Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-03 / 53. szám

MA: ÚJRA MEGNYÍLIK a monori konyhafelszerelési szaküzlet Az illatszerbolt is átköltözött Tejcsárda — nagyobb helyiségben Bizonyára sok mönori házi­asszonyt érdekel: mikor nyílik meg az újonnan átalakított konyhafelszerelési szaküzlet. Tegnap felkerestük Vigh Sándor üzletvezetőt, aki éppen nagy munkában volt Babinsz- ki Évával és Kiss Máriával, a bolt másik két dolgozójával. — Az utolsó „simításokat” végezzük, mert holnap nyitjuk meg az újonnan átalakított üz­letünket. A „bútorzat” teljesen kicserélődött. Az eddigi egy kirakattal szemben most ket­tővel rendelkezünk. Sajnos, raktárhelyiségünk még most sem a legnagyobb, így ezen a téren nem tudtunk sokat elő­relépni. — Profiljuk? — Továbbra is konyhafel­szerelési dolgokat árusítunk. Természetesen üveg-, porce­lán- és ajándéktárgyakat is. Az üzletvezetőtől megtud­tuk még, hogy a választék az eddiginél még nagyobb lesz. Nyugodtan kereshetik fel hát a monori háziasszonyok az üz­letet. ★ A szomszédos helyiségben dr. Veress Ferenc és Bokros Irma az új illatszerbcltban te­vékenykednek. — Nagyon örülünk, hogy megkaptuk ezt a nagyobb he­lyiséget — mondja az üzletve­zető. Üj berendezést, sok-sok árut kaptunk az elmúlt na­pokban. — Mikor nyitnak? — Előreláthatólag a jövő héten csütörtökön, vagy pénte­ken. Áruválasztékunk már most a lehető legnagyobb. Szovjet karóráktól kezdve, a nyári pa­pucsig, minden kapható az üz­letünkben. Üjdonság még, hogy a bolt önkiválasztó jelle­ge megszűnik, önkiszolgáló tí­pusú lesz. ★ Sokakat érdekel a kérdés: Mi lesz az illatszerbolt volt helyiségével? Nos, a monoriak régi kíván­ságát teljesítik: megnövelik az eddigi tejbolt helyiségét azzal, hogy hozzácsatolják a volt il­latszerboltot. Ezzel tejcsárda is lesz a bolt, s bizonyára megszűnik a túlzsúfoltság. Gér József Okos kezdeményezés! Napirenden a KISZ-választások Szerda délután tartot­ta a KISZ járási bizottsá­ga Monoron azt az aktíva­értekezletet, amelyen rész­letesen előkészítették a kö­zeljövőben tartandó KISZ- választásokat. Ezután — el­térően az eddigi gyakorlat­tól — a KlSZ-alapszerveze- tek vezetőit, a járási, megyei KISZ-vezetőket, valamint a KISZ-kongresszus képviselőit titkos szavazással választják meg a fiatalok. A KISZ-választások — kö­vetve a tanácsi választáso­kat — áprilisban kerülnek lebonyolításra. Előtte még márciusban jelölő bizottsá­got választanak. MOSZKVA OMOB'VlDfrl P E S T : M E GY E I HÍRLAP L Ö N K I AP A S A IX. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1967. MÁRCIUS 3„ PÉNTEK Kiváló szakmunkások lesznek Ipari tanulók a szakma ifjú mestere cím e'nyeréséért Nagykőrösön a szakma ifjú mestere megyei döntőjén járásunkat a MŰM 205. sz. Helyiipari Iskola képviselte. Az eredményekről és a további lehetőségekről érdeklődtem Ma- gócsi Károlytól, az iskola igazgatójától. METRO A moszkvai Metro hossza hamarosan eléri a tért. A Metro naponta 1 mil­lió embert szállít. A szakembe­rek kiszámították, hogy a Met­ró minden moszkvai lakos szá­mára évente 300 órát takarít meg. A főváros költségvetésé­hez nagyobb összeggel járul hozzá, mint a villamos, troli­busz és az autóbusz közlekedés együttvéve. Tizenöt éven belül a legrövidebb földalatti útvo­nalon összekapcsolnak minden moszkvai negyedet, s a Metro hossza meghaladja majd a 300 kilométert. — Tizenhárom szakmából rendezték meg az idei ver­senyt. Mi 12 szakmában indul- 125~kiiömé- I tunk, összesen 13 tanulóval. az a jó tulaj- nemcsak tudja, is a szakmát. NYOLC SZÉNASZÁRfTO BORJÚNEVELŐ MENŐÉN 1966-ról 1967-re áthúzódó beruházás az Úriban, Üllőn épülő tehénistálló. Ebben az évben kezdik el Mendén a 98 férőhelyes tehénistálló és a gyömrői növendékmarha-is- tálló építését. 1968-ban fejezik be az istállók építését. Ebben az évben kezdik el és fejezik be Mendén egy borjú­nevelő istálló építését. Ebben az évben nyolc széna­szárítót építenek a járás tsz-ei és 300 férőhelyes juhakol épül Ecseren. E8 P vÁ / IM * * V®? ís? Vecsésen a traktorosok próbálják elsimítani a tél marad­ványait: a kátyúkat, gödröket egy-egy járhatatlan útsza­kaszon. Kiss Attila íelv. BE KELL SZÜNTETNI A BUSZJÁRATOT? Életveszélyes út Tápiósápon gyeimét Az országút rendbe­hozatala már nem tűr halasz­tást. Annál inkább sem, mert rövidesen — az itt járhatatlan- sága miatt — be kell szüntet­ni az auóbuszközlekedést ezen az útszakaszon. Ez pedig nem kis visszafejlődést jelentene. Ugyanis több mint ezer ember újból gyalog lenne kénytelen járni a tápiósülyi vasútállo­másra. — Miért vesztél össze a fő­nököddel? — Kifogytam minden mon­danivalómból és megmondtam neki az igazat. (Pásztor karikatúrája) MAI MŰSOR MOZIK Monor: Kancsal szerencse (szé­les). Vecsés: Szerelem a megfele­lő idegennel. Mivel mezőgazdasági gépsze relő szakmunkást nem képe­zünk, ez az egyetlen szakma, amelyből nem képviseltük já­rásunk „színeit”. Monoi két első és egy második helyet ho­zott el — és az összpontszám szerint Nagykőrös mögött a második helyen végeztünk. — Nyíliik-e arra mód a kö­zeljövőben, hogy az évenként megrendezendő verseny szék­helye Monoron legyen? — Sajnos, nem. Nem tudunk 150—200 tanulónak helyet biz­tosítani, valamint a gyakorlati versenyt sem tudnánk hol megtartani. — Kik indulhattak a ver­senyen ? — Azok, akik három éven keresztül a szakma kiváló tanulója jelvényt megszerez­ték, és az iskola javasolta őket. — Kik értek el járásunkból helyezést? — Első helyezést: Hanusfal- vi Árpád általános lakatos, Aradi János kőműves; máso­dikat: Gazda József géplaka­tos; negyediket: Majorosi Er­zsébet női szabó; hatodikat: Szabó Elek asztalos, Légvári Dezső műszerész. Csak az első hat helyezettet értékelték, de a monoriak mindegyike bekerült az első tíz közé. ★ Aradi Jánossal nem tudtam beszélni. Az igazgató, így nyi­latkozott róla: — Nagyon tehetséges, szor­galmas fiú. Szakmai téren kimagasló a tudása. Kitűnő eredménnyel végezte eddig ta­nulmányait, megérdemelten győzött. További terve, hogy építőipari technikumba megy. Hanusfalvi Árpádot mun­kahelyén, Bihari Lajos motor- szerelő üzemében találtam. Ebéd közben szakított időt a beszélgetésre: — Nehéz volt? — Meglehetősen nehéz. Tíz általános lakatos indult a megyéből és ezek közül let­tem első. A felkészülésre pe­dig alig egy hetem volt csak. Egy 60x60x100-as vastömBbe kellett vájatokat mélyíteni. Négy óra állt rendelkezésünk­re, de ennyi idő alatt senki sem tudta elkészíteni. Béla bácsi, a „segédmester”, így nyilatkozik: — Árpinak donsága, hogy hanem szereti Gazda József a vasipari ktsz-ben dolgozik. Géplakatos szakmában lett második a 15 induló közül, megelőzve a ceglédi Gábor Józsefet. — Mi volt a feladat? — Idomvasat kellett készí­teni fűrészeléssel és reszelés­sel. A négyórai megmunká­lási idő nekem is kevésnek bizonyult. — Milyen segítséget adott mestered a felkészülésben? — Bernula Ferenc a meste­rem. Nagyon sokat köszönhe­tek neki. — Terved? — Szeretnék jól szerepelni márciusban az országos verse­nyen. Ezen az első három helyezett vesz részt, és aki legalább elégséges eredményt ér el, három hónappal előbb szabadul. Ez anyagi szempont­ból is igen előnyös ... Aztán szeretnék Monoron elhelyez­kedni. Magócsi Károly ottlétemkor megmutatott néhány kiállí­tásra szánt darabot az ipari tanulók munkájából. Volt közte modern forrasztópáka, hegesztőkészülék, fogó, derékszög stb. Legnagyobb meglepetésemre egy — teljesen a tanuló által készített — lemezjátszót is láttam, amelynek modern formája bármely tervezőnek is dicséretére válna. Ezek a darabok is, a versenyen elért eredmények is, azt bizonyítják: kiváló szakmunkások lesznek a monori ipari ta­nulók. F. L. JELLEGZETESSÉGEK A piactérnek az a jellegzetessége, hogy egyik sarkán egy kricsni van. Szabatosan fogal­mazva: büfé. Ez előtt a kricsni előtt emberek szoktak állni. Piacnapokon ..ifib­ben, máskor ke­vesebben. És az emberek általában feltű­nően jókedvűek. Piacnapokon ke­vesebben, máskor többen. (Ez már csak azért van, mert sok ember­ből ha öt ittas, az nem feltűnő. Ha tízből öt — már inkább.) A részeg embe­reknek az a jel­legzetességük, hogy énekelnek, hangoskodnak. A kricsni előtt számtalanszor szoktak az embe­rek énekelni, vagy a földön feküdni. Néha még kiabál­ni is szoktak. A kricsni jó forgal­mú egysége a ven­déglátóipari válla­latnak. Meg aztán a kricsni egy em­bernek munkale­hetőséget ad. Többnek meg le­hetőséget, hogy a pénzétől mielőbb szabaduljon. A friactérnek van még egy jel­legzetessége: az utcai végénél ta­lálható az Állat­forgalmi Vállalat. Nem látszik rajta semmi különle­gesség. Ha nyitva van a kapu, bent, messze állatokat látni. (Ha nincs — semmit.) A kapu néha nyitva van — néha meg nem. Ha nyitva van, az udvar jellegzetes­sége is látszik: egy ember bottal (vagy valami hu­sánggal) kegyetle­nül veri az autón ijedező állatokat. Ha nincs nyitva a kapu, akkor „házon kívül” van az ember. Általá­ban az utcán. Va­lószínűleg itt dol­gozik, mert néha bemegy a kapun, kijön a kapun. Nem azon a ka­pun, amelyiken (ha nyitva van) belátni. A mási­kon, azon nem látni be. A csiz­más ember nem­csak állni szokott az utcán. Néha megy is. A kapu­tól (amelyen nem látni be) a krics- niig. Azután meg vissza. Egész nap sétál. Oda-vissza. Köz­ben iszik. Hol ezt, hol azt. Ami ép­pen van. A csiz­más embert nem ellenőrzi senki. A csizmás em­ber mást nem szo­kott csinálni. Ta­lálkoztam már ve­le a nap leglehe­tetlenebb