Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
4 ^Krtfíriap 1967. MÁRCIUS 26., VASÁRNAP *Fármúpr&gpram9 a ka ths Itßnk kn I A közúti járműgyártás nagyütemű fejlesztése a harmadik ötéves terv kiemelkedő célkitűzése. A program részeként Győrött a Magyar Vagon- és Gépgyárban — a MAN és Renault cégekkel kötött megállapodás alapján — nagy kapacitású motorgyár létesül; az Ikarus világviszonylatban is elsők között álló autóbusz- gyártó céggel rukkol elő; jeMinden dologgal azonban nem szaladgálhatunk a Gazdasági Bizottsághoz... A beruházási program másik érdekeltje, Sípos István gyártásfejlesztési főosztályvezető pedig ezt mondja: — Sajnos a .program nem fogja át a gyártás egész kereszt- metszetét, s emellett a különböző vállalatoknál nem igen tapasztaljuk a program jelen lentősen fejlődik a Csepel tőségéhez mért elbírálást. Így Autógyát; Gödöllőn dömpergyártásra rendezkedik be a gépgyár. Az Autó- és Traktoripari Tröszt vállalatainak termelése a harmadik ötéves tervben 2,6-szeresére, exportja pedig 3,8-szeresére nő. 1970- ben az iparág 7000 autóbuszt és ugyanennyi traktort, 4150 tehergépkocsit, s 1700 dömpert — ebből 1200-at Gödöllőn — gyárt majd. A gépipari termelésen belül a közúti jármű- gyártás aránya a jelenlegi 15 százalékról 30 százalékra, exportrészesedése pedig 19 százalékról 38—39 százalékra növekszik. Sok még a kérdőjel A Csepel Autógyár 1970-ig mintegy 720 millió forint értékben nagyszabású rekonstrukciót, illetve bővítést hajt végre. 1968-tól folyamatosan emelkednie kell a termelésnek a különböző egységekben, de most, 1967 márciusában, még mindig sok a tisztázatlan kérdés, bőven akad fejfájást okozó kérdőjel. A szigethalmi gyárban növekszik a jogos nyugtalanság érzése. A tények aláhúzzák e nyugtalanság indokoltságát ... A tröszt létesítményi tervező irodája dolgozta ki a Csepel Autógyárban megvalósítandó programot. Ennek középpontja a 261 millió forintos költséggel végrehajtandó motorgyári fejlesztés, amelynek eredményeként mintegy 650 millió forinttal nő a motorgyári termelési érték. (Így pl. a többi között évente — négyhengeres egységben számolva — hatezerrel több szerelt motort gyártanak majd.) A motorgyári fejlesztés programja azonban nem komplett: a 95 millió forintot kitevő hor- mália-alkatrészek gyártását például kooperációban véli megoldani, de mind a mai napig nincs döntés arra, hol és mikorra építenék fel az új normáliagyárat, azt, amelynek termékeit két év múlva már motorokba építve kellene látnunk ... A Csepel Autógyár Normáliagyárának bővítése nem szerepel a programban: jelenleg is leterhelt a kapacitása, a megnövekedett igények kielégítését természetesen nem tudja vállalni. Tervek és — hónapok A motorgyári fejlesztésben az építés 36 millió forint értéket képvisel, a gépek 156 millióra rúgnak. Hétezer négyzet- méterrel bővül a gyártóterület, s a gyár — példás módon, műszaki fejlesztési alapjából — 36 millió forint értéket kitevő, saját gyártású célgépekkel járul hozzá a termelés bővítéséhez. Imponáló számadatok, ámde: 1969. június 30-ra a teljes motorgyártó kapacitásnak készen kellene lennie. Az alkatrészgyártás — ez ugyancsak nagymértékben bővül — még korábban, folyamatosan emelkedő ütemben kellene, hogy megvalósuljon. És az említett, normália- alkatrészek ügye csak e g y i - ke a meglevő akadályoknak! Melléje nem kisebb gondok sorakoznak, mint az építőipari kapacitás szűk volta, a jóváhagyatások rendkívüli lassúsága, a gépgyártási kapacitások hiánya, a tervezésben megmutatkozó túlterheltség. — A gyár már a program kezdetekor jelezte a gondokat — mondja Sós