Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-29 / 100. szám
1967. ÁPRILIS 29.. SZOMBAT nsv JfECrKI <c/iíirlap Mái — á is/w alatt Színpadi riport három felvonásban, elő- és utószóval Kedves olvasóim! Azért érkeztem Vác városába, hogy az idegenforgalmi szezon megkezdése előtt tudósítsam önöket az előkészületekről: hogyan kívánják fogadni a városba érkező magyar és külföldi túristákat. Be kell vallanom önöknek, hogy nem írtam meg tudósításomat. Ennek pedig egyetlen oka volt: lakás — a kapu alatt. Ez pedig, ugyebár, semmiképpen sem nevezhető idegenforgalmi látványosságnak. I. FELVONÁS Újságíró: Itt állok a Mártírok útja 40/b. számú ház előtt. Földszintes, eredetileg négy szoba, plusz mellékhelyiségek. Barna, kétszárnyas kapuja van. A hideg, nyirkos kapuboltozat alatt található a lakás. Két ágy, elbástyázva komtoináltszekrénnyel, kre- denccel és sátorlapokkal. A i,lakás” tulajdonosa és egyben a ház tulajdonosa is: Lunczer Árpád és családja. Feleség, huszonegy éves gépszerelő és tizenkét éves iskolásfiú. A harmadik fiú jelenleg Debrecenben tanul technikumban, de az iskolaév végeztével hazajön ő is. Pillanatnyilag csak a tulajdonos felesége tartózkodik a „lakásban”, amelynek ajtaja nincs, kopogtatni nem lehet, csak félrehúzni a sátorlapot... Jó napot kívánok. Tulajdonos felesége: (A későbbiekben csak tulajdonos. A szerk.) Jó napot. Hogyan talált ránk? Újságíró: Mondták, itt a szomszéd ház trafikjában is ... Tulajdonos: (Elsírja magát) Nem segít rajtunk senki... Újságíró: Mióta laknak itt? Tulajdonos: Három hete lesz... Újságíró: Azelőtt hol laktak? Tulajdonos: Amióta eljöttünk a Nyírségből, a váci rokonunknál. Több, mint egy esztendeig. Nem vállalták tovább. Újságíró: Miért jöttek el a Nyírségből? .. Tühtjdpnos: Kisyárdán házunk volt, de eladtuk, mert a férjem a Nyírlugo&i Állami Gazdaságban kapott állást. Odaköltöztünk a munkásszállásra. Azután a férjem Vácott kapott állást a járási tanácsnál. Ezért költöztünk Vácra és vettük meg ezt a házat. Újságíró: Mikor vették meg a házat? Tulajdonos: 1965. december 5-én írtuk alá a szerződést. Újságíró: Lakottan vették meg a házat? Tulajdonos: Igen, de mégis volt lehetőség arra, hogy beköltözzünk. Újságíró: Hogyan? Tulajdonos: A ház főbérlője, Preszly Dajos, három szobát lakott. Az egyik szobát konyhává alakíttatta át, a másik kettőben a feleségével és az apósával élt. Hatvanöt májusában azonban ketten maradtak a feleségével. Úgy vettük meg a házat előző tulajdonosától, hogy mivel Preszlyék- nek feleslegessé vált egyik, külön,bejáratú szobájuk, abba költözünk. Újságíró: Preszlyék tudtak erről? Tulajdonos: Igen. Alberty István, az előző tulajdonos, 1965. május 4-én kelt levelében közölte velük a külön,bejáratú szobához való igényét, mivel az megüresedett. Újságíró: önök nem beszéltek Preszlyékkel erről? Kiemeli budapesti állandó munkára, ió keresett lehetőséggel kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat is, festőket, víz-gázszerelőket, asztalosokat, villanyszerelőket, gépkezelőket, valamint férfi és női segédmunkásokat KERESŐNK FELVÉTELRE Férfiaknak szállást biztosítunk. Jelentkezés: Bp. Vili, Auróra u. 23. Tulajdonos: 1965. november 28-án Hatos Sándor és Hatos Sándorné társaságában ... Újságíró: Ezt követően vették meg a házat... Tulajdonos: Igen. December 5-én kötöttük meg a szerződést. A szerződést másnap mutattuk be a tanácson, ekkor emelkedett törvényerőre. Erről december 7-én feladott ajánlott