Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-11 / 84. szám
iJtMap SEDD ffAz én könyveim" MA MAR MEGSZOKOTT LÁTVÁNY a gyárakban és üzemekben a könyvárusok asztala: azok az emberek, altik különben nem térnek be egy könyvesboltba, s akármilyen gazdag annak kirakata, a vasárnapi séta közben inkább a háztartási gépeket árusító boltok kirakatait nézegetik; ilyenkor, ha a könyvesbolt >,házhoz jön”; szívesen odalépnek a könyvesasztal elé, s ha megtetszik nekik egy könyv, vásárlók is lehetnek. Az üzemi könyvárusítás tehát nemcsak a vásárolni szándékozó dolgozók kényelmét szolgálja, hanem — mintegy cégérként — naponta felhívja mindenki figyelmét a könyvre. Felhívja a figyelmet, biztat a vásárlásra. Ajánlja a könyvet, s az intézményes propagandával együtt munkálja a könyv és ember összebarátko- zását. Ennek a propagandának viszont egyik legeredményesebb eszköze éppen az üzemi könyvárusítás lehet. A SZAKSZERVEZETEK, melyek hagyományos propagálói hazánkban a kultúrának, a könyvnek, most a Kiadói Főigazgatósággal együtt — irányelveket adtak ki, a többi között az üzemek, gyárak, szakszervezeti bizottságai számára. Ezzel is támogatni kívánják e fontos művelődés- politikai tevékenység aktivistáit. Az üzemi könyvterjesztés sikere ugyanis az árusítással foglalkozó bizományosokon kívül a szakszervezeten is múlik, mivel a könyv nem egyszerű árucikk, hanem kimeríthetetlen segítőtársa az üzemi szakszervezeti és politikai munkának is. ELKÉPZELHETŐ, hogy egy üzemi könyvárus sok könyvet ad el, mégsem biztos, hogy teljesíti egyik legfontosabb hivatását; azt, hogy állandóan új és új rétegeket nyerjen meg az olvasáshoz. Mert nem nehéz könyvet eladni azoknak, akik olyan lakásban nőttek fel, ahol már gyermekkorukban is mennyezetig érő könyvespolc kincsei között válogathattak. Legalább ilyen komoly feladat az új olvasók megnyerése is: főleg a fizikai dolgozók, valamint a fiatal korosztálybeliek olvasási igényének felkeltése. Ez annál fontosabb, mivel jelenleg az üzemekben dolgozó fiatalok között alacsony a könyvvásárlók száma. Nagy lehetőségeket rejt magában a műszaki és általában a szakkönyvek terjesztése is. Az ilyen jellegű kiadványok a napi munkában is kedvezően éreztetik hatásukat. AZ IRÁNYELVEK arra hívják fel a figyelmet, hogy a szakszervezeti szervek és intézmények a jövőben még több segítséget adjanak az üzemi könyvterjesztők munkájához. De segítsenek mindazok, akik máris igénylik az otthoni könyvespolcokat, s akik már érzik annak varázsát, mit jelent kimondani: „Ezek az én könyveim”. Benedek B. István ' Naponta átlag száz fővel nő hazánk lakossága A Statisztikai Kiadó néhány napon belül forgalomba hozza az 1967-es Magyar Statisztikai Zsebkönyvet, amely átfogó képet ad, s egyben sok érdekes részletet is közöl az ország életéről. A népmozgalmi adatokból kitűnik, hogy az országnak 1967. január 1-én 10 197 000 lakosa volt, jó harmincezerrel több, mint egy évvel korábban. A természetes szaporodás, amely 1962-ben érte el a mélypontot, lassan ismét emelkedőben van. 1966-ban naponta átlag háromszáz- nyolcvanan születtek és kettőszáznyolcvanán haltak meg, átlagosan tehát mindennap száz fővel gyarapodott az ország lakossága. Hazánkban 4 780 000 embernek van önálló keresete. A munkások és alkalmazottak havi átlagfizetése 1966-ban ezernyoíc- százötvennégy forint volt, kettőszázhetvenkilenc forinttal több, mint 1960- ban. Érdemes megemlíteni, hogy egy munkás és alkalmazott 1950-ben még átlagosan 683 forintot keresett havonta. Igaz ugyan, hogy azóta a megélhetési költségek körülbelül hatvannyolc százalékkal emelkedtek. Táplálkozásban minden eddigi rekordot megdöntöttünk. Naponta 3055 kalóriát, 96 gramm fehérjét, majdnem tíz deka zsírt és negyvenhárom deka szénhidrátot fogyasztunk fejenként. A Statisztikai Zsebkönyv, ezúttal első ízben — külön fejezetben foglalkozik a szociális juttatásokkal. — Társadalombiztosításban — családtagokkal együtt — 9,9 millió lakos részesül. Hazánkban egy év alatt 4660 könyvet adtak ki, 45,3 millió példányban. A lapok olvasótábora is egyre bővül: tavaly 690 féle sajtótermék jelent meg, összesen 919 millió példányban. POMAZ 3 millió exportfakanál A Pomázi Faipari Ktsz-ben hét évvel ezelőtt kezdték meg a fakanalak gyártását. Évente 30 ezer készült, többsége a határokon túlra. A pomázi fakanál hamarosan Európa- szerte kapós lett, Angliából, Belgiumból, Hollandiából, Svájcból és a Német Szövetségi Köztársaságból egyre több megrendelés érkezett. Nemrégen újabb műhelyt építettek, s ebben most már évente hárommillió fakanalat gyártanak exportra. A jávor, gyertyán és hársfából fa» rágott kanalak 80 féle méretben és formában készülnek. Újabban Svédországba is szállítják. // Római ördögök" Az áprilisi hangversenyprogram érdekes eseményének ígérkezik a híres olasz tánc- és revüzenekari együttes a „Római ördögök” vendégszereplése. A kilenctagú zenekar — amely már két alkalommal szerepelt Magyar- országon nagy sikerrel — ezúttal két hétig turnézik _ hazánkban. összesen 14 előadáson lépnek fel. Számok és emberek Magyar pavilonok a világ minden táján A...messze Izland fővárosában, Reykjavikban május 20-a jés június 5-e között rendezik meg az első nemzetközi vásárt. Itt a híres konzerveken kívül magyar borok, pálinkák, ruhaanyagok, háziszőttesek, cipők, hangszerek, játékáruk és hanglemezek adnak majd Ízelítőt iparunk termékeiből. A Magyar Vásár- és Kiállításrendező Irodában tájékoztattak bennünket arról, hogy az idén milyen vásárokon vesz részt a magyar ipar. Április 5-e és 11-e között Libanonban magyar hetet tartottak. Ez alkalommal a Saint Georges Szálloda éttermében magyar vendéglő működött, számos nagy bejrúti üzletben magyar árukat árusítottak. Néhány nappal később a világhírű milánói nemzetközi vásáron szerepel a magyar ipar, ahol elsősorban vegyipari gépeket mutatunk be, és sor kerül a halasi csipke, mezőkövesdi szőttes, sárközi kézimunkák mellett a lakásdíszítő ipar termékeinek bemutatására is. Április végén és május első napjaiban két nyugatnémet városban szerepelünk. Friedrichshafenben a nemzetközi élelmiszer kiállításon élelmiszer- és konzerviparunk legszebb termékeinek a bemutatójára kerül sor. A hannoveri nemzetközi ipari vásáron pedig hat külkereskedelmi vállalatunk mutatja be a magyar ipar termékeit, ezenkívül a műszaki szakemberek megReykj&vik, Libanon, Moszkva, Hannover és 10 év után Marseilles Határozatlan vezetés (Zsoldos Sándor karikatúrája) ismerkedhetnek magyar találmányokkal és szabadalmakkal is. A svédországi Göteborgban május 19. és 28-a között sorrakerülő nemzetközi vásár félévszázados jubileumán külön pavilonnal veszünk részt, ahol elsősorban magyar lakberendezési cikkeket, textíliákat és bőrárut láthatnak a svédek. Júniusban a páduai nemzetközi árubemutató után a poz- nani nemzetközi vásáron vonul fel a magyar ipar legszebb alkotásainak egész sorozata. Lengyelországban nehézipari termékeink mellett a legkorszerűbb tv-készülékeket is megtekinthetik majd a látogatók. Június 21. és július 5. körött a trieszti nemzetközi vásáron a magyar sportszeripar, kézimunka és népművé- szet-háziipar alkotásai mellett a Herendi Porcelángyár termékeivel szerepelünk. Augusztus 20-a és szeptember 20-a között kerül sor az izmiri nemzetközi vásárra, ahol a szerszámgépeken, járműveken és elektromosipari termékeinken kívül jelentős helyet kap néhány fontos fogyasztási cikkünk is — ital, konzerv, húskészítmények. Ezekből kóstolót is tartanak. A moszkvai nemzetközi ruhakiállításon konfekció- ipari gépeinket, műbőr-, szőrme- és bőráruból készült magyar divatcikkeinket mutatjuk be. Damaszkuszban a nemzetközi vásáron a gépi bemutatók mellett jelentős helyet biztosítanak a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár készítményeinek. ősszel a lipcsei, zágrábi és a bari nemzetközi vásáron kívül részt veszünk Bécsben a szeptember 10-e és 17-e között sorrakerülő osztrák őszi vásáron. Szeptemberben a „vásárok hónapjában” még ott leszünk a plovdivi nemzetközi vásáron, a kölni nemzetközi élelmiszerkiállításon, és tíz évi szünet után újra megjelenünk a franciaországi Marsei'.lesben, ahol pavilonunkban a könnyű- és élelmiszeripar exportkínálatát mutatjuk be. A Magyar Vásár- és Kiállításrendező Irodán elmondották, hogy a különböző vásárokon gondot fordítunk a magyar márkák és védjegyek propagálására is, hogy azt a világon megismerjék és ha lehet, kérjék is. Ilyenek: a Palma, Ganz, Mir- köz (hűtőpultokat, szupermarketberendezéseket, szervizberendezéseket gyártó vállalat), a VTRGY. Illetékesek most tárgyalnak arról, hogy ősszel Ausztria több vidéki városában — Grácban, Linzben, Salzburgban — rendeznek magyar heteket. Fahidy József A krónikás tárgyilagosságát had adjam fel néhány mondat erejéig: szeretem Százhalombattát, úgy járok ide, ahogy mások múzeumok műkincseihez. Szeretem, mert kezdettől megfogott, s ma is fogva tart az a felemelő érzés: íme, mire képes az alkotó ember! Tíz esztendeje, 1957-ben, lapunk hasábjain először látott napvilágot a valóban impozáns terv. Erőmű és — talán — olajfinomító épül a kunhalmok sokaságának vidékén. Akkor egy makett — a lap is közölte — s vastag iratcsomó: ennyi volt Százhalombatta. Most meg...? Az ikrek egyike A Dunamenti Hőerőmű az idősebb: az ikrek sem azonos pillanatban születnek. Ott, az erőműnél már épületek magasodtak, már szereltek, amikor itt, a ma már városnyi nagyságú olaj-birodalomban még semmi nem volt. Csak kukoricaföldek. Az erőműben 1963- ban kezdett dolgozni az első berendezés, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál 1965 július 1-én lépett üzembe az első feldolgozó vonal, az AV. Maradjunk hát az egyik ikernél, a DKV-nál. Az indok, dr. Simon Pál elvtárs, a vállalat igazgatója szavaival: — Túljutottunk a felén, legalábbis az anyagiakat értve alatta. Eddig a beruházási összeg mintegy hatvan százaléka került felhasználásra. A beruházási összeg: három és félmilliárd forint! Nagy összeg? Ennyi pénzre már csak annyit mond az ember: sok. És a munka, amivel a pénz elköltése jár, még több. Vaskos kötetet töltene meg csupán az elvégzett és elvégzendő munka címszavainak felsorolása: a Barátság olajvezeték megépítésétől a — parkosításig... Vattakabátos emberek lépkednek az igazgatósági épület étterme felé. Találomra szólítom meg őket, mióta dolgoznak itt? Két éve; három és fél éve; egy hónapja jöttem; két hete, de jövő héten már Szőnybe megyek tovább. Vasúti csomópontok forgalma: emberek százai jönnek, majd mennek tovább, de ittmarad kezük nyoma, verejtékük emléke; a cselekvés örömét azonban elviszik magukkal. Vállalatok tucatjai dolgoznak itt: csak építő vállalat három, azután a BKG, a BVG — azaz a Budapesti Kőolajipari Gépgyár, a Budapesti Vegyipari Gépgyár — s ezek alvállalkozói. A szakmai listán csőszerelőtől az éjjeliőrig, vegyészmérnöktől a kubikusig, szakmák serege található. Nemzetközi összefogás Kísérőmet csupa olaj, csupa maszat fiatalember húzza félre, s tört magyarsággal, meg folyékony oroszsággal, no és kézzel-lábbal magyaráz valamit, mint kiderül, a két nap múlva sorra kerülő bálra kér meghívót. A fiatalember: az itt dolgozó szovjet szerelők egyike. Néhány perce csehszlovák szakemberekkel váltottunk szót, a berendezéseken hol szovjet, hol NDK-s, csehszlovák, angol, svájci cégek neve olvasható. Bis ami alapvető: a nyersanyag, a Barátság vezetéken áramló, romaskino fajtájú olaj a Szovjetunió olajmezőiről indul el, hogy itt, a DKV berendezéseiben bomoljon hasznos végtermékek, készáruk sokaságává. Bemutatnak Ivan Ivanovics Ganyicsevnek. Zömök, középkorú férfi, barátságosan mosolyog, s egyetlen kérdőmondat után büszkélkedni kezd — munkatársaival, kol- Ivan Ivanovics heV//////////////////////////////////////////// geszté, s nem akármilyen! Ezt nemcsak a mellette dolgozó magyarok mondják, hanem Vlagyimir Petrovics Nyelidov is, az itt dolgozó szovjet szakember-csoport vezetője és főmérnöke: — Ivan Ivanovics híresség odahaza, nevét az egész ország ismeri, mestere munkájának. Nem véletlen, hogy most itt dolgozik. Mert mi — ne vegye szerénytelenségnek — nagyon a magunk ügyének érezzük ezt a nagyszerű építkezést. Tizenöt szerelő, 13 mérnök és technikus alkotja a szovjet szakemberek csoportját Milyen a viszony magyarok és szovjetek között? Amikor az egyik épülő berendezés mellett felteszem a kérdést, a magyar szerelő akkorát csap a mellette dolgozó szovjet fiatalember vállára, hogy a magamfajta percekig nyögne utána. A fiatalember ránevet társára, s viszonozva » magyaros „megszólítást”, elismerően kezet szorít vele. Nem irigylem a harapófogóba került ujjakat... Kollégák? Társak? Egyszerűbb és igazabb, ha azt mondom: barátok. Még vitatkozni, veszekedni is úgy szoktak. Mer} — s ezt egyik fél sem rejti; véka alá — szoktak. A jobbért, a tökéletesebb munkáért. Tervek, tények, mondatok László Károly, a beruházási főosztály vezetője a kérdésre, a vezetéken érkező olajon kívül mit jelent a magyar-szovjet együttműködés^ a többi között ezeket mondja: — Megközelítően hatszáz milliós értéket képviselnek a szovjet berendezések. Maga az alapdokumentáció döntő része is szovjet, sőt, a létesítmények egy részét — szak- kifejezéssel élve — helyre tervezik a szovjet szakemberek, nekünk csak az adaptációt kell elvégezni... Az oldószeres paraffinmen- 'f. tesítő üzem — a későbbiek- § ben még bővebben szólok Megkezdődött az ország legjobb amatőr és hivatásos dzsesszegyütteseink versenye. A részvevők műsora április közepétől mindennap hallható az URH-adón. A dzsesszegyüttesek fesztiváljának eredményhirdetésére május 8-án kerül sor. Képünkön a Harmóniaegyüttes a zsűri előtt. s meg ^ róla — a közelmúltban kezd- ^ te meg az üzemszerű terme- S lést. Overallos szerelőt kér- Sdezek meg: hogyan dolgozónak a szovjet berendezések? ^ — Uram — mondja, miköz- Óben továbblépked a csövek Ó mentén — ezek a garantált- ^ nál tíz-tizenöt százalékkal \ nagyobb teljesítményt is min- ^ den erőlködés nélkül ad- %nak... ^ A szállítások, érkező rakományok fogadásának egyik Sintézője: — Nem volt késet- S delem még a szovjet partner S részéről, pedig itt nem egy Ó vagy tíz, hanem több százai Ó tételekről van szó ... ^ Nyelidov elvtárs, a szov- ^ jet csoport főmérnöke: — ^ Láttam a filmet a kezdetről,, ^ amikor még szántóföldek vol- ^ tak itt, a földmunkákról, ar ^ első alapozásokról. Odahaza ^ is megjártam néhány helyet ^ mégis azt kell mondanom. ^ nagyszerű munka folyik itt ^ Jóleső érzés, hogy segíthe- ^ tünk ebben, itt lehetünk, s S hogy valóban barátként dol- ^ gozunk. A legjobb érzés per- Ó sze az lesz, amikor teljes ^ kapacitással dolgozik majd ^ az egész üzem, amikor ei- ^ fogy a — munkánk... Mészáros Ottó
