakra. A szakszövetkezetek, mint alacsonyabb termelői társulások, a földművesszövetkezetek gyámolílása és felügyelete alá tartoztak. Megalakulásuk után sokat vitatkoztak, vajon életképesek-e a „felemás" szövetkezetek? Azoknak volt igazuk, akik mellette kardoskodtak. Többségük jól gazdálkodik, jól összehangolják a vezetőségek a közös, valamint az egyéni területek pillanatnyi és távolabbi érdekeit. Hogy idáig eljutottak, abban kétségtelen a földművesszövetkezeteké az érdem. Az is igaz azonban. hogy a szakszövetkezetek túlnőtték a korábban megszabott kereteket. A járási föld- művesűzövetkezeti szervek felügyelete, gyámolítása már a fejlődést gátolta. Egy-egy szak- szövetkezet jelentősége mesz- sze-messze túlnőtt községe határain. Megközelítően két hónapja létezik a területi szövetség. A két hónap már-már tanulságokkal is szolgál, amelyeket a jövőben hasznosítani lehet. Horváth Gyulától olyan kérdésekre igyekeztünk választ kapni; amelyek ugyancsak érdeklik a szakszövetkezetek népes táborát Az első az önállóság. Azzal, hogy a szakszövetkezetek tagjai lettek a szövetségnek, vajon nem kerültek-e csöbörből a vödörbe? A területi szövetség alapszabálya, felépítése, feladata \ a biztosíték, hogy a jövőben önállóan gazdálkodhatnak e társulások. Héttagú igazgatóságot választottak a küldöttek, amely meghatározott napirend szerint, havonta ülésezik. A szövetségnek hat függetlenített embere van — két kertész, két számviteli szakember, egy adminisztrátor és az elnök. A szakszövetkezetek jogvitás ügyeinek intézésére két jogászt is alkalmaznak. A későbbiek során növekszik az alkalmazottak száma, de 10-nél nem lesz több. Egyébként a szövetség nem alakít ki nagy adminisztrációs apparátust — nem vállalja át a tagszövetkezetektől a jelentések, nyilvántartósok aprólékos munkáját. Ez mindenesetre megnyugtató. Az alkalmazottak javarésze szakember lesz, akik az igazgatóság határozatának szellemében segítik a szak- szövetkezeteket a termelésben, ügyes-bajos dolgaik intézésében. A szövetség azonban nem avatkozik be a tagszövetkezetek belső életébe. Feladata a kölcsönös előnyök alapján a termelés, az együttműködés szervezése. Két igazgatósági ülést tartottak a szövetség megalakulása óta. Az elsőn főként szervezeti kérdésekről tárgyaltak, a másodikon már a termelés szervezésére irányították a figyelmet Ez a gond köti le a szövetség dolgozóinak túlnyomó többségét is. Már-már kezd kibontakozni az együttműködés mikéntje a szakszövetkezetek között A hagyományokat tiszteletben tartva, ott igyekeznek egy-egy termelési ág fejlesztésével, ahol arra a legjobb adottság kínálkozik. A kóspallagi szakszövetkezet például a málna szaporítóanyag előállítását vállalta. A Szentendrei-sziget szakszövetkezetei szamócaszaporító anyagot értékesítenek. A gazdálkodás, bizonyos szinten, minden külső segítség nélkül is halad a maga útján. A szövetség célja, hogy a régi termelési kultúrára alapozva segítsen előbbrelépni a termelésben — mindhárom járásban. A szakemberek járják a szakszövetkezeteket, ismerkednek az emberekkel, a termelési adottságokkal, közben segítséget is nyújtanak \ műtrágya, naposcsirke beszer- ' zéséhez, szervezik az áru értékesítését is. Az első változás, ami úgy tűnik, hosszú vita vé- j gére tesz pontot: a területi' szövetség segítségével lerövidítik az áru útját. Az egyik láncszemet, a helyi földműves- szövetkezetet ugyanis kikapcsolják az árufelvásárlásból. A mindennapi munka közben sem feledkeznek meg a szövetség emberei — s ez elsősorban az igazgatóság érdeme —, hogy segítsenek megalapozni a jövőt. Közgazdasági számításokat végeznek a gazdaságosság, a termelékenység növelése érdekében, tanácsokat adnak a szakszövetkezetek vezetőségeinek. Néhány községben például nagy a munkaerő-felesleg. A fő növény, illetve gyümölcs leszedése után nem tudnak munltát adni — főleg az asszonyoknak. Most a szövetség szakemberei azon dolgoznak, hogy miként lehetne a minél nagyobb foglalkoztatottságot biztosítani. A kóspallagiaknak például azt javasolják, hogy a ribizli mellett foglalkozzanak málna termelésével is — a munkacsúcs a két gyümölcsnél másmás időpontra esik. Nógrádve- T-frcén kifizetődó lenne a málna mellett szamócát is termelni. A területi szövetség rövid múltra tekint vissza. Azt azonban tapasztalják az itt dolgozók — és maga az elnök is —, hogy máris van tekintélye mind a tagszövetkezetek, mind pedig a különböző vállalatok előtt A járási pártbizottság és a járási tanács is nagy segítséget nyújt az induló szövetségnek. Önállóságát messzemenően figyelembe véve istá- polják első lépéseit. Mihók Sándor Savanyítok A Duna Kertészeti Tsz termel- vónyeinek tartósítására savanyító üzemet rendezett be. Az üzem a tavalyi termésből nyolcvan vagon paprikát, zöldparadicsomot és cseresznye- paprikáit savanyított. Annyit tartósított, hogy még most is szállít a kereskedelemnek Választ az ifjúság Május 5-én befejeződött megyénk KlSZ-alapszerveze- teiben a tisztújítás. Ennek eredményeiről kérdeztük meg Arató Andrást, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkárát. — A számok: 1193 alap- szervezetben választották új vezetőséget. 5350 tisztség betöltéséről döntött a tagság. A vezetőség 45 százaléka, a titkárok 42 százaléka cserélődött ki. Kedvező eltolódás: a vezető funkciók 30 százalékát húsz éven felüli, katonaviselt fiatalok töltik be. — Hogyan zajlottak a vezetőcég-választó gyűlések? — A KISZ történetében először: titkosan választottak a tagok. Az alapszervezetek 15 százalékában mégsem a bizottság által jelölteket választottak meg, illetve másokat is jelöltek. Mindenesetre azok töltik be a tisztségeket, akiket a KlSZ-tagok szeretnek, akikben bíznak. A taggyűlések alkalmával mintegy 8 ezer KISZ-tag, tehát minden negyedik kért szót. — Eredményei? — Tisztább kép a KISZ teendőiről. Sok bírálat érte a KISZ szabadidős programját, e téren több szervezettséget vár a tagság. A béralapok felosztásánál, a fiatalok továbbtanulásánál, a jutalmazásoknál, a nők munkájának megbecsülésénél is több támoga tást, határozottabb kiállás várnak a KISZ-től a fiatalok érdekeinek védelméért. Szóvá tették a KISZ politikai akcióinak gyakori formális vonásait is. Ezeknek az akcióknak a politikai hatása a munkás és paraszt fiatalok között még nem elégendő. — A hibák orvoslása? — Május 7-e és 27-e között zajlanak megyénkben a KISZ küldöttértekezletek. Itt többek között feladatainkról, az említett hibák orvoslásáról is sok szó esik. 1 —D— Irodalmi esték a békehónapban A Hazafias Népfront budai járási bizottsága megállapodott a MESZÖV-vel abban, hogy zenés irodalmi műsort biztosít a békehónap folyamán a járásban rendezett községi békegyűlések egy részén, összesen 11 községben lesz ilyen zenés irodalmi esttel egybekötött békegyűlés. Az elsőt szerdán tartották nagy sikerrel Perbálon. a KűnmÁitos m sm kaptaiau Katalógusszerkcsztés — „kalákában4^— Pest megye utat mutat Szerda reggelenként jókedvű asszonyokkal népesül be a nagykátai járási könyvtár. Reggel érkezneK a járás minden tájáról, s az esti vonatok, autóbuszok viszik őket haza. Mielőtt elmondanánk, mit csinálnak, tegyünk egy kis kitérőt. Abban — azt hiszem — mindannyian egyetértünk, hogy a könyvtáros munkája elképzelhetetlen katalógus nélkül. Több ezer kötet címét, íróját, helyét észben tartani — képtelenség. Képtelenség? A-g-yakorlatban mégis ezt kívánnák a könyvtárosoktól, » hiszen még a járási könyvtárak is így működnek, szerte az országban. Az oka? AZ ELSŐ: az időhiány. Egy járási könyvtárban hetenként általában négy kölcsönzési nap van; az ötödik a továbbképzés, a hatodik az értekezleteké, hivatalos ügyeké. A MÁSODIK: a szakképzettség. A katalógusszerkesztés alapos szakmai felkészültségű feldolgozó könyvtárosokat igényel. Ilyennel pedig még a járási köynvtárak sem rendelkeznek, a községiekről nem is szólva. A HARMADIK: a tárgyi és személyi feltételek. Még néhány esztendeje sem volt minden könyvtárnak saját 9 otthona. Egy szekrény a művelődési ház valamelyik Irodájában vagy a tanácsháza folyosóján — ez volt a könyvtár. Írógép még ma sincs mindenütt. Végül, azt is rövid ideje állíthatjuk, hogy Pest megyében stabilizálódott a könyvtárosi gárda, megszűnt az örökös fluktuáció. A Pest megyei Könyvtár munkatársai nem nyugodtak bele ebbe a helyzetbe. Évek óta keresték a megoldást, s a Könyvtártudományi és Módszertani Központ útmutatásával tervet dolgoztak ki a járási és függetlenített községi könyvtárak könyvállományának „feltérképezésére”. Terv tehát már volt — csak a módszer hiányzott. A Pest megyei Könyvtár ebben is úttörőnek bizonyult. Először cédulaanyagot készített, 11 ezer irodalmi alkotásról, s 22 könyvtár rendelkezésére bocsátotta. Aztán — kísérletképpen — feldolgozó csoportot hozott létre, amely saját feldolgozó csoportjának irányításával, Budakeszin látott munkához. Persze, ez sem ment köny nyen. A községi könyvtárak csupán 1963-ban váltak függetlenekké: vezetőik más munkakörökből kerültek e beosztásba, sosem vettek még részt katalógusszerkesztésben. Annyit tudtak csupán róla, hogy hosszadalmas, nehéz munka — s féltek belevágni Ezt az averziót győzte le fokról fokra az első feldolgozó csoport, amelynek a budai járás öt függetlenített községi könyvtárosa lett a tagja, Húsz héten keresztül, heti egy napot töltöttek szorgos munkával, mire elkészült a 7000 kötet „mat- rikulája”. A budakeszi tapasztalatok után megtartott megyei értekezleten megszületett a határozat: a katalógust minden járási és kiemelt községi könyvtárban elkészítik. Az év végéig valamennyi járásban megalakulnak a feldolgozó csoportok, s munkához látnak. Budakeszi után először a „nagyfalu”, Érd következett, majd Nagykáta. Ezért látni minden szerdán lókedvű asz- szonyokat a nagykátai járási könyvtárban- csoportosan vidámabb. gyorsabb a munka. Még néhány hónap s a legkülönbözőbb igényű olvasókat is felkészülten várják a könyvtárban, keressen akár könyvritkaságot vagy tanulmányokhoz, disszertációkhoz szükséges szakirodalmat! ny. é.
