Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-31 / 126. szám

19tn. MÁJUS 31.. SZERDA fl»T Micvei kJCíriew :i Június 4—augusztus 18: Leányfalui nyár Könnyűzenei műsorral kez­dődik, Ilona-bállal végződik a Dunakanyar nyári programjá­nak két és fél hónapig tartó eseménysorozata: a leányfalui nyár. A programnyitó köny- nyűzenei műsort június 4-én, déiután 16 órai kezdettel ren­dezik a leányfalui új étterem­ben, Németh József, Bencze Márta, Koncz Zsuzsa és Ba- kacsi Béla táncdalénekesek, valamint az Atlantis-együttes közreműködésével. Június 24-én újabb köny- nyűzenei műsor szórakoztat­ja majd a helybelieket és az üdülőket, ezúttal azonban di­vatbemutatóval egybekötve. Gondoltak a rendezők az ope­rettrajongókra is: július 9-én este, a Gyöngyszem Étterem kerthelyiségében csendülnek majd fel az örökszép melódiák Petress Zsuzsa, Kovács Ibi, Borvető János és Balassi Ta­más előadásában. Augusztus 12-ére a KISZ Központi Bi­zottsága ígér kellemes szóra­kozást az első Nemzetközi Camping Rallye alkalmából Leányfalun táborozó fiatalok­nak. A leányfalui nyár utolsó nagy eseményére, az Ilona- bálra augusztus 18-án kerül sor, a Budakömyéki Vendéglá­tóipari Vállalat rendezésében. A isz-kongrcsszas elliaíározia il ssövethcseiek területi ssöretségei A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI MOZGALOM egyik leg­vitatottabb és rendkívül nagy érdeklődést kiváltott problé­mája, hogy7 milyenek legyenek és mivel foglalkozzanak a tsz- ek területi szövetségei. A párt IX. kongresszusa java­solta, a termelőszövetkezetek áprilisban megtartott I. orszá­gos kongresszusa pedig hatá­rozatba foglalta, hogy a ter­melőszövetkezetek hozzanak létre területi szövetségeket. Ezek a szövetségek a bennük tömörült termelőszövetkezetek irányításával dolgoznak majd. Feladatuk, hogy elősegítsék a tsz-ek együttműködéséből származó előnyök hasznosítá­sát, s érdekképviseletének ellá­tását. A területi szövetség megala­kítását a termelőszövetkezetek közgyűlései határozhatják el. A területi szövetségbe bármi- ' kor beléphetnek a tsz-ek, csat­lakozásuk önkéntes, tehát nincs és nem lesz olyan jogszabály, amely előírná, hogy valame­lyik tsz köteles belépni a terü­leti szövetségbe. Ha viszont a termelőszövetkezet eleget tesz a szövetség alapszabályában meghatározott feltételeknek, akkor csatlakozási kérelmet nem. szabad elutasítani. Tagja lehet a szövetségnek nemcsak mezőgazdasági termelőiszövet­kezet, hanem halászati terme­lőszövetkezet és termelőszövet­kezeti csoport, termelői szak­csoport és szakszövetkezet is. A területi szövetségben a rész­ivevő szövetkezeteknek azonos i jogaik és kötelezettségeik : vannak. i A TERMELÖSZÖVETKEZE- ÍTEK I. ORSZÁGOS KONG­iRESSZUSAN sok szó esett a i területi szövetségekről, a tsz- ! ek érdekképviseletéről. A ; küldöttek egyetértettek ab- ; ban, hogy ezek a szövetségek a I tsz-ek olyan fórumai legyenek, jahol megvitathatják, és egy- i behangolhatják a gazdálkodá­sukkal, érdekvédelmükkel ösz- i szefüggő kérdéseket és ha i szükségesnek tartják, javasla- | tokát tegyenek állami, szövet- ; kezeti és társadalmi szervek- ! nek. A gazdaságirányítás új j rendszerében, amikor gazdál- i kodásuk minden fontos kér- i désében önállóan dönthetnek ja termelőszövetkezetek is, kü­lönösen nagy szükség lesz ár­ira. hogy legyen olyan szerv, lamely rendszeresen és alapos I hozzáértéssel tájékoztatja a ! termelőszövetkezeteket a piaci i helyzetről, a népgazdasági igé- i nyékről, az exportlehetősé- igekről és általában miniar- i ról, aminek az ismerete nélkül ■ nem gazdálkodhat eredménye- Isen a termelőszövetkezet. I VANNAK, AKIK ATTÓL I TARTANAK, hogy a területi I szövetség valamilyen hivatal • lesz, amelyik utasítgat, s aho- Sgyan mondani szokás, felettes [hatósága lesz majd a termelő- ! szövetkezeteknek. Nincs ok ! ilyen aggodalomra, mert a tér­fs/ssss*sssssssssssssssssssssssss//ssssssssssssssssssss//s/sssssssssssssssssssss/s/sssssssssfssssssssss////ssssssssssyssssssssssss/ssssZ, A FÖLD ARCOK A MÚLTBÓL „ ... a birtoklásnak ez az oly nehezen beteljesülő vágya magya­rázta földszeretetét, szenvedélyét, hogy földje, minél több földje le­gyen, zsíros rög, melyet kezével tapinthat, tenyerének fészkében méregethet,. Zola: A föld. A lacsony, köpcös, magyaros bajuszú em­ber a bagi Kovács Sándor. Sötét nad­rág ing, mellény, fekete kalap. Bizal­matlanul tekint rám a szemébehúzott fej­fedő alól. — Újságíró? Aztán miről akarna velem be­szélgetni? — pislog ki a gazda a széles kari­májú kalap alól. Mondom, hogy a földről, a munkáról, az életéről. — Hát... — húzZa a szót és erősen töp­reng beszéljen-e. — Én nem bánom... — szól az asszony és biztatja még otthon levő lányát: hozzon ki székeket, s megy maga is. Kiteszi a gang­ra. letörli köténye szegélyével: — Üljön le minálunk... — Szereti a földet? — kérdezem a gazdát. Akkurátusán rábólint. — Szeretem... A föld örök. Ma is újra kezdeném. Hatvanhét évesen, rokkantán is. A föld nekem minden. — Már csak közbeszólok — lép közelebb az asszony. — Ezt hallgassa meg! Azt mondja, szereti a földet, de az egyetlen fiát kiisko­láztatta. Nem most, amikor még földje volt. — Érettségizett! — húzza ki fájó derekát az ember. — Vasúti tiszt. Most is valami iskolá­ba jár. Az előmenetelért — Mit mondtam! — szaporázza a szót az asszony. — A földet szereti, de a fiát kiis­koláztatta. Ezt adja össze! Hogy a fiúnak már ne kelljen gürcölnie. Mint amennyit mi szenvedtünk azért a földért — Képzelheti! Húsz hold, huszonöt darab­ban! Bejárni is sok volt, nemhogy megdol­gozni. S micsoda föld! Makacs és lusta. És dombos, mint a púpos ember háta. Mégis megéltünk belőle. Nem is akárhogyan. Négy gyereket neveltünk fel rajta. Három lányt meg azt a fiút, aki vasúti tiszt és megint is­kolába jár. — Most mit csinál? — Szőlőcsősz vagyok. Meg mezőőr — mond­ja ki sokára. — Fogatos voltam... — fűzi hozzá gyorsan, nehogy azt higgyem: nem szereti már a munkát. — Négy esztendeig. Hatvanháromban, Péter-Pálnak napján ra­kodtam kinn a földön. Már majdnem púpoz­va volt a kocsi, amikor a lovak megrántot­ták. Megijedhettek valamitől. Én meg le a földre, minden rám ... Két csigolyám tö-' rött. Egy hónap kórházban, három idehaza. Azóta nem vagyok a régi. Nem bírok emelni. Járulékos lettem, havi kétszázhatvan forin­tért ... — És a csőszködés mennyit hoz? — Havi tizenöt egység jár érte. ötvenhá­rom forintjával az havi nyolcszáz. Tavaly nyolcezerötvenhat forint volt. — Földjáradék? — Ezerháromszáz. — Gondolom, a háztáji is meghoz évente ötezret. Csak bólint rá, annyit megterem, így együtt, nyugdíjjal, mindenhol, tavaly tizenhétezer forintot keresett. Az pedig havi átlagban ezernégyszáz ... Kopott dóznit húz elő, cigarettát vesz elő belőle, szipkába dugja, mielőtt rágyújtana. — A szövetkezettel mennyire elégedett? — Mondja egyszer az agronómus: ő tudja jobban azt, mit hogyan kell. Megkérdeztem tőle: mondja meg nekem, de a szive sze­rint, mi ér többet, ötven év tapasztalata, vagy a négy év az iskolán? Erre nem tudott mit mondánk Én úgy ismerem a határt, mint a tenyeremet. Nem vagyok tévedhetetlen, de ne legyen az sem, aki tanult. Az lenne jó. ha együtt járna a kettő. Meg sok minden más. Ha kevesebb lenne az irodista. Kisebb a vezetőség és a tagság fizetséq-különbözete. Meg, ha nem merev szabályokhoz kötnék a végzett munka minőségét. Jobban csinálni ... az a legfontosabb. Hogy elégedett vagyok? Nem. Soha nem leszek már az. Húsz hold földem volt. Ezért nem lehetek. De azért dolgozom becsülettel. Mert szeretem a földet. Akkor is, ha már nem az enyém. Ha már csak vigyázok rá. A föld akkor is föld ma­nék nem lesz utasítási joguk s nem láthatnak el hatóság jeladatokat. A bennük tömö­rült termelőszövetkezetek dön tik el, hogy mivel foglalkozza nak a törvények és jogszabá­lyok betartása esetén csal ezeknek tartoznak felelősség gél. Téves az az elképzelés is amely szerint a szövetség va lamilyen vállalat, illetve ke reskedelmi szerv lesz. Ha úgy látják jónak, akkor a szövet­séget alkotó termelőszövetke­zetek elhatározhatják, hogy j különféle közös vállalkozáso­kat hoznak létre. Dönthetnek úgy is, hogy megbízzák a szö­vetséget az intézményes jog­védelem megszervezésével és irányításával, szakmai tanfo­lyamok, tapasztalatcserék szervezésével és egyéb lénye­ges tennivalókkal. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a szövetség ma­ga nem vállalat, nem gazdál­kodási egység, hanem társa­dalmi, képviseleti szerve azok­nak a termelőszövetkezetek­nek, amelyek életre hívják és anyagi hozzájárulásukkal mű­ködtetik. MAR A TERMELŐSZÖVET­KEZETI KONGRESSZUST MEGELŐZŐEN, de azóta is gyakori téma az agrárpolitiká­val, a termelőszövetkezetekkel foglalkozó körökben, hogy me­gyénként hány területi szövet­séget hozzanak létre a tsz-ek. Van olyan vélemény, amely szerint úgy lenne jó, ha egy megyében egy szövetséget ala­kítanának. Ezzel szemben a túlnyomó többség azt a néze­tet vallja magáénak, hogy he­lyesebb, ha a tájadottságuk­nak, a termelési, közgazdasá­gi és egyéb helyi feltételeknek megfelelően több szövetséget hoznak létre megyénként. A SZÖVETSÉGEK tehál nem lehetnek felettes hatósá­gai a termelőszövetkezetek­nek, hanem olyan demokrati­kusan életre hívott képvisele­ti szervek lesznek, amelyek megbízóik érdekei szerint munkálkodnak. A következő hónapok folyamán ebben a szellemben alakítják meg szö­vetségeiket, a termelőszövet­kezetek, hogy az eddiginél jobb eredményekkel haszno­sítsák mindazt a lehetőséget, amit az egyre korszerűbbé vá­ló nagyüzemi társíts gazdálko­dás jelent. Gulyás Pál Vasárnap Önkéntestűzoltó-versenyek PHiscsabán és Pilisszentkereszten A téli hónapokban tartott elméleti oktatás után folynak a községek közötti vetélkedé­sek, ahol közel tízezer önkén­tes tűzoltó elméleti és gyakor­lati anyagból „vizsgázik”. Jú­nius 4-én vasárnap reggel 9 órakor a budai járás csapatai Piliscsabán, a szentendrei já­rás csapatai pedig Pilisszent­kereszten, a sportpályán tart­ják vetélkedőjüket. A verseny győztesei értékes jutalmazás­ban részesülnek. pavilon épül Az idén és a következő években új egészségügyi intéz­ményekkel gyarapodik a MÁV. ősszel, a vasutasnapon adják át rendeltetésének a szolnoki vasutaskórházat. Debrecenben rövidesen meg­kezdik a rendelőintézet, Bu­dakeszin a rehabilitációs pa­vilon építését Még ebben az ötéves tervidőszakban megva­lósul a budapesti központi rendelő, más helyeken pedig bővítik, korszerűsítik a meg­levő intézeteket. Mezőkövesd Kis Jankó Bori emlékiiimepscg Diszitömüvészeti szakkörvezetők tanácskozása Mezőkövesden az idén ren­dezik meg ötödször a Kis Jan­kó Bori emlékünnepséget, A pa­lóc falvakból, a Sárközből, Bu- zsákról, Hódmezővásárhelyről, Kalocsáról, Szentistvánról és Taráról több mint 800 pálya­munkát várnak az augusztus 12—13-án sorra kerülő hímző- kiállításra. A kétnapos ünnep­ség alkalmából rendezik meg a Borsod, Pest, Heves és Nógrád megyei díszítőművészeti szak­körvezetők tanácskozásait S de§ Cián és krómsav az ivóvízben vízben most először tapasztal­tak Pest megyében és az or­szágban. Hasonlóra a külföldi szak- irodalomban sem talált. Bejelentette: a KÖJÁL átírt a Pest megyei Tanács iparügyi osztályának és kérte, vonja be a megye területén galvanizá­lással foglalkozó valamennyi üzem engedélyét és az új en­gedély kiadását a Vízügyi Igazgatóság, valamint a járási közegészségügyi felügyelő vé­leményétől tegye függővé. Közölte még a főorvos, hogy Gyálon az egyik szennyezett vizű kút tulajdonosának házi kertjében idén a saláta, (pe­dig már nem a kút ciános vi­zével öntözte), megsárgult, és kipusztult. Javasolta tehát, hogy a megyei tanács mező- gazdasági osztálya a szennye­zett kutak környékén vizsgál­ja meg a, veteményes és gyü­mölcsös kertek talaját, vala­mint termékeit, mert lehetséges, hogy ez utób­biak táplálkozásra nem alkalmasak. Állapítsa meg azt is, foglal- kozik-e termelőszövetkezet a megyében melléküzemágként galvanizálással és ha igen, a szennyvízelvezetés körülmé­nyeit a vízügyi és a közegész­ségügyi hatóság képviselőivel közösen tisztázza. A bizott­ság a határozati javaslatot el­fogadta. Sz. EL rád. A föld akkor is élet. Nekem és minden­kinek ... S zikár, megszikkadt, derűs arcú ember bagi Balázs András. Fekete nadrág, fe­hér, nyitott nyakú ing, lehajtott szélű kalap. Háromszor is beszólnak érte a tehénis­tállóba, de csak biccent rá és végzi tovább a dolgát. Akkor jön a hívó szóra, mire befeje­zett mindent. Megáll, rátámaszkodik a gö- csörtös villára, aztán néz várakozón. Nem előz a szóban, nem kíváncsiskodik, de nem is tulajdonít nagyobb jelentőséget a város­ból jött idegennek. — Szereti a földet? Elnéz merengön a fejeim felett, úgy mond­ja: — Szerettem ... Nem kérdezi kérdésem okát, körülnéz, he­lyet keres az udvaron, ahol leülhetünk, az­tán a frissen fűrészelt deszkákra mutat. Szi­vart húz elő, rápipál komótosan, s hogy a ké­kesszürke füst körüllengi csontos arcát, kéret­lenül megered szava. — Szeretem ma is, de ez már csak olyan, mint a vén ember szerelme. Szava van hoz­zá, hogy mondja, de ereje már semmi ... — Előrenyújtja jobb kezét. Remegnek az ujjai. — Túlságosan is szerettem ... — mondja. — Megbosszulta magát. — Kioldozza jókora ba­kancsát. — Már megbocsásson a furcsa bizo­nyításért ... — mutatja görcsbe rándult lába ujjait. — öt-hat éve történt. Egyik napról a másikra. A nagy szerelem ára. összerántotta az idegeim. Azóta hamar elfáradok ... — Mennyi földön gazdálkodott? — Apámnak tizenkét holdja volt. Meg hoz­zá a ház. Hatan voltunk rá testvérek. Nekem egy négyszögöl sem jutott a földből. Csak a ház. Azt is meg kellett váltanom egy hóid­dal. A feleségem három fertály földjéből ad­tunk oda egy holdat. A többin dolgoztunk mi, hatan. Az asszony, jómagam, meg a négy gyerek. Néha azért segítségre szorultunk. De a többje munkát magunk végeztük mindig. A szivar nem szelei a legjobban. Újra rá kell gyújtani. — Volt úgy aratás idején, hogy este, haza­felé úton a gyerekek elaludtak a szekérde­rékban. Az udvarban sem ébredtek fel. de még hajnalban sem, amikor újra befogtam. Csak kinn, megint a határban ... Hát ezért ilyen a lábam, meg a kezem. Késő bánat... — Elkezdené újra? — Nem tudom. Nem vagyok biztos benne. Ezzel az erővel semmiképpen. De talán már a régivel sem. Igaz, akkor a magam ura voltam egészen. Most meg a szolgálat. Ha esik, ha fú, menni kell, ha muszáj. Ör va­gyok. Itt, a teheneknél. Tizenkét óra szol­gálat, huszonnégy szabad. Nappal jó, akkor mindig akad valami tennivaló. Gyorsabban telik az idő. Az éjszakát nem szeretem. Óránként egyszer végigmegyek, kialmozok, ez minden. A többi időben meg gondolko­zom. Az életről meg mindenről. Nem szere­tek dolog nélkül lenni... — Régen jobb volt? — Dolgoztam. Ez minden. Más emlékem alig maradt meg a hatvanhat esztendőből... Látja, ezért nem biztos, hogy egyéni gazdál­kodóként újra kezdeném. Olyan az, mint a magános fa a pusztán. Kemény, örömtelen élet... Három fiam van. meg egy lányom. Antal, a legidősebb, sofőr a gazdaságban. A másik két fiú meg vasutas. — A keresete mennyi? — Átlagban húsz munkaegység havonta. Meg a járulék, kétszázhatvan forint. — Jó volt a tavalyi év? — Tizennégyezerhétszáz forintot kerestem egységre. Jött hozzá a járulék: háromezerszáz forint. Meg a föld után ötszáz járadék Az összesen tizennyolcezerháromszáz forint. — Es a háztáji... — Igen. De már nagyon nehéz. Messze van. Kinn. Diósbereken. Négy kilométer ide. Az unokám meg tavaly elhagyta a biciglimet — Mikor jár ki? — Ha éjszakás vagyok, hazamegyek, eszem, aztán ki a földre. Alvás nélkül. Estig. Mert utána való nap délelőttös vagyok, akkor nem lehet. A föld pedig türelmetlen. Meg kell ad­ni neki a jussát. Éppen úgy, mint az ember­nek. Aki ezt elfeledi, nem szereti igazán a földet. A földet pedig szeretni kell. A föld maga az élet Prukner Pál ^ A Pest megyei Közegészség- S és Járványügyi Állomás sú- § lyos kifogást emelt még ta- $valy, a Budapesti Vegy;mű- $ vek gyáli szemétlerakó tele- ^ pén uralkodó állapotok miatt. ^ A gyárból esztendők óta hord- § ják a Vecsés felé vivő út mel- ^ lett levő területre a legkülön- ^ bözőbb vegyianyagokat tar- S talmazó hulladékot. ^ Ezek az eső s talajvízben ^ oldódva a kntakba kerül- ^ nek, beszennyezik az ivó­vizet. s 5 Ugyanakkor Gyál egy más, $ távolabbi részéről a Szent Ist- ^ván, és Árpád útról, valamint ^ a Zrínyi utcából szintén ér- ^ keztek panaszok a kútvíz et- ^ színeződése miatt A Pest me- ^ gyei KÖJÁL mintát vett és a ^laboratóriumi vizsgálat öt kút 8 vizét ciántól és kromáttól erő- | sen szennyezettnek találta, § Megállapították, bogy a S Gyáli Vas- és Vegyesipari ^ Ktsz galvanizáló műhelyének ^szabadon elfolyó szennyvize $ a ' baj forrása. Az öt kutat zár $ alá vették, 16-ot pedig állan- dó megfigyelés alatt tartanak, s % Körzeti orvoshoz fordult Vo- ^ lontér Jenőné maglódi, Vecsé- ^ si út 60. sz. alatti lakos, aki- ^ nek a nyelvén kiütések tá- madtak, s 5 Kiderült, hogy az ndvará- 8 ban levő kút vize ciánnal 8 fertőzőit. >> A további vizsgálat során még hét kút vizét találta cián- és krómsavval szennyezettnek a KÖJÁL Maglódon. Volon- térnén kívül eddig enki sem betegedett meg. A maglódi kutak szennyeződéséi külön­ben szintén galvanizáló üzem okozta, mégpedig a Maglódi Vas- és Vegyipari Ktsz mű­helyéé. A KÖJÁL intézkedésere a gyáli ktsz artézi kutat fúratott, abból vezetéken át látja el ivóvízzel mindazokat a háztu­lajdonosokat, akiknek a kútja használhatatlanná vált. Az üzem szennyvizét közömbösí­tik. A maglódi ktsz szintén vál­lalta a szennyezett kutak használói részére az ivóvíz biztosítását és a közömbösített szennyvíz elvezetését. A két tavalyi eset néhány héttel ezelőtt megismétlő­dött Szigetszentmiklóson is. A megvizsgált kutak közül hetet kellett zár alá venni. Egy galvanizálással foglalkozó kisiparos műhelyének szenny­vize fertőzi a talajt és a ku­tat. A kisiparos üzemének működését felfüggesztették. Az ipari üzemek által oko­zott ivóvíz szennyezés ügyé­vel kedden foglalkozott a Pest megyei Közegészség- és Jár­ványügyi Bizottság. Dr. Gál Lászlóné főorvos el mondotta, hogy ipari szennyeződést ivó­Gyál, Maglód, Szigetszentmiklős panasza: m — — ■ ~ u

Next

/
Thumbnails
Contents