levelünkben értesítettük Preszlyéket. Újságíró: Az eredmény? Tulajdonos: December 7-én albérlő költözött a szobába. Nádasi Kornél. Egy másik albérletből ... Újságíró: Bírósághoz nem fordult? Tulajdonos:1 De, igen. A Szentendrei Járásbíróság 1966. május 31-én hozta meg döntését. ítéletében kimondotta, hogy Preszlyék bérleti viszonya a szóban forgó szobára 1965. május 31-én megszűnt. Újságíró: Preszlyék fellebbeztek? Tulajdonos: Igen. A Pest megyei Bíróság 1966. szeptember 30-án keit ítéletében hatálytalanította a Szentendrei Járásbíróság döntését. Az indoklásban szerepelt többek között az is, hogy Alberty István május 4-én kelt levelére adott válaszukban kérték e szoba további használatának jogát... De a legfőbb indok az volt, hogy december' 7-én feladott levelünk kézbesítésekor az albérlő feleségével, Rózsa Tündével már beköltözött a lakásba ... Újságíró: Tehát három hete ide költöztek a saját házuk kapualjába. Tulajdonos: Igen. A rokonok nem tartottak már tovább. Most éppen birtokháborításért vagyunk feljelentve ... II. FELVONÁS Újságíró: Preszlyék lakásában vagyunk. Előszoba, jókora szoba, egy része konyhának átalakítva, a másik szobában a Preszly-házaspár. (A továbbiakban csak főbérlö. A szerk.) Főbérlö: Kérem tisztelettel, harminc éve lakunk itt. Az apósom 1965 áprilisában meghalt Az előző tulajdonos, AJ- berty István valóban felszólított, hogy a különbejáratú szobát adjuk át neki. Újságíró: Az új háztulajdonos igényét ismerték? Főbérlö: Beszéltünk vele. 1965 november végén. De akkor már tárgyalásban voltunk egy fiatal házaspárral. Újságíró: És a tulajdonos kérése? Mégis csak őt illette volna a szoba joga. Vagy nem? Főbérlő: Kérem tisztelettel, a törvény mellettünk áll. A megyei bíróság is a mi javunkra ítélkezett. Újságíró: Mi a véleménye arról, hogy emberek laknak a kapu alatt? Főbérlő: Nem tehetek róla. Én mondtam már, ha ad nekünk egy szoba-konyhás lakást, elmegyünk innen. Újságíró: Mikor költözött ide a tulajdonos? Főbérlő: A bútorai több, mint egy éve itt vannak, ök... (a naptárt veszi a kezébe.) Ida napja előtt Azt hiszem, április 11-én. Újságíró: Most feljelentették őket birtokháborításért. Főbérlö: Igen ... Ez így nem mehet tovább ... Újságíró: Micsoda? Főbérlö: A szobát a bíróság nekünk ítélte. Menjenek el innen. Én szívbeteg ember vagyok, kérem ... Újságíró: Az albérlők mikor költöztek be? Főbérlö: 1965. december 7-én lett bejelentve. Ezt a rendőrség is igazolhatja. Én pedig csak másnap kaptam meg az új tulajdonos levelét Újságíró: De ismerte előzőleg is szándékát. Főbérlő: Én akkor már tárgyalásban voltam a fiatalokkal. Újságíró: De az előző főbérlő már 1965 májusában felszólította a szoba átadására. A jogosságát akkor elismerte. Főbérlő: Csak az igényét ismertem el. A felmondását III. FELVONÁS Újságíró: A harmadik felvonás színhelye a Váci Kötöttárugyár egyik irodahelyisége. Itt dolgozik Nádasi Kornélné Rózsa Tünde, formatervező, az albérlő felesége. (A továbbiakban csak albérlő. A szerk.) Albérlő: Mit óhajt? Újságíró: Önök bérlik Presz- lyéktől a szobát? Albérlő: Igen. Újságíró: Mikor költöztek be? Albérlő: A férjem 1965. december 7-én jelentkezett be. Újságíró: És ön, asszonyom? Albérlő: Én az apám lakásán vagyok bejelentve... De mit akar tőlem? Miért adták el Kisvárdán a házukat? Miért jöttek el a Nyírségből? Ezt mondja meg. Újságíró: A tulajdonos férje itt dolgozik a váci járási tanácson. Ez elég indok, nem? Albérlő: Mit gondoltak? Megvesznek potom pénzért, hetvenötezerért egy négyszobás házat Vác belvárosában. Akkor is megkapták volna ennyiért, ha üres lett volna? Egyébként is mi albérletet kerestünk ... Újságíró: Tudtommal a férje előzőleg is Vácott albérletben lakott... ön pedig ma sincs ott bejelentve... Albérlő: Az apám huszonöt éve ismeri Preszlyéket. Régen Preszly bérelte mind a négy. szobát. Joguk van hozzá. Há mi elmennénk, akkor is joga lenne kiadni más albérlőnek. Jól jön a nyugdíjához az a havi háromszáz forint. Újságíró: És az emberek, kint a kapni alatt? Albérlő: .Nem alszanak azok ott mindig. Legfeljebb a férfi, még á nagyfia. Újságíró: Az asszony egy hónapja jött ki a kórházból, súlyos műtét után ... Albérlő: Preszlyék feljelentették őket magánlaksértésért. Most várják a végizést... UTÓSZŐ Újságíró: A törvény betűjén nem esett csorba. Az új tulajdonos a lakást 1965. december 5-én vásárolta meg. A szerződés december 6-án emelkedett törvényerőre. Erről december 7-án kelt ajánlott levelükben értesítették Preszly Lajost. A szóban forgó szobába ezen a napon jelentkezett be Nádasi Kornél. Eddig tehát minden stimmel. A törvény betűi szerint. De a törvény szellemével már baj van. Preszly Lajos fél esztendővel előbb tudta már, hogy a tulajdonos igényt tart a szobára. Mégis albérlőt fogadott, aki egy karcsapással előbb ért a célba, mint a családos, új tulajdonos. Igaz, hogy egy másik albérletet adott fel azért, hogy megelőzhesse az új tulajdonost, aki most néhány hete Vác egyik főutcáján a kapu alatt lakik. A saját házában. Ezt is mérlegelni kellett volna. Mert a törvényt emberek csinálják. Az emberekért. És a törvény betűinél is többet nyom a latban a törvény szelleme. Prukner Pál Hangverseny Vácott- Kodály emlékére Zsúfolásig megtelt csütörtökön este a váci, Madách Imréről elnevezett művelődési ház nagyterme. Helyi zenekar, kórusok és szólisták közreműködésével Kodály Zoltán emlékére rendeztek hangversenyt. Már a kezdés tapsot érdemlő volt. Kigó József vezetésével az állami iskola vonószenekara mutatta be tíz számból álló kedves, hangulatos műsorát. Händel, Mozart, Vivaldi s más művek hangzottak el. Befejezésként egy ritka premier: L. Kondorossy, tengeren túlon élő magyar származású zeneszerző Forbidden fifths tímű alkotásának eredeti bemutatója. A szerző legutóbb részt vett az ISME Budapesten rendezett kongresszusán. Itt ismerkedett meg a fiatal karnaggyal, hírt kapott az ifjú együttesről és számukra szerzetté ezt a művet. A vasárnap Cegléden is szereplő Bogányi-kónss a megszokott rutinnal énekelt. Kitűnő volt a nagymarosi fuvolahármas és Lénárd István klarinétjátéka. Nagy Zsuzsa, Kiss Agnes és Laczhegyi Mária szólószámai után a Vox Humana vegyes kórus — a Liszt-díjas Makiári József vezénylésével — öt Kodály-művel zárta be a valóban eseményt jelentő hangversenyt. Lukin László, mint műsorközlő tartalmas, tanulságos összekötő szövege méltó volt az est színvonalához. (P. r.) SZOT-kitüntetések, jutalmak Ünnepség a MEDOSZ Pest megyei bizottságán A MEDOSZ Pest megyei Bizottságán bensőséges ünnepség zajlott le, amelyen átnyújtották a Szakszervezetek Országos Tanácsának kitüntetéseit. A „Szakszervezeti munkáértv érem ezüst fokozatát — Orbán Józsefné — az Ipoly- völgyi Állami Gazdaság, Tóth Rózsa — a Pomázi Munka- therápiai Intézet, Várkonyi Ferencné — a Nagykőrösi Állami Gazdaság és Rózsavölgyi Ferencné — a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság szakszervezeti gazdasági fe- kapták. lelősei A megyebizottság 25 társadalmi tisztségviselőt pénzjutalomban részesített — köztük Terdik János szb-titkárt a Vecsési Állami Gazdaságból és Kiss József bizalmit, a Gödöllői Agráregyetem tangazdaságából, akik immár tizenöt éve kiválóan látják el e tisztségüket. Ezenkívül 59 szakszervezeti aktivistát mintegy tízezer forint értékű tárgyjutalomban részesített a MEDOSZ Pest megyei Bizottsága. V TAVASZI BEVETÉSEN A LÉGIFLOTTA Munkába álltak a nagyteljesítményű permetezők Gyomirtás, vegyszerrel Minden eddiginél nagyobb Az ország különböző részéaranyu vegyszeres gyomirtást végeznek ezekben a napokban az ország, s így megyénk gabonatábláin is. Az előirányzatok szerint a gabonák szárba szökkenéséig kereken 1,4 millió hold kalászost szabadítanak meg a gyomoktól a jól bevált di- konirtos kezeléssel. Jelenleg több mint 5000 nagyüzemi motoros permetező járja a táblákat. Bekapcsolódott a vegyszeres gyomirtásba a budaörsi Repülőgépes Növényvédő Állomás légiflottája is. ben 43 repülőgép szórja gyomirtó permetlevet. 11181 Uj burgonyafajták bemutatására készül a nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Az újoncok között található a még csak számmal jelölt 11 181-es fajta, amely sárga húsú, édeskés ízű, s az eddigi tapasztalatok szerint, holdanként! hozama eléri a 100 mázsát. Nagyüzemi galambászat Izgalmas kísérlet a hernádi Március 15-ben1 Körülbelül egy esztendeje jártam legutoljára a hernádi Március 15. Tsz-ben. Akkoriban tért át az eladásra szánt tenyésztői ás és napos húscsibe fokozottabb termelésére és erre a célra attól kezdve vesz át a bugyi Tessedik Sámuel Tsz-től is tojásokat. Cserháti Pál elnök még Koppányi Imre főkönyvelő nagy reménységgel beszéltek akkor a várható eredményekről. Most pedig hat- és héttagú számjegyekből összetett adatokat közölnek, ennyi tenyésztojást adtak el, annyi naposcsibét, továbbá saját nevelésű 17 vagont kitevő csirke húsát, s mindebből a bevételük és tiszta hasznuk milliókban kifejezett ennyi meg annyi forint. A szöveget mindig szür- kítő pontos számoknál, engedjék meg nekem, hogy a Március 15-nél történő sokkal érdekesebb eseményről számoljak be. Olyanról, amiből kiderül, hogy saját jövőjét állandóan új utakon keresi ez a szövetkezet. Háztáji agronómus és tsz-galambász Kétszáz tojótyúk háztáji viszonylatban szinte már nagyüzemi tenyészetnek mondható. Hernádon egyelőre hat udvarban rendezkedtek be próbaképpen. Hat tsz-asz- szony vállalkozott a kísérletre, kapott beszerzési áron a tsz- től 207-es anyavonaljércéket és C 101-es kakasokat, amiktől a híres babádi 63 hibrid húscsirke származik, vesz a tsz- től beszerzési áron tápkeveréket, a tojásokat pedig a tsz- nek adja el. — Tyúkonként előreláthatólag évi 80 forint lesz a tiszta hasznuk — mondja egy mosolygós arcú fiatalember és bemutatkozik: — Lakos Levente. Én vagyok a háztáji tyúktenyészetünk agronómu- sa, de ez úgyszólván csak mellékállásom. Ugyanis egyben a tsz galambásza is én vagyok. Tenyésztubik a sertésfiaztatóban Nem, arról nem tud, hogy akár a tsz-ben, akár állami gazdaságban az országban valahol is lenne rajta kívül galambtenyésztő agronómus. Arról sem, hogy másutt foglalkoznának a húsgalamb nagyüzemi tenyésztésével. Ha volna valahol ilyesmi, akkor most nem kellene Hernádon úttörő munkát végezni. Cserháti fez-elnök ötlete különben MOTORSZERVIZ Nyáron: hűtő- és fagylaltgépek - Motorjavítás háztól házig Egy éve kezdte meg működését az ország első földművesszövetkezeti elektromos gépjavító üzeme — Csömörön. Azóta már az ezredik villanymotor generálozását is befejezték — elsősorban a földművesszövetkezetek számára. — Szívesen vállaljuk a termelőszövetkezetek elektromos motorjainak javítását is, az egész megyéből. Mégpedig — soron kívül. Abban az esetben, ha több motort akarnak egyszerre megjavíttatni a megrendelők — saját fuvarral hozzuk be műhelyünkbe, és javítás után haza is szállítjuk — mondja Zentai Ferenc üzemvezető. — Mit javítanak még? — Megkezdődött a fagylaltszezon. Felkészültünk a fagylaltgépek, valamint a hűtőgépek javítására is. Következő lépés: háztartási gépek. Ehhez azonban tovább kell fejlesztenünk az üzemet. A szándék dicséretre méltó, csak — minél előbb! (—ez) a kísérlet, amit Két, évek óta üres épületben, a volt süldőszálláson és a sertésfiaztatóban két héttel ezelőtt megkezdték. Az ifjú sertések egykori otthonában tetőig érő dróthálóból válaszfalakat építettek, ócska ládalécekből pedig kis faskatulyákat csináltak, azokba meg fészket, a hűséges galambházaspárok hadd rakhassanak békés családi tűzhelyet. Az első ház első rekeszében megtermett jérce- nagyságú, óriási galambok tipegnek és röpködnek. Kékek, fakók, meg világosbarnák. A hímek súlya egy kilónál nem kevesebb. — Ezek a rómaiak — szólal meg egy fiatalasszony, Nyeste Józsefné. Eddig tyúktenyésztő volt, most galambtenyésztő lett a fez-ben. — Oh a galambok olyan kedvesek és szépek! — Ezek a strasszerek. Hímjeik egyelőre még dürrögnek a tojók körül, udvarolnak. Egyedül a rómaiak keresték ki párjukat, tojóik közül több már tojik, sőt egyik-másik kotlik is. A másik galambház tarkább, zajosabb. Itt valameny- nyi hím más-más keresztezésű postagalamb, a tojők között pedig sok féle fajta akad. A házasság még itt sem jött létre. — Ugyan melyik iskolában képezik ki a galambászagro- nómust? — Egyikben sem — felel Lakos Levente. — Én felsőfokú állattenyésztési technikumot végeztem, de azalatt odahaza maszekalapon galambás zkodtam. A jó húsnak jó az ára Mutogat a galambokra, sorolja, melyiket vették Pesten vagy Orosházán, legtöbbet azonban Békéscsabán szerezték be. Mind a 160 párat magántenyésztőktől, összesen 35 ezer forintért. — Sokirányú kísérletbe fogtunk. Az egyik, a legnagyobb, a legizgalmasabb: tarthatók-e a galambok — mégha ilyen tágas és szellős magas helyen is — ketrecben. Ezen múlik, megvalósítható-e nagyüzemi tenyésztésük. Aztán ki akarjuk tenyészteni a legnagyobb testű, húsra legalkalmasabb hibridfajtát és végül etetési kísérletekkel meg kell állapítanunk a legcélszerűbb takarmányozást, milyen magok keverékétől szed fel a galamb leggyorsabban több húst. A költségek kiszámítása szintén kísérlet tárgya. A galamb kofa tavasztól késő őszig hatszor, hétszer tojik és minden alkalommal 2—2 tojást. Jól kotlik, csaknem valamennyi tojását kikölti. őszig tehát legalább 2000 galambja lesz a Március 15-nek, ha ugyan a to- vábbtenyésztéshez valameny- nyit megtartja. Mert jó az ára, kilónként 38 forint és ez nagy kísértés. Négy hét alatt a fiatal galamb teljesen kifejlődik, nyom 60—80 dekát és eladható. Jó ízű, gyenge húsáért Németországban, Franciaországban keresett árucikk, tehát exportáru. Idehaza különben sem nagvon fogyasztják még. Aki azonban már evett galamblevest vagy pecsenyét, mindenki csak dicséri. Magam is. — Csak sikerüljön — izgul Kopániri Imre főkönyvelő. Bevallom, én is szurkolok a nagyüzemi galambtenyésztés sikeréért. Szokoly Endre
