Pest Megyei Hírlap, 1967. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-12 / 85. szám

1961. ÁPRILIS 12., SZERDA na r Mterei vCírlap l&sssssssssssssssssssss/sssssssssssssssss , C A I i Játsszunk valami mást A| ■ r. . , 1 Könyvvásár — 50 százalék. Szakszervezete uj megyei vezetőit * ’ A napokban tartotta kül­dött közgyűlését a Közalkal­mazottak Szakszervezete Pest megyei bizottsága. Az ülés dr. Csedő Béla elnök meg­nyitó szavaival kezdődött, majd Holló János megyei tit­kár tartott beszámolót. A' számvizsgáló bizottság jelen­tése után a küldöttek fel szólalásai következtek. A töb­bi között felszólalt dr. Kovács Tibor, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának he­lyettes vezetője, a központi vezetőség tagja, Palotás Ká­roly az SZMT vezető titkára, . az MSZMP Pest megyei vég- 1 rehajtóbizottságának tagja,-: dr. Bozóki István megyei fő- $ ügyész, az (MSZMP Pest me-^ gyei bizottságának tagja és $ dr. Ádám Mihály, a Pest ^ megyei Tanács vb-titkára. J S A vita után a küldötteit ; megválasztották a tizenhét ; tagú megyei bizottságot, a há- ,1 rom tagú számvizsgáló bízott- ^ Ságot és a kongresszusi kül- < dötteket. A megyebizottság elnöke | dr. Csedő Béla, titkára Hollói János lett. S Július 1-től § Sok butaságot, értelmetlen^ dolgot cselekszünk életünkben. ^ Vannak egyéni és vannak kol- $ lektív butaságok. Utóbbiak ^ egyike a kézfogási kötelezett- $ ség. Belépünk egy népes terembe b és mint a gépek, nyújtogatni § kezdjük a kezünket. Van, aki megfogja, van aki mancsát § löttyedten beleejti, van aki ak- ^ korát szorít rajta, hogy a gyű- b rúd csatornát váj az ujjaidba, ^ és így tovább. Közben neveket ^ mormolunk, amit a kutya sem b ért. Nem vagyok ellensége min- ^ denfajta kézfogásnak. Amikor b funkciója, értelme van: szüksé- § ges. Ha bemegyek valahová és J keresek valakit, be kell mutat- § koznunk egymásnak. De nevet- b séges, hogy a vegyszerellátó ^ vállalat kiküldöttje a tsz-iro- ^ dán sorra kezeljen az irodaiak- $ kai s a juhásszal, a fogatossal, ^ ^ Mari nénivel a tehenészetből ^ ^ és az elnök unokakisöccsével, ^ b mivel éppen ott tartózkodnak^ N az irodán. Egyszer a szadai ta- ^ | nácsházán figyeltem meg egy § § esetet: bejött egy bácsi s ti- ^ I zennégyszer parolázott, mór- ^ molta el a nevét vadidegenek-§ nek, fölöslegesen, mert végül b kiderült, hogy ügyében a ta- ^ ^nács nem is illetékes, b Mennyivel egyszerűbb, egész- b § ségesebb és könnyedébb a ^ b franciák gyakorlata. Ha sokan $ ^ vannak valahol, érkezéskor, § ^ távozáskor csak ennyit mon- b § danak az ajtóban fejet hajtva: ^ b Hölgyeim! Uraim! Senki nem b § sértődik meg, nem mondják el ^ b neveletlennek, mint nálunk b ^ történne. Mintha bizony a tisz- ^ b teletnek, az egymás meg becsli- b § lésének nem lenne más fok- ^ ^ mérője. b Ezek után maradok minden- b n kinek baráti kézszorítással! § S b b k. m. b ? $ Ucefioserssssssssssssssssssssssssssssssss,s, ő-csökkentés a szénbányászatban A IX. pártkongresszus ha­tározata alapján 1968-ban nyílik lehetőség az általános munkaidőcsökkentés beveze­tésének megkezdésére. Kivé­tel a szénbányászat. Azok a bányászati trösztök ugyan­is, amelyeknek egy vagy több üzeme szanálásra kerül, az ezután is tartósan termelő, vagy éppenséggel továbbfej­lesztendő üzemedben már 1967. július 1-én megkezdhe­tik a munkaidőcsökkentés fo­kozatos bevezetését. Ennek célja elsősorban a régi mun­kahelyükön már nem foglal­koztatható bányászok elhe­lyezkedésének megkönnyítése. A munkaidőt heti 48 óráról 44 órára lehet csökkenteni, de hogy milyen módon, azt a trösztök határozzák meg, a < helyi adottságok figyelembe > s ÁPRILIS KI­TŐL TÖBB EZER KÖNYV ARÄT IDŐLEGESEN CSÖKKENTET­TÉK 50 SZÁZA­LÉKKAL. A MÚ­ZEUM KÖRÜT 21. SZÁM ALATTI KÖNYVÜZLET­BEN KIZÁRÓ­LAG LESZÁLLÍ­TOTT ÄRÜ KÖNYVEKET ÁRUSÍTANAK. A vásárlók tö­megesen KE­RESTÉK FEL A KÖNYVÜZLETE­KET. A MÜZEUM KÖRÚTI KÖNY­VESBOLTBAN AZ ELSŐ NAP A KORA DÉLELŐT­TI órákig kö­zel EZER VÁ­SÁRLÓ FOR­DULT MEG. csa:c írott malaszt vételével. A jelek szerint ál- s tálában nem a napi munkát yyy"yy-"yy-'yyyyyyyyyyyy"xy'y"yyyj'-"yyyyyyyyj'yyyyy"yy-"'-"y""'"y"y"y""yy"yyy"'/'""''yyyy"y"-"yj'y"'y"y'y'yyyyy'yyyyAmyM fogják rövidíteni, hanem a legtöbb üzemben kétheten­ként egy-egy szabadnap be­iktatását tervezik. Minden­esetre sokféle munkarend al­kalmazása lehetséges. Az egyik legérdekesebb az, amely összefüggésben áll a szezonális szénigényekkel. En­nek megfelelően a hat téli hónapban, amikor amúgy is több szénre van szükség, to­vábbra is fenntartanák a 48 órás munkahetet, a nyári fél­évben viszont hetenként csak 40 órát dolgoznának a bá­nyászok. 360 ezer kémény Télre nyár ti? • Csukott szemmel a gyár- kéményben — Lépést tartanak a gólyák Háromszázhatvanezer ké­mény füstöl Pest megyében: égig érő gyárkémények, gyűj­tőkémények, régi falusi há­zak mászókéményei és a legkorszerűbb, falba rejtett keskeny füstcsatornák. 150 kéményseprő viseli gondju­kat. A kéményseprőknél bár­hogy süt a nap, még tél van: a téli fűtési szezon áp­rilis 15-ig tart. Utána azon­ban mindjárt a nyári szezon kezdődik, vagyis, amikor a kályhák helyett a nap mele­gít. Gulyás Sándor, a Pest megyei Kéményseprő és Cse- répkályhaépítő Vállalat mű­szaki intézője mesélte el, mi­lyen munka vár ilyenkor, az új idény kezdetén a ké­ményseprőkre. Megkezdődik a karbantar­tás, a koromgyűjtő aknák tisztítása, a füstnyomáspróba, a kéményépítés. Valamennyi kéményt sorra vizsgálják, a hibákról jegyzőkönyv készül, a kémény tulajdonosa köteles gondoskodni a szükséges ja­vításokról. A kéményseprők £ egy része a tüzelőberende- ^ zések karbantartását végzi. ^ Bemásznak a falusi szabad § kéményekbe is. Ezt a típust már egyre ke- ^ vesebben ismerik, pedig még ^ mindig több tízezer van be- ^ lőlük. Régen ezekben a sza- § bad, vagy mászókéményekben ^ füstölték a kolbászt, sonkát. § A ma használatos tüzelő- § anyag füstje már alkalmat- § lan a nemes ízek kiérlelésé- re. Emellett ezek a kémé-1 nyék túl nagy helyet foglal- ^ nak el, s rengeteg tüzelő fogy ^ bennük. Rossz a huzatuk is, ^ egyszóval korszerűtlenek. Las- ^ san lebontják őket. Eltűnik velük a kedves fa- $ lusi látvány, a kéményre ra- 5 kott gólyafészek is. A mászó- § kémények teteje zárt, az ol- ^ dalnyílásokon száll el a füst. & A kényes gólya fészkét me­legen tartja a felszálló le­vegő és a meleget sugárzó tégla. Sok helyen, amikor a régi kéményt lebontották, a fészket valamelyik tanyakö­zeli fára helyezték át. A gó­lya tavasszal visszajött, látta, mi történt — és legtöbbször belement a dologba. Megér­tik a gólyák az idők szavát. A modern lakóházak ké­ménytípusa kicsi, keskeny. Bezzeg a gyárkémény! Felül csak egy kicsi kerek égdarab látszik. Benn a szó szoros értelmében koromsö­tét van. A gyárkémény belső falán indul fölfelé a ké­ményseprő, sorra kipróbálva a beépített vas lépcsőfoko­kat, nem lazultak-e ki a leg­utóbbi tisztítás óta. Aztán fönt behunyja a szemét és ki sem nyitja, míg újra le nem ér. Eközben nyírfa­seprűvel veri le a kémény faláról a kormot. Sűrű füst száll körülötte. Szájkendő védi a tüdejét. Csak a leg­gyakorlottabb szakemberek végezhetik ezt a munkát. Be­lélegzés szájkendőn át, kilé­legzés az orron. Az egyik legfontosabb szakmai fogás ez, amit sokáig kell gyakorolni, míg automatikussá válik. Egyetlen eltévesztett léleg­zetvétel ott a magasban és... A gyárkéményeket, igény- bevételüktől függően, éven­ként, félévenként, néhol ha­vonként kell tisztítani. A nagykőrösi és a dunakeszi konzervgyárak kéményeit ha­vonta kétszer is. Vasárnap is szerencse Hosszú, fáradságos nap te­lik el, mire a kéményseprő levetheti a kormos ruhát. A rábízott lakóházakat minden hónapban sorra kell járnia. Értesítést küld arról, mikorra várják. Sok helyen azonban a család valamennyi tagja bejáró, Pesten dolgozik. Hét­köznap soha sincsenek otthon. A kormos ruhát egyre gyak­rabban vasárnap is fel kell ölteni. Mekkora öröm a szerencse­váró babonásoknak! D. J. A lakosság szolgálatában? Hogy gondolja? — Amikor akarja! — Nemcsak 8—4-ig Mászó kémények Gödöllőn próbálkoztam új­ra. Azaz csak próbálkoztam volna. Mert a helyi ktsz-ek részlegeinek ajtaján, a fod­rászoktól a vízvezetékszerelő­kig mindenhói egy kicsinyke tábla állta útamat. „Gyűlés miatt zárva." Az üzlethelyiségek fölött, a cégtáblán, gúnyosan vigyor­gott rám a felirat: „A lakosság szolgálatában.” Mint megtudtam: közgyű­lésüket tartották azon a napon a gödöllői ktsz-ek dolgozói a művelődési házban. Hogy az­nap nem álltak a lakosság szolgálatában? Már hallom a válaszuk: a ktsz-ek tagjainak is joguk van a gyűlésezésre ... Vagy nem így lenne? , Lejár a munkaidő Mentem tovább, magamba fojtva véleményemet. A kö­vetkező állomás: Szentendre. Járási javító, szolgáltató, ru­házati ktsz. Rádió, televízió, háztartási kisgép javítórészleg Délután két óra. Az üzlet aj­taján lakat. Egy óra múlva is. Kérdeztem a választ a ktsz központi irodájában. — A szerelőnk csak délelőtt tartózkodik a műhelyben — világosítottak fel. Délután a házakat járja. Az ipari tanuló­val. Mert ketten vannak mindössze. Több ember fog­lalkoztatására nincs keret. A munkaidejük négy órakor lejár. Aki otthon akarja meg­javíttatni mosógépjét vagy televízióját, kivehet egy nap szabadságot, ha nincs nagy­mamája ... Bekopogtattam néhány ma­szek kisiparoshoz is. Mond­tam, mi lenne a munka, egyik sem kérdezte, mikor tartóz­kodik otthon valaki a lakás­ban, hanem azt, hogy mikor óhajtom kijövetelét. — Az esti órákban is lehet­séges lenne? — kérdeztem j óvatosan. S — Amikor kívánja... — § mondták a világ legtermésze- § tesebb dolgaként. I Egyetlen maszek kisiparos ^ cégtábláján sem olvastam a § jelmondatot: a lakosság szol- S gálatában. Anélkül is ezt te­5 szik. És a ktsz-ek? § § Amire nincs rendelet I — Hogy képzeli? — mond- ^ ta az egyik elnök. — A mi ^ dolgozóinkra is kötelező a 6 nyolcórás munkaidő. § Ez valóban igaz. De arra ^ már nincs semmiféle rende- ÜTTÖRŐK SZAZAI LATO- $ let, hogy a szerelő csak reg­GATTAK EL A 48-AS HO-If* délután négyig . rm $ dolgozhat. El tudom képzelni SÖK ISASZEGI EMLÉKMŰ- ^ ^ jg. például ketten dol- YÉHEZ. EMLÉKEZTEK AZ ^ goznak egy műhelyben, hogy AKKORI CSATÁKRÓL, | az egyik reggel nyolctól dél­MAJD KOPJAFÁKKAL JE- ^ másik dé‘ _ „ __. _ s h tizenkettőtől este nyolcig all L OLTEK MEG A HONVED- s a lakosság szolgálatában. Vagy SÍROKAT fc legalább hetenként két-három A napokban az egyik me­gyei hivatalnál kerestem az ügy előadóját. Közölték, jöj­jek másnap: az előadó kar­társ szabadságon van. Hűtő­gépet vásárolt húsvéti aján­dékként, ahhoz pedig földelt konnektor kell. O maga nem ért a villanyszereléshez, így a helyi ktsz-hez fordult Má­ra ígérték, hogy küldenek em­bert aki a konnektort felsze­reli. Azt várja odahaza ... — És ezért szabadságot vett ki? —- kérdeztem naivul. — Égy konnektor” felszerelése legfeljebb egy óra. — Na hallja... — intettek le. — A ktsz munkaidő után nem vállal munkát. A dolgozó kénytelen kivenni egy nap szabadságot... Von odahaza valaki ? No, ennek utánajárok, gon­doltam s legközelebbi vidéki utam alkalmával találomra bekopogtattam az Aszódi Ve­gyes?' Kisipari Termelőszövet­kezet villanyszerelő és elekt­roműszerész részlegének ajta­ján. — Villanyszerelési munkám lenne... odahaza a lakáso­mon ... mikor tudnának ki­jönni? — kérdeztem. — Van odahaza valaki? — a kérdésre kérdéssel feleltek. — Sajnos nincs. Valameny­nyien dolgozunk napközben. Ha késő délután lehetne... Akár este kilenckor is... En­gem nem zavar... — Hogy gondolja? — néztek iám megrökönyödve. — Dél­után négy órakor lejár a munkaidőnk... Udvarias ember vagyok. Köszöntem és amilyen gyor­san csak lehetett, kifordultam az üzlet ajtaján. . Én ugyanis másként értelmezem a ktsz-ek jelmondatát: A lakosság szol­gálatában ... Koszorúzás az isaszegi emlékműné cyan napot jelölnének meg, amikor a ktsz délutáni és esti munkát is vállal, a jelen­legi nappali munkaidő he­lyett, amikor az emberek többsége dolgozik, v Egyszer már tudomásul kel­lene venni: vannak olyan munkák, amelyek nem végez­hetők el az általában szokásos „nyolctól-négyig” munkaidő­ben. A . más időbeosztás egy­általán nem sértené az érin­tett munkákat végző dolgozók érdekeit. S akkor talán az em­lített ktsz-ek harsányan rek­lámozott jelszava: a lakosság szolgálatában — sem marad­na írott malaszt csupán. Sok bosszúságtól, felesleges időtöl­téstől kímélné meg az embere­ket. Prukner Pál Nemzetközi szimpozion az állóeszköz- gazdálkodásról A második nemzetközi álló­eszköz-gazdálkodási szimpo- ziont április 18-án nyitják meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Ipar- gazdasági kutatócsoportja és az MTESZ központi ipargaz­dasági bizottsága rendezésé­ben. Magyar és a baráti szo­cialista országokból érkező közgazdászok több mint 40 előadást tartanak. Megvitatják a többi között, hogy korszerű matematikai módszerekkel miként lehet az eszközkihasz­nálás hatékonyságát fokozni, s hogy lehet a legcélszerűbben javítani a munka és üzemelé­si időrendet. DUNAKESZI a kék „Tokaj-cxpressz“ Az idén újabb expressz- vonattal javítja a MÁV a vasúti közlekedést: a Buda­pest—Sátoraljaújhely vona­lon forgalomba állítja a To- kaj-expresszt. A szerelvény tíz személyszállító vagonját és étkezőkocsiját szilicium- egyenirányítós mozdony von­tatja majd. Az új vonat moz­donya és valamennyi vagonja kék színű lesz. A Dunakeszi Járműjavító Vállalat dolgo­zói Győrött gyártott, egyen­ként 24,5 méter hosszú vas­úti kocsikat újítanak fel, ala­kítanak át a Tokaj-expressz szerelvényéhez. É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents