Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-03 / 53. szám

XI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1967. MARCHES 3., PENTEK TANACSTAGJELÖLT... A DISZPÉCSER 1500 dolgozó a vietnami műszakban Háromheti pluszfizetés Nem volt súlyos baleset — Szakszervezeti választás a konzervgyárban Hétfőn 236 szakszervezeti küldött gyülekezett az új KISZ-tanácsteremben, hogy megválassza a következő két évre a konzervgyár szakszer­vezeti vezetőségét. Az elnök­ségbe beválasztották: Kovács Sándort, a gyár igazgatóját, Mészáros Györgyöt, a SZOT képviselőjét, dr. Konkoly Gyulát, a SZMT képviselőjét, Kurlik Imrénét, az ÉDOSZ központi bizottságának mun­katársát, Antal Lászlót, a gyár termelési főmérnökét, Leskó Lászlót, a pártbizottság titkárát, Friss Antalné szb- titkárt, Pozsár József né szak- szervezeti elnököt, Pásztor Gabriella KlSZ-titkárt, vala­mint Antal István műhely­bizottsági tagot Antal István rövid megnyi­tója után Friss Antalné, a szakszervezeti bizottság titká­ra beszámolójában a többi kö­zött ezeket mondta: — Ha eltekintünk kisebb hi­báktól és hiányosságoktól, el­mondhatjuk, hogy a szakszervezeti bizottság teljesítette feladatát, ame­lyet a IX. pártkongresz- szus és a SZOT megha­tározott. A gyárbán munkásaink nagy része össze tudja kapcsolni egyéni érdekeit a közösségé­vel. Ebben a szocialista bri­gádok — a fejlődés motorjai — jártak elől. — Gazdasági tervünket a múlt évben 110 százalékra teljesítettük, ezen belül exporttervünket 24 szá­zalékkal teljesítettük túl. 1965-ben 53 millió forin­tot fizettünk ki, az elmúlt évben 61.6 millió forin­tot, ez annyit jelent, hogy munkásaink és alkalma­zottaink átlagkeresete 8.9 százalékkal nőtt. — Jó munkát végzett ta­valy az újítási bizottság. Az újítók munkájának eredmé­nyeként 2 millió forintot ta­karított meg a gyár. A szak­szervezet munkavédelmi ak­tíváinak köszönhető, hogy az elmúlt évben nem volt halálos baleset. Az elmúlt évben há­rom családi házat építettek fel társadalmi munkában. 1500 munkás 137 ezer fo­rint értékű munkát vég­zett a vietnami műszak­ban, amit a vietnami nép megsegítésére ajánlottak fel. — A szocialista tudat kiala­kításáért politikai oktatást, munkásakadémiát szervez­tünk —, folytatta Friss Antal­né, majd arról szólt, hogy a kulturális bizottság nem volt képes megbirkózni a rá há­ruló feladattal. Ugyanez mondható el a bérfelelősöknél is. Tőlük a következő évben jobb munkát várnak és szo­rosabb együttműködést az üzemekkel. — Gyárunk az elmúlt két év alatt több szociális léte­sítménnyel gazdagodott — folytatta a szb-titkár — ezek közül, csak a leglényegeseb­beket említeném meg, az új üzemorvosi rende­lőt, ahol hamarosan fogá­szati szakrendelés is lesz és nyári üdülőnket a Ba­laton mellett. Beszámolóját a véradás eredményével fejezte be, 232 munkás 74 liter vért adott. A beszámoló után a hozzászó­lók sorát Bende Jánosáé nyitotta meg, majd Petrik Jó- zsefné, Csipái György, Pusz­tai Jánosáé, Kovács Sándor, Konkoly György és Szálas András szólalt fel. Kovács Sándor az elmúlt két év tapasztalatairól, ered­ményeiről beszélt. Nagy örömet keltett az a bejelen­tése, hogy 1967-ben 3 millió forint nyereségrészesedést fizet­nek ki, kétszázezer forint­tal többet, mint tavaly. Ez átlagban háromheti fi­zetésnek felel meg. A felszólalásokra Friss An- talmé válaszolt. A jelölő bizottság javasla­tát