Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

íwpj. április 23., vasárnap fl»T Mic mi K^úHap Még kétezer Pest megyei fiatal tanulhat szakmát Budapesten Hely lányok számára — Felvételi lehetőség fővárosi gimnáziumokban A Fővárosi Tanács, miután néhány hétig ipari szakmát ta­nulni akaró vidékiek szerződé­sét nem engedélyezte, most, hogy a budapesti fiatalok je­lentkezése lezárult, több ipar­ágban újból megengedik. Főként bejáró Pest me­gyeiek jelentkezhetnek, mivel kollégiumi vagy egyéb elszállásolásra csak néhány ihelyen van lehetőség Legtöbb tanulót a vasipar •vehet fel. Főképpen a forgá­csoló, lakatos, járműszerkezeti lakatos, hegesztő, kábelkészítő, hajóépítő, fényező-mázoló szakmákban nyílik tanulási le­hetőség Pest megyei fiatalok­nak. Lányok köszörűs és marós szakmára jelentkezhetnek. Kollégiumi elhelyezést a ko- rvács, hengerész és öntő szak­ma biztosít Elszállásolást nyújt több építővállalat is. Kőműves és ács-- állványozó tanulókat egyébként nagy számmal szer­ződtet az építőipar, de köz­pontifűtés-, valamint épület- gépész szerelőket és szobafes­tőket szintén. Elsősorban nőket vár szak­munkástanulónak a fonó- és szövőipar. Jó iskolai bizonyít­vánnyal a fővárosi szerves és szervetlen vegyiiparban talál­hatnak lányok továbbtanulási lehetőséget. Összesen 2000-nél több Pest megyei fiatal továbbtanulásá­ra nyújt alkalmat az egyes szakmákban ismét meginduló iparitanuló-szerződtetés Buda­pesten. Általános tagozatú gimná­ziumokban szintén van még hely a fővárosban csakúgy, mint — a váci, nagykőrösi és ceglédi gimnáziumokat kivéve — a megyében. Viszont Budapesten is betelt a szakközépiskolák és technikumok valamennyi első osztálya. OPW -TÁJÉKOZTATÓ 1 év — 1500 szerelvényes haszon Románia újabb 6000 kocsit ad Arany János születésének 150. évfordulóján Nagykőrösön ünnepel az ország Ma véget ér az Akadémia tudományos ülésszaka Érettségi tétel: múzeumismeret Az elmúlt hét végén ért vé- j get a szocialista országok kö­zös vagonparkjáról szóló érte- | ki MIT RONT? A sok-sok Ki — mit... utáa már ilyen is lehet. Ki mit ront? Nem én találtam ki, sőt, akiktől hallottam róla, azok is kész tényként ismerték: meg. A kész tény: a feltört leány­falui aszfaltjárda. A házaspár »— a buszban, a hátam mögött ültek — Szentendrétől kezdve ezt tárgyalta. Először nem tudtam, miről van szó, mert csak ilyen szavakat kaptam el: «Jói elroudítjak’’; „végig az egész főutca”; «Jobban is megszervezhették volna.” Amikor a busz Leányfalura ért, magam is láthattam az addigra már megértett szavak alapját. Sárgacsíkos lécek, raj­ta a VÍV betűk, gondolom, Vízmüépítő Vállalatot jelenthet, a buzgó embereket, akik dere­kasan törték az aszfaltjárdát, házak, üdülők előtt, végig a községen. Valamit — vala­miért, morogtam magamban, a vízvezetékért fel kell áldozni a járdát. Csakhogy — s újra meg újra kipislogtam az abla­kon — itt valami nem stim­mel. Nagyon friss, nagyon új ez a járda. Évek koptatásának semmi nyoma rajta. Nem le­het az olyan régi. Persze, hogy nem, hiszen a házaspár is — közben leszálltak — így beszélt róla. Jobban kellett volna szervezni. Tehát előbb a veze­téket, & utána a járdát. Nem a leányfalui tanácsot akarom én bántani. Nemzeti hagyomány ez, sajnos. így megy az házépítéseknél, üzem- bővítéseknél, sok helyen. Azok összege mellett a leányfalui járda valójában kis ügy. Csak­hogy a ki mit ront másik fele sokkal érdekesebb ennél. Az a hangulatrontás, az a sok bosz- szúság, amit az emberek szen­vednek el miatta. Mert vala­hol, ha nem is egészen tuda­tosan, de helyes ösztönnel ér­zik, hogy ezt a csúnya játékot, ezt a ki mit ronfcot az ő pén­zükből finanszírozzák! M. O. kéziét Budapesten. Az OPW prágai igazgatója, Jozef Pospi- sil adott rövid tájékoztatót az eseményekről. örömmel mondta el, hogy a közös használatra szánt nem­zeti kocsipark egyre több árut szállít. Míg azelőtt — például egy magyar vagon megrakva érkezett Lengyelországba s onnan üresen érkezett vissza —, ma a vendégállam is fuva­roztatja, hasznosítja az idegen járműveket. A. közös kocsi­parkot is jobbad hasznosítják a korábbinál, így egy esztendő alatt 1500 szerelvényre való vagon­nal több szállított hasznos terhet. Munkatársunk megkérdez­te: van-e lehetőség arra, hogy a közös vagonpark vezetősége segítsen az egyes nemzeti vasutak modernizálásában? Többek között a Szob—Sturo- vó határállomás eddiginél na­gyobb átbocsátó képessége ér­dekében. A válaszból kide­rült, hogy bár az OPW vezető­ségének inkább közvetett sze­repe van, mégis igyekeznek előmozdítani a forgalom gyor­sabb bonyolítását. Az elmúlt héten ezért került napirendre a modernizálás, ezért döntöttek a jobb hasznosítást segítő elektro­nikus gépek alkalmazása mellett. További újság, hogy Románia 6000 kéttengelyes kocsinak megfelelő vagonparkot állít az idén az OPW szolgálatába. t- gy. A tejivóban kerek tálcán te­li poharakat nyújtanak felém. Kóstoljam meg, mondják, sze­meskávéból készített tejes­kávé. Nem kerül semmibe, ez afféle reklám, természetesen az ünnepség alkalmából. Nagykőrös utcái fölött fehér transzparensek feszülnek: Arány-napok április 21—30. A művelődési ház előcsar­nokában kerek Arany János- jelvényt tűznek a galléromra. Névre szóló vastag borítékok sorakoznak az asztalokon. Több mint 150 irodalomtudóst várnak Nagykőrösre a délután kezdődő irodalomtörténeti ülésszakra. A bejárat mellett nagy a tolongás. A helyi pos­ta alkalmi hivatala árul itt bélyegeket, képeslapokat. Kapható többek között a már ritkaságnak számító képző- művészeti sorozat is. Csak az ünnepség alkalmából, mondja a postás. Alkalmi postabélyeg­zővel bélyegzik le a lapokat, borítékokat, középen Arany János képe. A gimnázium, Arany János hajdani munkahelye mellett — kilenc évig tanított itt — általános iskola emelkedik, ablakai a parkra néznek, ahol Arany szobra áll. A kibomló lombok fölött templomtorony magasodik, a lombok alatt sok száz, sok ezer ember, diákok, fővárosi vendégek, fotósok, filmesek várnak az ünnepség megkezdésére. A templom fa­lánál diákkórus, szimfonikus zenekar helyezkedett el. A lombok alól a verőlényre ki­lépve koszorúk sokaságával járulnak a szobor talapzatá­hoz a megye, a város, az iro­dalomtudomány, a művelődés, s a diákság képviselői. A vá- i rosi tanács elnöke telt szívvel beszél, az egész ország nevé­ben fogalmazza most emléke­ző szavait Arany János nagykőrösi éveire rendkívül büszkék a város lakói. Tőrös László, a gimnázium Arany Emlékmú­zeumának igazgatója egész életét e nagy személyiségnek szentelte. Aranyról írott tanul­mányát az ünnepség vala­hogy a hosszú út költségeit fedezze. Elterjedt az irodalmi köztudatban, hogy keveset dol­gozott e városban a halhatat­lanságnak, nem adtak rá eiég időt. Rágalom, mondja a matrózbiúzos diáklány önér­zetesen. Rágalom, amit vissza­utasítunk; és sorolja a bizony­ságokat, melyek legszebb da­rabja maga a Nagyidai cigá­nyok. Eredeti kézirat fekszik az üveg alatt, Arany illuszt­rációival. A nagykőrösi gimná­ziumban érettségi tétel ennek a múzeumnak az ismerete. Míg a látogatók e kis mú­zeum kincsein csodálkoznak, a művelődési házban a Ma­gyar Nemzeti Galéria kiállí­tását nyitja meg a múzeum fő­igazgatója. Arany illusztráció­kat, többek közt Zichy illuszt­rációit láthatja eredetiben a látogató. Elözönlik a termet a felnőttek és a diákok. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a TIT ülése dél­után kezdődik. A nagy köl­tőre való emlékezés jegyében három napon át tart ez a prog­ram. Az este újabb érdekes eseményt hoz a nagyközönség számára. Az Arany János ne­vét viselő moziban jeles szí­nészek adnak műsort, többek között: Csemus Mariann, Ko- huth Magda, Básti, Bessenyei. Ez is ünnepi 'ritkaság Nagy­kőrösön. Az első nap különös, fel- fokozottan ünnepi hangulatát még sokáig őrzöm, amikor már elutaztam a városból. Pedig a program jó része még hátra van, vasárnap emléktáblát he­lyeznek el az Arany hajdani napjait őrző házon, este zenei műsort ad a KISZ hatszoros VIT-díjas művészegyüttese. Az utolsó napon, 30-án a nagyszerű műfordítóra emlé­kezve a Hamletét vetíti a film­színház. Nehéz jelentőségében rövi­den és mégis méltóan össze­foglalni ezt a kiemelkedő ran­gú programot. Talán hadd álljon itt befejezésül Rusznyák Istvánnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökének és Tamási Lajos akadémi­kusnak, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nyelv- és iro­dalomtudományi osztálya tit­kárának elismerő levele, me­lyet Tolnai Gábor akadémikus nyújtott át a koszorúzó ün­nepségen a város vezetőinek: „Arany János születésének 150. évfordulója alkalmával sorra kerülő megemlékezés és ünnepségsorozat méltán fejezi ki nagy költőnk életművének megbecsülését. Ebből az alka­lomból engedjék meg, hogy sok sikert kívánjunk nemes mun­kájukhoz és kifejezzük köszö- netünket.” / «. j.) Világ vége Pest megyében Egész Pest megyében nincs Perőcsénynél nehezebben meg­közelíthető község. A 121-es főútvonaltól mindössze másfél kilométerre fekszik, de rövid bekötő útjának nem viseli gondját senki. Olyan is az! Úgy száz méterre a főúttól az esőzések után most is pon­tosan a közepén mély kerék­vágásokkal körülvett jókora domb emelkedik és veszélyez­teti a faluba igyekvő autó meg utas életét. Még egy ki­adós eső és Perőcsény csak gyalog közelíthető meg 19t>7- ben! A község útpanaszát évek folyamán már sokszor szóvá tettük, ezúttal ismét kénytele­nek vagyunk sürgetni a perő- csényiek régi kívánságainak teljesítését. — A helyzet egyre kétség- beejtöbb — állapítja meg Gere József községi tanácselnök. — Hogy a fossz utunk miatt autóbusz nem jár a faluba, azt még megértjük. Az autóbusz- menetrendet azonban legalább úgy állíthatnák össze, hogy ne menjen el némely járat beér­kezése előtt néhány perccel Vámosmikoláról a szobi vasút­állomáshoz vivő autóbusz. Meg, hogy ne kelljen visszajövet megint Mikolán várakozni. Igaz, mehetünk Drégelypalánk- nak és onnan vonattal Pestre, de az hosszabb és költségesebb utazás. Sajnos, a MAVAUT-tól hiába kértünk menetrendvál­toztatást. Arról pedig már ál­modni sem merünk, hogy egy­szer végre rendbehozzák a bekötő utunkat, hogy közvetlen autóbuszt kaphassunk. Jogos kérdés: meddig lesz még Pest megyében a perőcsé- nyi útelágazás valóságos világ vége? Sz. E. Humanitc-hónap A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága elhatá­rozta, hogy májusban meg­rendezi az Humanité hónap­ját. A hónap során el akar­ják érni, hogy a párt 30 000 új tagja a lap rendszeres ol­vasója legyen. mennyi vendége kezébe kapja. Matrózbiúzos diáklány sze­gődik a látogatóhoz a kis mú­zeumban. Magabiztosan ka­lauzol az emlékek sokaságá­ban. A gyűjteményt Tőrös László alapozta meg, s azóta országos hírű kinccsé gyara­podott. Levelek, eredeti kéz­iratok, metszetek, reproduk­ciók idézik fel Arany János életét A költőt rengetegen ke­resték fel Pestről, híres, neves barátai, írók, közéleti szemé­lyiségek. ö maga 1351-ben ekhós szekéren jött Nagykö­rösre a Református Egyházi Tanács anyagi támogatásával, mert annyi pénze sem volt, sssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssjsssssssssssssssssssssxnmsrmssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssss 1002: Civitas Wsagrad - A paradicsom földje - Paloták az iszap alatt — Prospektust a faragott baldaehinhoz Vendégségben Mátyás királynál Ház a domb­tetőn Mátyás király vendégei va­gyunk. Visegrádi palotájának termeit jártuk. A díszes ma­jolika-padlózat helyén ma zöld fű virít. A kecsesen kanyargó folyosólabirintust kőműves­szerszámok tarkítják. Apró házak húzódnak a Várhegy tövében: a palotára épültek. És palotából. Falaik­ban a palota sok-sok díszes, faragott köve rejlik. Két év­századon keresztül innen hordta a követ a környék, s most a restaurációhoz sziszi­fuszi munkával, hihetetlen tü­relemmel kell "visszaszerezni. A közelmúltban kidőlt az egyik házacska öreg kerítése. * A leomló terméskőfal alól dí- ^ szes faragású kő bukkant elő. § A régészek mindig is azt állí- tották, hogy Mátyás palotájá- ^ nak lábát a Duna hús hullá- J mai mosták. Bizonyíték, tár- § gyi emlék ezt eddig nem iga­zolta. Most előkerült az első. A MISKOLC FELÉ VEZETŐ i ÜTRÓL JÓL LÁTNI A§ A többi még a házacskák alatt .rejtőzködik”. Magyarország egyik legjelentősebb műemlé­ke 1002-ben István király egyik okiratában szerepel először: „civitas Wsagrad...” 1002-ben ezen a helyen őriz­-­------ -— ------... -- o ték Salamont, s a jóval ké­D OMBTETÖRE EMELT ÉPÜ- ^ sőbb épült lakótornyot az egy- LETEKET. KÖZÜLÜK AZ ^ kori rabról nevezték el. í. Ká- EGYIKNEK MEG CSAK i T0Zy a hírhedt nagyúrtól, Csák V ÁZSZERKEZETET LÄTNI.^ Mátétól foglalta el, és itt tar- EZ LESZ A GÖDÖLLŐI S tották a híres visegrádi kong- EGYETEMI VÁROS LBG- > resszust. — Mátyás alatt már VJABB HAJLÉKA. HA EL-& 350 lakószobás a palota, s KÉSZÜL, A MÉG BUDAPES- s Castelli bíboros így keltezte TEN TANUIX5 MEZÖGAZ- s /v. Sixtus pápához írt leve- D AS ÁGI GÉPÉSZEK VESZIK $ lét: „Ex Vissegrado, paradiso BIRTOKBA. § terrestri..Visegrádról, a pa­üábor felv. £ radicsom földjéről.., Fejünk felett, több mint há­romszáz méter magasban a Fellegvár romjai. 1529-ben megrohanták a janicsárok: ma a zord hadfiak útján modern panoráma-busz jár. Távolabb, a Salamon-toronynál gépko­csiról rakodnak. Májusban több állandó kiállításnak ad helyet Visegrád: így itt nyílik meg a rangos majolika kiállí­tás, valamint a nagymarosi és szentendrei művésztelep alko­tóinak műveiből összeállított tárlat. Közel egy évszázada kezdődtek meg a feltárási és helyreállítási munkák. A Sa- lamon-toronyra, s az alsó vár­ra került sor először. A királyi palota feltárását 1934 Szilveszterének napján kezdték el. És ez a munka tart napjainkban is — mondja a visegrádi Mátyás király Mú-j zeum igazgatója, Héjj Miklós) — Sok a munka, hiszen Visegrád már a rómaiak korában táborváros volt, s attól kezdve nagy forgalmú hely. Minden tenyérnyi föld­darabja kincseket rejt. Cse­réptöredéket, márványból fa­ragott vízköpő figurát, ér­meket, pénzeket, a gőzfürdő vizét forraló kemencék tég­láit, a fakádakat körülvevő majolikadíszeket, szerszámo­kat, mindazt, ami megtölti a múzeum termeit, raktárait. A felyegvár, a lakótorony és a palota: ez a három csomópont sűríti Visegrád történetét. 1702-ben Lipót császár el­rendelte a „várromok” fel- robbantását. A hegyről lezú- dúló kőgörgeteg, az iszap­hordalék betakarta a palo­tát. Most csodálkozva és ámulva „bontják” ki a kései Utódok, csodálják a sok száz helyiség vízellátását; az orosz­lános kút kutyáktól mardo- sott fenevadjait, s faragott vörös márványból való bal- dachinját. Mátyás király ma is nagy udvart tart: évente százezrek­re rúg hódolóinak száma. Ennyi bel- és külföldi turista keresi fel minden esztendő­ben a Visegrádi-szoros ék­kövét. Héjj Miklós szerint év­ről évre mind többen jön­nek — fiatalabbak és idő­sebbek egyaránt —, akik nem érik be az érthetően tömör szövegű magyarázó feliratokkal. összefoglaló, népszerű kiadványokat ke­resnek, a városról, a várról színes, élvezetes leírásokat — egyelőre hiába. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents