Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-29 / 74. szám
I 4 f&CMtip Halhatatlan utitársak Egy rejtvény kulisszatitkaiból 1967. MÁRCIUS 29., SZERDA ÉRD 67 Irodalmi rejtvénypályázat jelenik meg lapunkban; 1960- bán volt már hasonló. Mi a különbség, mi a mostani pályázat célja? Erről beszélget- türik Pasits Istvánnéval, a megyei könyvtár munkatársával és Nagy Zoltánnal, a KISZ Pest megyei Bizottsága munkatársával. — A könyvtáré volt az in- iító gondolat. Miből született? — A hét évvel ez előtti pályázatra meglepően sokan küldtek be hibátlan megfejtést. Ügy gondoltuk érdemes újból megpróbálkozni valami hasonlóval. — Miben különbözik? — A témán kívül színvonalban is, az ifjúság a televízión és a művelődés más lehetőségein keresztül rendni az irodalom iránti érdeklődésnek s szeretnénk, ha minél többen látogatnák könyvtárainkat. — Hogyan segíthet ebben a rejtvénypályázat? — A kérdések megválaszolása a kézikönyvtárak és a lexikonok használatára készteti a megfejtőket. A betűrendes katalógusok alapján könnyen előkereshetik a szó- banforgó műveket. A szabad polcos könyvtárak betűrendes könyvsoraiban is hamar rátalálnak a kérdéses regényekre, elbeszéléskötetekre. — Milyen szempont szerint válogattak az irodalom hatalmas tárházában? — Sokra nem vállalkozhattunk, a 34 mű, szinte csak ízelítőt adhat a magyar és. vikívül magasfokú műveltség- lágirodalomból. Mindenesetre, re tesz szert. Magasra kellett állítanunk a mércét. — Kiknek szánták ezt a pályázatot? — Minden korosztályt egyformán kívánnak szórakoztatni. Szeretnénk minél több Pest megyei lakost megnyera legjavából válogattunk, az ifjúság számára is kedves és tanulságos regényekből és no- j vellákból. — Megragadva az alkalmat, kérhetnénk-e egy kis segítséget olvasóink számára? — Annyit elárulhatunk: egy Miről beszélnek az emberek 39 filmújdonság a MOKÉP raktáraiban Harminckilenc filmújdonság vár bemutatásra a MOKÉP raktáraiban, köztük számos — a közelmúlt és napjaink probémáival foglalkozó — társadalmi dráma, továbbá 13 vígjáték, illetve zenés produkció, 5 kalandfilm és egy különleges, látványos dokumentumfilm. Júliusig hat magyar film bemutatójára kerül sor. A vidám kalandfilmek műfajába tartozik s egy szökött katona izgalmakban és humor- i ban bővelkedő történetét eleveníti fel Keleti Márton „Változó felhőzet” című alkotása. Kása Ferenc rendező és Sára Sándor ope- I rátör filmje, a „Tízezer nap” egy parasztcsalád sorsának' generációt átfogó krónikája, ! Kormos Gyula rendezésében, Komlós János forgatókönyvéből készült a „Tíz perc az nagy idő” | című burleszk. Fiatalokról; szól és festői, Balaton-pajti | környezetben játszódik Fehér Imre „Harlekin és szerelmese” című filmje Zolnai Pál ren- I dezte a „Hogyan szaladnak a fák” című filmet, amely egy fiatal történészről szól. Heltai Jenő „Jaguár” eímű regényének filmváltozatát Dömölki János rendezte. A külfödi filmek közül érdeklődésre tarthat számot az „Utolsó vérbosszú” Című szovjet alkotás. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos kulturális események rangos programja lesz Szergej Bondarcsuk „Háború és béke” című monumentális színes szovjet alkotásának bemutatója. A következő hónapok mozi- programjának két érdekesséBilly Wilder rendezte „Irma te édes” című színes, kétrészes amerikai film, valamint „Kánkán” Walter Laung produkciója. ge: a író csak egyszer szerepel a kérdések között. — Hogyan csatlakozott a KISZ a könyvtár kezdeményezte pályázathoz? .. — Az ifjúsági olvasószolgálat keretén belül már hagyományos a KISZ és a megyei könyvtár együttműködése. A jól bevált, de már túlhaladott József Attila olvasómozgalom után az ifjúsági olvasószolgálat nem hozott még olyan eredményeket, amit reméltünk tőle. Kitűnő formának találjuk ezt a pályázatot az olvasási kultúra terjesztésére az ifjúság körében. A forradalmi ifjúsági napok eseménysorozatának is értékes színfoltja lett. — Hogyan segít a KISZ a pályázat lebonyolításában? — Alapszervezeteinken keresztül mozgósítottunk, népszerűsítettük az újságban megjelenő pályázatot. Sokan jönnek a KISZ-bizottságokra tájékozódás végett, segítségért. Gondoskodunk róla, hogy a könyvtárakkal felvegyék a kapcsolatot. — Végül: mikor sorsolják majd a díjakat? — Június elején. Az a tervünk, hogy ha a hibátlan megfejtők száma megengedi, meghívjuk őket a sorsolásra. D. J. Kass-album Kass János grafikusművész 15 rézkarcáról mammut- méretű (félasztallapnyi nagyságú) mappakönyv készült. A metszetek mindegyike illusztrációként született. — Ha most ide állna elém a mesebeli jó tündér, tudja, mit kérnék tőle? — tette fel a kérdést Versits Béláné, a TÜ- ZÉP épületanyag-telepének vezetője. — Téglát, téglát, és újra csak téglát... Kilencvensét szerződés fekszik a dossziéban. Ez több, mint kétmillió darab tégla- igény! Már csak a harmadik negyedévre tudunk újabb szerződést kötni ... — Én, tudja, mit kérnék legelőbb? — nézett rám Büki István, a Vas- és Edénybolt vezetője. — Először is hengerelt és húzott vasárut. Azután kerítésfonatot, amelyből jelenleg sincs egyetlen méter se raktáron. Pedig ötezer métert eladtunk már az idén ... Harmadszor szerszámárut, horganyzott vízvezetékcsöveket és végül autószifont. Havonta húsz darabot kapunk, de naponta eladnánk belőle ennyit... — Jobb minőségű kenyeret szeretnénk, korai szállítással és a bolthálózat bővítését... — mondta egy ötvenéves bolti eladónő. — Hetvenre felépül a kenyérgyár huszonkilencmillió forintos költséggel. Addig egy kis türelmet kérünk ... — ez volt Máté Dezsőnek, a tanács vb-elnökének véleménye. — Miért van az — kérdezte I tőlem egy negyvennyolc éves tisztviselőnő a rendelőintézetben —, hogy gyakran félórás, egyórás késéssel kezdik a rendelést? — Jó itt élni. Havonta kétezer forintot keresek, néha többet is — mondta Nagy Istvánná, a Búzakalász Termelőszövetkezet borjúnevelője. — Ugye, ez mindig így lesz? — Munkát találni Pesten és lakást is. Csak el a faluból, amint lehet... — ez volt a most érettségiző S. Mária véleménye. — Ebben segítsen, ha tud! — Beszéltem vendéglátóipari emberekkel, hogy létesíteni kellene egy szeszmentes — Nézze, micsoda utak! Kerékagyig ér itt a sár! — magyarázta elkeseredetten egy idős parasztember. — A vontatók és a teherautók teljesen tönkretették az utat. — A téglagyárból könnyen hozzájuthat salakhoz az ember — tanácsolta Jáky Antal, a Barackvirág Termelőszövetkezeti Csoport elnökhelyettese. — A Dunába hordják a salakot, ha senki sem kéri. Mi a Kerék utca egy részét azzal hoztuk rendbe. Jobb, mint a semmi... — A belvízkérdést kellene végre megoldani az egész faluban — javasolta Csuka Zoltán költő. — Rendbehozni a levezető árkokat... — Nézze, rendelet van rá, hogy mindenki a háza előtt tartsa rendben a vízlevezető árkokat. Néhol már az átereszek is hiányoznak... — kalauzolt végig a falun Birinyi Ferenc, a tanács elnökhelyettese. Azt hiszem, bevezetőként, előszó helyett, ennyi is elég. Sőt! Kerek egy hónap is kevés lenne ahhoz, hogy mindenki kielégítő választ kaphasson gondjára, kérdésére. Azt hiszem, még az a bizonyos jó tündér is csak tanácstalanul pislogna ennyi gond és probléma hallatán. Egy szórakozóhelyet a fiataloknak, biztos: nem irígyli senki a^faA bolgár elektromos ipar kiállítása Budapesten A gyorsan fejlődő bolgár elektromos és híradástechnikai ipar termékeiből rendeztek bemutatót Budapesten a Lenin körút 77-ben lévő kiái- lítóteremben. A bemutatón a háztartási gépektől a rádió és televíziós készülékekig számos gyengeáramú készülék megtalálható. Egyik új termékük, a telefon alközpont, s jó műszaki paraméterekkel rendelkezik a bemutatott elektronikus számológép is. A kiállítás célja, mint a rendezők elmondották, a két ország hasonló iparágai közötti kapcsolatok erősítése. Kép: Formára is tetszetős az ELKA elektronikus számológép. Kinevettek... — legyintett kedvetlenül Dizseri Sándor gimnáziumi igazgató. — Tizenhat éves a lányom. Nincs egyetlen olyan hely sem ebben a faluban, ahová nyugodt szívvel szórakozni engedhetném ... — ez volt a gyógyszerész véleménye. — Többen jelentkeznének a színjátszó-csoportba, ha helyiségünk is ' lenne .* — mondta Eszenyi Béla finom- mechanikai műszerésztanuló, a csoport vezetője. — Száznyolcvan férőhelyes klubházat építünk — büszkélkedett Csáki Joachim, a Búzakalász Termelőszövetkezet párttitkára. — Nyolcvanezer forintot a gazdaság ad, a tagság pedig negyvenezer forint társadalmi munkával járul hozzá. Május közepére tervezzük ünnepélyes felavatását. — A közétkeztetést is meg kellene végre oldani — vélekedett egy tanító. — Hiszen csak a pedagógusok száma közel százhetven a faluban. Aztán a tanács, a rendelő, a ktsz-ek dolgozói... I luban dr. Stark Janka főorvosasszonyt, Érd országgyűlési képviselőjét. Prukner Pál — Még jó, hogy ma elolvastam a színházi kritikát, mert így megtudtam, hogy tegnap milyen jól szórakoztam. (Fásztor Péter karikatúrája) Tűzrendészeti krónika A tűzrendészeti helyzet alakulásáról, a tavalyi „tűzmér- legről” tájékoztatták az MTI munkatársát a Tűzrendészet Országos Parancsnokságán.- Tavaly több mint 4700 tűzeset fordult elő. Az ipar különböző ágaiban 746, a mező- gazdaságban 1895, a lakóházakban 1444, egyéb területeken pedig 621 alkalommal volt tűz. A termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban fordult elő a tűzesetek mintegy 40 százaléka, s ez az előző évekhez képest visszaesést jelent. Az okok között a leggya(Kertész László rajza) koplaltál, azért, hogy én elvégezzem a technikumot, amiért nekem áldoztál tizenhat esztendőt, amiért... — A Jani segíthetne elvinni... — hallotta a férje hangját — itthon van? — Tanul... — Szóljál neki, hogy segítsen — nézett rá a férje úgy, mintha ő már kimondta volna a jégszekrény felett az igent. S a szemében ott is lehetett a beleegyezés, mert a férje magyarázkodni kezdett. — Tudod, Rózsi szemrehányást tett... könnyelműnek nevezett... polondnak, amiért a közös szerzeményből mindent nektek hagytam ... és még a gyerektartás is .. hát ezért... — Hamar — ömlött el akaratlanul az asz- szonyban a szánakozás — hamar kaptad meg a bolondot. Én sohasem... én sohasem mondtam, pedig ... dalit. Beszólt a fiának. — Jani, segíts apádnak ... elviszitek a jégszekrényt ... — A fiú felállt, kérdezni akart, de az asszony tekintete megállította. Arra gondolt, borzasztó, mikor az ember szülei szétválnak. Ö ezt sohasem fogja nekik megbocsátani. — Csókolom — köszönt azért illedelmesen. — Húzóskocsit hoztam — élénkült meg a férfi — csak feltesszük, aztán már könnyű lesz. Amikor a jégszekrényt elhúzták a faltól, az asszony a szája elé tette a kezét, védekezőén, a jajdúlást megelőzni. Lesz-e neki valaha még ilyen fehér csodája? S ha lesz, ilyen ,lesz-e? Ez már olyan volt, mint egy kedves, megszokott háziállat. — Hát, akkor... — nézett az asszonyra a férfi — szerbusz, Anna. — Szemében, mintha szégyenkezés lett volna. Vagy csak képzelődött? rr, 1 T' JC ’ inyitotta a rádiót, hogy ne hallja, mint tolják, vonszolják a jégszekrényt lefelé a lépcsőn. A rádióban tánczene volt. Könnyű, kellemes muzsika. Egy nő a szerelemről énekelt. Bende Ibolya Napokig róttam Érd megszámlálhatatlanul sok utcáját. Ragyogó tavaszi napsütésben, kigombolt felöltőben és szakadó esőben, felhajtott kabátgallérral. Nem számoltam a megtett kilométereket és az elhangzott beszélgetéseket sem. A számolt önmagukban nem mondanak semmit. Mint ahogy keveset mondana az olvasónak egy általánosságban megfogalmazott előszó is a ma induló érdi riportsorozat előtt. A szép szavak és az általánosságokban fogalmazott gondolatok helyett beszéljenek inkább maguk az érdi emberek. A gondjaikról és problémáikról, amelyek bár egyedi kívánságokként hangzottak cl, mégis sokakat érintenek, sok érdi embert foglalkoztatnak. A jégszekrény /M kopogtatás ismerős volt. Az asszony f—-f-i- szive jnegdobbant és amikor felállt, hogy kinyissa az ajtót, érezte; reszketnek a lábai. Nem tévedett. A férje íllt az ajtóban. Mosolygott. — Szerbusz — mondta, s amikor ő nem válaszolt, kissé félretólta az ajtóból. — Remélem, beengedsz... Beengedte. Nézte, amint leereszkedik a hokedlire, magabiztosan, nyugodtan, természetesen. Ebből a mozdulatból megérezte, hogy lem azért jött, hogy nem visszajött. Akkor lélénkebb lenne, bátortalanabb. Most akar valamit és tudja, hogy ő teljesíteni fogja. — Mi újság? — kérdezte ügyetlenül és haragudott magára a konvencionális kérdésért. — Semmi... — válaszolt ugyanúgy a férfi is kicsit zavarba jött. Szerette volna, ha az isszony haragosabb. Veszekedni tudott vele. Volt benne gyakorlata. Ez a csendes asszony írösebb ellenfél, mint a civódó. — Annus... — kezdte el mégis — elviszem a jégszekrényt... Az asszony önkéntelenül a fehér csoda után nyúlt, ami fél éve állt a konyhában, s amit nem győzött törölgetni, fényesíteni, kinyitni, csodálni. — Mit csinálsz? — kérdezte rekedten, s a ‘.orkában azt az ismerős kaparászást érezte, mint mostanában annyiszor. — Tudod, muszáj... — hajtotta le a férje a ’éjét — valamit muszáj ... í) zóval valamit mégis. Hiába volt a meg\ egyezés, a nagylelkű ajánlat: — Nem Lz kell semmi, csak a ruháimat viszem... közösen szereztük, de legyen a tied, imiért... Szerencse, hogy akkor nem folytatta a férje i mondatot, mert nem mondhatott volna mást, csak azt, hogy legyen tiéd a bútor, a porszívó, a mosógép, a szőnyegek, azért, imiért szültél nekem két gyereket, amiért korább volt a tűzrendészéül előírások megsértése. A vil-; lámhárítók hiánya is sok tűz- | esetet okozott. A lakóházak-1 ban 497 esetben hibás villamos | berendezések miatt támadt j tűz. Elgondolkoztató adaléka a tavalyi krónikának, hogy többi mint 800 esetben okoztak tűzeti őrizetlenül hagyott gyermekek, i s a kicsik veszélyes játékának i emberi életek is áldozatul es-i tek. Az ellenőrzések során 42100 ] szemlét tartottak. A tűzrendé-j szeti szabályok érvényesítése ] terén jelentős munkát végez- i tek az önkéntes tűzoltók is, i akiknek száma elérte az i 50 000-et, s mintegy háromezer i üzemben, gyárban és más i fontos létesítményeknél tévé- i kenykednek. A községi önkén- \ tes tűzoltóalakulatok tagjai- j val együtt mintegy 100 000 ön- \ kóntes tűzoltó segíti a népgaz- : daság védelmét. VIPERÁK i A somogyi ősláp — a 300 : holdas Baláta-tó környékén veszedelmes hüllők — viperák is tanyáznak. E hazánkban ritka mérges kígyók az idén szokatlanul korán bújtak elő téli ■ rejtekhelyükről. i TAVASZI FUTÓVERSENY