a küldöttek nagy többsé­ge elfogadta. (Rusz) Konzervgyár: Prémium Az elmúlt évben a kon­zervgyárban 460 ezer forin­tot fizettek ki termelékeny­ségi prémiumként. Kölcsönös szabadkozás (én nála jártam, ő nem ért rá, utána ő várt én nem men­tem ...) után ültünk le a Vé­nusz egyik asztalához munka­idő után Szász Dániellel, a konzervgyár diszpécserével. Róla mondják „szezonban állati, hogy mennyit dolgozik”. A fogalmazásról nem mond­hatjuk, hogy túl magyaros, de sokat mond . .. — Valóban, nyáron sok a munkám. A beérkező zöld­árut irányítom az üzemré­szekbe, ahogy a gyártás üteme megkívánja. Ha befejeződik a rekonstrukció, ötven százalék­kal emelkedik a termelés és az én rqunkám is. Igaz, ezt mór nem egyedül, hanem másod- magammal végzem. Azt is mesélik róla, hogy szívügye az MHS. — Hát igén ... Ezerkilenc­százötvenben alakult meg a vállalatnál az MHS-szervezet. Azóta a lövészek között va­gyok. Standard és kispuska, sportpisztoly — ezek a fegy­vernemeink. Felnőtt és ifjúsá­gi csapatunk egészen jó ered­ményeket ért el az elmúlt év­ben is. Ennyit mondott „önként” magáról. További faggatásra elmondta, ő tanácstagként is úgy szeretne dolgozni, hogy nemcsak saját körzetének, ha­nem a város érdekeit tartja szem előtt. Ha megválasztják, első „ténykedése” az lesz, hogy megismerkedik választóival. — Szerintem ez a fontos, ismerni azokat az embereket, akikkel saját magukért és a kerületünkért el akarok vala­mit érni... (b.) Tollasodik a csókáserdei fűrészüzem NEM VOLT BUKÁS. Növekszik a mezőgazdasági üzemek gépállománya és foko­zódik a kemizálás, amelynek során nagy mennyiségű vegy­szert — mérgeiket — használ­nak fel a növényvédelemben. A gépek fokozottabb hasz­nálata és az egyre jobban ter­jedő vegyszeres növényvéde­lem a mezőgazdasági munká­sok számára sok baleseti ve­szélyt jelent. Ezért nagymér­tékben fokozódik az egészség- védelem, a balesetvédelem és a megelőzés fontossága is a mezőgazdaságban. A Földművelésügyi Minisz­térium elrendelte, hogy a fo­kozottabb egészség- és baleset- védelem érdekében a közös gazdaságok szakvezetői tegye­nek vizsgát. Agronómusok, brigádvezetők, raktárosok, gépcsoportvezetők megkap­ták az idevonatkozó jogszabá­lyok gyűjteményét, hogy jól felkészülhessenek a vizsgára. A vizsgabizottság elnöke a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, tagjai: egy végrehajtó bizottsági tag, a mezőgazdasági osztály fő- agronómusa és gépesítési elő­adója. — A vizsga két napig tar­tott! — mondotta Nagy István, a városi tanács mezőgazdasági osztályának gépesítési előadó­ja. A vizsgára jelentkezők jól és eredményesen felkészültek, és nyolcvankilencen sikeresen levizsgáztak. Meghosszabbították az iparvasutat Megoldották a kemény fadeszka olcsó szárítását A termelőszövetkezetek er­dőgazdaságának csókáserdei kis fűrészüzemében már befe­jeződött a napi munka, mikor szombaton kiérkeztem. A te­lepre be- és kivezető útra le­eresztették a sorompót. Körü­lötte néhány tyúk kapirgált, egy nagyobb csapat gyöngy­tyúk társaságában. A közeli erdészlakás előtt néhány mo­torkerékpár napozott. Elmé­lyedve gyönyörködtem az er­dei tájban, mikor az egyik mellékösvényen kibukkant Tímár Ferenc, az erdőgazda­ság műszaki vezetője. Zöld vadászruha, csizma, zerge-sö- rétes pörge kalap és a puska a vállon bizonyítja, hogy el­lenőrző körútjáról érkezett. — Hová vezet ez a sín? Tavaly még csak a gép­ház előtti téren volt sín­pár — kérdem. — Bővítettük a sínhálóza­tot. Bevezettük egészen a fák közé, mert azokat a fűrészelt keményfa deszkákat, amelyek­nek legalább fél évig lassan egyenletesen száradni kell. hogy könnyen feldolgozhatok Bukott nem volt. Ellenben j legyenek, ezzel a kisvasúttal tizenegyen voltak, akik igazol­tan távolmaradtak. Ezek szá­mára néhány nap múlva újabb terrnimufit tűzünk ki. Biztos, hogy ők is eredményesen vizs­gáznak és ezzel pontosan száz­ra emelkedik azoknak a szak­vezetőknek a száma, akik fel- készülten őrködhetnek a szö­vetkezeti tagok testi épsége és egészsége fölött. Isi) szállítjuk ki. A deszkák csak az ilyen körülményes és lassú szóródásnál nem deformálód­nak, nem repedeznek, nem görbülnek meg. Így akarjuk a faanyag szakszerű szárítását megoldani a költséges szárító­színek építése helyett. Az így légszárazzá vált faanyag érté­ke és felhasználhatósága an­nál nagyobb, minél kisebb a tárolási veszteség. A kutyát is tanítóval kergették... Eszter tanító néni a minap érte el a nyugdíjkorhatárt. Szavaiból érezni, hogy nem gondolt szívesen erre a nap­ra. öreg pedagógusok emléke­zéseiből tudom: egy pedagó­gusnak, aki három vagy négy évtizeden át koptatta a tan­termek olajos padlóját, kö­rülbelül annyit jelent ott­hagyni_ a buksi fejű nebuló­kat, a zsibongó folyosót és a zsúfolt tanári szobát, mint — mondjuk — színésznek a színpadot. A színházi világban járja a mondás — a pályakezdő szí­nész-inas ezt tanulja meg leg­előbb: — „aki egy cipőtalpat elkoptatott a színpad desz­káin, az többé nem megy el onnan”. Nem tudom, a tanári szobák világában járja-e valami ha­sonló mondás, amit idős ta­nár ad át ifjabb kollégájának. Egyetlen mondat cseng csak a fülemben. Eszter tanító né­ni mondta egy verőfényes tél végi délelőtt a szőke és barna buksik között szemernyi ér­zelgősség nélkül: — Ügy érzem, ha nyugdíjba megyek, többé nincs szükség rám. Most ezeket mondja: — Amikor a pályát elkezd­tem, még a kutyát is tanítóval kergették, örültem, ha he­lyettesíthettem. Kint tanítot­tam Nyársapáton. Tizennégy kilométer oda, ugyanannyi vissza, kerékpáron, és nyolc­van-száz gyerek osztatlan is­kolában ... Később, a tanító­képzőben a prepáknak azt tanítottam, hogyan lehet egy időben többfelé figyelni. Mert erre is születni kell. Osztatlan iskolában taníta­ni. Különleges képességet igé­nyel. Már néhány éve a Petőfi iskola egyik első osztályát ta­nítja. Egészséges, okos gyere­kek járnak hozzá. Ügy tud a nyelvükön, hogy csüngenek rajta... — Közeledett a nyugdíj ide­je. Behívott az igazgatóm ... — Mi lesz? — kérdezte... — Hát, ha szükség van rám ... a munkámra ... ma­radnék még... — Es Eszter néni, Zsilka Pálné — gyerekek és szülők örömére :.. — maradt. (b. h.) SPORT Meglepő reszvéflenség Hatvan meghívó — hat megjelent A minap hatvan meghívót kézbesített a posta hatvan ko­sárlabda-szurkoló részére. A kis meghívó a Kinizsi Sport­kör klubhelyiségébe . invitál­ta a vendégeket este hat órára. Elérkezett az idő, de a meghívott sportbarátok nem voltak sehol. Egyedül Bor­bély János bácsi, a régi sportaktíva jelent meg ponto­san. A kitűzött időpontot jó­val túllépve kezdhette csak meg beszámolóját Körtvélye- si László, a szakosztály el­nöke — hat meghívott je­lenlétében. Az elnök az összejövetel célját, és a következő bajnoki idény problémáit ismertette. Elmondotta, hogy a baráti összejövetelekkel a közönsé­get szeretnék a szakosztály­hoz, a kosárlabdasporthoz kö­zelebb hozni. így tudták meg a megjelen­tek, hogy megszűnik a sport­iskola és a tervek szerint „sportnapközi” néven fog sze­repelni. A szurkolóknak az volt a véleménye, ha a sport­iskola nem tartalmában, csak nevében változik meg, akkor miért van erre szükség? A szülők között felvetődött a kér­dés, nyugodtan engedhetik-e a sportiskolából kinőtt gyere­keket a Kinizsibe. Molnár Ferenc edző beszélt az egye­sület életéről, elmondta, hogy a női csapat számára pártoló tagokat szeretnének to­borozni, a tagdíjból fedez­nék a lányok nyári edzőtá­borozásának költségeit. Az összejövetelen szó volt a teremkérdésről is. Sajnos, az idén ezt már nem tud­ják megoldani. Végül a szakosztály elnö­ke azt kérte, hogy a körösi szurkolók segítsenek a mér­kőzéseken is önkéntes ren­dezőkként, hogy sikerüljön megteremteni a mérkőzések nyugodt légkörét. Az a ta­pasztalat, hogy a szurkolók egy része nem ismeri a sza­bályokat, és ebből adódik, hogy a játékvezető bántal­mazására is sor került már. — Szeretnénk, ha legkö­zelebb sokkal többen jön­nének el. Mindenkit várunk, aki szereti a kosárlabdát — fejezte be az elnök. (mitru) MULATUNK MA A MOZIBAN? Utószezon. Űj magyar szé­lesvásznú film. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. — Mire használják az ilyen körülményesen szá­rított fát? Illetve deszka­anyagot? — Kiválogatva hordódon­ga, parkettléc és egyéb gyári célra szolgáló anyag lesz be­lőle. — Kialakult már a vevő­kör? — Egyéves az üzem, vevők­ről még nem beszélhetünk, de a hozzánk fordulókat ki tud­juk elégíteni. Néhány napon belül előkészítjük a megren­delt árut, és ezt a gyorsaságot a vevők szívesen veszik. Pél­dául a Bács megyei Építőipari Vállalat a napokban húszezer építőállvány létrafokot rendelt akácfából. Azonnal nekilát­tunk, az árut egy flét múlva szállítjuk. — fehér — Ez bizony magas A pálmák összesodródnak a párás melegben. A kon­zervgyári rendelőintézet vá­rójában zöld páfrányok, fi- lodendronok oldják a vára­kozás feszültségét. Ki szeret orvosra várni? Senki. Mégis könnyebb a várakozás, ha kellemes a környezet. Az em­berek már megszokták a ren­delő csendjét, megszokták azt is, hogy nem kell órák hosszat várniuk egy vérnyo­másmérésre, vizsgálatra, vagy receptre. Dr. Bodnár Ferenc, a ren­delőintézet egyik orvosa el­mondta, hogy naponta ki- lencven-száz beteget vizs­gálnak meg a két általá­nos rendelőben. Ebben a számban nincsen benne a szakrendeléseken megjelenő betegek száma. A nőgyógyá­szaton és a bőrgyógyásza­ton a rendelési időben min­dig vannak páciensek, és lesznek a fogászaton is, ha megindul a szakrendelés. A konzervgyári rendelő tehál beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. Holnap: Premier Holnap este a művelődési ház ifjúsági színjátszó cso­portja Mágori Erzsébet: Szél­hámos című háromfelvonásos vígjátékát mutatja be. A da­rab szereplői: Regdon Tibor, Hanusz Klára, Biczó Ágnes. Kovács Ilona, Báthori György, Timku József és Nagy Ferenc. Mkoeséri olvasóink figyelmébe Szerkesztőségünk, Kocséron lakó olvasóink, előfize­tőink kívánságára, március 4-étől kezdve, Kocsér köz­ségbe lapunk, nagykőrösi kü­lönkiadását küldeti ki. így olvasóink a jövőben naponta ezt a kiadást kapják kézhez.

Next

/
Thumbnails
Contents