Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-11 / 84. szám

1967. Április ii., kedd reai JfECrKI kúrián VÁC—HUNG YEN Iskola a dzsungelben A Vietnami Demokratikus Köztársaság Hung Yen tarto­mányi párt- és állami veze­tőinek részvételével bensőséges vietnami—magyar baráti ta­lálkozó színhelye volt a bom­bázások elől az erdőbe telepí­tett Hung Yen-i iskola, amely a váci Hámán Kató általános iskolával ápol kapcsolatokat. A tartomány vezetői, vala­mint a pedagógusok és a gyer­mekek vendégül látták Pehr Imrét, hazánk hanoi nagykö­vetét, s a hanoi magyar koló­nia több tagját. A látogatás forró hangulatú gyűléssel ért véget, amelyen a Hung Yen-i is­kola igazgatója, valamint tanulói által a váci test- vériskola igazgatójához, il­letve tanulóihoz írt levelet és a vietnami—magyar barát­ságot illusztráló albumokat adtak át a vendégeknek. Pest megyében épül Emeletes társasházak Modern lakás — civilizált Élet • Új város- ás faluközpontok KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a felszabadulás óta kifejtett közéleti és képviselői munkásságuk elismeréséül Boros Gergelynek, a Békés megyei MÉSZÖV elnökének, Czéh Józsefnek, a Budapesti 2. sz. Földművesszövetkezet telepvezetőjének, Csala László nyugdíjasnak, Gém Ferencnek, a Földművelésügyi Miniszté­rium főelőadójának, Háner József nyugdíjasnak, Kiss Ká- rolynak, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa titkárának, Nagy Károly nyugdíjasnak, Olt Ká­roly nyugdíjasnak, dr. Rusz- nyák Istvánnak, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöké­nek, Seregélyt József nyugdí­jasnak, Szijjártó Lajosnak, a monori járási tanács vb-elnö- kének, Szobek András nyug­díjasnak, Tisza József nyugdí­jasnak a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jelen volt a ki­tüntetések átadásánál Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára, Kállai Gyula, a kormány elnöke és Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára. Magyar kórus sikere a svájci Montreux-ben A svájci Montreux-ben a IV. nemzetközi kórusverse­nyen az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem énekkara nyerte a nagydíjat. A mű­vészegyüttes — Bartók, Ko­dály, Bach, Britten és Bartos műveivel — 15 külföldi ének­kar előtt szerezte meg az első helyet és az ezzel járó ezer- dolláros nagydíjat Egyre inkább tért hódít Pest megye városaiban és közsé­geiben is a modem, korunk igényeinek megfelelő, több­szintes építkezési mód. Főleg a fiatalok körében. De az ál­lam is elsősorban az emeletes házakból álló új lakótelepek építését támogatja: a zártabb, kisebb területen épülő társas­házak gazdaságosabbak, ol­csóbban lényegesen több la­kás építését teszik lehetővé s ugyanakkor közművesítésük, a villany-, és vízhálózat, az utak és a járdák megteremtése is könnyebb. Nem utolsó szem­pont az sem; a városokiban és a községekben, a centrumban, vagy más központi helyen emelkedő emeletes lakónegye­dek esztétikailag is szebbek s magvát képezhetik az új mo­dem településeknek. A kormány éppen ezért a harmadik ötéves terv során mintegy 270 millió forintot biztosi t a társasháza kiből épü­lő új települések közművesí­téséhez. Pest megyében a fel­mért igények alapján a me­gyei tanács 17,5 millió forint biztosítását kérte, állami költ­ségvetésből. Ez közel négyezer lakás közművesítését, elsősor­ban a csatornázási költségek nagy részének fedezetét tenné lehetővé, az ötmilliós helyi hozzájárulással együtt. A társasház-építkezések je­lenlegl helyzetéről beszélget­tünk Zsigmondi Istvánnal, az Országos Takarékpénztár Pest megyei igazgatóságának he­lyettes vezetőjével. Ugyanis az OTP egyik kezdeményezője, ösztönzője volt annak, hogy megkezdődjön a megyében is a társast!áz-épitkezés. A me­gyei és a helyi tanácsokkal együttműködve így jöttek létre Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén és Vácott az új, modern lakótelepek. ivük a további tervek? — Természetesen tovább folytatjuk a társasház-építke- zéseket. Az állam erre a célra nagy összegű hitelkeretet biz­tosít. Most az egyik legjelen­tősebb, a KISZ szervezésében, a fiatalok által alakított épí­tőközösségekben folyó munka. Idén 440 lakás építésére jelen­tett be a KISZ megyei bizott­sága hiteligényt. Hol épülnek ezek a társas­házak? — Először Szigetszentmik- lóst említem. Itt a lakótelep, kiegészítéseként öt épületben, négyemeletes házakban, 169 lakás épül. Ezek már nagy­üzemi technológiával, előre­gyártott kohóhabsalak blok­kokból készülnek, gázfűtéssel, melegvíz-szolgáltatással. A la­kások általában két és félszo­básak lesznek, a konyhában beépített bútorral. Az alapo­zást már meg is kezdték, a Csepel Autógyár építési osz­tályának irányítása mellett. — Ezenkívül KISZ építő- közösségek keretében már dolgoznak Vácott, ahol 48, Szentendrén, ahol 40 lakás épül, a tavaly elkészültek mellett. Külön örvendetes, hogy Nagykátán is elkezdődik a "járási székhely modem vá­rosképének kialakítása. Itt már elkészült tavaly négy épület, összesen 16 lakással, az idén kezdenek hozzá újabb 27 lakás építéséhez. Másutt nincsenek új kezde* ményezésok? — De igen, mégpedig Ceg­léden, Gödöllőn, Százhalom­battán, Sólymáron, és Budaör­sön épülnek majd KlSZ-laká- sok. Dunakeszin gyönyörű he­lyen, a fenyves mellett a ta­valyi húsz mellé, még tizen­hat lakás épül. A jelenlegi tervidőszakban a KISZ kezde­ményezésére összesen mint­egy 700 új lakás éjpül a me­gyében. Es az OTP saját beruházásá­ban, terveznek-e úgynevezett kulcsátadásos társasházakat? — Az eddiginél sokkal töb­bet, és nagyobb ütemben. Míg 1963 és 65 között 304 lakás épült az OTP beruházásából, a jelenlegi tervidőszakban több mint kettőezer lakás épí­tését tervezzük. Jelenleg öt­száz lakás építése van folya­matban. Ezúttal nem kérdeztük meg; mennyi bajjal, milyen visszás­ságokkal kell megküzdeni. — Sokat beszélhetnénk er­ről, de valójában a mi lakás- építési munkánk jellemzője mégis az előrehaladás. Persze, hogy az új települések meg­valósuljanak, ahhoz is sok minden kell még. Elsősorban kivitelező vállalatokra, szö­vetkezetekre van szükség. Azt reméljük, hogy jövőre, az új gazdasági mechanizmus körül­ményei között jobban, gyor­sabban megy majd Pest me­gyében is az építkezés. Hetes! Ferenc Pál TAPIOSZELE TIT elnökségi ülés A Pest megyei TIT elnöksé­ge vasárnap Tápiószelén ülést tartott. Értékelték a társulat nagykátai szervezetének múlt évi tevékenységét és megbe­szélték az idei népművelési feladatokat. Az ülés után a részvevők megtekintették az agrobotanikai intézet gazda­ságát. Az isaszegi csibék (Tudósítónktól) Oj üzem kezdte meg műkö­dését Isaszegen, a Móricz Zsigmond utcában, ahol a Fé- cel és Vidéke Körzeti Fmsz több mint 300 ezer forintos beruházással a lakosság napos csibével való ellátása érdeké­ben csibekeltető állomást lé­tesített A premier szombaton délelőtt volt, amikor az első csibék keltek. A kelési száza­lék jónak bizonyult, s a duna- vecsei tojások igazolták a hozzájuk fűzött bizalmat. A kikelt csibékből négyezer da­rabot a gödöllői piacon pilla­natok alatt elkapkodtak a vá­sárlók. Cs. J. A kapu nem több mázsás, nehéz tölgyfából készült al­kotmány. A kapu ezúttal jel­kép. Az egyi.k oldalán az is­kola, pontosabban a ceglédi Kossuth Lajos gimnázium, a másfkon pedig a sokat ígé­rő, nagybetűs ÉLET áll. Ál­mok, remények, tervek. — Kétszázötven diák vé­gez az idén... — mondja Radványi Nagy József igaz­gató. — örülünk, hogy felnő- tek, de egy kárait szorongunk is a sorsukéit. Ha ki is lép­nek az alma mater falai kö­zül, azért nem közömbös szá­munkra továbbra sem, mi lesz velük, hogyan illesz­kednek be a felnőttek társa­dalmába. Az érettségizők közül ki- lencvenheten jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Tizen­nyolc fiú és hetvenkilenc lány. A fele a jelentkezők kö­zül a pedagóguspályát sze­retné élethivatásul választa­ni. Orvosnak tizenegyen, ag­rárszakembernek heten ké­szülnek. r— Évente általában ötven- őtvenöt gyereknek sikerül... — állapítja meg az igazgató titkolt büszkeséggel. Marad tehát százötven, kö­zépiskolát végzett ceglédi diák. Elsősorban az ő sor­suk foglalkoztat: hogyan képzelik további életük? Mit tettek már eddig, s mit kívánnak tenni ezután? Ho­gyan segíti őket az iskoia, a szülői ház? Fél osztálynyi diákot hí­vunk össze a különböző osz­tályokból. Elsősorban azo­kat, akiknek az érettségi után bekerül a személyi iga­zolványába az első munka­hely. Kettő kivételével va­lamennyiüknek négy egész­nél gyengébb a tanulmányi átlaga. Heten közülük talál­tak is munkát. Hajdú Gyula elektromű­szerész lesz a Május 1 Ruha­gyár ceglédi telepén. Huszár Béla a KGV-ben autószerelő. Ott szeretne elhelyezkedni Knváés László és Gőz Fe­renc is, ha felveszik őket. Igaz. hogy hármasnál jobb érettségire egyikük sem szá­mít, azért reménykednek mindketten. Akárcsak Buzo­gány Béla, aki szerszámké­szítő szeretne lenni az EVIG- ben. Ha sikerül. A 2,7-es ta­nulmányi átlag azonban nem a legjobb ajánlólevél. — Én állami vállalatnál Kapu KRESZ-vefélkedő Vasárnap, a Ma­gyar Autóklub székházában tar­tották meg a Pest megyei általános iskolások KRF.SZ- vetelkedöjenek döntőjét. A legjobb 13 úttörőcsapat küz­dött meg az első helyezésért. A győzelmet a ráckevei II. számú általános iskola „Árpád fejedelem” úttörőcsapata szerezte meg. ÉV VÉGÉIG Csak az iparból nyokszázan Megyei adatok a gyermekgondozási segélyről meg sem próbálkozom... — mondja némi önkritikával Székely. Imwu,. — Meghúz­nak biztosan. Azért nincs vész. Már megvan a he­lyem. Autó-motorszerelő le­szek egy kisiparosnál... Is­merős ... A fiúknak nincs elhelyez­kedési problémája. De a lányoknak már nehezebb a helyzete. És ők vannak többségben. Az érettségizők háromnegyed ré­sze lány. Szebellédi Erzsébet már nyugodt. Hazamegy szülő­falujába, Nyársapáira. — Az egyik fiatalasszony szülési szabadságra megy. Az ő helyére szerződtették há­rom esztendőre. Hogy mi lesz azután? Szeretnék to­vábbtanulni. Most nem si­került volna, hiszen csak hár­mas az átlagom. A vágyam a vegyipari felsőfokú techni­kum. Az elkövetkező három esztendő talán elégséges lesz az alapos felkészülésre ., Amikor az ember dolgozik, már komolyabban fogja fel az életet. Tudja, ez a baj a legtöbbünknél. Amíg gi- misták vagyunk, minden olyan természetes. Az is, ha beszedünk. A felnőttkor olyan távolinak tűnik... Keresztúri Margitnak esé­lye lenne a továbbtantulásra. A tanulmányi átlaga 4,6. Mű­szaki rajzoló szeretne lenni. — Talán szerencsém lenne... talán nem. Nem kísérletezem. A KGV-be megyek dolgozni. Ideiglenesen raktárban dolgo­zom majd. A tervemről per­sze nem mondok le. Feltétle­nül el akarom végezni a mű­szaki rajzolói iskolát De ... — elhallgat kis időre, mint aki azon töpreng, mondja-e vagy sem, ami a szívét nyom­ja. Aztán rászánja magát. — A vőlegényem is ott dolgozik. Hosszú évek óta ismerjük egymást. A szakmája: villany- szerelő, de most motorteker- cselőként dolgozik. És közben tanul. A Bláthy Ottó erősára­mú ipari technikum másod­éves hallgatója. Gyakran ta­nulunk együtt. Amit tudok, segítek neki. Úgy tervezzük, a jövő nyáron megesküszünk. Mire végez és megszerzi a technikusi képesítést, én is hozzákezdhetek a tanuláshoz™ munkások aránya változó az egyes szakmákban. Általában az igénylők 8— 12 százaléka szakmunkás. A munkaügyi osztály véle­ménye szerint, időleges he­lyettesítésükről a vállalatok­nak — különösen ott, ahol hi­ányuk átcsoportosítással nem oldható meg, a termelés zök­kenésmentes folyamatossága érdekében —, már jóelőre gondoskodniuk kell. Néhol meghatározott időre szerződ­tetett szakmunkásokkal remé­lik megoldani a helyettesítést. Vidéki viszonylatban ez ne­hezebb lesz, valószínűtlen ugyanis, hogy fél-, vagy egy­éves ideiglenes munkát vál­lalna szakmunkás, amikor má­sutt állandót kaphat. A gyermekgondozási segély tehát bizonyos mértékben termelési problémát okoz, ugyanakkor azonban sok anya problémáját oldja meg. Éppen ezért a segély folyósítása na­gyon helyes intézkedés, a be­lőle származó következmé­nyek pedig nem megoldhatat- lanok. Vajon Pest megyében hány anya akarja igénybe venni a gyermekgondozási segéllyel járó fizetéstelen szabadságot és elhatározásuk mennyiben befolyásolja a munkaerőgaz­dálkodást? Ezekre a kérdések­re keresett választ a megyei tanács munkaügyi osztálya. Vizsgálata a megye terüle­tén működő olyan gyár­vállalatokra terjedt ki, amelyben a dolgozóknak több mint a fele nő. A Nagykőrösi Konzervgyárra, a Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalatra, a Budaka­lászi Textilművekre, a Váci Híradástechnikai Gyárra és még másik kilenc üzemre. Mind a tizenháromban össze­sen 11184 nő dolgozik. Kö­zöttük ez évben 90 asszony lett anya és 73 tart igényt a gyermekgondozási segélyre, valamint szabadságra. A ti­zenhárom gyárból 380 nő dol­gozó pedig ez év végéig várja gyermekét. Közülük 280 nyi­latkozott úgy, hogy a szabad­szándékozik venni. A megkér­dezettek arányát a megye te­rületén iparban foglalkozta­tott 25 000 nő számára vetít­ve valószínű, hogy ez év vé­géig mintegy 800 iparban dol­gozó fiatal anya kíván gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülni. A megye kereske­delmében, mezőgazdaságában és egyéb munkahelyeken dol­gozó nők, valamint a bejárók között természetesen számos fiatal anya szintén fel akarja venni a segélyt. Így hát a kisgyermekes anyáknak nyújtott új segítség átmenetileg ezernél jóval több munkaerőt von el a termelés­től már az első évben. Az új anyák zöme segéd- vágy betanított munkás. Pót­lásuk nem nehéz az iskolák­ból kikerülő munkakereső lá­nyok sorából, a szakmunká­sok helyettesítése viszont he­lyenként problémát okozhat a gyárakban. A segélyt és sza­badságot igénybevevő, illetve arra számottartó női szak­Langó Ilona két helyre is jelentkezett. Ipari tanulónak a Május 1 Ruhagyárba és az fmsz-hez, felszolgálónőnek. — Mind a két munkakört szívesen csinálnám. Nem tu­dom még, melyikhez lesz sze-; rencsém. Ha egy kicsit jobban! igyelíezfem volna, most nein! 3,6 lenne a tanulmányi átla­gom. i Az igazgató közbeszól s egy: gimnáziumi felvételi lapot; mutat. — Tegnap hozta egy nyol-; cadik általánost végző kis- j lány. Megkésett a jelentkezés-: sei. Okát is adta: először ai Május 1 Ruhagyárba jelentke- i zett ipari tanulónak. Elutasí- i tották. Pedig kitűnő tanuló az; általános iskolában. Szín ötös!! — Jobban kellett volna i igyekeznünk... — ez Zsilka i Márta véleménye is. — Óvónői szeretnék lenni, be is adtam a; felvételi kérelmemet, de tu- j dóm, hogy nem sok esélyem j van. Ha nem sikerül, dolgoz- j ni megyek. Nagykőrösre, az I Irodagépjavító Vállalathoz.I Ott dolgozik a nővérem. És i ott is lakik Nagykőrösön. Ná- i la laknék... Bessenyei Mária a jászberé-1 nyi tanácshoz adta be jelent- > kezését. Szegedi Erzsébet var- i rónő szeretne lenni a Május 1 i Ruhagyárban. Nagy Julianna: rádió- és televíziószerelő a i Vasipari Ktsz-nél. Kárteszi \ Editet már felvették az SZTK- j hoz, szintén helyettesíteni egy j szülési szabadságra távozój fiatalasszonyt. * A tervek, elképzelések reálisak. i A városból nem kívánkozik el! Budapestre senki, pedig... ! — ... nem találjuk a he- : lyünket. Sieretünk művelődni, \ szórakozni, csak a lehetőség \ nagyon kevés. Ha beülünk a < cukrászdába, már megszólnak.; Tudja, hogy van ez egy kisvá- > rosban. Mert hiába él itt, Cég- j léden negyvenezer ember,! mégis csak kisváros ez. Min-; denki ismer mindenkit. Ésj könnyen kikezdik az embert... 5 — mondja az egyik lány. Szinte kivétel nélkül min- > denkinek ez a véleménye. Sze- í rétik a városukat, elhelyezke- $ dési lehetőséget is találnak i benne, csak a város is többet $ nyújtana nekik. Fiatalok. Még $ innen állnak a nagykapun. S $ ha át is lépnek rajta, akkor is 5 fiatalok maradnak sokáig 5 még, vágyakkal, tervekkel, $ nemes elképzelésekkel, ame- 5 lyeket szeretnének valóra vál- $ tani. $ Prukner Pál *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents