Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-31 / 126. szám
4 ^/Cfriap 1967. MÁJUS 31.. SZERDA Népgazdasági tervezés az új mechanizmusban Úgyszólván nem telik el olyan hét, hogy ne kerülnének nyilvánosságra az új gazdasági mechánizmus fontosabb részkérdéseit elrendező vagy szabályozó gazdasági bizottsági határozatok. Ezúttal olyan kérdésről van szó, amelyet végleges határozat még nem szabályozott, ám az elgondolásokat, a koncepciót az illetékes szakemberek már kidolgozták. Ilyen fontos kérdés a népgazdasági tervezés rendszere. A népgazdasági tervezés jellege, tartalma az új gazdasági viszonyoknak megfelelően jelentősen megváltozik: — a népgazdasági tervezés közvetlenül a kormány, és a gazdaságirányító szervek feladatainak meghatározására irányul és a népgazdasági terv döntéseket csak ebben a körben tartalmaz. A népgazdasági terv tehát a jövőben nem határozza meg részleteiben a gazdasági szervezetek feladatait és nem tartalmazza az erőforrások részletes szétosztását vagy felhasználását; — a népgazdasági tervezés szerves részévé válik a gazdasági szabályozó eszközök tervezése és koordinációja. Eddig a népgazdasági tervezés a gazdaságpolitikai célok megvalósításának eszközrendszerét nem tartalmazta. Újszerű feladat tehát a tervezés körébe bevonni a közgazdasági szabályozó eszközök (árak, hitelek, kamatok, vámok, a jövedelmek stb.) egymással összehangolt rendszerét, illetve ezek szinkronizálását a tervben foglalt célokkal. A népgazdasági terveket a jövőben is a párt és az állam vezető szervei hagyják jóvá. A népgazdasági tervek elsősorban a népgazdaság fejlődését általában jellemző főarányokat és a fejlődés főbb jellemvonásait tartalmazzák. A népgazdasági tervezés az új gazdasági mechanizmusban csak akkor tehet eleget a vele szemben támasztott követelményeknek, ha megszűnik a jelenlegi szakaszósság, vagyis az egyes tervperiódusok egymástól való merev elválasztása. Az áthidalás módszere a népgazdasági tervek egységes rendszerének vagyis a különböző időtartamú tervek egymással összekapcsolt láncolatának a megteremtése. A különböző időtartamú tervek tartalmát a megtervezendő gazdasági folyamatok objektív jellege határozza meg. Ennek megfelelően megkülönböztetünk hosszú távú (általában 15 éves), középtávú (általában ötéves) és rövid távú (általában éves) terveket A hosszú távú terv célja, hogy felvázolja a legfontosabb társadalmi-gazdasági folyamatok fő irányát és kijelölje a népgazdaság fejlesztésének, a nemzetközi kapcsolatok bővítésének, az életszínvonal emelésének hosszú távra érvényes, alapvető célkitűzéseit. A hosszú távú terv elsősorban a távlati gazdaságpolitika kialakítását szolgálja. Ez a terv bizonyos kiinduló alapot biztosít az öt éven belül esedékes feladatok meghatározásához. Ilyen jellegű feladatok például az energetika és az alapanyag- ipar néhány nagy beruházása, a szakemberképzés, a nem termelő kommunális és szociális nagyberuházások, a lakásépítés programjai stb. E példákból is láthatjuk, hogy a hosszú távú terv nem terjed ki a népgazdaság minden ágazatára és folyamatára; jellege tehát átfogó és elsősorban a jellemző tendenciák és szerkezeti változások feltárására, illetve meghatározására irányul. A tervek egységes rendszerében, az új gazdasági mechanizmusban meghatározó szerepe lesz a középtávú terveknek. E tervek leírják és meghatározzák a népgazdaság fejlődési tendenciáit egyensúlyi követelményeit, a gazdaságpolitikai célok és a gazdaságirányító szervek alapvető feladatait és cselekvésük fő irányát. Az ötéves tervezés részben a hosszú távú tervben meghatározott célokból, részben a mindenkori gazdasági helyzet elemzéséből indul ki. A középtávú terv, jellegénél fogva már részletesebb és tartalma két fő részből áll. A terv első fő része tartalmazza a gazdaságfejlesztési célokat, a fontosabb szerkezeti változásokat, a népgazdasági egyensúly feltételeit és követelményeit. A középtávú terv tehát már számszerűen is előírja a termelés és a nemzeti jövedelem alakulását és felhasználását, a fogyasztás és a felhalmozás arányát, a fő népgazdasági ágak fejlesztésének arányait, az ágazatokon belül legfontosabb szerkezeti változásokat, például az energiafelhasználás változásait, a beruházások előirányzatát és ágazati szerkezetét, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését és a külkereskedelmi struktúra kívánatos változását, a foglalkoztatottság és az életszínvonal alakulását, az állami tartalékok növekedését és a termelőerők területi elhelyezésének, valamint a telepítéspolitika irányelveit. Az ötéves terv második fő része a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgáló eszközöket tartalmazza. Ez a tervfejezet meghatározza az egyedi nagy- beruházásokat, a célcsoportos beruházásokat, az árpolitika és az árszabályozás irányelveit, a külkereskedelmi szabályozás irányelveit (a devizaszorzók változásait a szubvenciós politika irányelveit stb.), a pénzügyi politika irányelveit, a vállalati alapok képzésének főbb szabályait, a vállalati nyereségadóztatás feltételeit, a hitelpolitikai irányelveket és ezen belül az alapkamatláb mozgási sávjait, a törlesztési határidőket, a munkaügyi, bérpolitikai célokat és a területi, telepítéspolitikai célok megvalósítását előnyösen befolyásoló eszközöket. Az éves tervezés az ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célokból indul ki és e célkitűzések megvalósításának, a gazdasági helyzet változásának folyamatos elemzésére támaszkodik. Az éves terv tartalma hasonló az ötéves tervhez. Első fő részében a fejlesztési célok éves ütemezése és az éves egyensúly-feltételek és követelmények szerepelnek. Második fő részében határozzák meg az adott évre vonatkozó gazdaságpolitikai intézkedéseket Ebben a tekintetben azonban már jelentős különbség van a két terv funkciójának jellegében. Messzemenő érdekek fűződnek ugyanis ahhoz, hogy a középről, gazdaságfejlesztési célokról, a számukra fontos nép- gazdasági ágazatok várható növekedéséről. Az így kapott információk közgazdasági „fixpontot” jelenthetnek a vállalatok tervei elkészítéséhez, fejlesztési és üzletpolitikájuk kialakításához. Dr. Varga György Budapesten a moszkvai Művész Színház társulata Az AEROFLOT különgépé- vel kedden Szófiából Budapestre érkezett a moszkvai Művész Színház 75 tagú társulata. A Művész Színház június 1-től 14-ig tíz alkalommal lép a magyar közönség elé a Nemzeti Színház színpadán. A moszkvai művészek első előadásukat csütörtökön tartják, amikor „A Kreml toronyórá- i ja” című Pagogyin darab díszletei előtt gördül fel a füg- j í?öny. _________ H ÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÚJ ALKOTÓHÁZ A hódmezővásárhelyi művésztelep új alkotóházat kap a mártélyi Tisza-panon. A régi épületet a folyó árhulláma erősen megrongálta, falai megrepedeztek, s ezért lebontásra ítélték. Helyébe azonban újat építenek: a Kép- j zőművészeti Alap és a hódmezővásárhelyi tanács egymillió forintot biztosított erre a célra. A tervek szerint hat művésznek lesz itt külön, teraszos, összkomfortos szobája. Közös műterem és társalgó épül. KÖNYVESPOLC Konsztantyin Szimonov: MINDEN NAP HOSSZÚ Szimonov, a kitűnő szovjet író a Nagy Honvédő Háború négy esztendejét haditudósítóként küzdötte végig. Legérdekesebb, legfontosabb élményeit újságjának adja át — mégis, természetes, hogy noteszából sok, ugyancsak megörökítésre méltó feljegyzés nem kerül a lap hasábjaira. Az újságíró bele is törődne ebbe — de az író tiltakozik. Naplót vezet tehát, s ebbe — napi munkája és az ezernyi veszély mellett — gondosan feljegyzi a leginkább figyelemre méltó, legmegragadóbb élményeket, hogy azokat majd egyszer — ha lesz rá idő — írói nyersanyagként felhasználhassa. Ilyen, sajátos műfajú az író-haditudósító naplója, amelyet Szimonov — húsz év után — nem feldolgozva, hanem a maga eredeti nyerseségében a közönség elé bocsátott. Az első lapok a váratlan támadás okozta zűrzavar rettenetes óráit elevenítik fel. Felejthetetlen pillanatfelvételek a hősiesen harcoló katonákról és parancsnokokról. Később az állóharcok minden arcvonalon. Majd a félelmetes erejű ellenLADIK Foto: Kotroczó támadás győzelmes előretörése. Szimonov a háború poklában az embert kutatja. A hősiesség mögött mindig az ember indító okait, jellemének, egyéniségének alkotó elemeit keresi akár tábornokról, akár egyszerű közkatonáról van szó és épp a jellem hiányát fedezi fel az áruló egyéniségében. Írói alkata érzékenyen reagál a szenvedésekre: irtó- zattal mutatja be a háború okozta mérhetetlen pusztulást, a halál mindig azonos, de mindig megdöbbentő, torz vonásait — a halálban is az élő szenvedéseit látja tükröződni —, az életről beszél még a berlini állatkert óriás csimpánzának kihűlt teteme fölött is. Kitűnően tükrözi azt a lelkiállapotot, amelyben a mérhetetlen szenvedések és áldozatok, a szörnyű, kétségbeejtő nélkülözések és bánattal teli évek lezárását, a békét, alig-alig képes tudomásul venni az elme. Feledhetetlenek beszámolói Majdanekről, Berlin bevételéről, a fegyverletétel aláírásáról. Az értékes, élvezetes olvasmányt és emlékezetes élményt nyújtó, Kondor Lajos illusztrációival díszített kötetet a Zrínyi Katonai Kiadó jelentette meg az ünnepi könyvhétre. H. G. MAGADAN Másfél kilós színarany-rög A Szovjetunió távol-keleti részében lévő magadani terület egyik aranylelőhelyén másfél kilogramm súlyú szín- arany-rögöt találtak. — Tiszántúlon A balatoni műútról már jól ismert sárga autós segélykocsi megjelent a liszántúlon is. A Magyar Autóklub műszaki segélykocsija szombaton és vasárnap teljesít szolgálatot a 4-es számú főközlekedési úton, Karcag—Debrecen között távú tervben meghatározott közgazdasági viszonyok (árarányok, deviza szorzók, a nye- reségadóztatás feltételei stb.) $ legalább is a középtávú terv ^ időszakában azonosak marad- ^ járnák, mert ez a stabilitás a § népgazdaság irányításában és ^ a vállalatok vezetésében ^ egyaránt előnyös. Számos ^ olyan közgazdasági eszköz | van azonban, amelyeknek mó- $ dosítása szorosan kapcsolódik^ a „napi” gazdasági élethez. ^ Ilyenek a mindenkori árfor- ^ mák és a hatósági árszabályé- ^ zás köre, a hitelpolitika félté- ^ teleinek bizonyos kiigazítása, & a hitelkibocsátás irányának ki- § vánatos módosítása, a munka- § ügyi, a bérpolitikai intézkedő- $ sek éves ütemének és konkrét $ tartalmának meghatározása, a § kontingensek és egyéb admi- | nisztratív szabályok megálla- ^ pítása, és általában a termék- ^ forgalmazás befolyásolása stb. | Mivel a népgazdasági terv ^ feladatait nem bontják le kö-1 A Ä vállala- § ff telező mutatóként a tokra, és ezek teljesítéséhez § nem is fűznek anyagi konzek- ^ venciákat, a tervező szervek- ^ nek az eddiginél megfelelőbb ^ partnerei lehetnek a legna- § gyobb vállalatok, amelyeknek $ nem áll érdekükben a tártaié- & kok eltagadása, a fejlődési ten- ^ denciák torzítása. Az általuk^ szolgáltatott információk tehát ^ hűebben fogják tükrözni az ^ objektív gazdasági valóságot,) mint jelenleg. A tervező szer- ^ vek és a vállalatok közötti $ együttműködés előnye, hogy | ezáltal nemcsak a tervező szer- ^ vek jutnak hozzá értékes in- ^ formációkhoz, hanem a válla- ^ latok is tájékozódhatnak a | reálisan számításba jöhető ^ gazdaságpolitikai elképzelések- S z apa, amikor hazatért a hivatalból, kényelembe helyezte magát a mély, párnázott karosszékben. Megnézte az órát, majd bekapcsolta a rádiót. A hírekben nem sok újság volt, és az időjárásjelentés is a következő napra „ugyanolyan nyugodt időt” jósolt, mint ma. Semmi különös — mormogott magában. Kikapcsolta a rádiót. Nyugalmat akart. Kezébe vette az újságot. Éppen átfutotta a nagybetűs címeket, amikor Róbert odaszaladt hozzá . Róbert hétéves volt. Vidám kis fickó, megszelídíthetetlen szőke hajjal és jellegzetes szemmel, amelynek színe az ibolyára emlékeztetett. És a gyerek értette ezeknek az ibolyakék szemeknek a hatalmát. Bánni tudott velük, úgy, hogy senki sem bírta sokáig, engedelmeskednie kellett. Az apa is tudta ezt, ennek ellenére próbálta nem tudomásul venni a bűvös pillantást. Es mint mindig, ma is csődöt mondott ez a próbálkozás. Az apa kis sóhajtással összehajtotta újságját és megkérdezte: — Na, Róbert, mit működtél megint? A kérdés feltevésének ez a művészi módja csak arra jogosítota fel Róbertét, hogy röviden kérdezzen. Ez, ismerve a gyerekeket, elképzelhetetlen volt. Mindent, amit hallott, vagy látott, el kellett neki mesélni. Buzgó hallgatója volt a rádió híreinek és olvasója — szülői tilalom ellenére —, az újságoknak, mindennek, ami a kezébe került. Mai kérdése is ennek a kíváncsiságnak az eredménye: — Apu! Mondd meg, mi az a műbolygó? \ Cs a papa elgondolkozva dörzsölL gette ujjaival az állát, és hogy időt nyerjen, hosszadalmasan tömködni kezdte a pipáját. (Te magasságos ég, gondold el, hogyan magyarázzam el egy ilyen pocoknak, mi az a műbolygó? Csendesen töprengett: talán a politikai háttér érdekli? Nem! Végül nagy nehezen beszélni kezdett: — Igen, nézd csak, Róbert, a dolog úgy van: ma már kis, mesterséges csillagokat lehet az égboltra juttatni, és ezek az izék azután mindig a Föld körül keringenek. Mint tudod, a Hold a Föld körül mozog. Tehát a műbolygó is hold tulajdonképpen. Ha mégis közel kerül egy ilyen műbolygó a Földhöz, könnyen eléghet, de a Földnek semmiféle kárt nem okozhat. Róbert lesütötte szempilláját — a földet nézte. Majd felemelve fejét, sugárzó szemekkel mondta: — Igen, papa, már értem! El tudom képzelni. Köszönöm! Az apa pedig, miután fia kirobogott a szobából, megbékélve, ismét elővette a félbehagyott újságot. Folytatta az olvasást és el volt ragadtatva pedagógiai képességeitől. nóbertet a rokonság és az ismerősök xT csak a „későnjött gyerek" névvel emlegették. Az elnevezés alapja: nővére már a huszadik év küszöbén állt. Helgának hívták, rendkívül csinos volt és nem csekély mennyiségű kérő le- gyeskedett körülötte. De csak egynek volt kilátása, hogy egyszer „igen”-t is halljon. Ez a kiválasztott minden volt, csak nem férfiszépség. Még a legjobb akarattal sem lehetett csinosnak mondani. Viszont jól öltözött és egy pompás briliánsgyűrű díszítette kövér kisujját. Mindig nyirkos, csúszós keze, vizenyős kék szeme, kétes kinézést kölcsönzött neki. Fischlein úr annak a nagyáruház tulajdonosának a fia volt, ahol titkárnőként dolgozott. Ez azt jelentette, hogy Helga az ö hitveseként egész életében luxusra és kényelemre számíthat. És pontosan ez az, amit Helga akart. Szerelem? Nem, szeretni nem szereti. Fischlein úr azonban őrülten szerelmes volt belé. Es ezért volt Helgának esélye. ty ét nappal Róbert műbolygóról fel- f\ tett kérdése után a szülők estére kis társaságot hívtak meg. Helga unszolására Fischlein urat is meghívták. Szórakoztak és társalogtak erről-arról. Helga nem törődve senkivel, ábrándosán nézte Fischlein urat, és úgy, ahogy egy jövendőbeli feleséghez illik, minden kívánságát kiolvasta a ponty kidülledő szeméhez hasonló pislogásából. Odavitt mindent: cigarettát, likőrt, édességet, úgy surrant ide-oda, mint egy lepke. Róbert is benézett a vendégekhez. Mindenkit illendően köszöntött. Végül odament Fischlein úrhoz és kifogástalan meghajlással köszöntötte: — Jó estét, Műbolygó úr! Fischlein úr szemei kimeredtek, majd megsimogatva a gyerek fejét, érthetően mondta: — De, Róbert! Engem nem így hívnak! En...! — Tudom — mondta Róbert. — önt Fischlein úrnak hívják, de én azért Műbolygó úrnak fogom nevezni. — Miért? — kérdezte Fischlein úr felháborodva. Róbert nyugodtan felelte: — Mert ön folyton Helga körül kering, ugyanúgy, mint a műbolygó a Föld körül. Egy és ugyanaz! Róbert apja meghallva a beszélgetést, már-már felemelte kezét, hogy a gyereknek lekenjen egy pofont, de Fischlein úr közbelépett: — Es még mit tudsz a műbolygókról, Róbert? A fiúcska pontosan, szabatosan válaszolt: — Ha a műbolygók közel kerülnek a Földhöz, elégnek! M ég gyorsan elmondom a történet végét. Fischlein úr meghajtotta magát és eltávozott, mint akit becsületében sértettek meg. Helga sírógörcsöt kapott és Róbert is megkapta a papától, amit megérdemelt. Es ami a mübolygókat illeti, többet senki sem beszélt róluk, eltűntek a sötétségben ... Franz Loyd olt (Fordította: Révész Mária)
