Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-28 / 124. szám
1967. MÄJUS 28., VASÁRNAP 7 LÉGI ÚTON: Virág, borjú, zöldség A mezőgazdasági termékek légi szállítása még nem vált általánossá, de a jelenlegi lehetőségeket sem használják ki teljesen. Ugyanis csupán a légi és földi díjszabások ösz- pzehason 1 ítását végzik el, és nem veszik figyelembe a légi szállítás jelentős előnyeit ,‘ís, például a romlandó terrné- Ikek és élelmiszerek — primőrök, gyümölcsök, vágott virág és élőállat — esetében. Franciaország például kivi- tteli és behozatali áruforgalmában 1963-ban 15 720 tonna i mezőgazdasági árut szállítotÍ tak légi úton. Az Egyesült Államokból 1964-ben 150 000 8—10 napos borjút szállítot- [tak lökb aj tásos repülőgépeiken Olaszországba, a szopta- jtás nélküli szállítás csak így volt megoldható. Továbbá 160 000 majmot szállítottak laboratóriumi célra Amerikába. Az utóbbi esztendőkben 2000 lovat vittek át légi úton az Atlanti-óceánon. De Párizs—London között is növekszik a primőr zöldségfélék szállítása. Nizzából ugyancsak légi úton szállítják külföldre a zöldségféléket, az illóolajokat és a vágott virágokat. Az európai forgalom mezőgazdasági tekintetben még alacsony. Az igénybevételt csökkenti a szállított áru alacsony értéke, az erős áringadozás, a repülőterek nagy távolsága és a szállítási költségek viszonylagos nagysága, amely az önköltségben jelentír ezik. Nagy előnye viszont a gyorsaság, a károsodás veszélye (megromlás stb.) csökkenése. A mezőgazdasági termékek általános szállításában bizonyára még hosszú ideig vezető szerepet játszik a hajóforgalom, a vasúti és gépkocsiszállítás. A légi szállítás egyelőre csak meghatározott minőségi áruknál, illetve egyéb közlekedési eszközök hiányában kifizetődő. Hosz- szabb távon, az óriási befogadó képességű teherszállító gépek alkalmazásával azonban egyre inkább jelentkeznek az előnyök. 75 éven át GOLYÓ A SZÍVBEN Los Angelesben egy 30 éves férfi jobb szívkamrájából eltávolítottak egy golyót, amely 15 évvel ezelőtt egy vadász- balesetnél került a testébe. TUDOMÁNY TECHNIKA Prognózis — műholddal A METEOROLÓGIAI MŰHOLDAK megjelenése új lehetőséget adott az időjárás kutatóinak Földünk légkörének, illetve a légkörben lejátszódó folyamatok tanulmányozására. A meteorológiai műholdak ma már televíziós képeket sugároznak a Földre, hatalmas földi területeket fedő felhőtakarókat vetítve a meteorológusok elé. Felkértük dr. Dési Frigyes professzort, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóját, hogy nyilatkozzék erről. — A viszonylag ritka rá- diószonda-hálózat miatt kevés magaslégköri adat áll a meteorológusok rendelkezésére, s éppen ezért nem adhat hű és teljes képet a légkör fizikai állapotáról. — KÜLÖNÖSEN AKKOR tapasztalhatjuk a helyzet hátrányait, ha kisebb méretű légnyomási képződmények fejlődnek ki; ezek ugyanis észrevétlenek, mert a hiányos magaslégköri adatok miatt e folyamatok keletkezését nem észleljük. Hatásuk azonban mégis jelentős, nem várt változásoknak lehetnek okai: például pusztító viharok keletkezhetnek ilyen módon. A hagyományos módszerek korlátáitól tehát csakis akkor szabadulhatunk meg, ha olyan mérőberendezés van a birtokunkban, amely — a légkör földgömbi kiterjedésének megfelelően — szintén földgömbi méretekben végzi a méréseket. Ilyen mérőberendezés a műhold, amely éppen azért alkot új korszakot a meteorológia történetében, mert képes az imént említett követelmény teljesítésére. — A MŰHOLDAS MÉRÉSEKET az jellemzi, hogy a felhőképek, és a felhasználásukkal készült felhőanalizisek hasznosíthatók legjobban az előrejelzés gyakorlati területein. Ezek a felhőképek hatalmas földi térségeket ölelnek fel. Éjszaka, amikor televíziós felhőészlelés nem lehetséges, infravörös sugárzás- mérések révén kapunk információt a felhőzeti rendszerek szerkezetéről. Ismeretes, hogy a légkörön áthatoló Infravörös sugarakat a vízgőz, széndioxid és ózon csak kismértékben nyeli el. Ily módon, meghatározható a sugárzó felszínek hőmérséklete, tehát a felhőtakarók hőmérséklete is, s ennek alapjául a felhőtetők magassága. Más »hullámhosz- szúságú sugarakkal való mérések útján pedig a magasabb légrétegek hőmérsékleti szerkezetére, ózontartalmára és nedvesség-elosztására következtethetünk. H. D. Ólomtelített csontvázak A rómaiaknál az ie. 150 év körül