Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
MONOBWDfól A P E S T G Y E I. H I R L A P \msmm IX. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1967. MÁJUS 31., VASÁRNAP Községrendezés Monoron A közelmúltban tartotta meg első ülését Monoron a községrendezési bizottság. Eredetileg az volt az elképzelés, hogy a bizottság a község szépítését, köztisztaságát irányítaná. Később az elképzelés annyiban módosult, hogy a bizottság a következő négy év községpolitikai, községrendezési célkitűzéseinek szellemi irányítója legyen. A községi tanács vezetői kidolgozták a főbb célkitűzéseket, melyek között az ivóvíz ellátás, a csatornázás, a köztisztaság, a parkosítás, fásítás, az utak rendbehozatala, a járdaépítés, a piactér és a főtér rendezése, a művelődési otthon bővítése, a sportpálya építése stb. szerepel. A négyéves távlati terv célkitűzéseiből. az idén azonban még nagyon keveset tud a tanács megoldani, mivel csupán 830 ezer forint áll a rendelkezésükre. A községrendezési bizottság tagjai tanácskozásukon szóvátették, hogy meg kell határozni a feladatok sorrendjét és a határidőket, és Ili kell pontosan számítani, mi mennyibe kerül. A bizottságra elvi és gyakorlati jellegű irányítóiszerep vár. Ezért olyan tekintélyes embereket kértek fel a bizottságban való részvételre, mint Gubái Pált, a járási pártbizottság első titkárát, Szijjártó Lajost, a járási tanács elnökét, Oláh Istvánt, a gimnázium Igazgatóját, Berzsenyi Zoltánt, a gépjavító állomás igazgatóját, Pilinyi Józsefet, az állaim gazdaság igazgatóját és még másokat. A bizottság tagjai elfogadták azt .a. javaslatot, hogy a községpolftiftál tef^Öői ■' ' elsőnek a köztisztaság és parkosítás, fásítás problémáját kell kiragadni, mert Monoron pillanatnyilag ez a legégetőbb gond. A község elhanyagolt, piszkos és rendezetlen, az utcák szemetesek, gondozatlanok, a fű és a gaz néhol már eléri a méteres magasságot, az árkokat a házak előtt nagyon kevés helyen ásták ki. A községi tanácsnak szüksége lenne egy fűnyírógépre, mert a meglévő néhány köztisztasági alkalmazottjával nem tudja le- kaszáltatni a füvet. Ezért kellene a lakosságnál« a saját portája előtti utcarészt egyelőre társadalmi munkában rendben- tartani. Más községben — mint pélUCYELETES ORVOS Gomba, Bénye, Káván dr. Pénzes János, Gyomron dir. Tűni Mária, Monoron dr. Koncz Lajos (Bajcsy-Zsilinsz- ky út), Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Pauchly Géza tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoton, a főtéri, Vecsésen az Andrássy telepi. MŰSOR Mozik Ecser: Szevasz, Vera. Gomba: A panzsi kaland (szélesvásznú). Gyömrő: Elet a kastélyban. Matiné: Egyetemisták. H: Büdösvíz. Maglöd: Hős, vagy áruló? Matiné: Egyetemisták. H: Élet a kastélyban (szélesvásznú). Mende: Betörő (szélesvásznú). H: Nem szoktam hazudni. Monor: A siker ára (szélesvásznú). Matiné: Bátor emberek. H: Utószezon (szélesvásznú). Nyáregyháza: Sok hűség semmiért. Első előadáson: A „Lord” és bandája. Péteri: A férfi egészen más. Első előadáson: Játék a múzeumban. Pilis: öt jómadár. H: A kőszívű ember fiai I—II. Tápiósáp: Alibi a vizen. Tápiósüly: Sikátor. Első előadáson: Mesesorozat n. Űri: Autót loptam. Üllő: A titok (szélesvásznú). Matiné: Különös ismertetőjel. H: Sikátor (szélesvásznú). Vasad: Mindenki haza. Vecsés: Változó felhőzet (szélesvásznú). Matiné: Kár a benzinért. H: Kedves Brigitte (szélesvásznú). dául Vecsésen — ezt már évek óta megoldották. Igyekezetükért pénzjutalomban is részesültek tavaly. Ha a mono- riak követnék a vecsésiek példáját, sok más közérdekű dologra maradna a tanácsnak pénze. A községben még mindig sok ház előtt nincs fa. A KISZ-esek és úttörőik megszámlálhatnák társadalmi munkában, hány csemetefára van szükség, s ősszel mindenütt pótolni lehetne a foghíjakat. A vetőmagfelügyelőség monori telepétől még most is lehetne virágpalántákat beszerezni — Tóth Károly telepvezető is ott van a bizottságban — így azok a közületek, amelyek eddig elhanyagolták a parkosítást, még pótolhatnák. Azokkal szemben, akik utcájukon a szemetet eltűrik, az érvényben lévő rendelkezést — miszerint szabálysértési eljárás indítható ellenük — a községi tanács a jövőben fokozottabban juttatja érvényre. Vonatkozik ez azokra, akik a baromfit az utcára engedik ki. Ami a köztisztaság ügyében szintén sürgős megoldásra vár Monoron: a Vigadó Étterem és a Hangulat cukrászda mosdóhelyiségeinek higiéniája. A KÖJÁL bizonyára már jelezte a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalatnak a problémát. Nagy szükség lenne sürgős intézkedésre ez ügyben. Felvetődött az is, hogy a község központjában található több olyan vállalat, amelyet ki kellene telepíteni a község szélére. Ilyen a MÉH, a BELÉPED, a Veres-féle kerékpárjavító. Sok a község központjában a romos épület, melyeket a négyéves község- rendezési tervben úgyszintén teljes lebontásra, átalakításra, valamilyen célra történő fel- használásra kellene ítélni. Végiül még egy érdekes javaslat: a monori fiatalok szamára — de a Monorra látogató idegeneket is csábítaná — kellene vásárolni a Strázsa- hegyen, vagy a Forrásnál egy — akár romos — pincekamrát, amit a fiatalok berendezhetnének maguknak afféle romantikus csárdává. Modem és ötletes megoldásokban biztosan nem lenne hiány. A községrendezési bizottság előtt tehát sok megoldandó feladat áll. A tanács vezetői hozzáfogtak a számításokhoz, s a bizottság legközelebbi ülésén már konkrét javaslatot tesznek. (f. o.) Ferenczy Hanna: Jarosz-szigetén Szabad madár a sas, rabságban meg nem él, hazája felhők sátora, hol zúg, süvölt a szél. Vágya nem húzza sárba le, röpte mindig merész — a nappal, mely mást megvakít, ő bátran szembenéz. Ez mind csak metafora itt, szerény hasonlatok. Jarosz örökzöld szigetén a sasfiak rabok! Amiért Byron útrakelt és harcolt annyi nép — hiába volt? — az elnyomás ma mindent összetép; szabadságot, szép elveket, amiért élni jó? — Emeljük fel tiltó szavunk mi sok-sok millió! Szabad madár a sas, rabságban meg nem él... Görög hon sziklás partjain tombolva zúg a szél. Eboltás Monoron Veszettség elleni eboltás lesz Monoron május 22-én és 23-án reggel 8—12 óráig, délután kettőtől fél ötig a piactéren. Az. ebadó befizetése — az oltást megelőzően — a kiküldött befizetési lapon történik. Az eboltás kötelező, tekintve, hogy járásunkban a veszett állatok megmartak már gyerekeket. Látogatóban az ezüstjelvényes állattenyésztőnél Megkapja-e az idén az aranyi okozatot ? Olvasóim bizonyára észrevették, hogy vonzódom a mezőgazdasági témákhoz és eddig jórészt termelőszövetkezeti dolgokról írtam. Nemrégiben azonban nem ilyen cél vezetett a pilisi Üj Elet főállattenyésztőjéhez. A marhahizlalásban már régóta jeleskedő Malik Pali bácsit kerestem, aki 1965-ben megkapta a „Pest megye kiváló állattenyésztője” jelvény ezüst fokozatát. A tanyán nem találjuk, mert éppen szabadnapos. — Megkeressük, de előbb mutatok valamit — mondja Illanicz László főállattenyésztő, s nem szalasztja el az alkalmat, hogy a nemrég üzembe helyezett borjúnevelőhöz vezessen. Az épület körül még rendetlenség, mellette új magtárépületet alapoznak. — Ez valamikor sertésfialtató volt — emlékszem vissza. — Az egyik felét alakítottuk át, a legegyszerűbb módon. Négy ketrecben harminckét borjút tudunk elhelyezni. Tulajdonképpen kényszermegoldás ez. Múlt év novembere óta már itatjuk a borjakat, de most már nincs hely a tehénistállóban, s valamit kellett tenni. KISZ csúcsvezetőság Monoron is Megalakult a monori KISZ csúcsvezetősége. Követve az alapszervi választásokat, az elmúlt héten jöttek össze a monori KISZ-szervezetek titkárai és képviselői, hogy az előző // Otthonba szeretnék menni,.," Hányfélék, milyen a természetük, mi bántja őket, minek örülnek, s miről panaszkodnak? Annyi félék, ahány féle az ember csak lenni tud, jókedvűek, aranyosak, nehezen kezelhetők, elégedetlenek, kedves szóval boldoggá tehetők, bizalmatlanok. Nénikék, bácsikák, nem mártírok és nem zsörtölődő rémei a családnak. Nincs is családjuk. Kétszázharminc monori, gyömrői, mendei bácsika, nénike — akikről a járási tanács szociális előadója úgy szerzett tudomást, hogy a községi tanácstag, a védőnő, vagy éppen az orvos jelentette: itt vannak egyedül élő öregek, gondoskodni kellene róluk, fedél kellene a fejük fölé, gondozóra lenne szükségük, segélyt kellene adni nekik — szociális otthonba kellene beutalni őket. B. néni országjárása özvegyasszony. Hetvenkilenc éves. Mint egy nyug- < hatatlan gyerek, sehol nem tudott megmaradni egy-két ^ napnál tovább. öt szociális § otthonból szökött meg, kezében kis motyója, gyalog indult neki az országúinak. Mi az oka, hogy ez a kicsi öregasszony nem tudott meglenni egy fedél alatt a többi öragekkel? Tény, hogy nem szerette őket. Ö menni szeretett, meg panaszkodni. Az egyik szociális otthont egy házassági ajánlat kedvéért hagyta ott — és elutazott Nyíregyházára, megnézni azt az embert, aki hirdette magát. Kilenc hónap múlva visszajött, mert a bácsi, akinek a kedvéért elment az otthonból, meghalt. B. néni kis batyuja hosszú vándorlás után megpihent, mert a nyughatatlan kis öregasszony immár egy éve a péceli otthon lakója. Ügy látszik, megtalálta a kedvére való otthont, s lemondott az országjárásról. A háború, a háború... B. néni kuriózum. Az egyedül élő öregek közül csak né- hányan nyughatatlanok, elégedetlenkedők. , Többségük örül, ha meghallgatják, s ha megígérik, hogy segítenek. A járás 18 községében élő 230 öreg nagyrészt vagyontalan. Sokan albérletben laknak, néhányra majdnem rádől a ház. Néha felveszik az ünnepi fekete ruhát, s elmennek a tanácshoz, vagy éppen a járási székhelyre, s szerényen álldogálnak, míg megkérdezik tőlük: mi járatban vannak. Otthonba szeretnék menni — mondják, s aztán hazautaznak és várnak, hónapokig, vagy évekig, mert a járásnak nincs szociális otthona, csak a megyei otthonokban tudják elhelyezni őket. Hetven-nyolcvan év körüliek, s ha mesélni kezdenek, ezzel kezdik: az uram a háborúban esett el, a fiam eltűnt a háborúban. S ha megérkezik a várva várt hivatalos papír, hogy mehetnek az otthonba, halogatják az utazást. Egy nap rámegy a búcsúzkodásra, egy a csomagolásra, s ami idő marad még, azt emlékezéssel meg sirdo- gálással töltik el. S ha túlesnek az ismerkedésen, ha megszokják a többi öreget, ha megtanulnak közösségben élni — akkor képes levelezőlápón küldik 'Üdvözletüket az ismerősöknek, meg a járási ta-, nács egészségügyi osztályának. És a többiek? Akiket el tudnak helyezni, annak van gondviselője, rendes ágya, még a szórakoztatásáról is gondoskodnak. De sokan vannak még albérletben, sokan düledezö kicsi házikóban, sok az elhagyatott, senkihez sem tartozó nénike, bácsika. Olyan, aki megrokkant, s nem kell a férjének, olyan, akinek rendes nyugdíja van, szép lakása, még tv-je is, csak éppen gondviselője nem, aki legalább naponta egyszer rá- nyitná az ajtót. Ha felépül a járás szociális otthona — valóban otthont kapnak az albérlet, a rogyadozó házikó helyett. És emberhez méltó életet. (d) évek példái nyomán megalakítsák a monori csúcsvezetőséget. (A járásban csak Vecsésen és Gyömrön működik hasonló szervezet.) Az újjáalakuló gyűlésen részt vett Gál János, a községi pártbizottság titkára, á járási KISZ-bizottság részéről pedig Mocsári József. A szervezetek képviselői a titkos választáson héttagú vezetőséget választottak. Csúóstitkár Fellegi László, a területi KISZ titkára lett. A csúcs vezetőség feladata, a monori KTSZ-alapszervék szervezeti és politikai összefogása. ' ' ’ 'w'"' " ' '■ Tűzoltó társasvOcsora Az üllői tűzoltótestület vasárnap este a művelődési otthon helyiségében — a pilisi járási tűzoltóverseny alakalmából — társasvacsorát rendez. — Mennyibe került az alakítás? Gyors számítás: a faanyag saját, a feldolgozás is a saját műhelyben, a vasanyag ócskavasból, pasztőrizáló üst, edények — körülbelül 30—35 ezer forint. — A borjankénti megtakarítás hét-nyolcszáz forint. Ha pedig megkapjuk a kért tápszereket, elérhetjük az ezer forintot is. Telik az idő, indulnunk kell. Maiik bácsit otthon sem találjuk, a szőlőjében dolgozik. Virágzó akácfák, majd diófák között vezet az út. A tőkék között hajladozik az öreg. öreg? ötvenkilenc éves. Fürgén jön felfelé. Rövidre vágott haja, kemény, barna arca és élénk járása nemigen mutatja korát. Szemerkél az eső, beülünk a présházba. — Kell az eső, porzik már a kapa után — mondja, s hogy ellensúlyozzuk a külső nedvességet, megkóstoljuk a könnyű homokit. — Mézes fehér, ezerjó, meg kadar. — Szűszavúan, tömören beszél. A cigarettát elhárítja, dóziniból csavar magának. A régmúltról kérdezgetem. — Föld nélküliek voltunk a felszabadulásig. A kilencezer holdas Hatvány birtokon dolgoztunk summásként. Időnként fejős voltam a svajce- reknél. Vagy szőlőben dolgoztam a Szárazhegyen. Nem volt könnyű. Osztáskor három holdat kaptam. Kisha-i szonbérben felvettem még tizenötöt, a családdal megműveltük. — És jószág? — Tehenem volt, meg hL zódisznóm, de marhát nem hizlaltam csak 1961-től. A tsz alakulásától kezdve. — Kedvére való? — Szeretem az állatot, Hárman vagyunk hetvenkét hízómarha mellett, egyikünk mindig szabadnapos. Ezerhéti száz-ezernyolcszáz forint a kereset. —r Tavaly miért nem sikerült a jó eredményt megismételni? — Vásárolnunk kellett a hízónak valót. Mindenféle jószág összejött, nem volt meg az előírt súlygyarapodás. Az idén már jobban megy, 33 kiló a havi átlagos rárakás. De ez miég tovább javítható. Munkaereje teljében van, orvosnál miég alig volt. Rajta biztosan nem múlik, hogy az ezüst mellé az aranyfokozat is odakerüljön. <—tt—> A gyomról közbiztonság a tanács vb előtt Tanács vb-ülést tartanak holnap Gyömrön, 15 órai kezdettel. Napirendjén az 1967. június 2-i tanácsülés anyagának megtárgyalása szerepel. Mendén 13 órakor kezdődik a Vb, ahol jelentés hangzik el a tsz, a község állategészségügyi helyzetéről és a közbiztonságról, valamint az önkéntes rendőrök munkájáról. A monori tanács vb-ülésen Monori-erdő kommunális és kulturális ellátottságát vitatják meg, 14 órai kezdettek § • Bokrétát kötöttem mezei virágból... I 5 Méhészek örömére 1 ^ Virágzik az akác § A méhek megkezdték a $ mézgyűjtóst. Járásunkban a ^ mézet az idén is a földműves- $ szövetkezetek vásárolják fel. | Az OMSZK rendelkezése sze- $ rint — a múlt évihez hasonlóan — kétféle árat állapítottak meg. Az I. osztályú szerződött méz ára 19, a II. osztályú 17 és a III. osztályú méz 14 forint kilogrammonként. / A szabadfelvásárlásból származó I. osztályú méz ara 16,50 forint, a II. osztályú 14,50 forint kilónként. Szabadmézből III. osztályút nem vesznek át. Minőségi kikötés: legfeljebb 19 százalék víztartalom alatt még I. osztályú, 20,5 százalék víztartalom alatt II. osztályú és legfeljebb 22 százalékos víztartalommal a méz 111. osztályúnak számít. A mézzel töltött kannákat vasúton, vagy AKÖV útján S lehet feladni. (em)
