Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-28 / 124. szám
1967. MÁJUS 28.. VASÁRNAP "%JüvlaD A szentendrei F—8-as Mi szűri a füstöt — Tömött vagy laza — Hazai filterrel A KISZ ráckevei járási küldöttértekezletén . A TÉNY MAGA HÍRNEK IS RÖVID, MINDÖSSZE ENY- NYI: SZENTENDRÉN MEGOLDOTTAK A PAPIRFILTER ALAPPAPIRJÁNAK GYÁRTÁSÁT. AMÍG AZONBAN ADDIG ELJUTOTTAK, HOGY A KÍSÉRLETEKBŐL, KÍNLÓDÁSBÓL, VITÁKBÓL ÉS EGYEZTETÉSEKBŐL TÉNY, S A TÉNYBŐL HÍR LETT...* ADDIG SOK MINDEN TÖRTÉNT. ÉS AMI TÖRTÉNT. AZ IGEN JÓ PÉLDÁJA ANNAK. MIRE VAGYUNK KÉPESEK, HA AZT KERESSÜK, AMI ÖSSZEKÖT. AHELYETT. HOGY AZT KUTATNÁNK, MI VÁLASZT EL BENNÜNKET ... Két tény és a — harmadik A Papíripari Vállalat szentendrei gyára a könnyűipar legszebb terméke pályázaton díjat kapott a diósgyőri papírgyárral kooperációban készített kasírozott, nyomott kartonjával. A szentendrei gyár ez év második félévétől nagy mennyiségű, különböző fajtájú borítékot szállít szovjet exportra; annak a borítéküzemnek termékeit, amelyet mindössze két éve létesítettek, s ahol a dolgozók zöme itt látott először gyárat, itt ült először gép mellé. Két tény, de nélkülük kevésbé lenne érthető a harmadik. Az, hogy amikor felmerült a hazai papírfilter- gyártás megszervezésének igénye, a szentendrei gyár habozás nélkül jelentkezett: vállalja. 1966 tavaszán óhaj volt a papírfilter hazai gyártása. 1967 tavaszától már csakis hazai papírfilterrel dolgoznak a dohánygyárak. Az új termékek mostoha sorsát ismerők tudják értékelni igazán, mit is jelent, a két dátum közötti, csupán tizenkét nőnapot kitevő idő! Valami abból, amire ma még csak hivatkozunk: új gazdasági mechanizmus ... Gép Radebeulból A füstszűrös cigaretták térhódítása mind nagyobb meny- myiségű filterimportot tett szükségessé: Ausztriából hoztuk be, dollárban fizetve a nem is csekély vételárat. A viszkóz-filter az egri. u pa- , pír a pécsi dohánygyár pro- ' fiija lett: a pécsiek kopogtat- ! tak tehát a szentendrei papír- ! gyár kapuján. Olcsó, nagy fiit- 1 rációs képességű, kiváló krep- pelhetőségi tulajdonságokkal rendelkező alappapírra lenne szükségünk — ez volt a kérés. Elutasításra, kifogásra, kibúvóra ezernyi ok lett volna. Csak egyetlen közülük: ilyen papírt még soha nem gyártottak hazánkban, tehát minden műszaki feltétel teljesen ismeretlen. A válasz mégis az volt: megpróbáljuk. A Magyar Dohányipar pécsi dohánygyára főmérnöke, Iri- mi Sándor: — Nehéz hetek, j hónapok voltak ezek. Mi magunk tudtuk csak igazán, mi- ] lyen feltételeket szabtunk! | Megkezdődtek a kísérletek1 Szentendrén, hozzánk pedig megérkezett az NDK radebeuli gépgyárának terméke, az első kreppelőgép. Szabályszerű ingajárat alakult ki Pécs és Szentendre között. Sokat zaklattuk a gyárat, közben tapasztalatcserére mentünk Görlitzheimbe... Decemberben Pécsett megkezdődtek a Szentendréről érkező alappapírral a kreppelési kísérletek. A kreppelés a papírral végzett műveletek egyik legkényesebbike, ráadásul a filterhez hosszirányú kreppelésre van szükség. Arra, amit eddig csak a szakirodalomból ismerhettek az illetékesek. Tizennyolc közül egy A magyar szabvány húsz- százalékos szűrési képességet követel a filtertől; a technológiai követelmények sora viszont végtelenül hosszú! A megfelelő grammsúly nemcsak gazdaságossági kérdés, hanem a feldolgozhatóság alapja is; kellő vízszűrő képességet kell biztosítani; fontos, hogy a filter szemre is szép, fenér legyen; a rostszálhosszúság a magas kreppel hetőség műszaki mutatójának döntő be- folyásolója. 1 Ami tovább bonyolította a helyzetet: az alappapír minő- légét már csak a kreppelésnél. t filterrúd-gyártásnál lehet hiegitélni. Addig nem lehet a papírba „belelátni”. Hegedűs István, a szentendrei papírgyár igazgatója: — A minőség miatti gondok nem a viták, veszedések jellegét öltötték. Mindkét fél az erőfeszítéseket értékelte, azt, ami sikerült, amivel előbbre jutottunk, s nem azt hajtogatta, ami még megoldatlan volt A termelésnek vannak pszichikai tényezői is, a kísérletezésnek még inkább ... Tizennyolc papírfajtát gyártottak le Szentendrén, valamennyit kipróbálták — sokféle variációban — Pécsett. Papírok, kísérleti jegyzőkönyvek, mérési adatok. A dohányos az egészből csak annyit érzékel: tömött vagy laza a filter. A pécsi dohánygyárban Irimi Sándor irányításával Kajcsa László művezető csoportja, Szentendrén pedig Ku- tucz ' József gyártásvezető, Lánszki Mihály művezető és Bándi József gépvezető voltak azok, akik a „tömött” vagy „laza” fogyasztói leegyszerűsítéséért 12—14 órát is ott álltak a papíröntő, illetve kreppelőgép mellett. Miért? Semmiféle különjutalom nem ösztönözte őket erre. ..Csak” az, hogy ők akartaik urai lenni az anyagnak. Es a tizennyolc papírfajta közül végül az F—8-as jelzést viselő jónak bizonyult Ugrás az élre Jónak? Az osztrák importból származó filter 25 százalékos kátrányszűrési képességgel rendelkezett. A,,szentendrei F—8-as kátrány szűrő képessége 29—32 százalék között van, nikotinszűrési képessége is ugyanennyivel haladja meg az importanyagét, s ugyanakkor húsz százalékkal — olcsóbb! Az alappapír gyártásához egy fillémyi tőkés importot sem kell fölhasználni, a filter tehát kétszeresen is olcsó, hiszen sok ezer dollár marad megtakarítottként a népgazdasági pénztárcában. Irimi Sándor: — Módomban volt összehasonlítani a német. a lengyel filtergyártást, az osztrák filter tulajdonságait, s ismerjük más külföldi cégek termékeit is. A magyar filter jól sikerült „ugrás” volt: a műszaki mutatók alapján azonnal az élmezőnyben kaptunk helyet... Ragadt, szakadt a papír, filtráló képessége megvolt, csak éppen feldolgozni nem lehetett. Telefonok, sokoldalas levelek, „Kedves Pista” és „Kedves Sándor” stílusban, messze a hivatalos okítástól, személyes találkozások, órát nem néző izzadások a gép mellett, próbáljuk meg így is, na. talán úgy, mégsem megv, s így tovább. Az iparban nem szokás egy-egy termék történetét megírni. A végeredmény. a termék a fontos. Azoknak is, akik így önmagukat rekesztik ki a krónikából. A rendelést töröljük Április végén befejeződtek a kísérletek, az F—8-as minden tekintetben igazolta a várakozást. Szentendréről legutóbb már 40 tonna ilyen alappapírt indítottak útba Pécsre. A Fecske, a Lottó — a Totó utódja, elődjénél minden tekintetben jobb, s ami ugyancsak lényeges, legolcsóbb filteres cigaretta — már a hazai filterrel készül Pécsett. A többi dohánygyárnak is Pécs szállít papírfiltert, igényeik szerint. És elment a levél: osztrák szállító partnerünknél levő rendelésünket töröltetni szíveskedjenek ... A második negyedévben már egy kilónvi importfiltert sem dolgoztak föl. Három műszakban dolgozik a kreppelőgép, s rövidesen újabb kettő — ugyancsak Radebeulból — sorakozik majd mellé. Uj területtel bővül a magyar ipar: a filterrúd-gyártással. És már kezdetben úgy, hogy míg maga a gyártó cég hét filterrűd kihozatalát garantálta gépén, j a szentendrei—pécsi kettős erre rálicitált: kilenc filter- csíkot készítenek azonos szélességű anyagból. Irimi Sándor: — A szentendrei papír szűrési értéke kiváló, feldolgozhatósága jó, s ugyanakkor az ismert külföldi eredményekhez mérten anyagkihozatala mintegy harminc százalékkal nagyobb. Ez fontos gazdaságossági tényező ... Hegedűs István: — A filteralap- papír-gyártást kísérleti tervünkben szerepeltettük, műszaki fejlesztési alapunkból biztosítottuk a szükséges anyági fedezetet, s ma már a i technológiát, s a kapacitást tekintve sem kell lényeges módosításokkal számolnunk. Valamennyi alapvető feltétel biztosítva van. Biztosítva van, mert — megteremtették a feltételelcet. Mindenféle körlevél, utasítás, felsőbb parancs nélkül. Ráadásul úgy teremtették meg a hazai gyártás feltételeit, hogy papírral, ceruzával számoltak is. Nem „kerül, amibe kerül” alapon, hanem a gazdaságosság alapkövetelményéből kiindulva. Kifizetődő legyen mindkét félnek: üzlet legyen. A kísérleti időszak mentes volt mindenféle bürokráciától, paragrafusok, előírások emlegetésétől, általában mindattól, amit jogosan vagy kevésbé jogosan, de „hivata- losság”-ként szoktunk emlegetni. Nem „szervek” álltak kapcsolatban egymással, hanem emberek, akik közös dologra szövetkeztek. A hazai gyártás igényének első megfogalmazása s az importot törlő levél: az F—8-as történetének kezdete és zárópontja. Olyan zárópont. ami nemcsak technológiai kísérletek végére került, hanem két gyár új fajta s nagyszerű kapcsolatai kísérleti időszakának I végére, is. Mért ezek a kapcsolatok most már nem kísérletiek ... Mészáros Ottó A nagytermen végigfutó hosszú asztalok mellett száz- huszonöt fiatal ül. Fehér szegfűcsokrok fölött bukkan elő figyelő arcuk. A tanácskozás már három órája tart, s ők ugyanolyan feszült érdeklődéssel kísérik, mint az eiső percekben. A vádak jutnak eszembe, amelyek oly könnyen születnek azoknak az ajkán, akik már elfelejtették, hogy — ők is voltak fiatalok: „A mai ifjúság közömbös, fegyelmezetlen!” Persze, ilyenek is vannak. De nem itt, és nem most. amikor róluk, életükről, jövőjükről van szó! Figyelem az arcokat. A lányok tágranyílt szemét, a i fiúk elgondolkozó vonásait. Szigetújfalun néhány fiatal „KISZ-mentes” ifjúsági klubot akart alakítani — mondja beszámolójában a járási titkár. Fiúk és lányok homlokán ráncokat vet a megütközés s a tiltakozás. A ráncok csak akkor simulnak el, amikor azt hallják, hogy a klub megalakult, a KISZ égisze alatt működik, s ma már senkinek sem jutna eszébe, hogy változtasson ezen. ★ Fiatalember lép az emelvényre, a Pestvidéki Gépgyár KISZ-szervezetének küldötte. Várom az első felszólalóknál nem ritka feszélye- zettséget, zavart. Nyoma sincs. I Tanár úr, kérem, ez a fiú készült! Talán már hetek óta gyűjtötte az adatokat a KISZ járási küldöttértekezletére a felszólalásához! Minden mondata tömör, szabatos. Vállalatunk dolgozóinak 37 százaléka harminc éven aluli fiatal. A KISZ-szervezet munkatervét elsősorban a gazdasági feladatok teljesítésének elősegítésére alapozták.. Hogy milyen sikerrel? A két esztendeje alakult, Leo- novról elnevezett KISZ-es komplex.brigád.........újításaivá! 17 550 normaórát takarítottak meg a gyárban! A brigád védnökséget vállalt a szovjet exportra \ készülő gyártmányok felett, s ha kellett, alapanyagokat sürgetett, ha lett, gyártás közben dolgozta át a technológiát. Az új dolgozók gyors betanítása a KISZ-esek érdeme. Tizenkét KISZ-ista lett tavaly kiváló dolgozó, egyik alapszervezeti titkáruk Munka Érdemrendet kapott. Ók is mai fiatalok __ B arna hajú, szép kislány lép a mikrofon elé: Kozma Erzsébet. Elfogódott hangon kezd az olvasáshoz: „Alapítólevél... A ráckevei Ady Endre Gimnázium negyedik B. osztályának KISZ-alapszervezete elhatározta, hogy Három tavasz elnevezéssel vándorserleget létesít a hazafias nevelés nagy eszméje győzelmének elősegítéséért. Ezzel kívánunk hozzájárulni, hogy 1848. március 15-e, 1919. március 21-e, és 1945. április 4-e kitörölhetetlen emlékként és alkotó tettekre ösztönző példaként éljen a magyar ifjúság szívében. A vándorserleget minden évben járásunk azon úttörőcsapata kapja meg, amely a kulturális, sport- és társadalmi munkában a legjobb eredményt éri el.. ” Ragyog a napsugár az ezüstserlegen. És ragyognak a szemek, a fehér szegfűcsokrok felett. Szépen búcsúzott a IV/B osztály... ★ Az elnöki emelvényről jön a mikrofonhoz Szabó András, a Szigetmajori Állami Gazdaság KISZ-küldötte. „Néhány éve még egy legyintéssel intézett el bennünket a gazdaság vezetősége: alakítottunk. Azóta megmutattunk egyet s mást. Ha új munkaműveletről van szó, ránk bízzák. Ha sürgős munka van, mi megyünk elsőnek. Belőlünk, alakult ki a törzsgárda ... Röplabdában megnyertük a megyei vándordíját. Persze van gyenge oldalunk is: a kulturális élet. Az ősszel répát szedtünk, rohammunkában s az érte járó pénzen jegyeket vettünk a színész—újságíró rangadóra. Hogy őszinte legyek, ha az Operába vettünk volna jegyet, félek, senki sem jött volna répát ásni...” ★ Milyenek hát a mai fiatalok? — kérdezte felszólalásában Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára. — A válaszért nem kell messze menni. Feleltek rá az eddig elhangzottak, őszinték, kritikusak, a hibáikkal szemben türelmetlenek — néha cinikusak —, nyitott szeműek és okosak — néha nagyképűek — könnyen lelkesednek, ha értelmes, szép célokat tűznek eléjük —, de néha nincs kitartásuk — többségükben becsületesek.) Hogy éles az ítélőképességük, hogy nem tisztelik vakon a tekintélyt, hogy nem ismerik a meghú- nyászkodást? Ezt tévesztik össze sokan a nyegleséggel. Pedig ez a legfőbb jó tulajdonságuk. Ne is ismerjék meg soha! Legyenek bátrak, önérzetesek, másokkal és önmagukkal szemben egyformán igényesek! Nyíri Éva kel- Áh! Majd mi megmutatjuk, mondtuk és munkacsapatot Négyszáz evés historiás ének Dr. Újvári Zoltán, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunktusa Jugoszláviában magyar vonatkozású néprajzi emlékek, balladák, énekek után kutatott. Egy múlt századbeli monográfiában olyan adatot talált, amely szerint 200 évvel ezelőtt Szerbia területére csángókat telepítettek. A kutató ezen a nyomon indult el felfedező útjára, s Belgrad és Szarajevó között meg is talált »két .települést, ahol, ma is magyarok laknak, s magyarul beszélnek. A két község;. ViSjlOVicá és Ivartoi'o. Ä kutató legértékesebb gyűjtése egyj 1568-as eredetű histróiás ének, amely megőrizte a régi nyelvi formákat. Kívüle sok más népbaliada és história került a kutató birtokába. A kiegyezés századik évfordulóján AZ 1867-ES OSZTRÁK— MAGYAR KIEGYEZÉS értékelése hosszú évtizedekig a magyar politikai élet legvitatottabb közjogi kérdése volt. S a vita körülötte, akkor sem szűnt meg, mikor az első világháború végén az Osztrák— Magyar Monarchia, a dualista állam korhadt épülete ösz- szeomlott. A küzdelem tovább folyt, most már inkább elméleti síkon, mint a politikában, tovább vitatkoztak történet- tudóisok és publicisták: helyes volt-e a kiegyezés, igaza volt-e Deáknak és társainak, nem kellett volna-e inkább Kossuthra hallgatni, aki messze- bangzó szóval tiltakozott a kiegyezés megkötése, ,ji jogfeladás” ellen. A magyar marxista történet- tudomány kiemeli a kérdést a 48-asok és 67-esek egyoldalú nézőpontjai közül, és nem szubjektív indítékokból, hanem a társadalmi és gazdasági fejlődés objektív tényezőiből magyarázza a kiegyezés megkötését. De — s ez jellemző a‘régi nézetek szívósságára — még mai történetfelfogásunkba is beszüremkedik egy-egy maradványa a régi szempontoknak, s egyes részletkérdések tekintetében még ma sem teljes az összhang, — noha a főproblémák már tisztán állnak előttünk. A KIEGYEZÉS TÖRTÉNETÉBEN tehát ma már nem Deák, Kossuth, vagy éppen Ferenc József személyes törekvéseit vizsgáljuk, hanem társadalmi osztályok megegyezését látjuk, közelebbről a magyar nagybirtokos arisztokrácia. a középbirtokos nemesség és a kialakuló magyarországi burzsoázia megegyezését az osztrák nagybirtokos és nagytőkés osztállyal. A száz éve, 1867. május 29- én az országgyűlésen elfogadott kiegyezési törvényhez azonban hosszú út vezetett; nagy változások mentek végbe magyar és osztrák politikai vezetőrétegek közében, amelyek nem egészen két évtizeddel korábban még oly élesen szemben állottak egymással, az 1848—49. évi forradalom és szabadságharc idején. E változások fő oka a kapitalizmus fejlődésében és a nemzetközi helyzet alakulásában keresendő. A magyar nemességet, polgárságot, — e tőkeszegény országban — a kapitalista fejlődés meggyorsulásának, jobb kihasználásának lehetőségei s a nemzetiségek feletti korlátlan uralom fenntartásának vágya hajtatta a megegyezés felé, míg az osztrák vezető körök, melyeknek nemzetközi helyzetét az olasz—osztrák, majd porosz—osztrák háborúban elszenvedett veszteségek ingataggá tették, szintén hajlottak afelé, hogy lemondjanak a korlátlan abszolútizmusról és megosztva hatalmukat, egy szilárd. erős államra támaszkodva, vegyék fel a küzdelmet a nemzeti és szociális mozgalmakkal és a szomszédokkal szemben. Ez a kétirányú fejlődés vezette el a magyar uralkodó osztályokat 1849-től, a passzív rezisztencia politikáján át, a „viszonyokkal való megalkuvásig”, az osztrák kormányzatot pedig az önkény- uralmon, a Bach-korszakon, a különböző centralizációs kísérleteken át 1867 májusáig. AZ 1867. ÉVI XD. TÖRVÉNYCIKK — a kiegyezés — I tehál a Habsburg-áüamot | dualista formában szervezte i j újjá; leszögezte Magyarország I belpolitikai önállóságát, elismerte az uralkodóház többi tartományaival fennálló, felbonthatatlan közösségét. Ausztria és Magyarország tehát önállóak lettek, de voltak „közös ügyeik": ilyennek minősítették a külügyet, a hadügyet és az ezekkel kapcsolatos pénzügyet. A „közös miniszterek”, a két országgyűlés által kiküldött 66—60 tagú delegációnak tartoztak felelős- , seggel. A törvény szerint Magyarország részt vállalt az államadósságból és kötelezettséget vállalt a közös terhek 30 százalékának viselésére. Külön szabályozták a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat: Magyarország 10 évenként megújítandó vámszövetségre lépett Ausztriával, hozzájárult az egységes bankjegy kibocsátásához, az áru- és pénzforgalomhoz. Az így kialakult dualista szerkezet tehát megegyezés, kompromisszum útján jött létre: a magyar uralikodóosztá- lyok lemondtak az 1848-as törvényekben leszögezett függetlenségről, az állami szuverenitás lényeges kellékeiről, hogy a polgári korszakba átmentsék. gazdasági és politikai vezetőszerepüket, a nép és nemzetiségek feletti uralmukat; az osztrákok lemondtak az egységes birodalomról, hogy megőrizzék ausztriai uralmukat, és a monarchiában elfoglalt helyüket; a dinasztia pedig lemondott az abszolutisztikus kormányzási formáról, hogy megőrizze birodalmát és hatalmát. MARXISTA TÖRTÉNETÍRÁSUNK végső soron nem annyira a kiegyezés tényét bírálja, hanem inkább annak osztály tartalmát és célját. Azt, hogy — megosztva ugyan az osztrákok és magyarok között — de fenntartotta a nemzeti elnyomást; azt, hogy fenntartotta a nagybirtok rendszert, átmentette a feudalizmus sok maradványát; azt, hogy a kompromisszumot nem kiindulópontnak tekintették, egy demokratikus társadalmi fejlődés irányába, hanem éppen ellenkezőleg: az 1848-as polgári forradalom végleges lezárásának. A kiegyezést, a nemzeti függetlenséged esett csorbát a legélesebben Kossuth Lajos bírálta száműzetéséből: híres Kasszandra levelében, „törvényesített jogfosztásnak” nevezte, benne a nemzet halálát sejtette, és valóban látnoki módon megérezte azt a veszedelmet, amelyet a pusztulásra ítélt Habsburg-birodalomhoz való kapcsolódásunk jelentett. Hiába, a történelmi körülmények nem tették lehetővé a sikeres forradalmi küzdelmet, s a vezető osztály zöme nem elszakadni akart Ausztriától, hanfm minél előbb részesülni a gyorsan növekvő kapitalista gazdaság előnyeiből. Annak azonban, aki a száz év előtti kiegyezés mérlegét akarja felállítani, e súlyos hátrányok mellett nem szabad megfeledkeznie viszonylagos pozitívumairól sem: ha korlá - tozott mértékben is, visszaadta az ország függetlenségét, jobb feltételeket teremtett az akkor a haladást jelentő kapitalizmus szélesebb kibontakozása számára, és ezzel kapcsolatban tágabb teret, jobb lehetőséget nyitott a munkás- osztály — az elkövetkező évszázad legnagyobb társadalmi ereje kibontakozásához — történelemformáló harcának megvívásához. Pamlényi Ervin
