Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
1967. MÁRCIUS 5., VASÄRNAP "v-/íMap Tudomány - technika úi tudomány: SZÁRNYAS FUTÁROK Hírvivő, életmentő Joe segítséget hoz Több ezer évre nyúlik visz- sza a galambposta története. A kitartóan repülő, kitűnő tájékozódó képességgel rendelkező kis madár könnyen visszatalál kiindulási pontjára nagy távolságokból is. A régészeti leletek tanúsága szerint a galambokat futárszolgálatra Kínában, Egyiptomban és Mezopotámiában már i. e. 3—4000 évben sikeresen használták. Az ókori görögök i. e. 2500 táján szintén postagalambok segítségével ki” ' ték meg a győztes olimpikonok nevét, azok szülővárosába. Homeros is többször tett említést műveiben a hírvivő galambokról. A postagalambkultuszt a rómaiak a görögöktől vették át. Az ókori történelem első pos- tagalamb-hálózatát Arábiában létesítették. A titokzatos Közép-Kelet kultúrcentrumából, Bagdadból szálltak fel a kis szárnyas futárok és vitték- ho-zták a fontos üzeneteket egészen a Nílus vidékéig. Európában a reneszánsz idején kezdték hasznosítani a postagalambokat. Kultusza a Németalföldről terjedt át Belgiumba, innét Franciaország, Anglia, végül Németország területére. A történelem folyamán ezeket a kis hírvivőket meglehetősen korán felhasználták katonai célokra is. Julius Caesar nagykiterjedésű hadműveletei során jó hasznát vette a szárnyas futároknak. Caesar meg-, gyilkolása,után Brutus posta- galambok segítségével. tartotta Mutina ostrománál az összeköttetést a konzulokkal. Ezt a módszert a későbbi évszázadokban is széles körben alkalmazták a hadviselés területén. A szabadságukért küzdő hollandok — élükön Orániai Vilmossal — 1577-ben ily módon tartottak összeköttetést a spanyol csapatok által körülzárt Leyden és Haarlem városokkal. A londoni tőzsde is galambposta segítségével értesült Napóleon Waterlooi vereségéről és ily módon a kellő időben nagyarányú manipulációba kezdői. Az első világháborúban valamennyi hadviselő fél alkalmazott postagalambokat a katonai hírközlés megerősítésére. A második világháborúban a katonai híradás technikai szempontból már magas fokon állt, mégis alkalmaztak postagalambokat, mivel a vezetékes összeköttetés könnyen megrongálódhatott, a rádiókat pedig bemérhették. Egyedül az amerikai hadsereghez 54 000 postagalambot „hívtak be” az elmúlt világháborúban. A névtelen szárnyas hírvivők nem egy jelentős feladatot hajtottak végre az elmúlt háborúban. Néhány évvel ezelőtt a detroiti állatkertben elpusztult egy postagalamb, amely a „G. I. Joe közlegény” nevet viselte. Ezt a galambot a háború után London polgármestere érdemrenddel tüntette ki, ugyanis az olaszországi hadjárat idején 1000 angol katona életét mentette meg. A galamb 1943. október 18-án villámse- bességgel repülte végig azt a 32 kilométeres távolságot, amely Colvi Vecchia olasz falucska és a legközelebbi angol katonai repülőtér között terült el. Ebbe a faluba németek fészkelték be magukat és az angol légierő döntő csapást szándékozott rájuk mérni. Időközben azonban az angol csapatok gyors előretöréssel elfoglalták a falut. A repülőtéren egy angol bombázó század már a motorokat melegítette, amikor a galamb a start előtti utolsó pillanatban megérkezett a falu elfoglalásának a hírével. Ez kitüntetésének története „G. I. Joe közlegénynek.” Endresz István Laboratórium vízben, szárazon Robotanalizátor A stockholmi elektronikus kutatóközpont felavatásán bemutatták az újságíróknak a svéd elektronika . egyik legújabb alkotását, amely ordi- nátor segítségével használható adatokká alakítja át az elemző orvosi vizsgálatok eredményeit. A berendezésnek az 1080 DAS (Data Acquisition System) nevet adták. Eddig ugyanis nem használták ki az automatikus elemző berendezéseket, amelyek egy évtized óta megkímélik a laboránsokat az, ismétlődő műveletektől. Bizonyos amerikai elemző laboratóriumok ban a vegyi elemzés 75 százalékát és a vérvizsgálatok 50 százalékát gépek végzik. De a bürokratikus munka háromszor annyi időt igényelt, mint a laboratóriumi vizsgálat. Most az 1080 DAS segítségével az elemzés eredményeit automatikusarr rögzítik perforált papírszalagon és az adatokat az ordinátor azonnal rendszerezi; nyomtatott jelentést ad az orvosok, illetve a laboratóriumvezetők .kezébe. Emberek tengermélyben A General Motors mérnökéi sajátságos kis tengeralattjárót szerkesztettek, amelynek a DOWB (Deep Ocean Work Boat, mélytengeri munkálatok céljait szolgáló hajó) nevet adták. A DOWB több mint kétezer rriéter mélységig hatol és hatósugara 50 km körül mozog. 5,20-szor 2,50 méteres kabinjában 65 órán át élhetnek emberek felMŰSZAKI HÍREK Fűtik a békaemberek ruháját: plutónium—238-cal működő, bonyolult szerkezet segítségével. Az „egyéni atomfűtés” berendezése mindössze 15 kiló. A békaemberek hátára erősítik, s rendkívül finom vezetékek hálózatán keresztül jut el melege a testfelület minden pontjára. Legnagyobb jelentősége a Jeges-tenger vizébe merülő békaemberek esetében lesz. „Stereoscan” név alatt nagy jelentőségű nagyító-berendezést szerkesztettek az elektronmikroszkóp és a tv elveinek kombinációjával. Ez első ízben teszi lehetővé tömör, tehát nem átlátszó anyagok nagyított képének közvetítését. Az eddigi elektron-mikroszkópokkal kizárólag rendkívül vékony, áttetsző tárgyakat lehetett vizsgálni. A brit technikusok, az elektron-nyaláb csekély átható képességének pótlására a vizsgált tárgy felnagyított képét módszeresen végigpásztázzák, így sikerül pontról pontra megkapni a legtömörebb anyag teljes képét is. Az elektron-mikroszkóp alkalmazási lehetősége a „Stereoscan” révén a tízszeresére nő és semmilyen műszaki mellékszempont nem korlátozza. Víztisztító: Zürichben két ultramodern berendezést készítettek. Az egyik napi tízezer liter ivóvizet állít elő radioaktivitással, illetve biológiai, vagy vegyi anyagokkal szennyezett vízből. A másik óriási föld alatti konyha, amelyben naponta 60 000 liter aszeptikus élelmiszert állítanak elő. A szükséges olaj- és víztartalék máris készen áll, s a konyhákat föld alatti folyosók kötik össze a zürichi járási kórházzal. Mélytengeri tv-kamerát szerkesztettek a Szovjetunióban. A nagy iátószögű berendezésnek a „Krab” (tengeri rák) nevet adták; súlya 36 kiló, 30 méter mélységig használható. Legfőbb alkalmazási területe a kikötőberendezések ellenőrzése. Segítségével sikerült a rakpartok betonjában szinte láthatatlan, alig 0.1 milliméternyi repedéseket felfedezni. merülés nélkül. A látási viszonyokat tv-kamerák közvetítésével biztosítják minden irányban; „sonar” berendezés méri fel pontosan a hajó útjában álló akadályokat és a tengerfenék domborulatait. A DOWB állandó összeköttetésben áll a helyzetét ellenőrző felszíni hajóval. Egy másik sajátságos berendezése a tv-kamerával felszerelt „távirányított” fémkar, amely 22,5 kilós tárgyakat tud 1,25 méter távolságból ni. megragadö geokémia Régi elnevezés a geokémia, mégis fiatal tudományágnak számít. Kibontakozását előmozdította az ipar fejlődése. A földtani kutatás fő célja a földkéreg ásványainak és az ezekből keletkezett kőzeteknek a tanulmányozása. Az ásványok, kőzeték, kémiai és ásványtani összetételének, majd a modern röntgen-szer- kezetvizsgá'átoknak az alkalmazása lehetővé tette, hogy megismerjük azok szerepét a földkéregben. A geokémikus tehát mélyen behatol a természet titkaiba, mert csak így közelítheti meg nemcsak a földtani folyamatok lezajlásának a módját, hanem azok okát is. Érdekes téma például az ércképződés tanulmányozása. Valószínűnek tartják a szakemberek, hogy az érctelepek nagy része a felszínen is megjelenő magmás kőzetek ún. nyomelemeiből fejlődtek ki. A magmás kőzetek elpusztulása miatt szabaddá vált nyomelemek az üledékes kőzetekbe, illetve a takarótalajba is bejutnak. így fontos támpontot nyújtanak a szín- képelemzéses nyomelem-vizsgálatok a mélyben levő magmás kőzetek dúsulására. Ezzel a módszerrel vizsgálják például hazánkban a Velencei-hegység talajtakaróját. Eredményes módszer lehet a növényzet hamujának a nyomelem-vizsgálata. A talajban levő nyomelemek ugyanis a A nyersanyagkutatásba a röntgentechnikát is hívják. segítségül növényekbe felszívódnak. A megfelelő rendszer szerint gyűjtött növényi részeket szárítják, elhamvasztják és a kapott hamut színképelemzéssel vizsgálják. Nem egyszer így jelentős érclelőhelyekre bukkannak a kutatók. A modern kősóés kőszénkutatás sem nélkülözheti a geokémia eljárásait. A mélyben elhelyezkedő sótömb mindig több-kevesebb vízzel érintkezik. Környezetében erősen sós talajvizek, források találhatók. A víz elemzésének az adataiból következtetnek azután a mélyben levő kősórétegekre. A kőszéntelepekre pedig az onnan származó metángáz fel- halmozódásából következtetnek, de a gázvizsgálatok a bányaművelés szempontjából fontos törésrendszerek kimutatására is alkalmasak. A kísérletek eredményeiről dr. Maczák János tudományos munkatárs adott tájékoztatást. Az ésszerű hőellátásnak megfelelően több országban egy-cgy központi hőerőműre számos üzemet telepítenek. Ila mi is gazdaságosan akarunk részt venni a nemzetközi piacon, le kell szorítanunk a nagy termékönköltséget, egyrészt korszerű üzemtelepítéssel, másrészt a termelés, a technológia korszerű kialakításával, szervezésével, vagyis a fűtés, távfűtés, öntözés, szellőzés automatizálásával, a gazdaságosan gépesíthető talajápolással, növényvédelemmel, áruosztályozással. A rohamosan növekvő áru- zöldségigény kielégítésére ezek hajtatása — a mai nemzetközi piaci árak mellett — csak bizonyos időszakokban és fajoknál kifizetődő. A rögzített üvegezésű, stabil üvegházak főleg paprika, paradicsom, uborka termesztésével hasznosíthatók gazdaságosan.*A zöldségpalánta nevelésnél is legjobban a „magasüveg” vált be, amely lassan mindenütt kiszorítja az „alacsony üveget”: a melegágyat, hollandiágyat. — A következő években még inkább fejlődő zöldségtermesztésben hogyan alakul a korai szabadföldi termesztés? — A zöldségtermesztésre komoly feladatokat ró az 1970-ig terjedő tervidőszak. A szántóföldi termelőterület mintegy 250—270 000 kh-ra növekszik és ennek termékhozama 163 000 vagon körül lesz. Míg a szántóföldi vetésterület mintegy 20—25 százalékkal növekszik, addig a betakarított termékmennyiségnek másfél- szeresére kellene növekednie. Az olcsón előállítható és betakarítható konzervipari nyersanyag mellett a nagyobb önköltséget elviselő korai árutermelésre tehát komoly feladatok hárulnak, főleg a palántákról nevelt zöldségfajok, a csemegepaprika, paradicsom, a korai káposztafélék termésénél. A korai szabadföldi termesztéshez intézetünk készségesen tanácsot ad, különösen nagyüzemi gépesítéshez, illetve a termelés gazdaságosságához. Folyékony szén Az esseni kőszéntelep és a bányászati egyesületben, a Ruhr-vidék szívében született meg három évvel ezelőtt a szén cseppfolyósí- tásának gondolata. Miért ne lehetne a szenet ugyanolyan formában a fogyasztóhoz és a feldolgozó iparhoz juttatni, mint a nyersolajat? A „Kolumbus tojása” ennek a gondolatnak a közgazdasági jelentőségében rejlik. Ha ugyanis sikerül a szenet cseppfolyósítani, távvezeték segítségével lehetne továbbszállítani. Ez nemcsak költségmegtakarítást jelentene, hanem kényelmet és tisztaságot is. Ennek a gondolatnak a megvalósítása minden bizonnyal a manapság kissé mostohagyerekként kezelt szén megújhodásához vezetne. A szenet először is megőrölték, Ezt á finom port egy pontosan kidolgozott számításnak megfelelően 60—40 arányban vízzel összekeverték. Egy keverőszerkezet gondoskodott arról, hogy a szén megtartsa folyékony állapotát. Az így nyert folyékony keverék, a cseppfolyós szén, külön erre a célra szerkesztett tartályokba került, majd periig egy 3000 méter hosszú kísérleti vezetéken folyt át. Johann Mauthner Melegház - tavamyitény
