Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-28 / 99. szám
G—33 JELIGÉRE Valami új kezdődött Tápiósülyben A maglóéi és tápiósülyi fmsz-körzetben tojástermelő szakcsoport, úgynevezett „társulás” alakult. A tagok száma 42, működésüket a járási tanács jóváhagyta. Ez a kis hír az újság „rövid hírei”-ben semmi feltűnést nem keltene. Tojást eddig is termelt, akinek kedve és lehetősége volt hozzá, most legfeljebb közösen értékesítik, így talán több a haszon és kevesebb a gond — vélekedne ez olvasó. Miért foglalkozunk mégis bővebben a hírrel? A HÁZTÁJI S AZ EGYÉNI gazdaságokban, a nem mező- gazdasági dolgozók kis gazdaságaiban még pár évvel ezelőtt Is jórészt a hagyományos magyar baromfifajtákat — a kendermagost, a magyar sárgát és fehéret — tartották, ezeket kedvelték. Nem ok nélkül. E fajták igénytelenségüknél fogva nem sok gondot okoztak. Élelmük 50—70 százalékát megkeresték az udvaron, árokparton, tarlón. A gazda reggel és este látta őket, ilyenkor szórt nekik egy kis szemét, jobb esetben a konyhai hulladék egy részét is megkapták. Tojtak évente Vagy 80—100 tojást, majd két- két és fél év után fazékban fejezték be — mai szemmel íiézve igen hosszú — pályafutásukat. Azután megjelentek a tojóhibridek, a többfajta bonyolult keresztezésből származó ©gyedek, és csodálkozva hallottuk, hogy e tojók 200—220, sőt 250 tojást képesek tojni évente. papír és ceruza nélkül is kiszámíthatjuk, hogy a tojáshozam növekedése csökkenti a tojás előállítási költségét még akkor is, ha az elhelyezési és takarmányozási feltételeket javítani kell. E korszerű hibridekhez hozzájutni egyénileg meglehetősen nehéz. A szakcsoportok részére viszont az fmsz a moíglódi körzetbe Nick-Chick- et, a tápiósülyi körzetbe G— 33-ast helyezett ki. A tojó hibrid a táplálék szempontjából nagyobb igényű, s ezt házilag nehéz előteremteni. Az fmsz erről is gondoskodik, magas tápértékű keveréktakarmányt juttat a társulások tagjainak. A Tápiósülyi Fmsz körígy kell kefi'eikcdní! A Tápiósüly és Vidéke Körzeti Fmsz első negyedévének forgalmát most értékelte ki Agnecz Jánosné tervezési csoportvezető és Babucs József- né statisztikus. A kimutatás szerint kiemelkedő eredményt a következő egységek értek el: Elsősorban a 12. számú úri vegyesbolt érdemel dicséretet. Az üzletben a nap minden szakában példás rend és tisztaság uralkodik. Az egység vezetője: Csordás Józsefné férjével együtt még a zárás után is sokáig csoportosítja és csinosítja a sok fajta árut. Tervüket a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 124,5 százalékra teljesítették. Az úri 3. számú húsbolt hasonló eredményekkel dicsekedhet. Ennek a boltnak a vezetője végzi ezenkívül a föld- művesszövetkezetnél a legjobb adminisztrációs munkát. A textilbolt vezetője: Szalai János, az fmsz egyik legré- g:bb és legmegbízhatóbb embere. Mindent elkövet az üzlet fellendítése érdekében. Vevői kívánságait feljegyzi. Minden hónapban ellátogat a nagykereskedelmi központba és raktárkészletét új áruval egészíti ki. Az 1. számú kisvendéglő jó konyhája révén szerez jó hírnevet. A vendégek messze vidékről is felkeresik, mert szeretik a kiváló halpaprikást. Az úri 8. számú cukrászda 148. százalékos tervteljesítésével méltán vonja magára a figyelmet. A szombat-vasár- nan mindig nagy feladat elé állítja az eszpresszó vezetőiét. Az üzletet gyors és udva- lias kiszolgálás jellemzi. Az Uső negyedévben ők érték el 1 legnagyobb forgalmat. (krátky) zetében Varró Imre, az fmsz termelési felelőse „gondozá- sábán” jött létre a társulás, tizenkét taggal. Borbás Antal TÜZÉP-telepvezető, a társulás elnöke megmutatta állományát. Az 500 darab G— 33-as növendék baromfi most tízhetes. Jó elhelyezést nyújt számukra: 62 ezer forintért 135 négyzetméter területű korszerű kis tojóházat épített. A falak mentén körben levő trágyaakna felett farácson vannak elhelyezve az önetetők, s a fal mentén húzódik a túlfolyós rendszerű önitató berendezés. A légcserét ventillátor biztosítja. A helyiség jól megvilágított és kellemesen fűtött. Az építési költségből 15 ezer forintot OTP-hitellel fedeztek. Véleménye szerint megéri a befektetés, mert az 500 tojó után mintegy 25—30 ezer forint tiszta , jövedelmet vár évente. HASONLÓKÉPPEN ÜGYES, jó megoldású kis épületeket láttunk Szepesi * Andrásáénál és Győri Antalnál is: ahol 200—200 csibét nevelnek. A költségek itt már lényegesen kisebbek, de az épületek a célnak megfelelnek. Borics Mihályné ideiglenesen a lakóház egyik helyiségében tartja a csibéket, de rövidesen elkészül a padlás átalakításával, ahová a vizet is felvezetik. Hasonlóképpen igyekeznek biztosítani az optimális feltételeket és bizakodnak a sikerben mindenütt. Komolyan veszik a szerződésben vállalt feladatokat, szakkönyveket tanulmányoznak. Ha egyelőre csak tizenkét háznál is, de valami új kezdődött Tápiósülyben. («) MOHOMntin PE S T ME GYf I HÍRLAP IX. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM L O. N K I A D A 5 A 1967. ÁPRILIS 28., PÉNTEK Hol lesz a hatvanszemélyes járási szociális otthon? Három vagy négymilliót áldoznak rá A fő napirendi pontok megbeszélése után a tanácsülés egyhangúlag megerősítette a járási tanács és a tanácsi szervek munkatervét, majd az öregek szociális otthonának megalapításáról szóló jelentést vitatta meg. A tanács végrehajtó bizottsága az illetékes szakigazgatási szervek segítségével felmérést végzett, hány magatehetetlen, egyedülálló idős ember van a járásban, aki gondozásra szorul. A felmérés alapján — figyelembe véve az igényeket — hatvan személyes szociális otthon felállítását javasolják. A vázlattervnek megfelelő tervdokumentáció elkészült. E szerint a szociális otthon felépítése — a járulékos költségekkel együtt — négymillió 383 ezer forint — ezen belül a főépület költsége kétmillió 753 ezer forint lenne. A közművesítés az, ami a költséget növeli, ezért a szociális otthont olyan helyen kellene felépíteni, ahol nem kell még külön utat is építeni, kutat fúrni. A legideálisabb megoldás lenne a járási szociális ottA pilisi két szomszéd várban A pilisi Hunyadi Tsz gépjavító műhelyében Ujszászi Benő, Kcrepeszki Mihály és Sedő János tanulók az egyik vetőgépjüket javítják. A Uj Életben a burgonya vetése előtt műtrágyázzák a földet. Képünkön: Pozsányi Károly traktoros a C—2-es táblán. Kép és szöveg: Szabó János Szélesebb lesz a ceglédi országút talannak. A községi tanács már az elmúlt évben gondolt arra, hogy az illetékesek segítségével higanygőzlámpákat szereltet az úttest mellé. Az elmúlt évben a cegléd— szolnoki országút mellett idős emberek üldögéltek. Nem azért, hogy pihenjenek, hanem, hogy a forgalmat figyeljék. Feljegyezték az elhaladó járművek számát — hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megállapíthassa: a nagy forgalmú műút birja-e még a terhelést, vagy szükség van a tervezett szélesítésre. Az úttest világítása Vecsé- sen nem nevezhető kifogásA felmérés bebizonyította, hogy az országút a jelenlegi szélességében nem tudja a na^y forgalmat lebonyolítani — ezért a vecsési tanács az út új közvilágításának szerelését, a parkosítást csak akkor kezdi meg, ha a szélesítés befejeződött. hont a fővárosi tanács kezelésében lévő gyömröi szociális otthon mellé telepíteni, így a járulékos költségek minimálisra csökkennének. Az épület összköltsége ez esetben körülbelül hárommillió 253 ezer forint lenne. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője megígérte, hogy az új épületet berendezi. A szociális otthon felépítésének határideje — a végrehajtó bizottság határozata szerint — 1970. december 31. A tanácsülés elfogadta a jelentést. Az interpellációk után a járási tanács végrehajtó bizottságainak tagjai esküt tettek. (d) Emberségből is diplomás Péteri község, Hosszúberek, Huszár-puszta — kétezer ember hozzávetőlegesen. Éppen ez az a minimális létszám- határ, amivel önálló orvosi körzet lehet. Ez a viszonylag kicsi körzet mégis azok közé a nehéz helyek közé tartozik, ahonnan az utóbbi években két orvos költözött el, kömy- nyebb helyet keresve magának. A hajdanában hét család által alapított falu, egymás között házasodott — a sok idegrendszeri gyengeség, a rendkívül gyakori tbc, az ital, az öregek makacs babonái próbára tették itt már a legtapasztaltabb orvost és az orvosban az embert is. 1966 tavasza: Stark doktort Péteriből Monorra helyezik. Koncz Lajos, a monori kefegyári munkásember fia hatévi kemény tanulás után kézbekapja a diplomát. Bajesy-Zsi- linszky utcai házuk ajtaján már másnap ott lebegteti a szél a ceruzával írt cédulát: „Koncz Lajos orvos”. Akik ismerik szerény egyéniségét, tudják, hogy ez nem afféle gyors hirdetés: „Lám csak, ide nézzetek, már én is orvos vagyok” — hanem segítőkész jelentkezés: ha baj van, ha orvosi segítségre van szülcségtek, jöjjetek, segíteni fogok. Régi diáktársai tudják, hogy éppen ezzel a természetes gesztussal segített már a négy gimnáziumi év alatt is minidig, mindenkinek. 1966. április 1-én megkapta kinevezését — Péterire körzeti orvosnak. Tudta, nem síkfutásra, hanem akadályversenyre startol. Egy év telt el azóta. Beszélgetünk. Kíváncsi lennék eredményeire, kudarcaira, problémáira, de szavaival úgy irányít, hogy személye helyett Péteri egészségügyi gondjai kerülnek előtérbe. Télen napi 40—50, nyáron 20—30 beteget kezel a rendelőben, Négy-öt kihívás is esik minden napra. — Gyakran hívják-e éjszaka? — Nem. Inkább, sajnos, azt mondhatom, hogy később hívnak, mint kellene. Sok az öreg a faluban és nálunk, bizony, már inkább csak az általános kondíciótartásban segíthetek. Kevés a csecsemő. Azt ma már sikerült elérni, hogy a védőnőnk, Görbe Margit, tanácsait meghallgatják és betartják. De, sajnos, sok helyen ezzel párhuzamosan alkalmazzák még a babonás nagymamák ősi módszereit is, például fokhagymát kötnek a csecsemő köldökére. A két módszer ütközéséből aztán gyakran adódik komplikáció. — A gyógyszerellátás? — Az én házipatikámmal és a heti egyszeri gyógyszerkiho- zatallal kielégítő. A mentő- szolgálatra sem panaszkodhatunk. Komoly problémát okoz viszont az, hogy a községben az fmsz-üzletben, egy helyen, és ugyanaz a személyzet, egy házaspár, árulja a húst, a zöldséget, ők bonyolítják le a ba- romfifelvásárlást és ők mérik ki a mérgező növény védő szereket. Ez nem maradhat így tovább! A másik sötét folt a községben a régi, egészségtelen majorház. Itt tíz család lakik és a tíz családnak van ösz- szesen egy mellékhelyisége, amit inkább nem használnak és így a környék válik szemétdombbá ... Beszélgetésünk közben elnézem a fiatal orvost, amint lelkesen magyarázza a problémákat és nem panaszkodik fáradtságról, térdig érő sárról, mint ahogy vártam. Belenőtt a község életébe, emberségből is megkaphatja a diplomát Reiter Mária A május l-i ünnepségek a következő idő- s helyeken leszjárásunkban pontokban í nek: CSÉVHARASZT, április 30- án, 18 óra: Varga Júlia; GOMBA, április 30-án, 15 órakor a tanács mögötti parkban, előadó: Izmán János; GYÖMRÖ, május 1-én, lí órakor a tanács előtt, előadó: Bata János; KÁVA, április 29-én, 19 órakor a tsz-ben, előadó: Kovács Imre; MAGLÓD, május 1-én 10 órakor a művelődési otthonban, előadó: Gattyán József; MEN- DE, május 1-én 10 órakor a művelődési otthonban, előadó: László Gyula; MONOR, május 1-én 10 órakor a főtéren, előadó: Magócsi Károly, NYÁREGYHÁZA, május 1-én, 9.30 órakor a községi tanács kultúrterme, előadó: Horsik József; PÉTERI, május 1-én 11 órakor a művelődési otthonban, előadó: dr. Muka János; TÁPIÓSÁP, április 29-én, 18 órakor a moziban, előadó: Pálinkás Pál; TÁPIÓSÜLY, április 29-én 19 órakor a művelődési otthonban, előadó: Németh István; ŰRI, május 1- én 9 órakor a sportpályán, előadó: Szekeres István; VE- CSÉS, május 1-én 10 órakor a sportpályán, előadó: Szekeres István; VECSÉS, május 1-én 10 órakor a sportpályán, előadó: Nagy István. A hirdetményeket letépték... A monori MÁV állomásfőnöktől az alábbi levelet kaptuk, melyben olvasóink észrevételeire válaszoL „Az április 20-i számban megjelent, „A MÁV figyelmébe” című cikkre válaszolva az alábbiakat közlöm. Eredetileg az említett hirdetményeket nemcsak egy helyen helyeztem el, hanem öt-hat helyen, és a menetrend alatt is ki volt függesztve. Sajnos, egy állomáson sokféle ember jár és egyesek véleményüknek úgy adtak kifejezést, hogy a hirdetményeket letépték. Egyébként az igazgatóság is ellenőrizte a kifüggesztést és nem emelt kifogást. Annak a kérésnek, hogy az időadatok is ki legyenek írva, eleget tettünk. Még 20-án a menetrend mellett üveg alatt elhelyeztem időadatokkal a hirdetményt. Április 18-án a 11,08-kor érkező személyvonat előtt beérkezett egy tehervonat, amelyet műszaki okok miatt nem lehetett megosztani. Ezért a hangos bemondón az utasok szives elnézését kértük.” Kárpáti László állomásfőnök MAI MŰSOR Mozik Gyömrö: Gyerekkocsi. Monor: Finom kis háború (szélesvásznú). Veosés: Tökéletes bűntény (szélesvásznú). 150 kanadai nyár - Úriban Az úri úttörők rajösszejövetelen beszélgettek a fák, a fásítás jelentőségéről, a fák gondozásáról, védelméről. S az elméleti tudnivalók gyakorlásául a sportpálya környékét beültették 150 kanadai nyárfával. Boltavató Tápiósápon Vasárnap délután két órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között Tápiósápon a 2. számú italbolt. Frissen csapolt sör, sokféle bor és kitűnő hideg ételek várják kedves vendégeket. Diszkrét fiatalok Gitárszóra — reggelig Vasárnap este nyolcórai kezdettel a vecsési József Attila Művelődési Otthon reggelig tartó nagyszabású bált rendez. Zenét a népszerű négytagú gitárzenekar szolgáltatja. A napokban történt meg az alábbi eset. Három műszakban járok dolgozni, s amint az történni szokott, a vonaton közvetlenebb kapcsolat alakult ki köztünk, a hasonló korú fiatal bejárók között. A vonaton vicceket mesélünk, hogy jobban teljen az idő. Ügy látszik, ez nem tetszik mindenkinek, mert nem mindenki szereti a serdülő fiatalságot. Éppen éjszakások voltunk, amikor reggel hazajövet ismét együtt voltunk. A vonatunk már Monor határában járt, amikor egy-két utastársnál „megfeszült a húr”. Pedig mi nem szóltunk senkihez, nem gúnyoltunk senkit. Az állomásra érve, egy házaspár felállt és leszállás közben egy-két megjegyzést tett ránk. Mi azért nem vesztettük el jókedvünket, hiszen örültünk, hogy hazaértünk — és így tovább nevettünk. Nekik sem kellett több. A férfi visz- szajött, barátomat megragadta és a forgalmi iroda elé vezette. Mi többiek utánuk mentünk, hiszen a barátunkról volt szó. A haragos férfi kihivatta az állomásfőnököt és pa- rancsolóan mondta: — Kérek egy telefont! Szerencsére az állomásfőnök roppant türelmes ember, és megkérdezte, hogy mi a baj. A férfi elővette az igazolványát, hogy ő kicsoda, micsoda és ezt mondta: — Ez a fiatalember diszkréten viselkedett, ezt akarom jelenteni! Elmosolyodott az állomásfőnök, persze mi is, majd így válaszolt: — Hát ez is baj? ön szerint indiszkrétnek kellett volna lennie? A kérdésre csak harsány hahota volt a válasz és a férfi megszégyenül ten elkullogott. Lusták Sándor
