Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-29 / 100. szám

1967. ÁPRILIS 29.. SZOMBAT nsv JfECrKI <c/iíirlap Mái — á is/w alatt Színpadi riport három felvonásban, elő- és utószóval Kedves olvasóim! Azért érkeztem Vác városába, hogy az idegenforgalmi szezon megkezdése előtt tudósítsam önöket az előkészületekről: hogyan kívánják fogadni a városba érkező magyar és külföldi túristákat. Be kell vallanom önöknek, hogy nem írtam meg tudósításomat. Ennek pedig egyetlen oka volt: lakás — a kapu alatt. Ez pedig, ugyebár, semmikép­pen sem nevezhető idegenforgalmi látványosságnak. I. FELVONÁS Újságíró: Itt állok a Mártí­rok útja 40/b. számú ház előtt. Földszintes, eredetileg négy szoba, plusz mellékhelyiségek. Barna, kétszárnyas kapuja van. A hideg, nyirkos kapu­boltozat alatt található a la­kás. Két ágy, elbástyázva komtoináltszekrénnyel, kre- denccel és sátorlapokkal. A i,lakás” tulajdonosa és egyben a ház tulajdonosa is: Lunczer Árpád és családja. Feleség, huszonegy éves gépszerelő és tizenkét éves iskolásfiú. A harmadik fiú jelenleg Debre­cenben tanul technikumban, de az iskolaév végeztével ha­zajön ő is. Pillanatnyilag csak a tulajdonos felesége tar­tózkodik a „lakásban”, amely­nek ajtaja nincs, kopogtatni nem lehet, csak félrehúzni a sátorlapot... Jó napot kívá­nok. Tulajdonos felesége: (A ké­sőbbiekben csak tulajdonos. A szerk.) Jó napot. Hogyan ta­lált ránk? Újságíró: Mondták, itt a szomszéd ház trafikjában is ... Tulajdonos: (Elsírja magát) Nem segít rajtunk senki... Újságíró: Mióta laknak itt? Tulajdonos: Három hete lesz... Újságíró: Azelőtt hol lak­tak? Tulajdonos: Amióta eljöt­tünk a Nyírségből, a váci ro­konunknál. Több, mint egy esztendeig. Nem vállalták to­vább. Újságíró: Miért jöttek el a Nyírségből? .. Tühtjdpnos: Kisyárdán há­zunk volt, de eladtuk, mert a férjem a Nyírlugo&i Állami Gazdaságban kapott állást. Odaköltöztünk a munkásszál­lásra. Azután a férjem Vácott kapott állást a járási tanács­nál. Ezért költöztünk Vácra és vettük meg ezt a házat. Újságíró: Mikor vették meg a házat? Tulajdonos: 1965. december 5-én írtuk alá a szerződést. Újságíró: Lakottan vették meg a házat? Tulajdonos: Igen, de mégis volt lehetőség arra, hogy be­költözzünk. Újságíró: Hogyan? Tulajdonos: A ház főbérlője, Preszly Dajos, három szobát lakott. Az egyik szobát kony­hává alakíttatta át, a másik kettőben a feleségével és az apósával élt. Hatvanöt máju­sában azonban ketten marad­tak a feleségével. Úgy vettük meg a házat előző tulajdono­sától, hogy mivel Preszlyék- nek feleslegessé vált egyik, külön,bejáratú szobájuk, abba költözünk. Újságíró: Preszlyék tudtak erről? Tulajdonos: Igen. Alberty István, az előző tulajdonos, 1965. május 4-én kelt levelé­ben közölte velük a külön,be­járatú szobához való igényét, mivel az megüresedett. Újságíró: önök nem beszél­tek Preszlyékkel erről? Kiemeli budapesti állandó munkára, ió keresett lehetőséggel kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat is, festőket, víz-gázszerelőket, asztalosokat, villanyszerelőket, gépkezelőket, valamint férfi és női segédmunkásokat KERESŐNK FELVÉTELRE Férfiaknak szállást biztosítunk. Jelentkezés: Bp. Vili, Auróra u. 23. Tulajdonos: 1965. november 28-án Hatos Sándor és Hatos Sándorné társaságában ... Újságíró: Ezt követően vet­ték meg a házat... Tulajdonos: Igen. December 5-én kötöttük meg a szerző­dést. A szerződést másnap mutattuk be a tanácson, ekkor emelkedett törvényerőre. Er­ről december 7-én feladott ajánlott levelünkben értesítet­tük Preszlyéket. Újságíró: Az eredmény? Tulajdonos: December 7-én albérlő költözött a szobába. Nádasi Kornél. Egy másik al­bérletből ... Újságíró: Bírósághoz nem fordult? Tulajdonos:1 De, igen. A Szentendrei Járásbíróság 1966. május 31-én hozta meg dön­tését. ítéletében kimondotta, hogy Preszlyék bérleti viszo­nya a szóban forgó szobára 1965. május 31-én megszűnt. Újságíró: Preszlyék felleb­beztek? Tulajdonos: Igen. A Pest megyei Bíróság 1966. szeptem­ber 30-án keit ítéletében ha­tálytalanította a Szentendrei Járásbíróság döntését. Az in­doklásban szerepelt többek között az is, hogy Alberty Ist­ván május 4-én kelt levelére adott válaszukban kérték e szoba további használatának jogát... De a legfőbb indok az volt, hogy december' 7-én feladott levelünk kézbesítése­kor az albérlő feleségével, Ró­zsa Tündével már beköltözött a lakásba ... Újságíró: Tehát három hete ide költöztek a saját házuk kapualjába. Tulajdonos: Igen. A rokonok nem tartottak már tovább. Most éppen birtokháborításért vagyunk feljelentve ... II. FELVONÁS Újságíró: Preszlyék lakásá­ban vagyunk. Előszoba, jókora szoba, egy része konyhának átalakítva, a másik szobában a Preszly-házaspár. (A to­vábbiakban csak főbérlö. A szerk.) Főbérlö: Kérem tisztelettel, harminc éve lakunk itt. Az apósom 1965 áprilisában meg­halt Az előző tulajdonos, AJ- berty István valóban felszó­lított, hogy a különbejáratú szobát adjuk át neki. Újságíró: Az új háztulajdo­nos igényét ismerték? Főbérlö: Beszéltünk vele. 1965 november végén. De ak­kor már tárgyalásban voltunk egy fiatal házaspárral. Újságíró: És a tulajdonos kérése? Mégis csak őt illette volna a szoba joga. Vagy nem? Főbérlő: Kérem tisztelettel, a törvény mellettünk áll. A megyei bíróság is a mi ja­vunkra ítélkezett. Újságíró: Mi a véleménye arról, hogy emberek laknak a kapu alatt? Főbérlő: Nem tehetek róla. Én mondtam már, ha ad ne­künk egy szoba-konyhás la­kást, elmegyünk innen. Újságíró: Mikor költözött ide a tulajdonos? Főbérlő: A bútorai több, mint egy éve itt vannak, ök... (a naptárt veszi a kezébe.) Ida napja előtt Azt hiszem, ápri­lis 11-én. Újságíró: Most feljelentették őket birtokháborításért. Főbérlö: Igen ... Ez így nem mehet tovább ... Újságíró: Micsoda? Főbérlö: A szobát a bíróság nekünk ítélte. Menjenek el in­nen. Én szívbeteg ember va­gyok, kérem ... Újságíró: Az albérlők mi­kor költöztek be? Főbérlö: 1965. december 7-én lett bejelentve. Ezt a rendőrség is igazolhatja. Én pedig csak másnap kaptam meg az új tulajdonos levelét Újságíró: De ismerte előző­leg is szándékát. Főbérlő: Én akkor már tár­gyalásban voltam a fiatalokkal. Újságíró: De az előző fő­bérlő már 1965 májusában fel­szólította a szoba átadására. A jogosságát akkor elismerte. Főbérlő: Csak az igényét is­mertem el. A felmondását III. FELVONÁS Újságíró: A harmadik felvo­nás színhelye a Váci Kötött­árugyár egyik irodahelyisége. Itt dolgozik Nádasi Kornélné Rózsa Tünde, formatervező, az albérlő felesége. (A továb­biakban csak albérlő. A szerk.) Albérlő: Mit óhajt? Újságíró: Önök bérlik Presz- lyéktől a szobát? Albérlő: Igen. Újságíró: Mikor költöztek be? Albérlő: A férjem 1965. de­cember 7-én jelentkezett be. Újságíró: És ön, asszonyom? Albérlő: Én az apám laká­sán vagyok bejelentve... De mit akar tőlem? Miért adták el Kisvárdán a házukat? Miért jöttek el a Nyírségből? Ezt mondja meg. Újságíró: A tulajdonos férje itt dolgozik a váci járási ta­nácson. Ez elég indok, nem? Albérlő: Mit gondoltak? Megvesznek potom pénzért, hetvenötezerért egy négyszo­bás házat Vác belvárosában. Akkor is megkapták volna ennyiért, ha üres lett volna? Egyébként is mi albérletet ke­restünk ... Újságíró: Tudtommal a fér­je előzőleg is Vácott albérlet­ben lakott... ön pedig ma sincs ott bejelentve... Albérlő: Az apám huszonöt éve ismeri Preszlyéket. Régen Preszly bérelte mind a négy. szobát. Joguk van hozzá. Há mi elmennénk, akkor is joga lenne kiadni más albérlőnek. Jól jön a nyugdíjához az a ha­vi háromszáz forint. Újságíró: És az emberek, kint a kapni alatt? Albérlő: .Nem alszanak azok ott mindig. Legfeljebb a férfi, még á nagyfia. Újságíró: Az asszony egy hónapja jött ki a kórházból, súlyos műtét után ... Albérlő: Preszlyék feljelen­tették őket magánlaksértésért. Most várják a végizést... UTÓSZŐ Újságíró: A törvény betű­jén nem esett csorba. Az új tulajdonos a lakást 1965. de­cember 5-én vásárolta meg. A szerződés december 6-án emelkedett törvényerőre. Er­ről december 7-án kelt aján­lott levelükben értesítették Preszly Lajost. A szóban for­gó szobába ezen a napon je­lentkezett be Nádasi Kornél. Eddig tehát minden stimmel. A törvény betűi szerint. De a törvény szellemével már baj van. Preszly Lajos fél eszten­dővel előbb tudta már, hogy a tulajdonos igényt tart a szo­bára. Mégis albérlőt fogadott, aki egy karcsapással előbb ért a célba, mint a családos, új tulajdonos. Igaz, hogy egy másik albérletet adott fel azért, hogy megelőzhesse az új tulajdonost, aki most néhány hete Vác egyik főutcáján a kapu alatt lakik. A saját há­zában. Ezt is mérlegelni kel­lett volna. Mert a törvényt emberek csinálják. Az embere­kért. És a törvény betűinél is többet nyom a latban a tör­vény szelleme. Prukner Pál Hangverseny Vácott- Kodály emlékére Zsúfolásig megtelt csütörtö­kön este a váci, Madách Im­réről elnevezett művelődési ház nagyterme. Helyi zenekar, kórusok és szólisták közre­működésével Kodály Zoltán emlékére rendeztek hang­versenyt. Már a kezdés tapsot érdem­lő volt. Kigó József vezetésé­vel az állami iskola vonósze­nekara mutatta be tíz számból álló kedves, hangulatos műso­rát. Händel, Mozart, Vivaldi s más művek hangzottak el. Befejezésként egy ritka pre­mier: L. Kondorossy, tengeren túlon élő magyar származású zeneszerző Forbidden fifths tímű alkotásának eredeti be­mutatója. A szerző legutóbb részt vett az ISME Budapes­ten rendezett kongresszusán. Itt ismerkedett meg a fiatal karnaggyal, hírt kapott az ifjú együttesről és számukra szer­zetté ezt a művet. A vasárnap Cegléden is sze­replő Bogányi-kónss a meg­szokott rutinnal énekelt. Ki­tűnő volt a nagymarosi fuvola­hármas és Lénárd István klarinétjátéka. Nagy Zsuzsa, Kiss Agnes és Laczhegyi Má­ria szólószámai után a Vox Humana vegyes kórus — a Liszt-díjas Makiári József ve­zénylésével — öt Kodály-művel zárta be a valóban eseményt jelentő hangversenyt. Lukin László, mint műsor­közlő tartalmas, tanulságos összekötő szövege méltó volt az est színvonalához. (P. r.) SZOT-kitüntetések, jutalmak Ünnepség a MEDOSZ Pest megyei bizottságán A MEDOSZ Pest megyei Bi­zottságán bensőséges ünnep­ség zajlott le, amelyen átnyúj­tották a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának kitünte­téseit. A „Szakszervezeti mun­káértv érem ezüst fokozatát — Orbán Józsefné — az Ipoly- völgyi Állami Gazdaság, Tóth Rózsa — a Pomázi Munka- therápiai Intézet, Várkonyi Ferencné — a Nagykőrösi Állami Gazdaság és Rózsa­völgyi Ferencné — a Bör­zsönyi Állami Erdőgazdaság szakszervezeti gazdasági fe- kapták. lelősei A megyebizottság 25 társa­dalmi tisztségviselőt pénzju­talomban részesített — köz­tük Terdik János szb-titkárt a Vecsési Állami Gazdaság­ból és Kiss József bizalmit, a Gödöllői Agráregyetem tan­gazdaságából, akik immár tizenöt éve kiválóan látják el e tisztségüket. Ezenkívül 59 szakszervezeti aktivistát mintegy tízezer forint ér­tékű tárgyjutalomban része­sített a MEDOSZ Pest me­gyei Bizottsága. V TAVASZI BEVETÉSEN A LÉGIFLOTTA Munkába álltak a nagyteljesítményű permetezők Gyomirtás, vegyszerrel Minden eddiginél nagyobb Az ország különböző részé­aranyu vegyszeres gyomir­tást végeznek ezekben a na­pokban az ország, s így me­gyénk gabonatábláin is. Az előirányzatok szerint a ga­bonák szárba szökkenéséig kereken 1,4 millió hold ka­lászost szabadítanak meg a gyomoktól a jól bevált di- konirtos kezeléssel. Jelenleg több mint 5000 nagyüzemi motoros permetező járja a táblákat. Bekapcsolódott a vegyszeres gyomirtásba a bu­daörsi Repülőgépes Növény­védő Állomás légiflottája is. ben 43 repülőgép szórja gyomirtó permetlevet. 11181 Uj burgonyafajták bemuta­tására készül a nyírségi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet. Az újoncok között található a még csak számmal jelölt 11 181-es fajta, amely sárga húsú, édeskés ízű, s az eddigi tapasztalatok szerint, holdan­ként! hozama eléri a 100 má­zsát. Nagyüzemi galambászat Izgalmas kísérlet a hernádi Március 15-ben1 Körülbelül egy esztendeje jártam legutoljára a hernádi Március 15. Tsz-ben. Akkori­ban tért át az eladásra szánt tenyésztői ás és napos húscsi­be fokozottabb termelésére és erre a célra attól kezdve vesz át a bugyi Tessedik Sá­muel Tsz-től is tojásokat. Cserháti Pál elnök még Koppá­nyi Imre főkönyvelő nagy re­ménységgel beszéltek akkor a várható eredményekről. Most pedig hat- és héttagú számje­gyekből összetett adatokat kö­zölnek, ennyi tenyésztojást adtak el, annyi naposcsibét, továbbá saját nevelésű 17 va­gont kitevő csirke húsát, s mindebből a bevételük és tiszta hasznuk milliókban ki­fejezett ennyi meg annyi fo­rint. A szöveget mindig szür- kítő pontos számoknál, enged­jék meg nekem, hogy a Már­cius 15-nél történő sokkal ér­dekesebb eseményről számol­jak be. Olyanról, amiből kide­rül, hogy saját jövőjét állan­dóan új utakon keresi ez a szövetkezet. Háztáji agronómus és tsz-galambász Kétszáz tojótyúk háztáji viszonylatban szinte már nagyüzemi tenyészetnek mondható. Hernádon egyelőre hat udvarban rendezkedtek be próbaképpen. Hat tsz-asz- szony vállalkozott a kísérletre, kapott beszerzési áron a tsz- től 207-es anyavonaljércéket és C 101-es kakasokat, amiktől a híres babádi 63 hibrid hús­csirke származik, vesz a tsz- től beszerzési áron tápkeveré­ket, a tojásokat pedig a tsz- nek adja el. — Tyúkonként előrelátha­tólag évi 80 forint lesz a tisz­ta hasznuk — mondja egy mosolygós arcú fiatalember és bemutatkozik: — Lakos Levente. Én vagyok a háztáji tyúktenyészetünk agronómu- sa, de ez úgyszólván csak mellékállásom. Ugyanis egy­ben a tsz galambásza is én vagyok. Tenyésztubik a sertésfiaztatóban Nem, arról nem tud, hogy akár a tsz-ben, akár állami gazdaságban az országban va­lahol is lenne rajta kívül ga­lambtenyésztő agronómus. Arról sem, hogy másutt fog­lalkoznának a húsgalamb nagyüzemi tenyésztésével. Ha volna valahol ilyesmi, akkor most nem kellene Hernádon úttörő munkát végezni. Cser­háti fez-elnök ötlete különben MOTORSZERVIZ Nyáron: hűtő- és fagylaltgépek - Motorjavítás háztól házig Egy éve kezdte meg műkö­dését az ország első földmű­vesszövetkezeti elektromos gépjavító üzeme — Csömö­rön. Azóta már az ezredik vil­lanymotor generálozását is befejezték — elsősorban a földművesszövetkezetek szá­mára. — Szívesen vállaljuk a ter­melőszövetkezetek elektromos motorjainak javítását is, az egész megyéből. Mégpedig — soron kívül. Abban az eset­ben, ha több motort akarnak egyszerre megjavíttatni a megrendelők — saját fuvar­ral hozzuk be műhelyünkbe, és javítás után haza is szállít­juk — mondja Zentai Ferenc üzemvezető. — Mit javítanak még? — Megkezdődött a fagylalt­szezon. Felkészültünk a fagy­laltgépek, valamint a hűtőgé­pek javítására is. Következő lépés: háztartási gépek. Eh­hez azonban tovább kell fej­lesztenünk az üzemet. A szándék dicséretre méltó, csak — minél előbb! (—ez) a kísérlet, amit Két, évek óta üres épületben, a volt süldő­szálláson és a sertésfiaztató­ban két héttel ezelőtt meg­kezdték. Az ifjú sertések egykori otthonában tetőig érő drót­hálóból válaszfalakat építet­tek, ócska ládalécekből pe­dig kis faskatulyákat csinál­tak, azokba meg fészket, a hű­séges galambházaspárok hadd rakhassanak békés családi tűzhelyet. Az első ház első re­keszében megtermett jérce- nagyságú, óriási galambok ti­pegnek és röpködnek. Kékek, fakók, meg világosbarnák. A hímek súlya egy kilónál nem kevesebb. — Ezek a rómaiak — szó­lal meg egy fiatalasszony, Nyeste Józsefné. Eddig tyúk­tenyésztő volt, most galamb­tenyésztő lett a fez-ben. — Oh a galambok olyan kedve­sek és szépek! — Ezek a strasszerek. Hímjeik egyelőre még dür­rögnek a tojók körül, udva­rolnak. Egyedül a rómaiak keresték ki párjukat, tojóik közül több már tojik, sőt egyik-másik kotlik is. A másik galambház tar­kább, zajosabb. Itt valameny- nyi hím más-más kereszte­zésű postagalamb, a tojők között pedig sok féle fajta akad. A házasság még itt sem jött létre. — Ugyan melyik iskolában képezik ki a galambászagro- nómust? — Egyikben sem — felel Lakos Levente. — Én felső­fokú állattenyésztési techni­kumot végeztem, de azalatt odahaza maszekalapon ga­lambás zkodtam. A jó húsnak jó az ára Mutogat a galambokra, so­rolja, melyiket vették Pes­ten vagy Orosházán, leg­többet azonban Békéscsabán szerezték be. Mind a 160 párat magántenyésztőktől, összesen 35 ezer forintért. — Sokirányú kísérletbe fog­tunk. Az egyik, a legnagyobb, a legizgalmasabb: tarthatók-e a galambok — mégha ilyen tágas és szellős magas he­lyen is — ketrecben. Ezen múlik, megvalósítható-e nagy­üzemi tenyésztésük. Aztán ki akarjuk tenyészteni a leg­nagyobb testű, húsra legal­kalmasabb hibridfajtát és vé­gül etetési kísérletekkel meg kell állapítanunk a legcél­szerűbb takarmányozást, mi­lyen magok keverékétől szed fel a galamb leggyorsabban több húst. A költségek ki­számítása szintén kísérlet tárgya. A galamb kofa tavasztól késő őszig hatszor, hétszer tojik és minden alkalommal 2—2 tojást. Jól kotlik, csak­nem valamennyi tojását ki­költi. őszig tehát legalább 2000 galambja lesz a Már­cius 15-nek, ha ugyan a to- vábbtenyésztéshez valameny- nyit megtartja. Mert jó az ára, kilónként 38 forint és ez nagy kísértés. Négy hét alatt a fiatal ga­lamb teljesen kifejlődik, nyom 60—80 dekát és eladható. Jó ízű, gyenge húsáért Német­országban, Franciaországban keresett árucikk, tehát ex­portáru. Idehaza különben sem nagvon fogyasztják még. Aki azonban már evett ga­lamblevest vagy pecsenyét, mindenki csak dicséri. Ma­gam is. — Csak sikerüljön — izgul Kopániri Imre főkönyvelő. Bevallom, én is szurkolok a nagyüzemi galambtenyésztés sikeréért. Szokoly Endre

Next

/
Thumbnails
Contents