a görög szakácsművészet és a görög borok jöttek divatba. Ezzel egyidejűleg a nagyobb luxus is tért hódított és különböző szépítőszerek, drága púderek is feltűntek. Nagyobb mértékben is használták a cserépedények helyett az ólommázas edényeket. A különböző konyhareceptek, a kozmetikai cikkek összeállításának tanulmányozása, az edények vizsgálata egyértelműen azt mutatja — s a sírleletek csontanyagának vizsgálata megerősíti ezt a megállapítást —, hogy a római arisztokrácia egyéneinek szervezete tele volt ólommal. Ennek következménye volt a gyakori meddőség, a halálozási arány ijesztő megnövekedése és a nagyfokú gyermekhalandóság. Olajkűtoltás szódabikarbónával Légpárnán — 110-zel Néhány éve, a légpárnás járművek (sajátosságuk, hogy sűrített levegőt sajtolnak „testük” alá és ezen a „légpárnán” siklanak) megjelenésekor először arra gondoltak; megtalálták az ideális járművet, mely minden terepen (és ugyanakkor vízfelszín felett is) korlátlanul alkalmazható. A szovjet kísérletek nagy szerepet játszottak abban, hogy megmutatkozzék: a légpárnás járművek mindenekelőtt részben vagy egészben’ vízzel borított területek fölötti közlekedésre alkalmasak, jól beválnak például vékony vízréteggel fedett mocsaras területek feletti közlekedésben, ugyanakkor viszont létjogosultságuk erősen vitatható a homokos buckákkal tarkított terep- szakaszokon. Nagyon befolyásolja a légpárnás hajók „járóképességét” a hullámmagasság. A légpárnának a meredek hullámok nem „kedveznek”. Érdekes tapasztalatokat szerezték egyébként azzal a légpárnás hajóval, amelyet a Duna felső szakaszán próbáltak ki. A 4—5 személy szállítására alkalmas típus 110 kilométeres óránkénti sebességgel haladhat (ez a folyami személy- szállításban még a Rakéta hordszárnyas hajókkal elért értékeket is felülmúlja), azonban a 60 cm-nél magasabb hullámok már veszélyeztetik biztos haladását. 1966 nyarán Angliában kiállítást rendeztek légpárnás hajókból. Számos érdekes gyakorlati terv bemutatására is sor került. Növelni akarják mindenekelőtt a légpárnás hajók terhelhetőségét: a tervek között 400 tonnás hajók építése is szerepel. A nagyobb sebesség a forgalmat lebonyolító légpárnás hajók számára a fordulók számának növelését teszi lehetővé, ezáltal jobban kifizetődik a jármű, költségei hamarabb megtérülnek. Ami az alkalmazási lehetőségeket illeti, igen bőséges listát lehetne összeállítani. A Szovjetunió északi részein a mocsaras-lapos területek feletti teher- és utasszállítás egyik legideálisabb eszközévé válhat a légpárnás jármű. A légpárnás hajókkal szerzett tapasztalatokat más közlekedési ágazatok is hasznosíthatják. Elképzelések vannak például 300—450 kilométer sebességgel haladó, különleges (úgynevezett lineáriá) villamos motortál hajtott' vasúti szerelvényekről, amelyek sajátos pályatestük felett éppen olyan légpárnán haladnak, mint amilyenen a hajók. A légpárnás hajók új területek, közlekedési útvonalak meghódításának lehetőségét nyitják meg az ember számára. Skandinávia partvidékein komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a jégveszélyes vizeken légpárnás hajókat rendszeresítenek majd. A jéghegy, jégtábla legalattomosabb, s legveszélyesebb része ugyanis éppen az, amely a víz alatt húzódik és meglékeli a hajótestet A kőolajiparban a legnehezebb oltási terület az égő olajkutak eloltása. A természet ilyen tekintetben nehéz leckét adott fel 1961-ben a francia tűzoltók számára. A Szaharában kigyulladt egy olajkút, f melynek 120 méter magas, 0 méter széles lángoszlopát naponta 10 ezer köbméter olaj táplálta. A tűz öt hónapon át kb. 1 milliárd köbméter olajat emésztett fel, a francia olaj- társaságot tehát jelentős veszteség érte. Amikor már mindent megkíséreltek az olajtűz eloltására, amerikai légi tűzoltóságot kértek a helyszínre. Drasztikus- módszerrel sikerült áz'öltáéra hátálmas láng-, 'bszlöj) cédtrütriöbari á 'földiéi-: szintől 3 métérte időzített légi aknákat robbantottak fel. Így is csak az ötödik „bevetés” után sikerült a tüzet megfékezni. A fenti eseményből kiindulva a francia mérnökök olyan módszerrel kísérleteztek, amely biztos és gyors is, ugyanakkor nincs szükség olyan rendszabályokra, mint a légi bombázás. Nemrégiben mutatták be az új oltási módszert, a franciaországi Lussag- net-ben, ahol a jelentős olaj és földgáz kiaknázása folyik. Hogyan zajlott le a „Prométheus-művelet?” Lángra lobbantottak egy közepes hozamú olajkútat, majd a megfelelő öltözékben tevékenykedő és speciálisan kiképzett tűzoltók a feltörő mintegy 100 méter magas lángoszlopot 5 másodperc alatt sikeresen eloltották. Az oltás úgy történt, hogy nagy teljesítményű poroltó készülékek segítségével gázsugárral BI-EX nevű kémiai poranyagot fúvat- tak be a lángtérbe, amely nem más, mint közönséges szódabikarbóna. Ez a mindennapi életben gyakran használt szer igen jó hatású a nagy erejű lángoszlopok megfékezésére. Előnye az is, hogy olcsó, a szakemberek számítása szerint 1200 kiló szódabikarbónával el lehetett volna oltani azt a hatalmas olajtüzet is, amelyet 1961-ben csak légi bombázással sikerült megfékezni. Csak semmi izgalom! 2 \ lítílqfi,:!. lúvhl ti&ibk ti Idegesség, félelem — betegségforrás Gázturbinák hajtják majd ezt a 660 utas és több jármű befogadására tervezett légpárnás hajót. A mai orvostudomány egyre nagyobb figyelmet szentel annak a kutatására, hogy egyes izgalmak miképpen hatnak bizonyos belső szervekre. Az indulatok és érzések ismert és kevésbé ismert testi jelenségeket váltanak ki. A bánat és az öröm megindíthatja a könnymirigyék működését. A könny összetétele más, ha az öröm váltja ki, s más, ha a bánat, Hallottunk erős felindulásban bekövetkezett epeömlésről. A hirtelen öröm vagy a nagy ijedtség még a szívverést is megállítja. A düh csúnyává és öreggé teszi az embert, gyo- morbántalmak lépnek fel, mert a gyomor fermentumai beszüntetik működésüket. Az indulatok feszültségé, a végtagokban hisztériás rángatózást és görcsöket okozhat. Létezik hisztériás vakság és süketség is. Az állandó indulati feszültségek hatnak az izmokra és a szervekre. A legnagyobb bajokat azonban a félelem okozza. Ilyenkor a mellékvese fokozottan termel andrenalint, ami megemeli a vérnyomást. Mindaddig, amíg a félelem okozta lelki zavar tart, magas marad az ember vérnyomása is. Akiknél gyermekkorukban fokozott érzelmi igény mutatkozott és azt akkoriban kielégíteni nem tudták, bizonyos emésztőszervi betegségek jelentkeznek: így pl. gyomorfekély, idült vastagbélhurut. A már meglévő betegségek rosszabbodásában érzelmi ki- elégítetlenségi, sérelmi konfliktusok nagy szerepet játszanak. Az érzelmileg túlfűtött személyek érrendszere az indulatok tartós terhelése esetén károsodhat. Gyakori náluk a magas vérnyomás és a szívinfarktus. Ezzel szemben azok, akik érzelmi igényeiket kiélhetik, mentesek az előbb elmondott betegségektől. A nevető ember pupillája kitágul, lélegzése mélyül, kilégzése pedig fokozódik. Az arc is kipirul. Mondanunk sem kell, hogy az utóbbi hatások egyáltalában nem ártalmasak, 6Őt hasznosak a szervezetre. Az ötvenes években felfigyelt a világ Gates profesz- szor kutatásaira: kémiai úton kimutatta, hogy az ember szervezetében lelki hatásokra milyen vegyületek keletkeznek. Kísérleteinek lényege az volt, hogy cseppfolyós levegő elpárologtatósával —271 fokra hűtötte le a kémcsöveket s aztán különböző lelki állapotban lévő egyéneket leheltetett beléjük. Néhány perc múlva az egészséges és normális lelki- állapotban lévő ember kilégzésének párája színtelen fo- lyadékcseppek alakjában csapódott ki a lehűtött üvegcső falára. De nem így az erős haragú, felindult emberé! Kilégzésének párája nem színtelen, hanem barna színű, bánat esetés szürke, lelkiismeretfurda- láskor rózsaszínű. Amikor elegendő ilyen barna anyaga volt a professzornak, kísérleti állatba oltatta, mire az állat valóságos dührohamot kapott, fogaival nekiesett a ketrec vaspálcáinak. Annak az embernek a leheletéből kiválasztott méreg, akiben erős gyűlölet tombolt, a kísérleti állatot nyomban megölte. Ez a méreg — a professzor szerint — egyike a legerősebbeknek, amelyet a tudomány ismer. A professzor kijelentette, hogy a jó hangulat a szervezetre rendkívül hasznos kémiai összetételeket eredményez. A méreg azonban, amelyet a félelem, az irigység, a harag, a féltékenység, vagy a gyűlölet teremt, a szervezetből nem ürül ki — mint például a kobra mérge —, hanem önmagát mérgezi meg az ember. A természet az ilyen mérget az ellenségnek szánta, de az ember önmaga esik áldozatául. A kísérletek nem kerültek a tudományos könyvekbe, mégis elgondolkoztatóak. Kíméljük hát magunkat a tartós, nagy izgalmaktól. Dr. Marék Antal
