Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
XI. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1967. MÁJUS 21., VAS AUN AP A csárda roncsai Fecskendőről sugarat szerelj! Rajta! Az úttörők is készülnek a kocséri járási versenyre Feszes vigyázzban áll a sor. A jobbszélen Bujdosó István parancsnok kemény vezényszavára megmozdul a raj. Fegyelmezett gyorsasággal bontják a szívó- és a nyomócsöveket. Csikorognak a csatlakozók csavarjai. Kígyózik a cső a képzeletbeli tűzfészek felé. A résztvevők észre sem veszik, hogy magamban számolok és pontosan ötvennél tartok, ‘amikor a feladat végrehajtását jelenti Bujdosó István. A parancsnok ebben az esetben összesen tizennégy éves és akinek jelenti: Bak Ferenc, a tűzoltó-kirendeltség főtörzsőrmestere, aki különben a fiatalok felkészítését végzi a május 28-i járási versenyre. ' — Az általános iskolák úttörőiből szerveztünk úttörőrajokat — mondja érdeklődésünkre Bak Ferenc. ötvenhatvan úttörőről van szó, akik egyforma lelkesedéssel készülnek a versenyre abban a reményben, hogy a hagyományokhoz híven az idei versenyen is ki fogják verekedni az első helyezést. Itt, a faárugyár telepén foglalkozunk a fiatalokkal hetenként háromszor-négyszer. Az udvaron gyakorlatoznak a vállalat önkéntes tűzoltói is és természetesen kész örömmel bocsátják rendelkezésre 3 szükséges felszereléseket. — Ez a. raj a Petőfi Sándor iskola úttörőiből alakult. A csapat 1 + 7 fő, vagyis a parancsnok és hét beosztott. v Szándékosan adjuk a fiatalok kezébe az irányítást a gyakorlatokon, hiszen ezzel is hatásosan neveljük őket az önállóságra. Az udvar közepén kismoto- ros fecskendő. A motor bal oldalán sorakozik a raj. Hamarosan elhangzik a parancsnok vezénylése és megindul a szerelés. A fiúk lelkesen dolgoznak. Még egy percbe sem telik, a hatvanméteres nyomócső végignyúlik a feltételezett tűzfészek felé. — A négyszer kétméteres szívócsövet a fiatalok a gyakorlat szerint úgy fektetik le — folytatja Bak Ferenc—, hogy elérjék a képzeletben levő vízforrást. Ugyanakkor kinyújtják és összecsatolják a nyomócsöveket a képzeletbeli tűzfészek felé. — A gyakorlat célja, hogy az úttörők az első lépéseket jól elsajátítsák, és megfelelő technikai csi- szoltsággal tökéletesítsék. Nagyon fontos része a gyakorlatnak a fegyelmezett mozgás elsajátítása és — ami a tűzesetnél hallatlanul fontos — a gyorsaság fokozása. — Bocsánat! Az úttörők észre sem vették az iménti szerelésnél, hogv számoltam. Ötvenötig jutottam el, ez számításom szerint ötvenöt másodpercnek felel meg. , — Megközelítőleg jó ez az eredmény. A versenyeken általában ezt a gyakorlatot a fiatalok harmincöt-harmincnyolc másodperc alatt végzik el. A fiúk most még csak az ötvenötnél tartanak. Reméljük azonban, hogy az ötvenhat gyakorlat, ami a versenyig még rendelkezésükre áll, annyira tökéletesíti a fiúk eredményét, hogy nem fognak a versenyen szégyent vallani. Eltévesztette az ajtót? Hol költőm el a pénzem és melyik üzletben vásárolok, ahhoz senkinek semmi köze. Milyen kereskedő az, aki sértegeti a hozzá betévedő vásárlót, mert pénzét nem mindig viszi hozzá? Amíg a játékbolt egyeduralkodó volt fotócikkek árusításában, kényszerből odajártunk. Azért mondom, hogy kényszerből, mert sohasem találtuk meg abban a boltban azt a szívélyes légkört, ami elmaradhatatlan velejárója kell hogy legyen a kereskedelemnek. Legutóbb sokan voltak az illatszerboltban. Benyitottam hát a játékboltba egy tekercs filmért. A boltvezető köszönésemre így válaszolt: — Talán összetévesztette az ajtót? (A drogériával.) A kérdés sértő volt. Miért ne vásároljak a drogériában filmet, ha úgy tetszik? A jövőben is eltévesztem az ajtót és... a drogériába lépek be. tanulmányút Kecskeméti István, a konzervgyár savanyító üzemének vezetője, kéthetes lengyelországi tanulmányútra ment. A cím azonos egy Petőfi- vers címével. Igaz, hogy ezt á verset a költő egy másik csárdáról írta, nem arról, amelyikben én jártam a minap. Járt-e már úgy a kedves olvasó, hogy hangulatos történetekből ismert meg valamit, és azután, amikor alkalma nyílott találkozni a hallomásból már ismert látvánnyal, nagy csalódás érte? Kisebb volt és szürkébb, mint s amilyennek gondolta. Így jártam a közelmúltban. Határjáró utamon útitársaim meghallva, hogy sohasem jártam még a Kutyakaparóban, tettek egy kis kerülőt és elvittek. Petőfi verséből ismertem a csárdát, de anekdotákból, rádióriportból is. Valami igazi és szavakkal meg- fogalmazhatatlan pusztai hangulatot vártam. Ehelyett láttam egy lefödött biliárdasztalt — régit. A falon Petőfi pisztolyát — vagy az övé volt vagy nem — a közelében egy nylonba burkolt felhívást arról, hogyan kell a szódavizes ládákat elhelyezni. A padka és a kecskelábú asztal helyett pecsétes tarka abroszok és csővázas székek fogadtak, meg mil- liomegy láda, vagyis „göngyöleg”. Brrrü! Rémlátomás, vagy valóság? Megcsíptem magam: valóság volt. Bár soha ne láttam volna, akkor hinni tudnék fantáziám játékának, és a költő sorainak. Most megcsalatva, egy címvariáció jut mindig eszembe. „A csárda — roncsai”. (b. h.f Kaptárvándorlás A méhek jól teleltek Nyílik az akácvirág. Édes illat lengi körül a fákat. Repülnek a méhek a virágszirmok mélyén rejtőző nektár után. A méhész elégedetten szemléli a kaptárak körüli nyüzsgést. Kántól Dániel, a földművesszövetkezeti méhész szakcsoport elnöke is szenvedélyes méhész. Háza verandájáról gyönyörködik a méhek munkájában. Éjjel viszik ki őket az erdei akácosba és búcsúzóul mintha jó munkára biztatná bogaracskáit. A szőlőlugasban beszélgetünk. — Hogyan teleltek a méhek? — kérdezem. — Az enyhe télre nincs panaszuk a méheknek sem, mert jól teleltek. Kisebb noszéma elhullástól eltekintve semmiféle betegség nem fordult elő a kaptárakban. A kellően élelmezett és felerősödött családok aztán szorgalmukkal busásan meghálálják a gondozást. Reményünk van arra, hogy az ezerszáz méhcsaláddal rendelkező szakcsoport a száznyolcvan mázsás szerződést túl fogja teljesíteni, annál is inkább, mert a tavalyi százhatvan mázsás szerződést kétszázharminc mázsára teljesítette. Az idén pedig öt taggal és nyolcvan méhcsaláddal gyarapodtunk. — Vándorlás lesz-e? — Ha a méhész túl akarja teljesíteni a tervét, akkor a vándorlással járó „többtermelésről” nem mondhat le. Tehát vándorolunk, négy tagunk már elment százhúsz méhcsaláddal Szeged környékére, mert ott pár nappal előbb nyílik az akác, de a végét nem várják be, hanem Gödöllő vidékére viszik a méheket. Ott pár nappal később borulnak virágba az akácfák. Itt aztán kitartanak a teljes elvirágzásig. Nyeremény a négy-öt nap alatt Szeged vidékén összeszedett méz. — A szakcsoport az itthon maradt ezer méhcsaláddal nem megy sehová? — A többiek a körösi akácot leszüretelve Nógrádba viszik a méheket, ahol a legkésőbben nyílik az akác, és ott maradnak az elvirágzásig. Ezek a tagok — ha kis szerencséjük is lesz — két teljes virágzásban vesznek részt. — Ezeket a vándorlásokat is belekalkulálták a leszerződött száznyolcvan mázsa mézbe? — Bele bizony. A tavalyi vállalást hetven mázsával teljesítettük túl, az idén ennél többet szeretnénk összeszedni a vállaláson kívül. — Mi újság még? Kántás Dánielt és tizenhét társát, öt kocséri és három nyársapáti is köztük van, a földművesszövetkezetben végzett jó munkájukért a SZÖ- VOSZ VI. kongresszusa alkalmából — oklevéllel — tüntették ki. (fehér) Menhely — iszákosoknak? MOST SEM PIHEN "IKU JÉ A központi vendéglő előtt egy állandóan illuminált asz- szorny tartja a tenyerét a kerékpárőrzésért, de blokkot nem ad. Már ez sem illik a város központjába. De a háta mögötti söttíés még kevésbé. Állandó tanyája az iszákosoknak és verekedőknek. Nem való a főztjéről jó hírű vendéglőnk szomszédságába. Be kellene csukni, vagy beolvasztani a vendéglő amúgy is szűkös helyiségébe. Helyette egy tágas, korszerű falatozót kellene nyitni valamelyik mellékutcában. Kifogásaink: nagyon szűk, padlóját ritkán mossák, száll a por a kitett lángosokra, amelyeken a dohányfüst is illatnyomot hagy. Mindenfelé eldobált cigarettacsutkák. A kiszolgáló személyzet irtózik itt a munkától. Különben is: tele van a város hasonló kocsmákkal. Cserépdisznó helyett Takarékbélyegbe fektetik megtakarított pénzüket a hangácsi gyerekek. A hangácsi általános iskola takarékbetétállománya már elérte a harmincötezer forintot. Ez any- nyit jelent, hogy egy gyereknek átlagosan hétszáznyolc- vanhárom forint megtakarított pénze van. SPORT LABDARÚGÁS Javítani kell Nagykőrösi Biksza SE. Kinizsi—Honvéd Törökbálinton 3:l-es Cegléden 2:l-es Üllőn 2:0-ás vereséget szenvedtek. A tabellán a két csapat helyzete: 4. Nagykőrös ' 16: 6 11 14. Biksza SE 8:15 4 A számokból és a hazai pálya előnyéből biztos körösi győzelemre lehet következtetni. De ez a győzelem csak akkor következhet be, ha a csapat nem elbizakodottan lép pályára, és az első perctől kezdve teljes erőbedobással, minden tudását latba vetve játssza végig a kilencven percet. A múlt vasárnapi gyenge szereplés kisiklásnak tekinthető, amely minden csapatnál előfordulhat. Továbbra is bízni kell a csapat sikerében. Jó játékot és hazai győzelmet remélünk. Végleges összeállítás a mérkőzés előtt lesz. A mérA mai bajnoki labdarúgó- mérkőzésen sok javítani valójuk van a Kinizsi labdarúgóinak. Nemcsak a múlt vasárnapi eredményen, de a mutatott játékon is javítani kell. Nem is keveset. A Biksza SE Pusztavacsi Honvéd néven a múlt évben került a megyei osztályba és a 11. Nagykőrös előtt a 9. helyen végzett. Az idén jól kezdtek. A Népköztársasági Kupában a Kinizsivel és Csepel Autóval szemben továbbjutottak és megyei elsők lettek. A bajnoki mérkőzéseken már nem ment ilyen jól a játék. Hazai pályán mindössze Kartal ellen nyertek 2:l-re, Abonnyal és Pécellel l:l-es döntetlen volt az eredmény, Érdtől 2:l-es vereséget szenvedtek. Idegenben Vácott és kőzés délután fél 6 órakor kezy 'SS/SSSS/SSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ dődik. Előtte négy Órakor a b S TCiniVci ifik iát.c7íinnk pffvm Korsós László harmincnégy évig dolgozott a konzervgyárban. Most már a pihenés nyugalmát élvezi. A pihenéshez az is hozzátartozik, hogy bejár az üzembe, ahol Balogh Ferenc esztergályosnak átadja több évtizedes tapasztalatát. Foto: Godány Milyen óvatosan lépeget az öregember. Lábait vigyázva rakja. Kémlelve néz maga elé. Elkerüli az akadályokat: a gödröcskéket, a kimozdult téglák emelkedőit. A boltajtó előtt körülnéz, vajon nincsen-e valaki, aki siet. A gyerekeket, asszonyokat udvariasan maga elé engedi. Cipője talpát le- csuszolja, nehogy szemetet vigyen a bolt padlójára. A helyiségben ráérősen nézeget. Türelmesen várakozik, amíg a vásárlók elfogynak. Eltűri,' hogy az élelmes gyerekek eléje furakodjanak. Akkor élénkül, amikor az eladó kartársnő kérdő tekintetét jól aláhúzza azzal, hogy mit tetszik parancsolni? Rögtön nem válaszol. Kékkockás zsebkendőjével éppen az orrát törülgeAZ IRKA ti. Csiklandozza a frissen mosott vászon. Mély lélegzetet vesz és hatalmas tüsszentéssel fejezi be. — Köszönöm! Köszönöm! — legalább is úgy sejti, hogy az eladó kislány egészségére kívánta a tüsszentést. A bácsi körülnéz, mintha mély titkot akarna rábízni a pult mögött várakozó leányra. — Tudja, aranyom, én már nagyon könnyen felejtek. Pedig magányos özvegy embernek sok a tennivalója, közöttük rengeteg olyan, amit nem szabad elfelejteni. Fel kell írni. Napjában többször ajánlatokat olvasni, csak úgy emlékeztetőül. Ezért kérek egy olcsó irkát! A szó körülrepült a boltban. Jól hallotta a pénztárosnő. Kedvesen elmosolyogta magát. Lehet, hogy vihogtak az árutartó állványon lógó táskák. Az ök- lömnyi irodai ceruza- hegy ezők. Az egész bolt mosolygott. — Olcsó füzetet! — rakott ki négyet is az eladó a pultra. A leg- vaskosabbnak pepita borítása volt. A szürke táblájú valamivel vékonyabb. A lila füzetről jól látszott, hogy sokkal szerényebb az ára. A legárvábbnak azonban az a kis fehér táblájú tűnt, amire a bácsi az ismerőssel való találkozás mosolyával nézett. — Ez az, csillagom! Ilyet használtunk mi több, mint hatvan esztendővel ezelőtt. Irkának neveztük. A hátitáska belső felében tartottuk, hogy meg ne gyűrődjön. Hiszen a palatábla, a palavesz- sző meg az a mindig nedves szivacs köny- nyen kárt tehetett benne. Ezt kérem! A kisasszony gyorsan megírta a blokkot. A vevő odacsoszogott a pénztárhoz. A pénztárosnő blokkolt. A gép indulatosan felmorgott. Amikor a bácsi visszaért a pulthoz, az eladó selyempapírba takarva nyújtotta át a filléres irkát. — Köszönöm szépen! — vette át. Magához szorította és boldogan ment a kijárat felé. Ügy, mintha a kisasszony az irka mellé az ifjúságából is becsomagolt volna egy kis darabot. (—si) § Kinizsi ifik játszanak egymás ^ között, mert a Honvéd csapat- i nak nincsen ifije. § A Kinizsi II. Törteién ját- j szik járási bajnoki mérkőzést. P. S. | -----------------------|mit látunk ma a moziban? ^ Folytassa, cowboy. A nagy ^ sikerű angol vígjátéksorozat 8 új, színes, szélesvásznú, ma- ^ gyárul beszélő filmje. Korha- $ tár nélkül megtekinthető. $ Kísérőműsor: Kő. És sok- ^ sok fantázia. ^ Előadások kezdete: délután ^ fél 4, fél 6 és 8 órakor. $ MATINÉ & Küszöböd előtt. ^ Előadás kezdete: délelőtt ^ tíz órakor. HÉTFŐI MŰSOR § A cár és a tábornok. A ^ döntés órái. Szélesvásznú bol- * gár film. Korhatár nélkül 8 megtekinthető. § Kísérőműsor. Magyar hír- ^ adó. Kernet istenei. $ Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor.
