Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-19 / 91. szám
A „Csodálatos mandarin“ az angol tv-bcn Az angol televízió vasárnap este csúcsidőben bemutatta Bartók Béla „A csodálatos mandarin” című balettjét. Az érdekes felfogású táncjáték a dán királyi balett előadásában került a képernyőre. A címszerepet a rendező, Flemming Flindt dán balettművész táncolta. ÓRIÁSHAL A múlt hét végén ritka vendég jelentkezett a Duna magyar szakaszán. Az Ercsi Halászati Termelőszövetkezet egyik brigádja viza és vágótok-hibrid 55 kilós hatalmas példányát kerítette hálójába. A 170 centiméteres óriáshalat máris az Állatkert akváriumába szállították, ahol egy hatezer literes medencében helyezték el. A szakemberek szerint remélhető, hogy néhány napig, esetleg több hétig is életben tudják tartani a rendkívül ritka és értékes állatot. Mikor épültek a tokaji borospincék ? Napjainkról szóljanak a dalok A legújabb magyar-angol szó: pol-beat A KISZ pályázata Hangos, néha talán túl hangos zenét közvetít a magnetofon. Angol, spanyol és német nyelven éneklik a dalokat, melyeknek zenéje hasonlít a fiatalok körében ma annyira népszerű beat-stílushoz, az énekesek azonban most nem a szerelemről szólnak. Az A tokaji honismereti szakkör elkészíti a világhíres nedűket érlelő tokaji pincék monográfiáját. Eddig csaknem 180 pince pontos térképét készítették el. A legszebb borospincéket a Palota, az Ovár és az Aranyos dűlőkben találták. Ezek többségét kézzel faragott kövekből rakták. A pincék nagyobb része az 1600—1700-as években épült, de a Bem utcában találtak olyat is, amelynek falában jól olvasható az 1460-as évszám. Az utóbbi érdekessége, hogy Oldalfalait egyházi felíratok és különböző rajzok díszítik. Feltevések szerint a hajdani pálos-szerzetesek karcolták a falakba. A szakkör a továbbiakban feldolgozza a már feltérképezett pincék történetét, megvizsgálja építésük módját és javaslatot tesz gazdaságos hasznosításukra. egyik spanyol dal azt mondja el, hogy a madridi munkások Franco tábornok uralmának végét kívánják. Érdekessége ennek a felvételnek, hogy egy zenekutató a madridi metrón rögzítette magnójára a dalt, melyhez az éneklő munkások csajkájuk fedelén dobolják az ütemet. Egy másik, gyors ritmusú dal, a bonni hadügyminisztérium épülete előtt született. Hosszú hajú fiúk és lányok vonultak a minisztérium elé, s gitárjaik kíséretével arról énekeltek, hogy a mai katonáknak emlékezniük kell arra, mit hozták Németországnak a háborúk. Egyre népszerűbbek külföldön ezek a dalok, melyeket angol nyelvű kifejezéssel protest-song-oknak, vagyis tiltakozó daloknak neveznek. Jellemzője az őszinte, talán néhol naiv megfogalmazás. A dalok napjainkról szólnak, s a mai fiatalok nyelvén beszélnek. Sikerük titka elsősorban ez. Fiatalokkal, csak a fiatalok nyelvén lehet szót érteni — ez a gondolat vezette a KISZ Központi Bizottságát, amikor nemrégiben meghirdette pályázatát olyan dalok szerzésére, melyek a most népszerű zenei stílusban hangzanak, szövegük azonban a mai magyar fiatalok életéről, örömeiről, gondjairól szól. A felhívás nyomán sokan készülnek a pályázatra. Legtöbbjük maga énekli számait, s a szöveget gitáron kíséri. Egy nyíregyházi fiú például arról énekel, hogy mi lesz abból a fiatalból, akinek életútját a protekció határozza meg: kényelmes állást biztosíthatnak neki, de — mondja az énekes —, aki nem tudja meg soha, milyen a küzdelem, az sohasem érezheti a friss kenyér ízét. Egy háromtagú együttes fülbemászó-dallamú zenekísérettel ad elő történeteket a háborúba kény- szerítctt amerikai fiatalokról, budapesti egyetemista társuk pedig a karikatúra eszközeivel figurázza ki a mindenre igent mondó gerinctelen embereket. Miről szóljanak ezek a dalok? Erről heves vita folyik a fiatalok között. Van, aki azt tartja, hogy kizárólag a háború ellen szót emelő dalokat Örök harag" Komáméban Görbe János autóbalesete A múlt hét végén Taar Ferenc „örök harag” című drámájával Komarnóban három alkalommal léptek közönség elé a győri Kisfaludy Színház művészei. A győri színház Kossuth- díjas művésze, Görbe János, a darab egyik főszereplője, Komarnóban csatlakozott a társulathoz, ahová saját gépkocsiján utazott. Görbe Jánost az úton autóbaleset érte, amelynek következtében fejsérülést szenvedett. A művész sérülten is vállalta a fellépést a Komarnóban nagy érdeklődéssel várt előadásokon, s így nagy része volt abban, hogy mindhárom előadás alkalmával nagy sikert arattak a győri művészek. // Két" határra szóló lakodalom Párját ritkító lakodalmat tartottak a hét végén Tolna megyében: az alsónánai Szalai Erzsébetet vette el feleségül Erdei Sándor bogyiszlói fiatalember. ******'*******************************************************************,**„„„„„„^ Mivel a menyasszonynak és ^ a vőlegénynek egyaránt kiter- 4 jedt a rokoni, baráti és isme- ^ rősi köre, mindkét községben \ megtartották a zenés lakodulTOTO PeílijiÍBiit — n »/ rt'tn <*n A Pest megyei Tűzrendésze- ti Parancsnokság és az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága rejtvénypályázatot indít. Több napon át képeket, kérdéseket s befejezésül keresztrejtvényt közlünk. A pályázatot képsorozattal nyitjuk. Annyi pontot kapnak a részvevők, ahány tűzrendészet! hibát az ábrákon megtalálnak s ahány ezzel kapcsolatos szabályt beküldenek. a menyasszony ^ mat. ^ Hatvanszemélyes különautó- k buszt béreltek, amely 30 kilo- A megfejtők között fényké- i méteres úton állandó ingajá- pezőgépet, karórát, kristály- § tatban szállította a vendége- vázát és könyveket sorsolnak két, az ifjú párt násznéppel ki. A megfejtéseket a Pest $ együtt egyik faluból a másikmegyei Tűzrendészeti Pa- ^ ba. rancsnokság címére küldjék:^ Alsónánán Budapest, XI. Építész u. 4. ^ Beküldési határidő: az utolsó ^ ban körülbelül 250, a vőle- rejtvény megjelenését követő ^ sény násznépének a bogyiszlói 14 nap í házban és az annak egész udEzek' után mellékeljük az$ vará} beb°?tó na?y s“tor^“n $ mintegy 500 személyre terítet| tek. ' | A „két” határra szóló lako- ^ dalomra több mint 200 ba- ^ romfiból, húsznál több birká- ^ bál, több ezer tojásból sütöt- $ ték-fözték az ünnepi lakomát § és 1200 liter bort ittak meg a ^ vendégek. i ---------------e lső két képet. |SZEGED Békakoncert kell bemutatni, mert szerinte ez most a fiatalok legfontosabb problémája. Egy 17 éves kislány szenvedélyes szavakkal agitál azért, hogy a dalok a női egyenjogúságot hirdessék. Jellemző, hogy az új stílusnak olyan angol nyelvű megnevezése kering a fiatalok között, — a pol-beat, — mely itt született Magyar- országon. Május 15-én lezárul a KISZ- pályázatok beküldési határideje. A legjobban sikerült dalokat a televízió és a rádió közvetítéseiből ismerheti meg majd a közönség. B. B. I. Az idei „könyrszépséjjverseny eredményhirdetése íí A friss megjelenésű kötetek között minden esztendőben „könyvszépségverseny” zajlik. 1966 bő termésű év volt: 4600 féle mű jelent meg. Rangsorolásukkal most készült el a zsűri. A kiadók versenyében úgyszólván minden vállalat díjat nyert a maga szakterületén. A különleges kategóriában kitüntették az Európa Kiadót a Mi kszáth-sorozatért, a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadót pedig a „Képes történelem” sorozatban megjelentetett kötetekért. Emlékezetes kötetekkel találkozunk a „legszebb könyvek” sorában. Közöttük van Illés Endre műve, a „Száz történet”, Benjámin László algía”, Kun Béláné könyve férjéről, Darvas József életmű sorozatának „Fekete kenyér” című első kötete, Janikovszky Éva és Réber László közös munkája, az „Akár hiszed, akár nem”. A különleges kategóriában szereplő díjnyertes alkotások: Shakespeare— Brecht: „Coriolanus”-a, „Radnóti Miklós összes versei és műfordításai”, Fazekas Mihály „Ludas Matyi’’-ja, „G. Villon összes versei”, Madách „Az ember tragédiája" és a „Biblia pauperum” — e hat könyv mindegyike Helikon-kiadvány. Holbach „Szentek képtára” című ugyancsak díjazott könyve a Kossuth Kiadónál lákotása, a „Kis magyar antoló- tott napvilágot. bé§ Megkezdődött a tavaszi ^ kakoncert az alföldi vizeken. A meleg időjárás kicsalta téli ^ szálláshelyükről — a tavak ^ iszapjából — a kuruttyoló § csapatokat. Fülsiketítő „nóta § zásuk” még a városok köz- § pontjában is jól hallható. Sze- $ erednek nincs olyan pontja, § ahol éjszakánként ne lehetne ^ hallani lármás dalukat. E ta- § vaszi „zenei eseménynek" tu- ^ lajdonképpen csak a békava- riiíezok örültek, akik már meg kezdték éjszakai gyűjtő i dászok örültek, akik már meg |is ^ kőrútjaikat. Zsákmányukat a v--------országokba exportál: nyugati Sják. Fedőt szorítottak a fazékra Robert Merle: Moncada MARINO COLLAZO VILÁGOS BŐRŰ NÉGER FÉRFI, indián vérkeveredéssel. Még nincs tíz éve, hogy a kubai munkások legnincstelenebb csoportjához tartozott: mező- gazdasági munkás volt egy latifundiumon. Nem sokkal múlt negyven éves, de belső lényén nyomott hagyott nehéz élete, keskenymetszésű szeméből szomorúság sugárzik, arcán van a múlt bélyege. Mi nehezen tudjuk elképzelni, hogyan éltek a forradalom előtt az emberek Kubában. Collazo, Robert Merle nemrégen magyarul is megjelent könyvében így mondja el a saját sorsát: „Mezőgazdasági munkás voltam a Minerva birtokon, Artemisa közelében. Nagy gazdaság volt, hetvenen voltunk munkásók. Pálmaviskókban laktunk, puszta vidéken, a gazdaság határában. Nem volt se víz, se villany. Reggeltől estig dolgoztam. Dolgoztam még vasárnap is. Naponta 1,70 pesót kerestem. Igazi rabszolga voltam. És társaink közt voltak még nálam is nyomorultabbak. Nem nyugodhattam bele ekkora igazságtalanságba. Mindig harcoltam. A birtokon sztrájkokat szerveztem. Ö, nem kértünk mi sokat... Csak néhány centavóval többet naponta. A gazdáink más-másféleképpen jártak el sztrájk esetén. Néha engedtek. Néha telefonáltak a legközelebbi cuartelba. Akkor kijött a guardia rural gépkocsikon. Felraktak bennünket, börtönbe zártak, ököllel, puskatussal vertek... Azzal fenyegettek, hogy megölnek, ha újra kezdjük. Hát ezért vettem részt a Moncada megtámadásában...” A CUKORIPARI MUNKÁSOK HELYZETE még rosz- szabb volt: ők évente csak néhány hónapig dolgoztak. A gyártelepek boltjaiban vásároltak hitelbe, s a holtidény alatt előre elköltötték jövő évi kenyerüket. A másik iparág, a dohányipar, csak kevés szakmunkást foglalkoztatott. Kubában általában olyan nagy volt a munkanélküliség, hogy az ebből következő gyakorlatot európai embernek ugyancsak nehéz felfogni. Az állandó munkahellyel rendelkezők valóságos arisztokratáknak számítottak, s ha véletlenül állásukból kiléptek, azt előzőleg eladták. Ezt tette például Pedro Marrero, aki Havanna egyik külvárosában, a Polar sörgyárban dolgozott. Ezer dollárért adta el állását, hogy hozzájárulhasson Fidel Castro forradalmi mozgalma, a Movimiento fegyvervásárlásához. Igen, 1952-ben, amikor a fiatal havannai jogász, Castro elkezdte maga köré gyűjteni a hozzá hasonló forradalmi gondolkodású fiatal értelmiségieket és munkásokat, valóban nem volt semmijük, csak hitük, bátorságuk és a barátság, amely összefűzte őket. A MOVIMIENTO SZÜLETÉSÉRŐL, első harcáról, a santiagói Moncada laktanya elleni fegyveres támadásról szól a nálunk is ismert Gon- court-díjas francia író könyve. Merle ezúttal nem regényt írt: másfél éves dokumentumgyűjtő, nyomozó munkával készítette elő anyagát, a legkisebb részleteket is feltárva kutatta Kubában az 1953. július 25—26-i santiagói támadás előkészületeit és részleteit. A végig rendkívül izgalmas dokumentumkötet jelenleg egyedülálló történeti mű; végigvezet bennünket röviden a spanyol hódítástól kezdve egészen napjainkig a karib-ten- geri gyönyörű szigetország történetén, bemutatja népének úgyszólván soha nem szűnő, lankadatlan szabadságküzdelmeit. Megrajzolja Kuba legnagyobb fiának, Jósé Martinak portréját?*- megismertet bennünket a kubai kommunista mozgalom születésével, Julio Antonio Mellának, a párt fiatal vezetőjének életével, amelyet az amerikai imperialisták által felbérelt orgyilkosok oltottak ki. Merle könyve azonban nemcsak történelmi dokumentum, sókkal több annál. Nem is egy forradalmi eseményt ismertető történet csupán. Az író egyéni fogalmazása, a tárgyilagosságot is átfűtő ro- konszenve és lelkesedése, tömör, választékos stílusa, az irodalmi alkotás rangját adja művének. Olvasása közben megismerjük a kubai munkások és értelmiségiek, a nincstelen parasztok gondolkodását, sajátos lelki alkatát, szenvedélyes szabadságszere- tetét, amely az egymást váltogató korrupt diktátorok uralmának körülményei között kovácsolta egységbe a népet. Nem titok és nem is szégyen ma már, mert a múlté: Kuba gyönyörű fővárosa, Havanna, felhőkarcolóival, luxusszállóival, festői tengerpartján húzódó légkondicionált villasoraival, night clubjaival, az alig több mint száz mérföldre levő USA milliomosainak bordélyháza volt. A kiáltó ellentét, a vidék, az írástudatlan parasztok millióinak nyomora és a világváros talmi csillogása között, ez a háttere Merle igaz, őszinte hangú könyvének. MINT MINDEN LATIN- AMERIKAI Államban, Kubában is, a tömegek nyomora és elégedetlensége teremtette meg a nagy erejű népi mozgalom győzelmének feltételeit. Helyesen látja a szerző, amikor ezt írja: „Voltaképpen ez volt az, amitől az Egyesült Államok a leginkább tartott, de félelme rossz tanácsadó volt. Az Egyesült Államok politikai intelligenciája 1945-ben Roosewelt- tel együtt elhunyt. Utódai túlságosan egyszerűsítve látták a dolgokat. Azt hitték, ha Latin-Amerika valamelyik állama hirtelen zúgni és for- rongani kezd, a forradalom kitörésének megakadályozására legjobb módszer, ha fedőt szorítanak a fazékra.” Ezért támogatták, segítették államcsínnyel 1952-ben a hatalomra Batistát, ezt a primitív, műveletlen báb-diktátort, aki kíméletlen, véres terrorral „szorította a fedőt a fazékra”. Hogy az USA kormányai mindig és mindenütt a legre- akciósabb és egyben mérhetetlenül korrupt, erkölcstelen rendszereket támogatják, amelyek feltétel nélkül szolgálják a monopóliumok érdekeit, ezt Kuba és Batista példája is szemléltetően bizonyítja. Ez az őrmesterből felkapaszkodott kisstílű zsarnok, amikor a népi forradalom elől elmenekült, és Madeira szigetén letelepedett, mert egyetlen ország sem volt hajlandó befogadni, négyszázmillió dollárnyi óriás vagyonnal rendelkezett, ennyit harácsolt össze és helyezett el svájci bankokban. AZOKBAN AZ ÉVEKBEN, amikor Fidel Castro gonddal megválogatva harcostársait, létrehozta a Movimiento magját, és elhatározta a santiagói Moncada cuartel elleni fegyveres támadást, még nem sokan voltak Kubában, akik remélni merték, hogy néhány évvel később a nép 90 százalékát gyűjti maga köré, minden külső segítség nélkül megdönti az USA által támogatott diktátort, s megváltoztatja az erőviszonyokat az egész nyugati féltekén. Fidel Castro és százegyné- hány társának első fegyvere^ forradalmi fellépése, annak ellenére, hogy katonai szempontból gyenge kísérlet, eleve elvesztett csata volt, óriási politikai, erkölcsi hatásával előkészítette az öt évvel későbbi nagy győzelmet, Kuba felszabadulását. A Moncada így vált fogalommá, jelképpé az országban. Nyomában a korrupt rendszer eresztékeiben kezdett recsegni-ropogni. Az elbukott támadás után lefolyt per a haladó erők nagy győzelme lett. Az életben maradt harcosok bátran vádolták a bíróság előtt Batista önkény- uralmát. Fidel — ahogyan mindenki szólítja otthon őt — önmaga védője volt. Négy és félórás beszédben leplezte 1« az imperializmust és kiszolgálóit. Végezetül nem kért felmentést, vagy enyhe ítéletet: „Az önök ítélete nem sokat számit — mondotta. — La História me absolverá! — A történelem fel fog menteni.” Tizenöt évre ítélték, de öt évvel azután a történelem valóban felmentette. Megszületeti az amerikai földrész első szocialista országa, Latin-Amerika új reménysége. NAGYON IGAZA VOLT Sarria hadnagynak, az idős és bölcs néger katonának, aki Fidel Castrót elfogta, de ígj kiáltott bosszút lihegő katonáira," s ezzel megmentett« életét: „Ne öljétek meg! La: ideas no se matam!” A spanyolul idézett mondái magyar nyelven így hangzik Az eszméket nem lehet megölni. Hetesi Ferenc Pál
