Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM Í967. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK Pénzügyi tervek a Rákócziban Bővítik a hajtatóházat A tavalyi eredményeket túl kell teljesíteni A Rákóczi Termelőszövet­kezet a múlt szombaton köz­pontjában tartotta az idei pénzügyi és bérezési terveket megvitató közgyűlését. Hajdú Lajos elnök előadásából sok érdekeset tudtunk meg. A ve­téstervek ismertetése után a jól sikerült gombatermesztés­ről számolt be, megjegyezve, hogy ebben az évben nagyobb területen terem majd gomba. A kertészetben a már megle­vő fóliát (kétszáz) kétszeresé­re kívánják emelni. A távlati tervekben az öntözéses kerté­szetet a megnagyobbított haj­tatóházzal akarják üzemeltet­ni. Öntözéses lucerna ter­mesztéssel az állatok takar­mányszükségletét is fedezni lehetne. — Tovább kell bővíteni a kereskedelmi bolthálózatot, mert ebben nagy lehetőségek rejlenek. A tavalyi bolthálózat 2 millió 400 ezer forintos be­vétele tette lehetővé a deficit­mentes évi zárlatot, és a tag­ság kifizetését — mondotta az elnök. -7- A ráfizetéses, kiöre­gedett bokrost gyümölcsöst és szőlőket, fokozatosan ki kell irtani és újakkal betelepíteni. — A meglevő bolthálózat zökkenőmentes ellátásához még szüksége van a szövetke­zetnek egy újabb teherautóra. Az ügyek gyors elintézéséhez még egy személygépkocsi kel­lene. Ezt a gépkocsit indokolt esetben, vagy jutalomképpen a tágság is igénybe vehetné egy-egy ünnepnapon. Venni kell két motorkerékpárt és egy négyzetes kukoricaültető gé­pet még ebben az évben. A kilencvennyolc férőhe­lyes istálló építéséhez is hamarosan hozzáfogunk. — Termesztési pénzügyi tervünkbe bevételként 10 mil­lió 180 ezer forintot állítottunk be, a kiadási rovatban 5 mil­lió 302 ezer forint áll, a ki­osztható rovatban 4 millió 878 ezer forint szerénykedik, amelynek fele készpénz-része­sedés (2 millió 453 ezer fo­rint). Az egy emberre eső ter­vezett évi bér néhány fillér híján 10 ezer forint. Hogy ezt a tavalyinál jobb eredményt elérhessük, legyünk hűsége­sebbek mindannyian a mun­kához! És miért ne teljesíthet­nénk túl a tavalyi eredménye­ket? A tervet a tagság hozzászó­lás nélkül, egyhangúlag elfo­gadta. Azután a bérezési forma 32 gépelt oldalon kidolgozott ada­tait ismertette Hajdú Lajos. Nem sóikat változott. A keresett bér 80 százalé­kát havonta, a többit zár­számadáskor kapja meg a dolgozó. Azonkívül a részes művelés vállalási alapon továbbra is megmarad. Az uborkát és több más növényt 50 százalékra ad­ják ki. A burgonya és a pa­radicsom minden megtermesz­tett 100 forint bruttó értéké­ből a dolgozó 30 forintot kap. Ha a paradicsom exportminő­ségű, akkor 70 forint a ’terme­lőé a 100 forintos bruttó érték­ből. Az aratásnál minden tize­dik kereszt gabona az aratóé, szalmával együtt. A rosszul dolgozóknak pe­dig befellegzett, mert az oko­zott kárt levonják a kárt oko­zó fizetéséből. A tagság az új bérezési for­mákat is elfogadta. A vállalá­si szerződéseket már az új bé­rezési forma alapján kötik meg. (fehér) Méltó elismerés Április 4-e előtt a városi pártbizottság székházában meghitt ünnepségen adták át Székelyhídi Józsefnek, az MHS modellezőjének a hon­védelemben tíz éven át vég­zett kiemelkedő munkája elismeréséül a Honvédelmi Ér­demérmet. A megérdemelt kitüntetéshez őszintén gratulá­lunk. Indítson korábban a MÁVAUT? Március 9-én jelent meg la­punkban egy írás „Éjjel-nap­pal nyitva — mégis előre kell váltani a jegyeket?” címmel a MÁV-állomás személypénz­táráról. Erre érkezett vá­lasz Dáni Mihálytól, a MÁV szegedi igazgatóságának osz­tályvezetőjétől. Hivatkozik az ide vonatkozó szabályra, amelynek értelmében csak a távolsági autóbuszról, vonat­ról átszálló utas kérheti, hogy a vonaton válthassa meg je­gyét pótdíj nélkül. Ugyanez a szabály állapítja meg azt is, hogy a menetjegy árusí­tását a személypénztárnak a forgalomhoz képest korán, de legkésőbb indulás előtt harminc perccel meg kell kezdenie. Tekintettel a növekvő for­galomra, a MÁV úgy ren­delkezett, hogy a jegypénztá­rosok állandóan szolgálat­ban legyenek. így az ide­jében érkező utast ki tud­ják szolgálni. A MÁV-nak az a véleménye, hogy a nehéz­séget nem ők, hanem a MÁVAUT okozza azzal, hogy későn indítja járatait. A MÁV tapasztalata szerint kü­lönösen szombaton és va­sárnap van ez így. Az utasok nagy része ezekkel a járatokkal érkezik, megold­hatatlan feladatok elé állít­va a pénztárost, 80—100 utast ugyanis ilyen rövid idő alatt több pénztáros sem tudna ellátni. A MÁV-nak az a vé­leménye, hogy a MÁVAUT legalább indulás előtt fél órával érkezzen a vasútál­lomásra, ezzel minden ilyen természetű nehézség meg­szűnne. Április 6-án A földművesszövetkezet köz­ponti irodájában április 6- tól megkezdik a vásárlási könyvekre a visszatérítés ki­fizetését. A lakószoba fejhosszal vezet, a hálók kiszorulnak a divatból Nem hiába mondják, hogy vű lakószobák.) Ezeket a bú- a tavasz a fészekrakás % ideje, torüzletben meg is lehet ren- Jönnek-mennek a gondos ma- delni. Sopron - Kőszeg - Szombathely Az IBUSZ az idén is indít belföldi társasutazást. Ezekre az utakra legkésőbb indulás előtt 16 nappal, a vasárnapi egynapos utaknál pedig csü­törtök délig lehet jelentkezni. Az utasok indulás előtt két nappal kapják meg a részvé­teli jegyet, amelyen minden fontosabb tudnivalót feltüntet­nek. Az utak mellett két árat jelöl meg az IBUSZ, elő- és utóidényt (január 1-től ápri­lis 30-ig, valamint október 1-től december 31-ig), vala­mint főidényt (május 1-től szeptember 30-ig). Á főidény alatt hétfő és péntek között indított különjáratok esetén elő- és utóidényi árat számíta­nak. A Sopron—Kőszeg—Szom­bathelyi út háromnapos. Első ros—Székesfehérvár—Mór— Kisbér—Fertőd—Fertőrákos —Sopron. Székesfehérváron és Győrben városnézés, ebéd. Fertődön a kastély és a fertő- rákosi kőfejtő megtekintése szerepel a programban. Az utasok az éjszakát Soproniban töltik. A második napon, vá­rosnézés után utaznak Kő­szegre, ahol megnézik a Juri- sits-várat és a várost. Innen utaznak Szombathelyre. Har­madik nap a szombathelyi vá­rosnézés után megnézik a sü­megi várat, majd a tapolcai tavasbarlangot és a nagyvá­zsonyi Kinizsi-várat. Ebéd után Tihanyba mennek, majd kompon át Szántódra, onnan Siófokra. Siófokról Enyingen és Dunaújvároson át érkeznek Kecskemétre. Részvételi díj május elsejéig 460 forint, május 1-től október 31-i&o557 forint. mák a földművesszövetkezet bútorüzletében. Boldogan si­mogatják a szép bútorokat __ í gy van ez rendjén. A bútor­üzlet is felkészült. Vagontéte­lekben érkeznek a szebbnél szebb bútorok. Balogh Sándorral, a bolt el­adójával beszélgetünk, illetve beszélgetnénk, ha időt hagy­mának rá a bútorokat nézegető asszonyok. De azért, ha rész­letekben is, mégis .megszüle­tett a tájékoztató. — Most érkezett éppen Sze­gedről négy garnitúra' „A 65” nevű lakószobabútor. Egy-egy két egyszemélyes sarok­heverőbői, három szekrényből, fotelekből, egy poliészter fe­lületű asztalból áll. Körülbe­lül 13 ezer forint az ára. A raktárban található a „Bás­tya” - lakószoba; kétszemélyes heverő, négy szekrény, két fo­tel, négy szék, egy íróasztal és egy étkezőasztal 14 470 forin­tért. Itt van a körösi gyárt­mányú „Gertrúd” hálószoba, 11 590,— forintért korlátlanul kapható. Van a raktárban még egy román „Mirella” la­kószoba, diófa kivitelben. Ára 12100,— forint. A több da­rabból álló 14 720,— forintos lengyel lakószobából nyolc garnitúra volt a készlet, de már csak egy maradt, a többi gazdára talált. — A Budapesti Bútorérté­kesítő Vállalat „Modem ott­hon” című most érkezett ár­jegyzéke színes képekben mutatja be a legmodernebb lakószoba- és egyéb bútorokat. („Csillag”, „Rába”, „Balaton”, „Avas”, „Hangulat” stb. ne­— A „Lyon”, „Verona”, és a „Fény” nevezetű garnitúrák érkezése várható. A „Luxus” heverő elfogyott A „Csalo- gány”’-ból (hétezer forint), és a „Judit”-ból még két garni­túra kapható ötezer forintért. — A hálószobákról még nem mondott semmit? — Jelenleg csak festett há­lószobabútorunk van 5300,— forintért Egyéb nincs. Útban van Győrből egy vagon poli- észterezett hálószoba, amit 6460,— forintért lehet besze­rezni. Ä hálószoba-kereslet igen megcsappant. A mai mo­dern kornak és lakásnak már inkább a lakószobák felelnek meg. Előnye a hálószobával szemben, hogy a lakószoba nappal csinos „szalon”, éjjel­re pedig a fiókban tartott ágyneművel hálószobává ala­kul át. Ez fölöslegessé teszi a külön hálószobát. (fehér) Megyei középiskolás szavalóverseny Kötelező a Tengerihántás Április 16-án, vasárnap, az Arany-ünnepség előzeteseként városunkban tartják a megyei középiskolások szavalóverse­nyét.'Három helybeli és tizen­két Pest megyei középiskolás jelentette be részvételét. Mo- nor, Cegléd, Budakeszi, Tápió- szele, Aszód, Szentendre, Nágykáta, Budaörs, Abony, Gödöllő, Főt, és Vác gimná­ziuma képviselteti magát. Két kötelező vers, a Walesi bárdok és a Tengerihántás. Ezek kö­zül választhatnak a részvevők. A szabadon Választott vers csak Arany János verse lehet A zsűri a Pest megyei nép­művelési tanácsadó munkatár­saiból áll. Győztesek jutalmat kapnak. És minden részvevő elismerő oklevéllel távozik a versenyről. SPORT Szakosztá lygyű lés Minap a késő délutáni órák­ban tartotta idei első szakosz­tálygyűlését és egyben a játé­kosok munkájának az értéke­lését a kosaras szakosztály. Körtvélyesi László szakosz­tályelnök és Varga Vera is­énektanító volt, mint karna­gyot is szerették. Neugebauer Róbert gimná­ziumi zenetanító a magyar szavakat mindig rosszul ejtő „Robi bácsi”! 1859-ben szüle­tett Thomasdorfban, Sziléziá­ban, meghalt Nagykőrösön 1933. nov. 21-én. Apja katonai karmester volt, ő is az lett, de a katonaságot otthagyta és Magyarországra jött. 1894-ben telepedett le Nagykőrösön, és haláláig itt lakott. Csaknem minden fúvós és vonós hang­szeren tanította a zene tudo­mányát, csaknem négy évtize­den át. Karmesterkedett és karmestereket nevelt: Nemcsak a zenei művek ismerője és életrekeltője volt, de maga is próbálkozott zenei művek írá­sával. Ezek elvesztek nagy kottagyűjteményével együtt. Székely József tanító, majd városi pénztárnok 1886-ban született Nagykőrösön. Isko­láit itt végezte, mint tanító Belényesen jutott ref. kántor­tanítói álláshoz. 1919-ben jött vissza szülővárosába és a vá­ros szolgálatába állott. 1946 óta nyugdíjas. Nagykőrös ze­nei életébe 1919-ben kapcsoló­dott be, amikor a Dal és> Ze­neegyesület titkárává válasz­tották. Az Iparoskor Dalkará­nak volt a karnagya 1920—23- ig. Mint műkedvelő zenész ját­szott a Zeneegyesület zeneka­rában hegedűn vagy nagybő­gőn. Mint énekes is szerepelt a dalkarban. A zenélés még öreg korában is legkedvesebb szórakozása. Urban László 1901-ben szü­letett Kocséron. Iskoláit Nagy­kőrösön végezte. Zenére Neu­gebauer Róbert tanította. Előbb hegedülni tanult, ké­sőbb a fúvós hangszerekre tért át. A leventezenekart vezet­te 1927-től 1944-ig. Az önkén­tes Tűzoltó Testület zenekarát is vezényelte. A felszabadulás után a Konzervgyár zenekará­ban muzsikált. Megszervezte a Ládagyár citerazenekarát is. és 1950—63-ig vezette. Ez a zenekar sok közönségsikert aratott. Faragó Ambrus ref. tanító Nagykőrösön született 1888- ban. Tanítói oklevelet is itt nyert. Kiváló hangú énekes volt. Mint katona az orosz fronton szolgált az első világ­háború alatt, hol dalának hal­latára még a lövöldözést is ab­bahagyták az orosz katonák. Az Iparoskor Dalkarának kar­nagya volt. Meghalt 1944. okt. 29-én. A város határán túljutott a híre Márton Barna zeneta­nárnak. Ref. kántorként és ének-, zenetanárként műkö­dött egész haláláig. Debrecen­ben született 1901-ben. Közép­iskoláit ott végezte, zenetaná­ri képesítést Budapesten szer­ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Jánoskovics Bertalan 'és Tarján Erzsébet: Bertalan, Kő­házi Ambrus és Radics Irén: Ti­bor, Sasi Ambrus és Rácz Julian­na: Julianna, Lakatos Ferenc és Erdei Julianna: Attila Ferenc, Kalocsa Zoltán és Csicsó Mária: Zoltán, Benyus Dénes és Nagy Ilona: Dénes, Kovács János és Barna Éva: Kornélia, Surányi LÓS21Ó és Hegedűs Lidia: László, Kiss István és Rapi Ilona: Csaba nevű gyermeke. Házasságot kötöttek: Karazsia István és Rajta Juliánná. Fehér István és Szabari Sára Teréz, Ko­roknál Ambrus és Győri Terézia, Szendi Ferenc és Bretus Margit, Józan Kálmán és Fajka Irén Ilo­na, Kál'di József és Técsi Sára, Boros József és Gajdos Mária, Fe­hér Ferenc és Illés Terézia, Nagy Sándor és Palya Katalin, Horváth István és Komonyi Julianna, Oláh György és Varga Terézia. Meghalt: Istráb Feréncné Irházi Eszter (Petőfi u. 13.), olasz Antal- né Szabó Mária (Tetétleni u. 12.).! Csete Gyulán é Rácz Eszter (Rá- ! kóczi u. 6.), Valkai Balázs (Mizsei! u. 6.), Mar ti esek László (Bat-! thyány u. 3.), KaLmár Miíiályné' Berdó Eszter (Tormás u. 7.),! Nagyhajú Ernő (Zrínyi u. 2.), Cső- I te Ferenc (Vágóhíd u. 3.), Hegedűs i János (Tázerdő d. 47.), Czakó lg-! nác (Zrínyi u. &6.), Máté Ferenc! (Bállá Gergely u. l/a.), Szabó Fe-! renc (Adám László u. 10/b.), Sebők; Józsefné Kaszap Rozália (Várko-1 nyi u. *4.). , Isten áldja és őrizze mindazon ! rokonokat, testvéreimet, jó szom- ! szédokat, ismerősöket Presbiter- ' társakat, a Szabadság Tsz veze- j tőségét és tagjait, akik felei the- ! tettein drága jó férjem, édes- ! apánk, nagyapánk id. Csete Fe-! renc temetésén részvétükkel ; mély fájdalmunkon enyhíteni ; igyekeztek. Ezúton mondunk: hálás köszönetét özv. Csete Fe-1 renomé éa a gyászoló család. ] Köszönetét mondunk mind- j azoknak a rokonoknak, ismerő- : söknek, szomszédoknak, akik! drága jó férjem, édesapánk te-1 metésén megjelenítek, sírjára ko-' ezorút, virágot helyeztek és bá- j natunkban osztoztak, özv. Mar-; ticsek Lászlóné és családja, i Nagykörös. Szoros u. 1. ! Értesítem a vásárló közönsé- i get, hogy szeretett férjem után I a késesipart tovább folytatom! ugyanúgy javítást, köszörülést is j vállalok. Kérem szíves pártfogá- j eukat. özv. Juhász Ferencné,' Nagykörös, Lehel u. 6. // A nagykőrösi dalszerzők Kö­zé tartozott Dezső Kázmér. 1883-ban született * Nagykőrö­sön, ugyanott halt meg 1959- ben. 1908-tól 1924-ig a város különböző tisztségeit, 1924— 1944-ig a polgármesterséget viselte. Több dala jelent meg nyomtatásban. Dalszerző volt Fehér Béla méneskeri főállatorvos, aki Tápiószelén született 1874-ben és meghalt Nagykőrösön 1954- ben. Saját szerzeményű költe­ményeit zenésítette meg és baráti körben énekelgette. Pá­lyázatokat is nyert dalaival. De nemcsak férfi dalszerzők voltak Kőrösön. Szalay Lajos- né Borsos Irén 1960. október 11-én halt meg Nagykőrösön. Szintén saját verseit zenésítet­te meg. Verseiből az 1930-as évek lapjaiban is jelentek meg. Dalaival országos pályá­zatokon díjakat nyert. A Ze­neakadémián rendezett szer­zői esteken az ő dalait is elő­adták. Szerepe volt a város zenei életében. Libássy Rajmund rk. kántortanítónak, aki Nagykőrö­sön 1880-ban született és 1958. április 2-án halt meg. A nagy­kőrösi ref. tanítóképzőben vé­gezte tanulmányait, előbb Űj- kécskén volt tanító, 1919-ben Nagykőrösre kántornak vá­lasztották. Újraszervezte az Iparoskor Dalkarát. Az ön­kéntes Tűzoltó Testület Ének­karát is megszervezte és kar- nasva volt. amié az énekkar majd Szarka György, a fern csapat edzője elmondotta, hogy a csapat téli felkészülése alatt szinte kifogástalan mun­kát végzett minden játékos. Az erőnléttel nincs baj, és remél­jük ezen nem múlik majd semmi. Továbbá ismertette, hogy a felkészülés harmadik periódusában van a csapat a formába hozó időszak máso­dik felében. Az eddig főleg erőnléti gyakorlatokat fokoza­tosan felváltják a technikai és dobásgyakorlatok. A heti négy edzésen — három kötelező, egy szorgalmi — főleg a csapatjá­ték és a jó dobókéz elsajátítá­sa a cél. Ezek után a téli fel­készülés alapján elkészített rövid játékos-jellemzést olvas­ta fel az edző. A játékosoknak Szarka György további lelki- ismeretes, gyümölcsöző mun­kát kívánt. A gyűlés utolsó felében Er­délyi Gyula a férfi csapat in­tézője ismertette az új tag­könyvre vonatkozó tudnivaló­kat. A régi tagkönyve', május 30-ig lehet használni, június 1-től pedig már az újjal ver­senyezhetnek a sportolók. A megyqi bajnokság első fordulója április 9-én bonyo­lódik le. Ekkor a Nagykőrösi Kinizsi férfi csapata Cegléd ellen játszik. Reméljük siker­rel. (mitru) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Csendes otthon. Magyar zenés filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Puskin váro­sában. Előadások kezdete: 5 és fél ! órakor. zett. A kiváló képességű ze- i neoktató az 1920-as években i nehezen tudott elhelyezkedni, j Előbb Debrecenben kántoros- • kodott, majd Nyírbátorba j ment kántortanítónak. 1928. | október 1-én került Nagykő-1 rösre. A ref. tanítóképzőben ] ének- és zenetanár, a gimná- \ ziumban énektanár lett. A ref. i kántori állást is ő töltötte be. i A tanítóképző énekkara veze- \ tése alatt országos hírű ének- i karrá vált. Számos karnagyot \ nevelt a tanítóképző növendé- \ kei közül. A magyar népdal | és népzene szeretetére nevel- | te tanítványait. Kodály Zol- j tánnal jó kapcsolatot tartott \ fenn. Meghívására Kodály \ 1938. május 29-én ellátogatott \ Nagykőrösre, ahol ifjúsági: hangversenyen vezényelt. \ Márton Barna Kodály és Bar- \ tők zenei alkotásainak kiváló \ népszerűsítője volt. A helyi ; zenetörténet terén két értékes | tanulmánya ismeretes. Az j egyik a Nagykőrösi Dalegye-> sülét fennállásának 80. évfor- $ dulójára készült, a másikat j Varga József halálakor írta! „Elnémult hárfa” címmel. A $ .Magyar Dal” című folyóirat- $ oan és a helyi lapokban jelen- $ tek meg zenei vonatkozású $ sikkéi. A felszabadulás után a \ város politikai életébe is be- \ kapcsolódott. A parasztpárt $ lagykőrösi szervezetének volt § vezetőségi tagja. Meghalt $ Nagykőrösön. 1947. október í 23-án. | Dr. Balanyi Béla $ (Folytatjuk) § Körösi dalos ajkak Ttl.nlrnrlrtff TÓ nrcf/vriícfo óc knrtncii'ím TTnrttr nnrtirUn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents