Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-29 / 74. szám
. 1967. MÁRCIUS 29., SZERDA MST MEGYEI VŰiHap 3 Nagy gond: a lakásépítés t *• Építőanyag és tervezés ♦ Magániparos vagy szövetkezet Hagyományos tégla vagy falazóblokk ♦ Interjú Czap Miklóssal, a megyei tanács elnökhelyettesével Nem könnyű kérdés: Van-e valamilyen szerv, vagy intézmény, amely a magánépítke- zésetk problémáival foglalkozik? Tapasztalatunk szerint ugyanis a járási tanácsok építési hatóságai jelenleg még az engedély nélküli építkezéseket sem képesek szemmel tartani és megakadályozni, tevékenységük úgyszólván csak a benyújtott tervek elbírálására szorítkozik. — Sajnos még nincs megfelelő megoldás. Olyan intézményre lenne szükség, amely a magánlakás építkezéseket, szervezi, segít a tervezésnél, az anyagbeszerzésnél, kivitelezésnél, szóval minden támogatást megad az építkezőknek. Talán az építési hatóságok mellett működhetne egy lebonyolító részleg, mint társadalmi szerv. De e téren még nincs kialakult álláspont, bár a kezdeményező lépéseket már megteltük. A legnagyobb nehézséget az építőanyag beszerzése jelenti. Milyen kilátások vannak arra, bogy e téren javul a helyzet? — Tavaly, az előző évvel ízemben, olyan mértékben emelkedtek a lakosság igényei, hogy valóban csak nehezen lehetett — s nem is valameny- nyit — kielégíteni. A Pest megyei TÜZÉP állandóan figyelemmel kíséri az igényeket A központi anyagkészleteken kívül új beszerzési források és anyagok felkutatásával is próbál segíteni. Mi is szorgalmazzuk a magánépítkezéseknél az új anyagok felhasználását. Célszerű lenne, ha egyre több családi házat, vagy társasházat kis- és középblokkok alkalmazásával emelnének. A blokkok gyártásában ugyanis jelentős emelkedés várható. De a megyei építőanyagipari vállalat is felkészül újabb , építőelemek' gyártására. Persze, ennék a népszerűsítésével is. foglalkozni kell, mert sokan nem ismerik az előnyeit és ragaszkodnak a régi, hagyományos téglafalakhoz. Ehhez kapcsolódik az, amiről már szót ejtettünk. A házak tervezése, megfelelő modern külseje, gazdaságos térkihasználása. — Ez nagyon fontos. Bár a meglevő és elfogadott típusterv-gyűjtemény is számos megfelelő családj ház tervet tartalmaz, de a közeljövőben megjelenő í^i gyűjtemény további javulást jelent majd. Csak az kell, hogy akik építkezni akarnak, ezt fel is használják. Feltétele ennek az is, hogy a tanácsok és egyéb szervek el legyenek látva elegendő másolattal. Az lenne a helyes, hogy ha az OTP fiókokon kívül, a TÜZÉP-telepek a járási és a községi tanácsok is sokféle, jó tervet tudnának ajánlani. Egyébként a magántervezők tevékenységét szabályozó rendelet is változtat a helyzeten. Célja, hogy színvonalasabb, jobb építési tervek készüljenek. A társasházakhoz ugyancsak jobb, szebb és az eddigieknél minden szempontból kedvezőbb tervekre lenne szükség. Ezek elkészítéséhez a megyei tanács tervező irodájánál biztosítunk kapacitást. A kérdések egymásból következnek; mind a kertes családi házak, mind pedig a társas- és sorházak építésénél, gond a kivitelezés. Állandó késések, határidő-módosítások jellemzik jelenleg a helyzetet. — Sajnos, ez így van. A családi házak legnagyobb részét kisiparosok építik. Továbbra sem tudunk ezen változtatni. A sok munkát nem győzik. Űjabb iparengedélyeket kell kiadni, hogy a házak gyorsabban készüljenek, s hogy egyes területeken a kisszámú kőműves kiváltságos helyzetét is megszüntessük. A családi házak jelentős részét maguk a jövendő tulajdonosok építik. Arra törekszünk, hogy a jövőben ez a fajta kivitelezés is szervezettebb legyen. Az építők több támogatást kapjanak, esetleg a szükséges szerszámok és felszerelés kölcsönzésével. Az is fontos, hogy a családi házak építésénél ne csak névlegesen, hanem ténylegesen is jelen legyen a megfelelő műszaki irányító. Erre az építési hatóságoknak kell az eddiginél nagyobb gondot,,, fordítaniuk, de egyes üzemek is több segítséget, támogatást tudnak nyújtani dolgozóinak a házépítéshez. A kisipari szövetkezetek részvétele a magánlakás építésben igen csekély. Magyarán; nem is igen vállalnak családi házat, sőt még az OTP-társasház akciókban való részvétel elől is igyekeztek nem egy esetben kitérni. Előfordult, hogy Pest megyei szövetkezet ugyanakkor a fővárosban, vagy Rács és Szolnok megyében vállalt munkát. — Ezen feltétlenül változtatni fogunk. Való igaz, hogy a megye területén levő 12 építőipari szövetkezet elenyésző számban vállal családi házakat. A Pest megyei KISZÖV közlése szerint, a harmadik ötéves terv időszakában mindössze 400 ház felépítését vállalhatják. Ezzel nem értünk egyet. Az is igaz, hogy jelenleg a különböző merev és kötöttségeket jelentő intézkedések miatt, nem is szívesen veszik őket igénybe. — Külön kérdés, a szövetkezetek kivitelező munkája a társasház építkezéseknél. E területen az épületek nagysága és ennek a formának a nagyobb mértékű elterjedése miatt sem dolgozhatnak kisiparosok. Van már rá példa, hogy szövetkezetek igen jól oldották meg emeletes társasházakból álló lakótelepek építését. Szentendrén, Gödöllőn például sikeresen működtek. A Pest megyei KISZÖV közlése szerint a jelenlegi tervidőszakban a szövetkezetek 1575 lakást tudnak építeni társasházakban. Az állami vállalatok csak egész kis mértékben vesznek ebben a munkában részt, előreláthatólag csak 185 lakást építenek. (Szigetszent- miklóson, Százhalombattán). A további közel ezer lakás felépítését részben tanácsi vállalatokkal szeretnénk végeztetni, részben pedig úgynevezett építő közösségekben, házilagos kivitelezéssel. Ügy mint ahogy például a budakalászi új lakótelep épül. Arra törekszünk, hogy jobban szervezett, össze- hangoltaoo munkával nagyobb kapacitás álljon a társasházépítkezések szolgálatában. Meg kell még említeni azt is, a kisipari szövetkezetek is idegenkednek az új eljárásoktól, építőelemektől, de a falazóblokkok alkalmazását akadályozza az is, hogy nincs elegendő és megfelelő gépi felszerelésük. Ezen a helyzeten is változtatni kellene. Hetesi Ferenc Pál (Vége) Kérdések — feleletek A tsz-nyugdíjtörvényről ® A tsz-tagok öregségi nyugdíját átlagjövedelmüknek megfelelően állapítják meg. Hogyan számítják ki az átlagjövedelmet? Az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál figyelembe vehető havi átlagjövedelem 900 forinttól 5000 forintig terjedhet. A termelőszövetkezet — a személyi jövedelem nyilvántartása, illetve a nyugdíj összegének egyszerűbb megállapítása céljából — valaző naptári évben saját hibájából nem dolgozott egyetlen napon sem, az 1. nyugdíjosztályba kell besorolni. Azt a termelőszövetkezeti tagot, aki saját hibáján kívül, vagyis a tsz nyugdíjtörvényben felsorolt valamely okból nem dolgozott egyetlen napon sem, abba a nyugdíjosztályba kell besorolni, amelybe a termelőszövetkezet a vele azonos vagy hasonló munkakört betöltők töbhsémennyi tagját az előző naptári j gét besorolta. Összeszerelhető családi házak A Dunaújvárosi Épület- elemgyár kezdeményezésére Pável Gyula, a Dunaújvárosi Tervezőiroda mérnöke olyan egy- és kétszintes családi házakat tervez, amelyek előregyártott elemekből falun is rendkívül gyorsan és egyszerűen összeszerelhetők. évben elért személyi jövedelme alapján nyugdíjosztályba sorolja. Huszonegy nyugdíjosztály van. Mindegyiket ismertetni szükségtelen, ezért csak néhány példával mutatjuk be, hogy a személyi jövedelmek alapján kit melyik nyugdíjosztályba sorolnak. 851 forinton aluli jövedelemnél a tag az 1. nyugdíjosztályba tartózik, s a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető havi jövedelem 900 forint, 951—1050 forintig terjedő jövedelemnél a tag a 2. nyugdíjosztályba tartozik, s jövedelemként ezer forintot vesznek figyelembe. Harmadik és negyedik példaként egy magasabb jövedelem besorolását mutatjuk be. Akinek például havi jövedelme 2101—2300 forint között volt, azt a 12. nyugdíjosztályba sorolják, 2200 forintos átlagkeresettel. Aki 3601—4000 forintig terjedő jövedelemre tett szert, az a 18. nyugdíjosztályba kerül, 3800 forintos átlagkeresettel. A személyi jövedelembe az alább felsorolt jövedelmeket számítják be: a közösen végzett munka alapján kimutatott részesedést, továbbá a családi vagy egyéni művelés keretében a termelőszövetkezeti tag által személyesen teljesített munkanapokra jutó részesedést, s végül azokra a napokra jutó részesedést, amelyeken a tag nem dolgozott ugyan, de távöllétét olyan ok indokolta, amelyet munkanapként számításba kell venni (például kórházi ápolás alatt állt, tanfolyamon volt, katonai szolgálatot teljesített stb.) A fentiek szerint kiszámított jövedelemből az átlagjövedelmet úgy kapják meg, hogy a figyelembe vehető összegeket osztják a naptári évben termelőszövetkezeti nyugdíjbiztosításban töltött hónapok számával. O Hogyan történik a termelőszövetkezeti tag nyug- díjosztályba sorolása, ha a besorolást megelőző naptári évben egyetlen munkanapon sem dolgozott? Azt a termelőszövetkezeti tagot, aki a besorolást megelőA besorolásokat a termelő- szövetkezetek végzik. Ezzel kapcsolatban a Földművelés- ügyi Minisztérium Munkaügyi és Szociálpolitikai Osztálya közleményt adott ki „Az új nyugdíjtörvény végrehajtásával kapcsolatos „feladatok”- ról, amely a termelőszövetkezeteknek a tagok nyugdíjosztályba sorolásával összefüggő tennivalókat is magában foglalja. A közlemény a „Mező- gazdasági Értesítő” 1967. évi 7. számában jelent meg. © Miképpen állapítják meg, hogy az úgynevezett családi művelésből származó jövedelem mennyit tesz ki? Első lépésként a családi művelésre vállalt földterületen a tag által személyesen teljesített munkanapok számát kell meghatározni. Ehhez elsősorban azt kell megállapítani, hogy mekkora a tag által vállalt földterületen az általa vagy családja által elvégzendő összes teendők munkaszükséglete. A különböző növényi kultúrák 1. kát. holdra vetített munkanapszükséglete sok helyen közismert. Ahol nem az, ott célszerű ezt az érvényben levő tervezési előírások alapulvételével meghatározni. Idevonatkozó irányszámokat tartalmaz a Mezőgazdasági Értesítő 1963. évi 11. számában közzétett FM—KSH együttes közlemény melléklete is. A szükséges munkanapok számának megállapítása után azt. kell megviasgálni, hogy a család tagjai a terület megmunkálásában milyen mértékben vettek részt. A munkanapok számát a munkában való részvétel arányában kell a család tagjai között megosztani. (Ha például a család 3 tagja 3 kát. hold kukoricát vállalt családi művelésre és az előzőek szerint figyelembe vehető munkanapok száma 48, úgy — feltéve, hogy a munkában egyenlően vettek részt — a 48 | napot hárommal kell osztani és az eredményt — 16 munkanapot — kell a tag javára a besorolásnál figyelembe venni. Tegyük fel, ha a művelést ketten vállalták, és a munka háremnegyedét nem tag, hanem felesége végezte, úgy magánál a tagnál csak az összes mun- szükséglet egynegyedét — a len esetben 12 napot — lehet íyelembe venni.) Őrei hajóksok új hajója Csudahajó! Ilyet ma már nem látni pedig 50—60 évvel ezelőtt százszámra hemzsegett a 1 Dunán és még akadt belőle néhány harminc esztendeje is. Igaz, ennél sokkal nagyobb, de hajszálnyira pontosan ilyen, csak szurokkal átitatott fateste volt fekete, nem nyersszínű, mint amilyen ez hosszú. t— Kiment ez a divatból már régen! — sóhajt kisoroszi háza udvarán Lévai János nyugalmazott hajóács, a csudahajó egyik mestere. — Lehet vagy negyven éve, amikor az utolsó elkészült. Hamarosan senki se lesz, aki meg tudná csinálni. Lassan azok is elfogynak, akik a formájára emlékeznek. Már odabent a szobában, az ujján számolgatja, még hányán élnek ugyancsak nyugdíjas hajóács. Unokatestvérek. Együtt inaskodtak valaha négy éven át Újpesten, Tárnoki István és György hajókészítő mestereknél. — Idevaló hajóács már csak egy dolgozik a Váci úton, a Ganz Hajógyárban, a D. Szabó Józsi. Mi is onnan menaz alig egy méter tünk nyugdíjba. Csakhát a gyárban mór nem hajót építettek, mindösz- sze faborítással bélelték ki a hajók helyiségeit. Ez is hajóács munka, habár nem az igazi. Legyintenek. Epületácsok hamar megtanulják, azok csinálják már most. — Nincs többé hajóácsinas sem — szomorkodik Lévai Márton. — A mi gyerekeink se akartak azok lenni. A mostaniak meg csak szerelőnek, meg műszerésznek ménnek. Manapság minden a műszer... Nem kell már a mi iparunk, senkinek. A hajóácsnál hamarább megszűnt másik mesterség a hajóvontatóé. Mert azokat a gabona-, meg kőszállító fahajókat, amiket az ácsok csináltak, lentmenetben a víz sodra vitte, hegymenetben azonban lovak húzták még sokáig, a vastestű gőzhajó feltalátása után is. Gyerekkoromban magam is láttam a part mentén botladozó •nz aj io uraieu nagy iaiaoa, abban őrzi mestersége szer- számait. Előszed . egy különös S* alakú fűrészt, mondja, ezt§ úgy hívják, hogy rókafarkú. ^ Mutat egy kapacsot — „1910- ^ ben vettem”. A vasa még| most is borotvaéles. — Ez meg a hajóácsbalta, $ ilyet csak megrendelésre esi- " náltak. Látja a fonáknak füle van, akármekkora ácsszegei ki lehet húzni ezzel. Az ősi és ma már vizeinkről eltűnt szállítóeszköz kicsinyített mását különben Kiss Béla ugyancsak kisoroszi hajóács kezdte fabrikálni. Nyolc esztendeig dolgozgatott rajta, de már nem fejezhette be, mert tavaly 73 éves korában meghalt. Nemrég hallott a hajójáról a szentendrei múzeum és 700 forintért megvette. Lévai János pedig elvállalta a befejezést. — Csináltam rá két árbocot, az előárbócra világítást, az orrát megvasaltam, elkészítettem a kormányát, tettem a fedélzetére vasmacskát, ahhoz láncot... Kaptam az egészért 120 forintot. Nem sok, de nem is pénzért csináltam. Így készült el a kis hajó, modellje az egykori 50 vago- nos gabonaszállítónak. Ez a kisoroszi hajóácsok kezéből kikerült legeslegutolsó mű, a fahajó ezután Szentendrén a múzeumban lesz látható. Sz. E. A tag által személyesen teljesített munkanapok számát azzal a részesedéssel kell megszorozni, amelyet a termelőszövetkezet a besorolást megelőző naptári évben egy napi munkájáért átlagosan űzetett. A családi művelés munkanapjaira figyelembe veendő részesedés tehát a termelőszövetkezetben fizetett egy napi átlagos munkadíj. A szorzás eredményeként kapott jövedelmet kell a tag javára családi művelésből származó jövedelem címén figyelembe venni. O Hány évi jövedelemátlag alapján állapítják meg a nyugdijat? A nyugdíjat arra a nyugdíjosztályra meghatározott jövedelem havi atlaga alapján állapítják meg, amelyben az igénylő a nyugdíjazás evében a nyugdíj megállapítását megelőző hónap utolsó napjáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt be volt sorolva. (Ha például valaki a nyugdíj megállapítását megelőzően két hónapot dolgozott abban az esztendőben és akkor a III. nyugdíjosztályba tartozott, ebben az esetbén erre a két hónapra tíz 1100 forintos átlagkeresetet veszik figyelembe. Tegyük fel, hogy az illető a nyugdíjazás előtti két esztendőben az V. nyugdíjaztál yba tartozott, az ezt megelőző két esztendőben pedig a VIIrbe. Ebben az esetben 24 hónapra 1500 forintos, a másik 24 hónapra pedig 1300 forintos átlagkeresetet számítanak, összesen tehát figyelembe vesznek neki 24x1500+24x1300 +2x1100 forintot, amelynek végösszegét elosztják ötvennel, vagyis az összes hónapok számával. Az így kiszámított havi átlagjövedelem — ebben az esetben 1380 forint — lesz a nyugdíj megállapításának alapja.) Az 1967. évet megelőző esztendőre a figyelembe vehető havi átlagos jövedelem: 900 forint. A fentiektől eltérő, kedvezőbb szabályokat is tartalmaz a rendelkezés azok számára, akik már nem tölthetnek négy-öt évet munkában és 1967—70. évben kérik nyugdíjazásukat. Ez a szabály kimondja,: annak a tsz-tagnak, aki egy, két vagy esetleg három év múlva megy nyugdíjba. az egy, két, illetve három naptári év alatti nyugdíjosz- tály szerinti átlagjövedelem alapján kell a nyugdíját megállapítani. Ez a szabály azért kedvező, mert ha az utolsó négy, illetve öt évet vennék figyelembe, akkor az 1967 előttre visszanyúló időket nem a tényleges jövedelem szerint, hanem csak havi 900 forintos átlaggal lehetne számításba venni. ¥ (Folytatjuk) hajóácsok Kisorosziban, ahol húsznál kevesebb sohasem volt a század első évtizedeiben. Még nyolcán vannak. A Szőke Greff János meg a másik Greff János és a többiek, mind hetven körül járnak, An- gelmayer József, a legöregebb Viszont már 84 éves. — Én 72 vagyok. — En meg 75 — ezzel lép be a szobába Lévai Márton zös után is kötötték a faha^ jót. Csak az drága volt, sokat kért a gőzhajó tulajdonos részvénytársaság. A fahajó tulajdonosai, a hajógazdák, azok is hová lettek már? — Főképpen hajókat csináltunk, de kompot, malmot, ladikot is — sorolja a fiatalabb Lévai. — Dolgoztunk mesterek műhelyében, gyárban, hívták a kisoroszi ácsokat mindenfelé. Jártam én is a horvátországi Hiénákban, meg a Balatonnál, Siófokon, sok volt a munka és jól kerestünk. Két forintot fizettek egy napra. Nagy pénz volt az! Akár esett, akár fújt, ezért a pénzért azonban mindig dolgozni kellett, mégpedig a szabad ég alatt. Még 25 fokos dermesztő hidegben is. Egyszer egy télen Újpesten egyik reggel hétkor munkába kezdtek, 36 fok hideget mutatott a hőmérő. Tízig dolgoztak, a higanyszál mozdulatlan maradt, akkor a mester elkiáltotta magát: „Abbahagyni, mert megfagyunk!" Ez volt az egyetlen téli kényszerpihenő. — Megedződtünk mi, hajóácsok, úgy gondolom, ezért élünk meg magas kort. UTAZÓ JELZŐTÁBLÁK Különösen éjszaka tesz jó szolgálatot a háromszög alakú világító jelzőtábla, melyet az autósok magukkal visznek kocsijaikon, s ln> az úton megáll nak, gépkocsijai mögé helyezik.