órájá­ban. (Ilyenkor a „büfé” mindig nyitva volt.) Ja, néha méf beszélgetni is szo­kott. És énekelni, vagy kiabálni a kricsni előtt. így lassacskán a kricsni a csizmás ember jellegzetes­sége is lett. Fellegi László KÜLÖNLEGES ESET amikor annak maszt vágott, mint aki már ismeri az életet. — Ami ott van, az niás, mint az iskola volt. De nem erről akarok most beszélni, hanem a csoportvezetőmről. Különös ember. Alig látjuk: későn jön, korán megy, és amíg ott van, csak telefonál. Barátnőknek, ismerősöknek. Ennyiből áll a munkája. De bennünket állandóan szid, hogy lógunk, hogy nem dolgo­zunk, hogy minket feleslege­sen fizet az állam. Én sok­szor alig tudom magam visz- szatartani, hogy oda ne mondjak neki, de a többiek le­intenek: a férje valahol ve­zető, valamelyik minisztéri­umban, csak mi isszuk meg a levét. Szünetet tartott, aztán foly­tatta. — A múlt héten aztán be­telt a pohár. Határidős kül­földi megrendelésünk volt, de nem jó rajzot kaptunk. Be­vittük hozzá, hogy cserélje ki. Négy napig vártunk rá, de hiába. Akkor újból be­mernünk. Az asztalán a nagy rendetleniégben még ott vol­tak a régi tervek. El se vitte. Mikor szóltam, mindenféle huligánnak nevezett, aki fer­tőzi a gyárban a többieket. Es ráadásul azt mondta, hogy mi vagyunk a hibásak, mert nem szóltunk neki időben. Hát én ezt nem tűröm to­vább. Aki lopja a napot, ne bántsa azokat, akik dolgoz­nak. Nem a sérelem fáj, ha­nem az, hogy ilyen emberek miatt dolgozni sem tudunk rendesen. Mit lehet itt ten­ni? Erre kérejf választ? Választ? De Milyent? Választ! Az egyetlent! Amit az iskolában mondtam volna. Hiszen csak egy fe­lelet lehetséges! Ezt várja. Ezt látom a szemében. Buzdítsam hát, hogy harcol­jon az igazáért? Hogy te­gyen jelentést? Hogy fogja­nak össze a rossz ellen? De könnyű volt ezt az osz­tályban kimondani! Vajon mit tennék én az ő helyében? Mit tenne más? Ügy égett a szeme, mint a gyémánt, mikor rásüt a 1 nap. Néztem, ahogy leste szava­mat. Vajon helyes volt-e, idején nem ^ mondtam meg nekik, hogy az^ életünkben sok régről visssza- í maradt rosszal találkozunk. \ Láttam, amint kellemetlensé- $ gei lesznek. Áthelyezik. Per- ^ sze rosszabb helyre. Ott isfc piszkálják, állandóan. De ő ^ összeszorítja a fogát, és har col. Hisz az igazában, mertfc arra tanítottam. — Nézd, kislányom —^ mondtam. — Ez különleges$ eset. Az élet... az élet nem ^ ilyen ... En azt tanácsolom, ^ ne tégy semmit! Majd rend- $ bejön a dolog. Mert... min- § dig minden rendbejön. Az ^ embernek meg kell gondolnia, ^ mit tesz, ^ Félve néztem rá, csak egy§ pillanatra, de ez elég volt,§ hogy ismét lássam a szemét: S hideg volt, mint a jég. Hirtelen felálltam, és re- ^ megtem a szégyentől. — Mondd! ‘ ^ — Csalódtam a tanár néni- § ben! Azzal elment. Nem bocsánatot, és igaza volt. őszinte szó nem kíván bo- $ csánatot. Én tanítottam meg \ rá Jól megtanulta. De nem voltam büszke a % pedagógiai sikeremre. Tóth Tibor $ kért § Az* Tornaverseny: Ilonka bravúrja a szekrényen Két napig folyt az általá­nos iskolások tornaversenye a monori gimnázium torna­termében. Az „első félidőben” a B. kategória versenyzői ver­sengtek egymással. A legnagyobb bravúrt Nagy Ilonka, a monori Munkásőr utcai iskola tanulója vitte véghez. Szekrényugrására két pontozótól 10 (!), egytől pe­dig 9,7 pont;ot kapott. Ilonka ugrása után fel­csattant a vastaps a terem­ben. Egyöntetű volt a vé­lemény: a nap legszebb ug­rása volt! Megtudtuk még hogy tízpontos ugrás évek óta nem fordult elő a B. ka­tegóriában. Ilonka bravúrja után sze­rényen nyilatkozott: — Nagyon szeretem a tor­nát. Sokat köszönhetek Ser­főző Antalné tanár néninek. A szép ugrásnak a tanárnő és a kis versenyző együtt örült. Fogadták is a gratu­lációkat szép számmal... ' <g) ^ Csengettek. i Bosszúsan mentem ajtó nyitni, egy izgalmas útleírás X olvastam éppen a másnap Xföldrajzórára. X Fazekas Ella volt, tavaly X érettségizett tanítványom. X — Kezét csókolom, tanár né ^ni. Ne tessék haragudni, hog\ X zavarok — mondta. X Bevezettem. Láttam rajta X hogy bántja valami: zavar X volt, ideges. — Tanácsot szeretnék kér ^ ni. § Annak idején sokszor jöt X így hozzám az iskolában. / X negyven lány közül talán < §rolt a legbizalmasabb. ^ — Beszélj, Ella! — biztat §tam. X — Tetszik tudni — kezdi ^—, hogy érettségi után dől X gozni mentem. Az Elektro Xmosgyárba. Jó hely volt X szerettem ott lenni; őrön Xvolt, ha egy kész darab kike §rült a kezem alól. Munki % közben mindig énekeltem. Üg] §is hívtak a többiek: az Editi \Piaf. $ Elmosolyodott. § — A munkától nem félten ^ én soha. Hiszen megtanulta1 ^ a tanár néninél, hogy a mun 1 ka szép. Csak aztán .. X Legyintett, és öreges gri Tápiósápon az autóbuszveze­tők és jegykezelők panasz­kodnak, hogy a Kossuth Lajos utcában, több mint kétkilo- méteres szakaszon az országút igen megrongálódott. A külön­böző erőgépek és járművek egyre jobban faragják, mé­lyítik a gödröket és mindunta­lan felkeverik az út porát. Ko­ra tavasztól, késő őszig, nem tanácsos ezen a kétkilométe- res szakaszon az utcára nyíló ablakokat kinyitni, mert nyomban szennyezett levegő- ^ vei telik meg a szoba. Szvercsek Ferenc buszveze- ^ tő az út állapotáról a követ-^ kezőket mondja: — A Kossuth Lajos utcában ^ a makadám úton igen sűrűn $ nagy és mély gödrök éktelen- $ kednek. Túlzás nélkül mon- $ dóm, van sok olyan gödör, X amelyben egy autóbusz kereke $ kényelmesen elférne, sőt ki ^ sem látszódna belőle. Minden $ héten átlag három rugótörés ^ fordul elő. Ebből mintegy há- k romezer forint kára származik s a MÁVAUT-nak. Az utasok $ nemegyszer egyensúlyukat $ vesztik a kocsiban és egy- ^ másra borulnak. Ezeken a $ zökkenős utakon rendesen ve- ^ zetni nem lehet. Sajnos, egész- § ségi állapotom emiatt rosszab-^ bodott. Tavaly súlyos gyomor- ^ nűtéten estem át. ^ — Úgy értesültem, hogy azi országút megjavítása érdeké- ? ben a községi tanácselnök és X a vb-titkár nemegyszer kilin-X cselt már az Útfenntartó Vál- X lalat budapesti központjában. X Sajnos, konkrét intézkedések § nem történtek, csupán csak ^ ígérgetések hangzottak el. A tápiósápiak panasza telje- ^ sen jogos. Ezért ezúton is fel- 5 hívjuk erre a súlyos helyzet- { le az Útfenntartó Vállalat fi- jä

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents