Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-19 / 67. szám

V» PEST Mccrei KrJCírlap 1967. MÄRCIÜS 19., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink A fizetés nélküli szabadságról... A bérleti jogviszony folytatásáról... Az eltartási szerződés hatósági jóváhagyásáról... és a különélésipótlékról... A gyermek gondozása céljából igénybe vett fi­zetés nélküli szabadság beleszámít a folyamatos munkaviszonyba. N. Z.-né gödöllői lakos 1959- től 1965. december elejéig megszakítás nélkül ugyanazon munkáltatónál dolgozott. De­cemberben gyermeke született. A szülési szabadság letelte után ez év tavaszáig fizetés nélküli szabadságon volt. Most ismét terhes. A fizetésnélküli szabadságát megszakította és jelenleg dolgozik. Kb 7—8 hó­napot tölt el munkában a má­sodik gyermeke megszületé­séig, és most azt kérdezi, jár-e részére a teljes szülési segély, valamint igénybe veheti-e a gyermekgondozási segélyt? Mint már legutóbb is közöl­tük, a gyermek gondozása cél­jából igénybe vett fizetés nél­küli szabadság időtartamát, a munkaviszonyban töltött idő számításánál teljes mértékben figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy ha olvasónk azért volt fizetés nélküli szabadsá­gon, mert beteg gyermekének ápolását nem tudta kire bízni, akkor ezt az időt munkavi­szonyban töltött időnek kell tekinteni, és mivel a levele sze­rint 270 nap társadalombizto­sítási ideje is igazolva látszik, ezért olvasónkat megilleti a 20 hét szülési szabadság idejére a 100 százalékos bérnek meg­felelő szülési segély, úgyszin­tén igényt tarthat gyermek- gondozási segélyre is. Mikor jogosult az el­halt bérlő eltartója, a bérleti jogviszony foly­tatására? A nemrégen megjelent la­kásbérleti rendelkezések mó­dosításáról és kiegészítéséről szóló korm. rendelet ezt a kér­dést is szabályozta, így ZN aszódi olvasónknak kérdésére megadhatjuk a megfelelő vá­laszt. Ezek szerint az elhalt bérlő eltartója, akkor jogosult a bérleti jogviszony folytatásá­ra, ha a tartási szerződést a ta­nács jóváhagyta, és ettől az időtől számítva a bérlő halá­láig legalább 6 hónap eltelt, továbbá szükséges az is, hogy az eltartó a bérlő halálakor lagalább hat hónapja állandó jelleggel annak a lakásán lak­jon, akinek tartási kötelezett­ségét teljesítette. Ha ezek kö­zül a feltételek közül bárme­lyik is hiányzik, nem jogosult az eltartó a bérleti jogviszony folytatására. Itt válaszolunk Cs. P. olva- $ sónknak is, akit megnyugtat- ^ hatunk,, mivel a jogszabály- ^ ban előírt feltételeknek meg- ^ felel, így jogosult a bérleti $ jogviszony folytatására ^ Tartási szerződések | érvényességéhez ható- § sági jóváhagyás szüksé- § ges. § L. T. dabasi lakos kérdezi, ^ hogy a három évvel ezelőtt ^ megkötött tartási szerződését ^ be k,ell-e mutatni a tanácsnak jóváhagyás végett? A 7/1967. (II. 26.) számú § korm. rendelet a tartási élet- $ járadék és az öröklési szerző- ^ dések érvényességéhez hatósá- ^ gi jóváhagyást kíván meg. A ^ rendelkezés ez év március hó k 1-én lépett hatályba. Eszerint s azokat a szerződéseket, ame- ^ lyeket eddig a tanácsnak nem ^ mutatták be, szeptember 1-ig, ^ az igazgatási osztálynak be ^ kell mutatni. Ha a szerződést S korábban szóban kötötték, an- § nak tartalmát a felek az igaz- gatási osztály előtt jegyző- § könyvbe is mondhatják. Építőipari munkások ^ különélés! pótlékáról és ^ a tízórás otthontartóz- ^ kodási idejéről. K. J. aszódi olvasónk rész- ben olyan kérdéssel fordult $ hozzánk, amellyel már koráb- ^ ban foglalkoztunk, részben ^ azonban újat is kérdez, ezért $ azokra válaszolunk. § Azt írja, hogy a dolgozókat abban az esetben is megilleti a különélési pótlék, ha bejár­nak mindennap a munkahely­re, de nem tudnak 10 órát ott­hon tölteni. Kérdése, hogy az otthoni időt, hogyan kell számítani. Először is olvasónk nem he­lyesen idézi a különélési pót­lékra vonatkozó rendelkezése­ket Az építésügyi miniszter 3/1966. (Ép. Ért. 4.) ÉM. számú utasítása szerint azoknak a változó munkahelyre alkalma­zott dolgozóknak kell külön­élési pótlékot kifizetni, akik állandó lakóhelyüktől olyan távol dolgoznak, hogy a mun­kakezdés idejére nem tudná­nak munkahelyükre érni, vagy bejárás esetén naponta leg­alább 10 órát nem tudnának állandó lakóhelyükön tölteni, és ezért a vállalat által fenn­tartott, vagy bérelt szálláson laknak. Ide értendők a szállás- költség térítésben részesülő dolgozók is. Ami az otthontartózkodási tízórás időt illeti, közöljük, hogy abban az esetben, ha a dolgozó menetrend szerint köz­lekedő közlekedési eszközt — jelen esetben vonatot — vesz igénybe, a közlekedési eszköz kiindulásának és érkezésének időpontját kell a kiküldetés kezdetének, illetve befejezésé­nek tekinteni. Ha a dolgozót több napra küldik ki, köteles naponta ha­zautazni lakóhelyére abban az esetben, ha erre legfeljebb másfél órai utazási időre van szüksége. Ha erre nincs lehe­tőség, akkor a dolgozó nem köteles hazautazni, és a 33/1951. M. T. számú rendelet alapján az ott írt feltételek mellett jogosult felszámítani a kiküldetés, vagy külszolgálat esetén járó költséget —, díjat. Olvasónk azt is kérdezi, ho"v ha a dolgozó mindennap bejár munkahelyére, és napi 10 órát otthon is tud tartóz­kodni, mégis a fáradságos uta­zás, többszöri átszállás miatt ezt nem vállalja, hanem a vállalat munkásszállásán lakik —, jár-e részére különélési pótlék? Ez utóbbi kérdésre röviden válaszolunk, nem illeti meg olvasónkat, illetve azokat a dolgozókat különélési pótlék, akik csupán a kényelem szem­pontjából nem utaznak haza lakóhelyükre. Dr. M. J. // Barátságos arcot kérek" Foto gépek, fényképek, szemüvegek Beszélgetés az OFOTÉRT igazgatójával Könnyű a dolgunk, mert igazgatója, Somogyi Béla, jó partnere az újságírónak. — Mit szeretne tudni elő­ször? — Például azt, hogyan ke­rült a mostani igazgató a vál­lalat -élére. Bevezetőül ez sem lenne érdektelen. — (nevet) Ha nagyon mu­száj ... Nem tagadom, amikor könyvkereskedői megbízásom után ide irányítottak, nem éreztem magam valami maga­biztosan. Hát még, amikor rámzúdult a „bifokális” kife­jezésáradat! Ám itt kitűnő gárdát találtam, s nem. sajnál­tam sem időt, sem fáradságot, hogy gyorsan tisztába jöjjek a legfontosabbakkal. — Mennyire szolgálják a vásárló érdekét? — A hozzáértés és a lelkiis­meretesség a mottónk. Házi tanfolyamainkon igazítjuk el eladóinkat az új gépekről, a legfontosabb szakmai ismere­tekről. Évente sok munkatár­sunkat küldünk külföldi ta­nulmányútra, fényképezőgép­üzemekbe. A vendéglátók az­tán csodálkozva tapasztalják, hogy nemcsak kereskedők, de technikai szakemberek is. — Hány bolt működik az országban? — Hatvankettőről kilencven­négyre nőtt az üzletek száma. Mégsem a számszerű gyarapo­dás, hanem a bővítés a szako­sítás és az „ülő kiszolgálás” a lényeg. Az a vevő, akit külö­nös figyelemmel és udvarias­sággal fogadnak, hellyel kínál­nak, mindig a legjobb üzletfél. Anyagiakkal, nagyobb tételű vásárlással honorálja a figyel­mességet. — Mi a legkelendőbb? — Az elmúlt esztendőben 78 ezer szovjet gépet adtunk el, de hozzáteszem, hogy az ol­csóbbakból nem is kaptunk eleget. Még tíz-tizenötezret el­adhattunk volna. Rendkívül fontosnak tartom, hogy nyolc­szorosára növekedett a kes- kenyfilmfelvevőt vásárlók szá­ma. S nem az olcsóbb, hanem a gumioptikás — a tárgyat egy mozdulattal közelebb hozó vagy távolít» — gépeket kér­ték. — Ez mind szép, de hol van hozzá, a film? — Sajnos, ellátási zavaróik­kal küszködtünk, annak elle­nére, hogy az előző évi tétel KSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS, TŐZEGBÁNYÁSZOK háromszorosát kértük az OR- WO-cégtől. A benyújtott leg­újabb igényeinknek is csak háromnegyed részét tudják fe­dezni. Ezért gyorssegélyként Ferránda filmanyagot hozunk. —> A Forte nem foglalkozik keskenyfilmmel ? — Magyarországon még nem készül, de már kísérleteznek a nyolcmilliméteressel. S mivel érezzük, hogy az eladott gépek után erkölcsi kötelesség terhel bennünket, ezért most öröm­mel jelezzük, hogy színes anyagunk már jött, s március közeliétől fekete-fehér anya­gunk is lesz. — Hányán fotózhatnak az országban? — A kidolgozásra beadott amatőrmunkák mennyisége évente tíz-tizenöt százalékkal növekszik. Legkevesebb fél­milliós táborral számolhatunk. — S mennyi a használható felvétel? — Sajnos, a fele selejt. Meg­póbáljuk a negatívot átvizs­gálni, s tanácsokat is adunk a kezdő fotografálóknak, hogy legalább 15—20 százalékkal több jó felvételt készítsenek. Ez harminc-negyvenmillió képpel többet jelent! — A fényképezés jóvóje? — Az az elképzelés, ami a világ több országában már megvalósult: minden család­ban legyen egy gép. Ehhez persze sok, olcsó masinára van szükség. A keskenyfilmes fel­vevők olcsó változatait is szor­galmazzuk. Ezekhez a koráb­binál több tartozékot akarunk adni, hogy többféle technikai megoldást alkalmazhasson az amatőr. Kevésnek tartjuk a színes fotóval foglalkozók szá­mát. Ma még évi százezer te­kercsnél tartunk. A Forte már jó színes fotópapírt ad, s a magyar film-negatívanyag el­készítésében is várható előre­lépés. — Drága a színes foto! — Bizony, árban közelebb kell jutnunk az elfogadható nívóhoz. Ez már az ipar és ke­reskedelem közös gondja. AZ OFOTÉRT több üzleté­ben, így legutóbb a Rákóczi úti optikai szaküzletben is be­vezette a gyors kiszolgálást. Mindenekelőtt a főváros kör­nyékéről érkező Pest megyeiek láthatják hasznát, hogy a szemüvegük egy-két óra alatt elkészül. A többi között az ilyen kedvezmények is magya­rázzák, hogy a fotokereske- , delmi vállalat munkatársai ezekben a napokban 24 napos $ nyereség anyagi áldásait él­vezhetik. A vállalat igazgató­ját eddigi munkásságáért a munka érdemrend arany foko­zatával tüntették ki. Tóth György Virágzik a csapody sáfrány A gyulafi vadrezervátum er­deiben virágzik védett termé­szeti ritkaságunk, a csapody sáfrány. Az Alpokban és a Kárpátokban gyakori sáfrány­nak ez a változata, amelyet Csapody Veráról, neves bota­nikus festőnkről neveztek el, egyedül Gyulajon, az ottani erdőségben található. A külön­leges vadvirág ibolyalila sző­nyegeket alkot a b aracsházi vadászlak környékén. GYERMEKNEVELÉS A FENYÍTÉS A fényi tő nevelési forma a múlt pedagógiájának egyik legjellemzőbb maradványa. Ez a nevelés a szülői tekintély és szigor állandó érvényesítésén alapszik. A gyerek igényli a határo­zottságot, de a túlzott szigor visszariasztja. Hogy a szigor milyen fokát nevezhetjük túlzottnak, azt nehéz meghatározni. Ez gyer­mekenként változó lehet. Ép­pen azért, mert minden gyerek egyedi lény, aki egyedi bánásmódot igé­nyel, receptet adni nem le­het a neveléshez, csak alapel­veket lehet leszögezni. Némely gyerek fuldokol abban a szi­gorú légkörben, amely a má­siknak viszonylag megfelel. (A szigor alatt itt nem a testi fe­nyítést értem, mert nincs olyan gyerek, akinek a testi fenyítés hasznára lett volna.) A merev, szigorú légkörben az a gyérek, aki gyengébb, érzé­kenyebb idegrendszerrel ren­delkezik, a szülői szigor alatt megtörve, elnyomva érzi ma­gát. A fenyítő nevelés két pél­dáját mutatnám be. Jósika 11 éves értelmes gye­rek, ennék ellenére tanulmá­nyi eredménye mélyen az át­lag alatt van, sokszor még az is probléma, hogy átcsúszik-e az év végén, vagy sem. A szü­lőket, különösen az apát, rend­kívül bosszantja a gyerek ma­gatartása, aki minden számon­kéréskor — és ilyen bőven akad — makacsul leszegi a fejét, érzéketlen marad az üté­sekre, szidásokra, az anyja sírására. Nem lázad, nem til­takozik, nem törődik mások véleményével, visszahúzódó, csak egyedül érzi jól magát. Az Iskolában nincs barátja, mogorva, visszahúzódó. Felel- tetéseknél, ha szólítják, gyak­ran összeszorított szájjal áll csak, és látszólag közömbös marad arra, hogy ismét egyest kapott Érzéketlennek, cini­kusnak tartják Jóskát. De va­jon valóban így van-e? Ha Jóska valóban érzéket­len lenne, semmivel sern tö­rődne, csak önmagával, nem tenné ki magát sorozatosan az ilyen kényelmetlen helyzetek­nek, hiszen értelmes gyerek, aki könnyen tanul. Magatartá­sa, néma lázadás az apai szi­gor ellen. Az apának fontos lenne, hogy a gyerek jól ta­nuljon, célja van vele, ezt az : apai kívánságot semmisíti meg Jóska. Mondhatnók azt, hogy értelmetlen magatartás, hí- ; szén ezzel önmagának árt el- ; sősorban, 11 éves korban i azonban a gyerek nem tud i még a saját jövőjére komo- ] lyan gondolni, a pillanatnyi eredmény az, hogy apja kí­méletlenségét megtorolva ér­zi. Amíg kicsi volt Jóska, jó kis gyerek volt, nem okozott problémát. Apa is szívesen foglalkozott vele. Félénk és 1 bátortalan volt ugyan kisgyer- 1 mekkorában és ez ingerelte apját, aki „stramm” fiút akart 1 belőle nevelni, mindenkivel 5 szembehelyezkedő, akaraterős 1 kis „vagányt”, azaz mindenki- 1 vei szembehelyezkedőt, csak s az apai utasítást vakon köve- I tő, katonás erényekkel megái- r dott fiút Tehát a gyermek j, hajlamaival ellentétes köve- a telményeket támasztott. Az ő ( gyereke, ő formálja. A kisfiú számára szinte a lehetetlen- £ séggel volt határos, amit tőle r megkívánt, Birkózzék, amikor ** félt a birkózástól, sötét szobá­ca:­ba menjen be, mikor félt a sötétségtől. Eleinte megrémült sírt, tiltakozott később leszo­kott arról, hogy elárulja félel­mét mert az kellemetlen kö­vetkezményekkel járt, még in­kább kényszerítették. Minden ellenkezést, lázadási kísérletet 'azonnal megtorolnak. Magába vonult, visszahúzódott, védeke­zett a brutalitás ellen, úgy, ahogy tudott: látszat közöm­bösséggel. Az oktalan szigo­rúság, a kényszer, dacot vál­tott ki belőle, nem nyüt szem­beszegülést, ez nem az 5 for­mája. Laci 13 éves, ellentéte Jós­kának. Hangos, erőszakos, „rossz“ gyerek, akit sem betörni, se letörni nesm lehet. De Laci is olyan gyermektípus, akinek szemé­lyisége a brutális túlfegyelme­ző nevelés eredményeként ala­kult ki. Ha verték, a verést sürgősen továbbította nővéré­nek, vagy pajtásának. Semmit sem hagy megtorlatlanul, és mindig újabb „rosszaságok­kal” válaszol a szülői fenyítés­re. A fenyítő nevelésre ez a gyakoribb reagálási formája a gyermekeknek. Egyszer egy iskolában felmérést végeztek, és kiderült, hogy a verekedő gyerekeknek majdnem mind­egyike otthon szigorúan tar­tott, vert gyerek. Ez a típusa a túlfegyelmezett gyerekeknek, állandó párharcot vív a fel­nőttekkel, a legkisebb dolgok­ban is szembeszáll, hogy sa­ját akaratát érvényesítse és győzelmet arasson. A szülők gyakran tehetetlenné válnak. A gyerek a durvasághoz, ve­réshez hozzászokott. A testi fájdalom kevésbé érinti. Min­den erejét arra összpontosít­ja, hogy szembeszálljon a szü­lőkkel. Nem riad vissza a ha­zugságtól sem. Az évek múlá­sával a helyzet mind nehe­zebbé válik. Ezek a gyerekek azok, akik, ha nem változik a családi kapcsolat, amint elég erőt éreznek magukban, el­fordulnak a családtól. Kapcso­lataikat hasonló gyerekekkel építik ki, bandába tömörülnek, egyetlen céljuk az, hogy má­sokat letiporjanak, kellemet­lenségeket okozzanak, főleg a felnőtteknek, akik velük is ke­gyetlenek voltak. f A fenyítő nevelési forma az, amelyik a gyermek sze­mélyiség formálódásában a legtöbb kárt teszi. Hosszú és nagyon nehéz feladat rendezni ezeket a sértett, csalódott gye­rekeket. Bizalmatlanok min­den felnőttel szemben. A pe­dagógus is gyakran tehetet­len. Ezek a gyerekek veréshez szoktak, a pedagógiailag megengedett eszközök számá­ra sokszor hozzáférhetetlenek. Bizalmatlanok minden fel­nőttel szemben. A megoldás? Hosszú és nagy türelmet igénylő folyamat a hibák ren­dezése, de rendezhető a ser­dülőkorig. Vállalni kell a szülőknek azt, hogy hi­bájukat bevallják és kö­zöljék a gyerekkel, hogy a kapcsolaton változtatni akar­nak. Beszéljék meg kifogá­saikat és hallgassák meg a gyerek véleményét is. Bizal­mat adjanak a gyereknek és legyen türelmük kivárni, hogy a gyerek is bizalmat érezzen újból irántuk. így remény van arra, hogy a felnövő gyerek nem távolodik el tőlük és a kapcsolatuk rendeződhet (Dr. H. A.) Vízfodrozó márciusi szélben dolgoznak az inárcsi tőzegbányászok — rakják a csilléket, az ingoványok kincsével. S a tó, amely a kiszedett tőzeg helyén támadt, egyre mélyül, terpeszkedik. A Március 21. Termelőszövetkezet ezt is hasznosítja: halat telepít bele.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents