Pest Megyei Hírlap, 1967. május (11. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
1967. MÁJUS 14., VASÁRNAP HEGYEI '^Mírlap TUDOMÁNY TECHNIKA Támadás a tbc ellen Tornyok a táj felett Az Alföld szeles térségein régen jórészt a gémcskutak és itt-ott a magasba szökő nyárfák emelkedtek ki. A mező- gazdaság átszervezésével megváltozott a táj arculata is: a gémeskutakat felváltotta a magasba nyúló, csillogó fejű, alumínium hidroglóbus, majd ezek mellett egyre gyakoribb a még korszerűbb gombafejes víztorony, a szupersztár Állattenyésztésünk fejlődését jelzik ezek, hiszen a tejtermelés fokozása, a gazdaság higiéniai és tűzrendészeti előírásainak betartása egyre nagyobb követelményeket támaszt a vízszolgáltatásban. Milyen előnyökkel jár a szupersztát a hidroglóbusz- szal szemben? A gombafejes víztorony felső, 2 m magas csonkakúp részében kétszer annyi nagy nyomású víz tárolható, mint a hidroglóbus e szintnek megfelelő gömbsüveg részében. További előnye, fiogy a torony törzsrészében is lehet vizet tárolni, míg a hidroglóbusnál ezt a részt csak feljáróként hasznosították. Előnye még az is, hogy a hidroglóbus árához mérten 110 ezer forinttal olcsóbb. Kis helyen, épületek között is felállítható: nem kell ugyanis kikötni, mint a hidroglóbust, mivel törzse zömökebb. Alapteste olyan megoldású, hogy a legnagyobb szélvihar esetén is biztosan tartja a tornyot. Az itt elhelyezett pincetérben vajjúgk a szelepek, feszmérők;' Kapfcsóíók és tartalék szerelvények. A gombafejes víztorony acéllemezből hegesztéssel, elö- regyártva készül. Az acéllemezre műanyag hőszigetelő anyagot, erre alumíniumvagy horganyzott lemezborítást szerelnek. Az alulról beömlő vízsugár az egész vízoszlopot keveri, mozgatja, oxigénnel táplálja. Tűzoltásra, gépjárművek mosására nyomásfokozó szivattyú segítségével 6 atmoszféra nyomású vizet is lehet belőle nyerni. gazdag és változatos legében speciális osztályt állítottak fel az atmoszféra- tenger határterület tanulmányozására. Ez a hyponeiston osztály az első és egyelőre még egyetlen tudományos kollektíva, amelynek feladata az óceán legfelső rétegeinek kutatása. A hyponeiston-elmélet néhány tétele már most igazolódott. Kidolgozták a Szovjetunió déli tengereiben folyó pérhalfelderítés perspektivikus tervét, speciális mik- roszemű hyponeistonhálót konstruáltak, amely sikeresen használható az ipari halak felkutatásánál. Nagy elméleti és gyakorlati jelentősége van a hyponeistonnak a radioökológia szempontjából is. (Ez a tudományág foglalkozik a tenger élő szervezetei és a radioaktív tényezők kapcsolatával.) Gennadij Polikarpov, a biológiai tudományok doktora szerint a hyponeiston egyike a Föld radioaktív sugárzásra legérzékenyebb társulásainak. Robert Korotkij hoz a végső következtetéshe is, hogy a hyponeiston a óceánban élő szervezetek ki terjedt társulása, amely fon tos szerepet tölt be: a mag módján keltetőül vagy táp láló környezetül szolgál a ezerfajta gerinctelen állat é hal kicsinyei számára. Ép pen itt termelődik újra azok nak a szervezeteknek az után pótlása, amelyekre az egyr szaporodó emberiségnek min nagyobb szüksége van. Mivel magyarázható az élei nek ilyen bősége a felszír rétegben? Juvenalij Zajce nézete szerint a hyponeiston nak az óceánban történő ke letkezése egyik legfontosab előfeltétele: a tenger habjí amely tulajdonképpen azo szerves anyagok oldott csa padéka, amelyek az élet ke letkezésének nélkülözhetetle kellékei. A víz virulens vagy má elhalt élővilágának bomlás termékei a tengerek és óceá nők felszínén állandóan kép ződő habban csapódnak k Ez a koncentrált „trágya” vi haros „életfellobanások” táp talaja lehet. Mindenekelőt a baktériumok úgy fej lödnek- "itt, mint valaín mestérséges tenyészetben Nyomukban megjelenik t véglények nagy tömege, maj< a parányi többsejtűeké, s il; módon fokról fokra épül fe a hyponeiston elemeinek égés láncolata — a baktériumok tói a halakig. Ezek a parány halak a tenger felszíni rété gében a legmesszebbmenőki] el vannak látva a szüksége élelemmel. Ehhez járul még hogy e felső centiméterek ben a fiatal szervezetekig még eljutnak a Nap fény- tartományának infravörös és ultraibolya sugarai. • Miután felnőnek, a fiatal halak és fenéklakó állatok elhagyják a felszíni réteget, de életük folyamán, vagy pusztulásuk után szerves anyagaik visszajutnak a habokba, ahonnét származnak... Íme ilyen bölcső a hyponeiston, amelyben valamikor — feltehetően — az élet keletkezett. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémia elnökségének múlt évi határozata alapján a Déli Tengerek Biológiai Intézetének ogyesszai részA világ legnagyobb sörpalackozó üzemét helyezték üzembe a minap az NSZK-ban. A modern töltőberendezést nem — mint ahogy az ember gondolná — Bajorországban, a sör hazájában, hanem az ország egyik nyugati városkájának, a selyméről híres Krefeldnek közelében adták /át rendeltetésének. Óránként 46 OffO félliteres sörösüveget tölt meg az új gép azzal a híres nedűvel, amelyet 650 esztendeje állít elő a willichi sörfőzde. A korszerűsített üzemben másodpercenként 13 teli üveg kerül le a futószalagról. Ez napi 552 000 üvegnek felel meg! Az üzem egyik fontos részlege a ládamosógép képünk bal oldalán), amelyik a ládákat automatikusan kimossa, mielőtt újra elhelyeznék bennük a frissen töltött üvegeket. A mítosz a gyönyörű istennőről, aki a tenger habjaiból született, nem is áll olyan messze az igazságtól. Egy hl-, potézis szerint éppen a tenger habjaiban volt a földi élet bölcsője. John Bernal angol tudós az általa felállított elméletben abból indul ki, hogy a tenger habjában feloldott szerves anyagok koncentrálódnak. Ez a hab azonban bolygónk felszínének háromnegyedén még ma is állandóan képződik. Ha helyt adunk a feltevésnek, mely szerint az ősóceánkorszakban élet keletkezett, akkor jogos a kérdés: mi születik jelenleg? Juvenalij Zajcev, a» biológiai tudományok doktora számára a „hyponeiston”-elmélet megteremtéséhez vezető út egy gyakorlati feladat megoldásával kezdődött. Meg kellett találnia, hol szaporodnak a pérhalak (ez igen értékes ipari halfaj, amelynek ivadékai régtől fogva a tengerpart öbleiben tenyésznek). E célból Zajcev kidolgozott egy ikrakereső — hidrosztatikai módszert és váratlanul arra a következtetésre jutott, hogy a pérhal ikráját a tengervíz és a levegő határvonalában kell keresni. A tudósok többsége úgy vélte, hogy a tenger legfelső, néhány centiméteres vízrétege nem rejt magában semmiféle érdekességet, mivel az erős napfény elriasztja, sőt olykor el is pusztítja a tenger- ■ víz élőlényeit. A felső rétegek „lehalászásához” ráadásul különös hálókra volt szükség. Már a legelső tapasztalatok is igazolták Zajcev feltevését: a Fekete-tenger öt- :entiméteres vastagságú felszíni rétegében nemcsak a pérhal régóta keresett ikráját és lárváit fedezték fel, hanem más ritka, a tudomány számára eddig ismeretlen élő- tényét is. A baktériumoknak, véglényeknek és a tenger egkülönfélébb élőlényeinek nem várt nagy koncentrációiát találták itt. Juvenalij Zaj- :eu javaslatára az élő szervezetek e most felderített halmazát „hyponeiston”-nak nevezték el. A más tengereken és óceánokon végzett kutatások mindenütt ugyanahhoz az eredményhez vezettek: a víz felszínén Két óceán i Új hipotézis az élet keletkezéséről a Földön Hosszú a gyógyszer útja cs cl zaj i a. acm böutcfctt jcicutősebb eredmény az antitu- berkulotikumok kutatása terén, annak ellenére, hogy az egész világon — így hazánkban is — nagy erővel folyik a kutatás. Az új gyógyszerrel szemben támasztott követelmény: tegye bacilusmen- tessé a szervezetet. Üj, jó hatásfokú gyógyszer előállítása azonban nem kis feladat, hiszen a betegség gyógyítása mellett még egy sereg más szempontnak is meg kell, hogy feleljen. Az .„ideális” - antituberkulóti- kumnak fajlagos hatásúnak kell lennie, tehát csak a Koch-bacilusokat pusztítsa el, ezeket azonban a szervezeten belül bárhol elérje. Erős és gyors hatásúnak kell lennie, nem szabad, hogy a szervezetben mérgezést váltson ki és megkívánják, hogy szájon át lehessen szedni. Adagja nem lehet nagy, és íze sem rossz —, de drága sem lehet. Ilyen igényeket kielégí- *' teni természetesen nagyjjn nehéz féladat. Ha a kutatók új hatóanyagot fedeznek fel, csak akkor válik gyógyszerré, ha a vizsgálatok próbáját kiállja. A vizsgálat sok-sok részből áll; kémcső kísérlettel kezdődik, majd egyre bonyolultabb laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, míg az állatkísérletekre, is sor kerülhet. A tbc elleni anyagok kutatásánál azonban még itt is kellemetlen meglepetések érhetik a kutatót: oka, hogy a majom kivételével más állaton a tbc nem teljesen azonos az emberével. Végeredményben tehát csak az igen óvatosan végzett emberterápiás kísérlet dönt. Az ideális antituberkulotikum kutatása tehát nehéz és nemes feladat. Mai ismereteink szerint azonban már nincs messze az az idő, amikor a kutatások elérik céljukat: a tbc-probléma végleges felszámolását! Az elmúlt húsz év alatt bármilyen nagy is volt a haladás a tbc-ellenes gyógyszerek (antituberkulotikumok) kutatása terén, a mai gyógyszerek még mindig sem tökéletesek. Nem ölik el a fertőző Koch-bacilusokat, csak szaporodásukat gátolják; végleges legyőzésük a szervezet ellen- á”'képességétől függ. Jelenlegi antituberkulotikus gyógyszereink közül három bizonyítottan nagy hatásfokú: az INH, a Stmy és a PÁS. Mlndhámat egy évtizeden belül (1941—1952) fedezték fel Közlekedés - mozgójárdákkal 75 000 EMBER ÓRÁNKÉNT A „mozgójárdák” ötlete nem új. Dús fantáziájú rajzolók már a múlt század közepén papírra vetették elképzeléseiket az úgynevezett mozgó.- utcáról. - >•: ! TB74-ben ’’amerikai mérnökök készítették az első, technikailag megalapozott tervet. Elgondolásuk azonban csak 1952-ben öltött testet, amikor üzembe helyezték a személyszállítószalagot, a chicagói Museum of Science and In- dustryban. Hossza mintegy 20 méter, szélessége közel 1 méter volt. 1960 óta más országokban is építenek ilyen berendezéseket, többek között Franciaországban, Japánban és Svájcban. Mind közül a leghosszabb az amerikai Dallas repülőterén található: 430 méter távon szállítja az utasokat a gépek indulási helyére és vissza. Szerkezeti formaként két megoldás ismeretes. Az egyik: vastag gumiheveder vagy gumival borított acélszalag, amely sima aljazaton vagy nagyszámú görgőn csúszik. A másik kivitelnél az ember, a mozgólépcsők mintájára egymáshoz csatolt lemezeken áll, melyek vezetőpályák között mozognak. Mindkét rendszer bevált a gyakorlatban, e módon 100 méterig terjedő hosszban készítenek személyszállító-szalagokat. Nagyobb távolságok több egymásután kapcsolt szállítószalag felszerelésével hidalhatok át. Figyelemre méj-- tó- élónyx-_ hogy : a „mozgójárdákkal” még 10 fokos: emelkedők is leküzdhetők; pogy- gyászok és gyermekkocsik egyaránt szállíthatók az újszerű „közlekedési eszközön”. Óránként összesen 3600—15000 személyt vihetnek, ami tekintélyes teljesítmény. Szakemberek véleménye szerint a rövid- és középtávú közlekedésben nagy jövő vár a személyszállító-szalagokra. Ez persze távol áll attól az utópisztikus elképzeléstől, hogy ténylegesen a közutakat lássák el velük. Arra máris gondolnak, hogy a munkahelyek útjain ilyen „mozgójárdákat” helyezzenek üzembe. Az NDK- ban komolyan foglalkoznak olyan személyszállító-szalagok megépítésének tervével, melyek a külszíni szénfejtéseken dolgozó bányászokat szállítanák több kilométerrel távolabb fekvő munkahelyeikre és vissza. Biofizika a kártevők ellen Mikrofon—röntaensuaár Az eljárásos alapja a dioio- giának egy fiatal ága, a biofizika, amely az élő szervezetek bonyolult életfolyamatainak fizikai alapjait tanulmányozza. E módszerek közül a legjelentősebbek azok, amelyek a raktárakban tárolt mezőgazdasági termények rovar- fertőzöttségének, illetve gombás vagy baktériumos betegségeknek a korai megállapítására alkalmasai!. Az úr., lumineszcencia analízis módszerével pl. idejében megállapítható a kukorica fuzáriumos fertőzöttsége, a burgonyagumók fitoftóval szembeni ellenállóképessége, illetve fogékonysága. A raktári kártevők lárvái rejtett károkat okoznak a magban; ennek felfedésére vezették be a mag átvilágítását lágy röntgensugarakkal. A röntgenogramokban világosan láthatók a szem belső károsodásai. Még érdekesebb talán a rejtett károsodások kimutatásának az akusztikai módszere. A gabonaszem belsejében tartózkodó lárvák táplálkozásuk és helyváltoztatásuk közben igen gyenge hangot bocsátanak ki. Ez érzékeny mikrofonnal felfogható és felerősíthető. Egy speciális készülék a rovarok által kibo- tsátott hangokat egyszerűbbekre bontja, ebből a szak- ímberek nemcsak a lárvák jeiemetere, nanem azoiv iá jura és fejlődési fokozatára táplálkozására, és helyváltoztatására is következtethetne!:. A szakemberek úgy vélekednek; nagy jövő előtt áll az a növényvédelmi módszer amelynek lényege, hogy a kemény gamma-sugárzást a rovarok sterilizálására használják fel. A sugársterilizálás módszeréi az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazták először a szarvasmarhák védelmében egy légyfajjal szemben. Azóta — a sikeren felbuzdulva — továbbfejlesztették a módszert a mezőgazdasági növények kártevői elleni védekezés céljaira. A mesterségesen keltett rovarokat gamma-sugarakkal sterilizálják, majd a steril hímeket tömegesen telepítik szét a rovarok természetes élőhelyén. Ha ezek a nőstényekkel párosodnak, a lerakott peték életképtelenek lesznek és a faj egyedszáma a területen rohamosan csökken. Ha a hímek kibocsátását több generációs időszak folyamán sokszor megismétlik, a faj teljes pusztulása is elérhető. A szakemberek ettől a módszertől várják, hogy fölöslegessé válik a jelenleg már leginkább használt, de több oldalról jogosan kifogásolt vegyszeres védekezés.
