Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-11 / 109. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 20. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1967. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Tito fogadta Péter Jánost A magyar külügyminiszter Zágrábban Joszip Bros Tito, a Jugo- szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke szerdán délelőtt fogadta Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodik. A szívélyes légkörben lezajlott fogadáson magyar részről jelen volt Marjai József, hazánk belgrádi nagykövete, Zágor György nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, jugoszláv részről Marko Mikezics külügyminiszter, Vladimir Po- povics, a jugoszláv parlament külügyi bizottságának elnöke, Géza Tikvicki, a szövetségi kormány tagja és Dusán Csa- lics, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Péter János külügyminiszter és kísérete szerdán délben külön repülőgépen Zágrábba utazott' lieonyid Brcssnyer Szófiában Szerdán Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség utazott hivatalos látogatásra Szófiába. A vendégeket a feldíszített repülőtéren ünnepélyesen fogadták Todor Zsivkov, és Georgi Trajkov vezetésével a BKP Politikai Bizottságának, Központi Bizottságának és az ország kormányának tagjai. A szovjet nép küldötteit meleg szavakkal üdvözölte Todor Zsivkov, s a köszöntésre Leonyid Brezsnyev válaszolt. Mindketten hangot adtak annak a szilárd meggyőződésüknek, hogy a hivatalos párt- és kormányközi tárgyalások, továbbá az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírása — amely a látogatás legfontosabb célja —, még bensőségesebbé teszi a bolgár—szovjet történelmi barátságot. A beszédek elhangzása után Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov nyitott kocsiba szállt, s a vendégek autóoszlopa a bolgár főváros dolgozóinak színes, sorfala között megindult a város felé. A szófiai utcákon a nép mindenütt hangos éljenzéssel, virágokat dobálva köszöntötte a Szovjetunió képviselőit. A küldöttség szerdán délután megkezdte hivatalos tárgyalásait. Fanfani pénteken indul Moszkvába Amintore Fanfani olasz külügyminiszter, aki váratlan megbetegedése miatt elhalasztotta szovjetunióbeli hivatalos látogatását, az AFP , jelentése szerint pénteken indul Moszkvába. A MEGYEI TANACS VB ELŐTT: Építőipari közös vállalkozások alakulnak ♦ Éjszakai mulatóhelyek a Dunakanyarban ♦ Vita a tsz-ek melléküzemágairól Pest megye termelőszövetkezetei az elmúlt esztendőben tovább erősödtek, elfogadható ütemben fejlődtek, általában javult a vezetés színvonala, a közös gazdaságok többsége megérett a vállalatszerű gazdálkodásra. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén állapították ezt meg, amikor fő napirendi pontként a közös gazdaságok 1966. évi működéséről, annak tanulságairól tárgyaltak. Jelentékenyen kiszélesedett a mellék-, illetőleg a segédüzemágak tevékenysége, s az ebből származó bevételtervüket a közös gazdaságok 26 százalékkal túlteljesítették. 1966-ban 49 százalékkal emelkedett a termelőszövetkezeti alkalmazottak száma. Ez főként a tagság alacsonyabb munkadíjával, az ebből származó munkaszervezési nehézségekkel, valamint a tagság kiöregedésével magyarázható. A továbbiakban hozzájárult a végrehajtó bizottság, hogy a szobi, a váci és a nagykátai járásokban a termel őszövetkezetek önálló, közös építőipari vállalkozást hozzanak létre. A szolbi járás termelőszövetkezetei gyümölcsfeldolgozó közös vállalkozást alakítottak, a végrehajtó bizottság e vállalkozás működéséhez is hozzájárult. Cseke László, a Pest megyei (Folytatás a 2. oldalon) KOSZORÚZÁS CEGLÉDEN A román függetlenség kikiáltásának 90. évfordulója alkalmából kedden megkoszorúzták a ceglédi román emlékművet. A koszorúzási ünnepségen a megye részéről Czapp Miklós, a Pest megyei Tanács vb elnökhelyettese, Varga Ferenc, a Ceglédi Járási Pártbizottság első titkára, Szeleczki Mihály, a Ceglédi Városi Pártbizottság titkára, Kürti András Cegléd Városi Tanács.* vb elnöke, valamint a román követe ség munkatársai vettek részt. VIETNAMI JELENTÉS Sörétbomba Khe Sanh amerikai tábor közelében, Dél-Vietnam északnyugati csücskében kedd délután ismét heves harc folyt az amerikai tengerész- gyalogosok és partizánegységek között. A jelentések szerint 24 amerikai katona halt meg, 19 megsebesült. Az amerikai jelentések szerint az ellenfél vesztesége 31 halott. Az amerikai légierő gé- |>ei kedden Dien Bien Phutól keletre fekvő laktanyákat bombáztak. A VDK legdélibb részében pedig hidakat, vasúti csomópontokat. a katonai létesítményekben vagy az épületekben. Az amerikai haditengerészet repülőgépei szerdán a kora délutáni órákban — a nyugati hírügynökségek szerint nagyobb arányúnak minősített — támadást intéztek Haiphong kikötőváros térsége ellen. A -kalóztámadás a várostól kilenc kilométerrel délnyugatra fekvő Kien An-i repülőtér, valamint a Haiphongtól keletre, illetőlég nyugatra fekvő két hőerőmű ellen irányult. STOCKHOLM ítélkezett a Russe B-bíróság A Lord Russell kezdeményezésére létrehozott nemzetközi társadalmi bíróság szerdán befejezte stockholmi ülésszakát, egyhangúan elítélve az Egyesült Államok vietnami cselekményeit. A bíróság megállapította, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi jog értelmében bűnös az agresszió, valamint az emberiség elleni bűntett vétkében. A bíróság tizennyolc tagja kilenc napon át hallgatta ki az Egyesült Államok vietnami tevékenységéről valló tanúkat. Jean Paul Sartre, a világhírű filozófus, a bíróság ügyvezető elnöke a döntést bejelentve közölte, hogy a testület tizennyolc tagja egyhangúan hozta meg határozatát. A bíróság a tanúk által ismertetett tényeket a nemzetközi jog olyan alapokmányainak fényében vizsgálta meg, mint az 1928. évi Bri- and—Kellogg egyezmény (amely elítéli a háborút, mint a nemzetközi viták rendezésére szolgáló eszközt), továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya és a nürnbergi per bíróságainak működési szabályzata, valamint jogalkotása. Hemsngway-kézlratok árverése New Yorkban, május 24-én elárverezik Ernest Hemingway amerikai író 16 levelét és két elbeszélésének kéziratát. Az árverezésre kerülő levelek között van egy rövid levél, amely Kubában a népi kormány hatalomra jutásáról szól. Ebben Demokratikus s A Vietnami Köztársaság külügyminiszté riumának szóvivője szerdán ^ nyilatkozatot tett azzal kap- ^ esolatban, hogy az amerikai § légierő Eszak-Vietnamban§ bűnös módon sörétbombát ^ alkalmaz, amely kizárólag Sj emberek megölésére és meg- ^ sebesítésére szolgál. Minden sörétbomba — mu- Jí tat rá száz és háromszáz fémsörétet tar- § talmaz. Egy tartályban körül- $ belül 600 ilyen bomba van. A ^ tartályok robbanáskor több ^ mint 150 000 kis sörétet és ^ repeszt szórnak szerteszét. § a levélben Hemingway annak '^ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssstsssssssssssssssssy/sssssfsss/sssssssfssssssss^ az óhajának ad kifejezést, | hogy a kubai forradalom siker- rel járjon. S > sssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssss. $ Új történelmi falitérképek Jóslat és valóság „Több mint 40 évre volt szükség, ha pedig a háborúkat leszámítjuk, ZZ éven át kellett a szovjet népnek dolgoznia, hogy létrehozza azt a gazdasági és védelmi potenciált, amely- lyel államunk akkor rendelkezett, amikor megkezdte hétéves tervének teljesítését. Hét év alatt a szovjet dolgozók pártunk vezetésével csaknem megkétszerezték az ország termelési áilóalapjait.” (L. I. Brezsnyev, az SZKP XXin. kongresszusán elmondott beszámolójából.) it rá a nyilatkozat — négy- Jj láz-nyolcszáz gramm súlyú § . I- ' ___________' - £' A, O ■ >í Ezek az átlagosan hat mdlli- méter átmérőjű sőrétek § egyáltalán nem okoznak kárt ^--------------------------------------------| OSWALD-PER A SZÍNPADON A New Yonk-i Broadway-n ^ ősszel bemutatják a „Lee ^ Harvey Oswald pere” című $ színművet. A darab tárgya az ^ a per, amely elé Oswaldot ^ állították volna Kennedy el- ^ nők meggyilkolásáért, ölte vo: nappal után. ha nem „A Szovjetunió, ha 20 év alatit helyreállítja a háborús pusztításokat, akkor is a történelemben példátlan erőről és szervezettségről tenne tanúságot” — írta 1945. nyarán a Time című lap. Véletlen, hogy pont ezt az idézetet választottuk, mert bármely nyugati újságot ütünk fel ebből az időből, mindegyikben hasonló véleményt olvashatunk. Legfeljebb az a különbség, hogy egyik-másik akkori vélemény szerint nem 20, hanem 30—50 évet tartottak szükségesnek a pusztítások helyreállításához. Erre építették külpolitikai elképzeléseiket is. A valóságban azonban nem 20 évre, hanem sokkal kevesebbre volt szükség a háborús károk felszámolásához a szovjet gazdaságban. A Szovjetunió ugyanis a háború előtti termelés szintjét a legfontosabb cikkekben már 1948—1949-re elérte, s 1950- ben már jóval túlszárnyalta. Pedig \ Németországot leszámítva a szovjet országban végzett pusztítások nem mérhetők egyetlen más államéhoz sem. Mire számítottak, a nácik 1941-ben, mire építették „vii- lámháborús” terveiket? Hitler azt képzelte, hogy 2—3 hónap alatt eljut az Uraiig. Berlinben úgy tudták, hogy a Szovjetunió európai területei adták az ipari termelés több mint felét (a megszállás alá került területeken ténylegesen a szovjet ipar termelésének egyharmada volt) és a mezőgazdasági termékek nagyobb részét. A közlekedési hálózat is ezen a területen volt a legsűrűbb. A nácik terve tehát — a gyors katonai sikerekre számítva — a szovjet gazdaság megbénítása volt. Amilyen gyorsan nyomult előre a hitleri hadigépezet, í annál gyorsabban szállították ^ el a veszélyeztetett területek- ^ ről a gyárakat, gazdasági fel- ^ szereléseket. A háború első ^ félévében 1360 honvédelmi ^ szempontból fontos gyárat ^ szereltek le és szállítottak ^ biztonságos területekre. Ott í; rekordidő alatt építették fel ^ az új gyárakat és helyezték | üzembe a megmentett beren- ^ dezéseket Az ipar történetéAz emberek lakóhelyei a megszállott területeken szinte teljesen megsemmisültek, összesen 1710 város pusztult el, ami a szovjet városok és városi települések 57 százaléka, emellett 70 000 község és falu vált a földdel egyen ő- Vé. A háború után a pusztán kellett új városokat, falvakat építeni olyan körülmények között, hogy a szállítás még alig működött és az építőanyag termelése sem volt kielégítő. A háború alatt a szovjet me^ zőgazdaság legjobb termő- területei, a legkorszerűbben felszerelt gazdaságok kerültek a nácik kezébe. A gabona-vetésterület fele a megszállott területeken _ volt, ugyanakkor a szovjet népet, a harcoló seregeket el kellett látni élelemmel. A háború utáni felmérések szerint a kolhozoknak és szovhozoknak csaknem a fele pusztult el. A háború előtti 7069 gépállomásból alig több mint 4 ezer maradt. A kár még ennél is nagyobb, mert a nyugati területeken voltak a legjobban felszerelt gépállomások, a földeket itt az országosnál nagyobb mértékben mű véllek gépekkel. így a gépállomások megsemmisülése a mezőgazdasági géppark nagyobb részének pusztulásával volt egyenlő. Az állatállomány számottevő része is megsemmisült. Szarvasmarhából 17 milliót, * lóból 7 milliót hajtottak el a nácik, vagy pusztult el a háború következtében. A szarvasmarha-állománynak ez 36 százalékát jelentette, a ló- állományban szenvedett veszteség pedig Magyarország korábbi állományának majdnem háromszorosa! Nem is lehet mindent felső- rolni, ami áldozatául esett a nácik szörnyű tetteinek. Megközelítően 679 milliárd rur belnyi anyagi értéket raboltak el, illetve semmisítettek meg. Ez körülbelül annyi, amennyit a Szovjetunió négy ötéves terv folyamán fordított új gyárak, vasutak, bányák, erőművek, szovhozok, gép- és traktorállomások, valamint más üzemek építésére. S vegyük még hozzá, hogy a háború tetemesen megnövelte a hadikiadásokat: A háború megkezdésétől befejezéséig összesen 826 milliárd rubelt fordítottak hadi célokra. Ez az összeg három és félszerese annak, amit a szovjet állam 1918-tól 1941-ig összesen az egész népgazdaság fejlesztésére fordított! Mindent ösz- szevetve a károk és kiadások 1900 milliárd rubelre rúgtak, s ha még a megszállt területek termelésének kiesé^ ben példátlan, hogy 4 hónap sét is beleszámítjuk, akkor az ^ alatt Magnyitogorszkban fel- összeg csillagászativá nő; ^ építették Európa legnagyobb 2600 milliárdra! Ez a magya- § vaskohóját. A gyors költözés rázata, hogy a nyugatiak — ^ sikerült, s még a háború alatt szibériai vidék ^ az uráli és a ^ acéltermelése a háború előtti ^ háromszorosára nőtt, és en- nek eredményeként egy év | alatt kétszer annyi harckocsit ^ és több mint háromszor any- $ nyi repülőgépet készítettek, $ mint korábban. ^ A legnagyobb volt a veiszte- ^ ség az emberéletben, amit semmilyen anyagi értékben ^ nem lehet kifejezni. A háború $ egész ideje alatt 25 millió ^ szovjet ember halt meg, ál- ^ dozta életét a szovjet hazá- § ért. Ez az egész Szovjetunió ’no -no.» Inrlr Trft 5 ..................... . . seri. n,z az egesz £>zovj«numo s , “ i) sorozatait készíti az iskolák szamara a Kartográfia! Vállalat. A térképszerkesztők az utoM lakosságának 13 százaléka' S az einokgyiikosag ^ so simításokat végzik a második világháború földrajzi és politikai helyzetét bemutató Euró-* ha meggondoljuk, hogy az ál- •' ■ v pa-térképen. - ■ 4 J s! dozatok zöme fiatal! nem ismerve a szovjet népet és a szovjet rendszer erejét — elvétették a számítást, s olyan pesszimistán ítélték meg a Szovjetunió jövőjét a háború után. Az élet azonban csodát produkált. A szovjet nép minden erejét szeretett hazája újjáépítése szolgálatába állította, és rövid idő alatt felépítette a világ második ipari hatalmát, amely az ipar egyes ágaiban világméretekben is az első helyre került. S anélkül, hogy külön méltatnánk ez bizonyítja legjobban a szocialista rendszer erejét és perspektíváját. Gyulai István