Gyula, a műszaki fejlesztési főosztály vezetője —, s azóta sem szűntünk meg ezt tenni. A normá- lia-ügy a kormány Gazdasági Bizottsága elé kerül, ez nyilván elmozdítja a holtpontról. például a hazai gyártásra szánt célgépek közül igen soknak még a tervezésére sem sikerült partnert találni, a gyártásról nem is beszélve. A hónapok közben múlnak: a gyárat járva sokfelé tapasztalja az ember a változás, a fejlődés jeleit, de ezek többsége még nem illeszkedik szoros rendszerbe. Igaz, maga a program egésze sincs még jóváhagyva... Három ismeretlen Mark Twain-mű A kaliforniai Berkeley Egyetemen három, eddig ismeretlen Mark Twain-művet találtak. Címük: Szatírák és burleszkek,' Levelek a kiadóhoz, Mi volt az álmom? Oroszlán a stúdióban Nem olyan, mint az állatok királya. Csak homoksárgához közelítő színe, gyakori vicsorgása árulja el vad természetét. Az AUatkertből vették kölcsön A jóakarat önmagában kevés A bonyolult, sokféle összetevőből álló programról bárkivel beszéltem is, csak jóindulatot, csak jóakaratot tapasztaltam. E nemes tulajdonságokkal azonban még nem lehet gépkocsimotort, vagy például — szervokormányt készíteni... A szervokormányt készítő egységre 96 millió forint jut a programból: 6590 négyzetméteres gyártóterület létesül, s már 1968-ban 2450 darabot kellene gyártani. 1969-ben ez a mennyiség 7100-ra, 1970-re pedig 12 ezerre nő! Jelenleg fennáll 19 milliós építési igény a gyár szerint, az építési kijelölés hat és fél millió lett, a szerződésben i vállalás további két millióval kevesebb ... (Bődet László, az ÉM. 25. sz. ÁÉV. előkészítő részlegének vezetője: — Sajnos, a hatósági jóvá- hagyatásokat az autógyár még képtelen volt keresztülhajtani. Addig nem mozdulhatunk. Más területeken lévő kapacitásunkat ugyanakkor nem tudják munkával kitölteni a szigethalmi gyárban.) Jelentős gondok forrása az is, hogy az 1967- re igényelt importgépek egy részét a szállítók csak 1968- ra vállalták, s a külkereskedelmi vállalat — a gyár ösztökélésére — most próbál meg új szállítási határidőt kierőszakolni, bár csak egyszerű szériagépekről van szó. Az egész beruházás irányítója maga a gyár: senki nem akadt, aki fővállalkozóként végrehajtónak, lebonyolítónak jelentkezett volna. Az un. folyó termelés és a nagyarányú fejlesztés együttes végrehajtáä két oroszlángyereket, hogy a fotóriporterek céltáblái lehessenek. Ezt a kis szenzációt szánta a Fővárosi Foto rövid tájékoztatója érdekességének. Akadt ebből a mondanivaló között is. Hegyeshalomnál és a Ferihegyi repülőtérnél gyorsfotó automatát állítanak fel, hogy . az utasról három perc alatt készen álljon a kép. A vidékről érkezők, a főváros környékiek két-három óra alatt megkapják a gyors- fényképet. Emellett szinte órák alatt s ingyen hívják elő az amatőr tekercseket, ha a nagyítás is ott készül. A tájékoztató során munkatársunk megkérdezte: nem állítanak-e fel fotóautomatákat a hazai közönség számára. A Fővárosi Foto szeretne eleget tenni a kérésnek s valószínű, hogy a közeljövőben szállodákban állítanak fel hasonló készülékeket. Postaláda a villamoson Amszterdamban nemrégen új rendszert vezettek be: az autóbuszokon és villamosokon postaládákat helyeztek el, amelyeket a végállomáson a város központi pályaudvarával szemben kiürítenek. sa a gyári irányító apparátust v ,sssssrsssssssssssssssss/ssss/ss/ssfss/sssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ss/ssssssssA többszörösen igénybe veszi, s ^ kérdés, meddig bírják? Arról ^ nem is szólva, hogy mint „tár- ^ cán kívüli’’ ügyintéző, jóval 5 nehezebben boldogul az építés- 'í ügyi tárcán belül... § Az összefüggések fontossága A Blaskovies-kúria utolsó gazdája A Csepel Autógyárban végrehajtandó fejlesztés nem marad meg a gyárkerítésen belül. Jelentős összefüggéseket érint, hiszen — csak például — innét kapja majd a motorokat Gödöllő, vagy az itt gyártott tengelykapcsolók kerülnek beépítésre Győrben. Ha tehát itt késik valami, népgazdasági méretű kötelezettségek teljesítése kerülhet veszélybe. Győrnek például dugattyúgyűrűket kell gyártaniok: a jelenlegi fejlesztés mellett sem tudják biztosítani az előírt műszaki követelmények teljeA 3500 főre létesülő szociális^ épületek — ebből 1500 fő ré- !j szére rekonstrukció, a többi a ^ gyár nagy arányban megnövő 8 létszámát hivatott szolgálni —$ időbeni elkészülte legalább $ olyan lényeges, mint az, hogy | a sokféle ok miatt képtelenül § lassan haladó csatornahálózat ^ rekcmtsrukció gyorsabbra vált- ^ son, vagy az, hogy az energia-§ központ és a hőkezelő kapaci- ^ tás bővítése végre — hiszen 8 már most nyilvánvaló a kése- 8 delem — egyenes vágányra § jusson, mert mostam kapcso- $ lódásuk a Járműgyár 161 mii- ^ liós fejlesztéséhez nem túl sze- ^ rencsés. A járműgyártási rész- $ leg fejlesztésére ugyanis je- § lenleg még a beruházási célt ^ sem kapta meg az autógyár... & s Tisztázni kell a szerszám- § gyártást is: a gyár Szerszám-§ gyárának fejlesztése nem sze- !: repel a programban, s erre ^ nincs is szükség, ha ... ha a ^ jelenlegi kooperációs kötele- 8 zettségek megszűnnek. Csakis 8 ekkor lesz képes arra a Szer- ^ számgyár, hogy a jelenlegi ^ igényt jóval meghaladó, évről ^ évre növekvő szerszámszük- ^ ségletet biztosítsa. Ha azonban ^ a külső megrendeléseket to- ^ vábbra is teljesíteniük kell, ^ akkor — mint mondják —8 jobb nem gondolni arra, mi- 8 lyen helyzet teremtődik.. És ^ ilyen, rendkívül „rázós” gon- ^ dot még sokat említhetnénk. § így például azt, hogy a du- J gattyúgyűrű-gyártásit szolgáló $ épületekhez megérkeznek-e ^ időre a betonelemek, sikerül-e^ biztosítani a kellő műszakig feltételeket létesítmények so-8 ránál ahhoz, hogy végre az 8 építők munkába kezdhessenek, $ dűlőre jut-e a 16—20 hónaposJ határidőkkel vállalt lakatos- J ipari munkák ügye, közbeszól- $ nak-e újabb áttervezések, $ megakasztva az építők munká- $ ját, tud-e segíteni a Kohó- és $ Gépipari Minisztérium a gép- $ gyártási kapacitás biztosításé- $ ban, hogyan oldódik meg a! technológiai kiviteli tervezé- \ sek ma még gordiusi csomójaj stb., stb. Nincs kétféle igazság: egyet-J len érintett szervnek sem lehet! úgy igaza, hogy az ne a jár- J műgyártási program előrelen- j dítését szolgálná. Igaz, kibú- j vókat senki nem keres. A fe-J lelősségtől sem irtózik senki.! Akarásban sincs hiány. Most! már csak arra van szükség, j hogy ez a minden oldalról: megnyilatkozó akarat Sziget-! halmon, a Csepel Autógyárban! — összetalálkozzék ... Mészáros Ottó '------------------------ délelőtt temették el nagy | Csütörtökön ! részvét mellett a kis tápió------------------------szelei temetőben Blaskov ics Jánost és lányát, Máriát.' Ravataluknál a Pest megyei Tanács és a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága képviseletében, amely mindkettőjüket saját halottjának tekintette, Mezősi Károly mondott búcsúbeszédet. A temetésen képviseltette magát a Művelődésügyi Minisztérium és a Nemzeti Múzeum is. A falu népe pedig megilletődve kísérte utolsó útjára a Blaskovics-kúria utolsó gazdáját, aki magatartásával, munkás életével, nemes áldozatkészségével egyaránt kiérdemelte a hajdani Bíaskouics-jobbágyok fölszabadult utódainak szeretetét és tiszteletét. Mintha egy szép, romantikus Jókai-regény nőse elevenedett volna meg benne és négy évvel ezelőtt elhunyt testvérbátyjában, Blas- kovics Györgyben. Annak a dúsgazdag Blas- korics-dinasztiának, pontosabban a család „kuruc-ágá”-nak leszármazottai voltak, amely különösen a magyar lótenyésztés fejlesztése terén szerzett érdemeket. Istállójuk neveltje, Kincsem, a világhírű „csodakanca”, amelynek életnagyságú szobra a Mezőgazdasági Múzeum egyik ékessége, a múlt század második felében négyéves pályafutása alatt hatvan nemzetközi lóverseny veretlen győztese volt. A lósport kedvelői világszerte még ma is csodálattal idézgetik emlékét.-----————-—;-----j testvér a festői parkI A két BlaskOVICS I kai koszorúzott tápió---------------------------- szelei kúriában gyűjtötte öiS6ze a család műkincseit és történelmi becsű ereklyéit. A felbecsülhetetlen értékű festmények, szobrok, régi fegyverek, antik bútorok szinte zsúfolásig megtöltik a tágas szobákat. A gyűjteményről a két világháború között a hivatalos Magyarország szinte semmit sem tudott, de a második világháború vége felé annál jobban számon tartották az országot megszálló német fasiszták. Amikor az előrenyomuló szovjet hadsereg elől menekülniük kellett, a Tápió vidékéről is, azt követelték, hogy a Blaskovics-üvérek rakják teherautókra és szállítsák Nyugatra az értékes gyűjteményt Vakmerőén megtagadták a parancs teljesítését. A fasisztáknak arra már nem volt idejük, hogy a kincseket elrabolják, — nagyon gyorsan ki kellett üríteniük Tápiószelét is —, de bosszúból gránáttűzzel árasztották el a kúriát. A gránátok szerencsére az épületben nem tettek kárt, csak a park néhány évszázados faóriását roncsolták szét. Tudott a gyűjteményről a szovjet hadvezetőség is. Amikor a Vörös Hadsereg első alakulatai elérték Tápiószelét, egy magasrangú szovjet tiszt jelent meg a Blüsfcoincs-kúriában, őrséget állított a kapuja elé, és gondoskodott róla, hogy a gyűjteménynek semmi baja ne essék. így vészelte át épségben a családi múzeum a háborút.-------------------------------------a Bias kavics - tes t[ A felszabadulás után | vérek egész csa------------------------------------ ládi kincstárukat f elajánlották az államnak és múzeummá átrendezett . kúriájukat megnyitották a közönség számára. A hazai közönség úgyszólván csak ekkor szerzett tudomást a nagyértékű gyűjteményről, és a kis szelei múzeum látogatóinak száma azóta is évről évre rohamosan emelkedik. A múzeumot némi tiszteletdíj ellenében a két Blaskovics gondozta. Lelkesen és fáradhatatlanul mutatták be a sűrűn érkezásra van szükség. Ennek sor sa azonban ma még teljesen megfoghatatlan, bár már ebben az évben 1200 darabot kellene gyártaniok.. .1 A másik győri alkatrész, a tengelykapcsolók ügye szerencsére — a tröszt rugalmas intézkedése nyomán — megoldódott, s itt az autógyár is tanú- bizonyságát adta annak, hogy erején felül■ is hajlandó vállalni termelési feladatokat, ha azok teljesítésének legalább a minimuma biztosított. Ugyanígy említhetjük példaként a kilenc éve húzódó export dugattyúgyártást, amit egy esztendeje vállalt el az autógyár, s már ebben az évben 140 ezer darabot szállít exportra, Lengyelországba. 1970-re már 2,4 milliót (!) kell gyártaniok, KGST kooperációs egyezmények alapján: 130 millió forint értékű beruházás szolgálja a kötelezettség teljesítését, de még több pénzre lenne szükség, mert az igény évi 3 és fél millió. Sorolhatnak tovább a hasonló, az összefüggéseket érzékeltető példákat. Van azonban másféle összefüggés is. A gyár ez évre >66 millió forint értékű építési igényt jelentett be. Ebből lefedezve azonban — az ÉM 25. sz. és 23. sz. ÁÉV-ok részéről — csak 36 millió van. (Simon Sándor, az ÉM 25. sz. ÁÉV igazgatója: — A Csepel Autógyár hagyományos, jó partnerünk. Kapcsolataink is jók, tehát nem ilyesfajta dolgokon múlik a rendezés. Kapacitásunk mintegy 70 százaléka ún. kiemeli munka. Mindent megpróbálunk, hogy segítsünk, de csodákra mi sem vagyunk képesek, a vállalat egésze túlterhelt.) ző látogatóknak, a példás rendben tartott mű-: kincseket. Az épület mögött parányi konyhakert van. Ez volt Blaskovics Mária „uradalma”. Ö termelte* meg itt azt a keveset, ami az igen szerény konyhában kellett, sőt, még piacra is jutott belőle. A néhány száz forintos tiszteletdíjon kívül úgyszólván a kis kertből éltik mind a hárman. Blaskovics György, az időr sebb fivér, négy évvel ezelőtt halt meg nyolcvannégy éves korában. A múzeumvezetés akkor nyolcvanéves öccsére, Jánosra, maradt, aki most már a lánya segítségét is igénybe vette ehhez a sok gondot és nagy szakértelmet igénylő munkához. Blaskovics János alakját még sem a családi múzeum megalapítása, fejlesztése és gondozása vonta be romantikus zománccal, hanem az a hosszú évtizedeken át lankadatlan erővel és tudományosan megalapozott meggyőződéssel vívott harc, amelyet Attiláért, az isten ostoráért indított. | Az AUila-probléma Nincs kétféle igazság Nincs mód arra, hogy a 720 millió forintos „ügy” valamennyi részletét akárcsak távirati stílusban is megemlítsük. már fiatal korában felcsigázta érdeklődését. Nem a hun király „napsugárból, holdsugárból, fekete éjszakából” ötvözött hármas koporsót kereste, hanem azt a helyet, ahonnan kormányozta a meghódított és megalázott világot. Az egész At tiki-irodalom gondos áttanulmányozása során az a föltevés edződött acélos meggyőződéssé lelkében, hogy Attila központi székhelye csakis a Tápió mentén, pontosan Tápiószentmártonban lehetett. Koronatanúként Priscus rétort idézte meg, aki Bizánc küldöttségének tagja — és krónikásaként tisztelgett a hun királynál, és útjáról írt részié* tes beszámolója fennmaradt. Blaskovics György ennek alapján rekonstruálta a bizánci deputáció útját, pontról pontra meghatározva azokat a helyeket, amelyeket a bizánciak érintettek. így jutott el Tápiószentmártonba is, ahol aztán nagyszabású ásatásokat végzett. A föld mélyében meg is találta egy hun-kori erőd elhamvadt maradványait, föltárta körvonalait, és kétségtelenül hun eredetű, rendkívül becses régiségeket, fegyvereket, edényeket és ékszereket talált. A rengeteg tudományosan ellenőrzött adat és anyag birtokában kidolgozta és publikálta tanulmányát, amöly körül azonnal megindult a harc közte, az „amatőr”, és a konzervatív „hivatásos” archeológusok között. Blaskovics György életét ez a harc kísérte végig. Álláspontját szinte halála pillanatáig védelmezte. Folyton kutatott, újabb és újabb tanulmányokat végzett, és gyűjtötte az argumentumokat. Igazát fenntartás nélkül sohasem ísmer- ték el. Nem hajoltak meg azok előtt a bizonyítékok előtt, amelyek szerinte végérvényesen eldöntötték a vitát — Tápió javára. sohasem volt, bár életereje testvérbátyja halála után rohamosan fogyatkozott. Mária lánya a múlt év nyarán kezdett betegeskedni. Féltő szeretettel ápolgatta, bár az utolsó hetekben neki. magának is alig volt már jár- tányi ereje. Vasárnap este halt meg a hatvanhárom éves Mária, szinte édesapja karjai között. És hétfőre virradó reggel Blaskovics Jánost is holtan találták ágyában. Olyan szépen, olyan csendesen aludt el, mint ahogyan élt. Néhány nap múlva, április 1-én lett volna a nyolcvannegyedik születésnapja. Magyar László Beteg
