Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

1% jusagi nagygyűlés A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség ceglédi városi bizott­sága és a Hazafias Népfront városi elnöksége március 4- én, délután öt órai kezdet­tel ifjúsági gyűlést rendez a város első választó fiatal­sága részére. Ez alkalomból köszöntik azokat a fiatalo­kat, akik hivatalosan most, a márciusi választások alkal­mával élhetnek — mint első szavazók — teljes állampol­gári jogukkal. Az ifjúsági gyűlésen kö­szöntőt és ünnepi beszédet tart Balog György, a KISZ városi titkára. A gyűlést, melyet a Kossuth Művelő­dési Ház emeleti termében tartanak meg, az első válasz­tók báljával zárják. Nagykőrösi véradók A nagykőrösi kórház is 0 ceglédi vérellátó alállomás- hoz tartozik már az idén. Ez a bővítés azt jelenti, hogy nemcsak a ceglédi, haneim ezután a nagykőrösi kórház is gyorsan jut a szükséges mennyiségű és csoportú vér­hez, mert az alállomás szük­ség esetén azonnal biztosítja számukra a kellő mennyisé­get — nem kell máshon- nét kérniük. Természetesen így megnövekszik• a ceglédi vérellátó felelőssége is, de bíznak abban, hogy az or­szágosan egyre jobb eredmé­nyeket elérő véradó mozga­lom ebben a járásban is még több olyan lelkes em­berre talál, mint azok, akik már büszkén viselik a rend­szeres, vagy a térítésmentes véradók kis jelvényét. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1967. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK P lk Még víz borítja a ceglédi termelőszövetkezetek földiéinek kétharmad részét Folyik a védekezés — Készülnek a végleges belvízrendezési tervek Február közepén arról ad­tunk hírt, hogy a megenyhült idő komoly belvízveszélyt okok a járásban. A belvíz a településeket és a szántóföl­deket egyaránt veszélyeztet­te. A ceglédi termelőszövet­kezetek földjeiből mintegy 5253 holdat borított el. A legveszélyesebb a Kos­suth Termelőszövetkezet állapota volt: az ő területeiken 340 hold vetés, 759 hold szántó, 827 hold rét és legelő, 125 hold egyéb mezőgazdasági terület állt a talajvízben. A védeke­zéshez még nagyobb igyeke­zettel láttak ekkor a terme­ARCOK A „NAGY HÁZ"-BÓL Sportreménység volt... „Az ódon, nagy ház a nap­sugarak bágyadt fényében a tnaga fakósárga tömegével uralja a hegyoldalt. Fáin mó­kusok táncikolnak, feketerigók kíváncsislcodnak, cinkék jelzik a tavasz közeledését: nyitni kék, nyitni kék! A csendes erdő, a falak ma­gukba zárják a sérült lelkeket, megtört életeket. Féltve vi­gyázzák valamennyit. Hátha ... hátha egyszer mégis teljes ér­tékű ember lesz valamelyik­ből ismét. Ha százból egy is... Aki itt él, reménykedik, gyó­gyulni akar. Vagy már sem­mit sem. Egyáltalán semmit...” ★ — Remény van itt, és re­ménytelenség. Újra emberré válni minden vágyával, min­den csepp életrezdülésével gyógyulni akar az egyik. A másik? Aki már belenyugo­dott. Minden mindegy. Vagy fel sem tudja fogni, hol van, lemondott a küzdelemről az életért. Ez a nehezebb sors: a teljes reménytelenség. A férfi fiatal. Amolyan „jó fej”: fekete, hullámos a haja, vonzó az arca. A Csepel lab­darúgó-csapatának reménysé­ge volt. Bejárta az országot, ünnepelték, bizakodtak, hogy majd... Az egyik mérkőzésen összefejelt egy másik játékos­sal. Ö így mondja, ha beszél — de ritkán beszél. A vizsgá­latok szerint megállapítható baja nincs. És mégis. Befelé fordul. Csak ül a fák alatt, nézi a nagy házat és „rosszul van”. Ha a felesége, az elikín- zott arcú, ifjú, szépségét vesz­tett, egykori ceglédi leány meglátogatja, elhúzódik. Senki számára nincs mondanivalója. És féltékeny. A feleségére, a kisfiára, az orvosokra, a bete­gekre — mindenkire,-aki él és mozog. Kicsinek, jelentékte­lennek érzi magát mindenki­hez, semminek, senkinek sem tartja magát. Reménytelen ember. Mindenről lemondott. Pedig meg lehetne még gyó­gyítani, csak kicsit több aka­rata, önbizalma lenne. Hisz fiatal, életerős most is. Csak meg kellene értetni vele, hoqy a sportbeli visszaesés nem az összefejelés következménye, hanem tényleg a hullámhegy- hullámvölgy — a visszaeső sportteljesítmény — eredmé­nye, amit az egykor agyondi­csért labdarúgó sztár nem tu­dott elviselni. Nem az emberek hagyták magára, mert már semmit sem ér, hanem ő hagy­ta ott az embereket, mikor a nehézségek elől a mulatozásba, italozásba, vádaskodásba me­nekült. ! Csendben üldögél. Nem ér-: dekli senki és semmi sem már. \ Reménytelenül sajnálja önma- ] gát. Nincs ereje szembenéznij önmagával. Pedig valamikor' csak pár őszinte szó kellett' volna... D. J. ; 1 őszöve tkezetekban. Cegléd valamennyi tsz-ében folya­matban van a belvíz rendezé­se. Az Alkotmány, a Kossuth és a Vörös Csillag Termelő­szövetkezetekben részben még az ősszel megkezdték a bel­vizek rendezését. Elkészítet­ték a dotációs terveket is, amelyekkel — mihelyt meg­valósítják — meg is oldódik területeiken a belvíz okozta gond. A Vörös Csillag Tsz ugyeri egységében már de­cemberre elkészítették ezt a rendezést, annyira, hogy most, a tél végére már csak 159 méteres szakasz maradt hát­ra, és az átereszeket készítik el. A Táncsics, a Petőfi és a Dózsa Népe Termelőszö­vetkezetben a Gerje— Perje Vízgazdálkodási Társulat műszaki embere elvégezte a helyszíni mé­réseket, melyek alapján a belvízrende­zési tervet akarják megvaló­sítani a nyár és az ősz folya­mán. Most, hogy az idő továbbra is melegebb és csapadékmen­tes volt, javult valamennyire a belvizes földek helyzete is. Ezeknek — a ceglédi termelő- szövetkezetek területeit értve — még mintegy kétharmad részét nem sikerült felszámol­ni, de a dolgozók nagy igye­kezettel végzik továbbra is a munkát, hogy a víz ne kés­leltesse nagyon a további ta­vaszi teendőket, a tavaszi szántást és vetést. (—es) ABONYI BESZELGETES Együtt előbbre jutunk A tanácstagielölt: ZSENGELLÉR FERENCNÉ Takaros kis családi ház áll az abonyi Arany János utca sarkán. A háziasszony éppen az előszoba kövezetét mossa fel,' amikor meglátogatom. Igyekszik mielőbb befejezni a munkát, hiszen a férje nemso­ká jön érte, s Ceglédre men­nek, ahol az Építőipari Ktsz tartja mérlegzáró közgyűlését és az ünnepi vacsorát. A férj ugyanis a ktsz bádogosrészle­gének a dolgozója. De ki Zsengellér Ferencné, a feleség, akit most több utca lakóinak bizalma kísér, ami­kor községi tanácstagjelöltnek jelölték? Igen, én most a jö­vendő tanácstagot keresem, vele szeretnék megismerkedni. — Nyolc esztendeje kerül­tem Abonyba. Azelőtt Ceglé­den laktam és a népboltnál dolgoztam. Ott is végeztem társadalmi munkát, s itt is folytatom. A Vöröskereszt ak­tívája vagyok, de a Gyulai Gaál Miklós általános iskola szülői mnukaközösségében is évek óta segítek, amiben tu­dok. Két éve a szülői munka- közösség elnökévé választot­tak. — A fiatalabb szülőknek több idő kell a szórakozásra, kevesebb idejük jut az iskola körül teendők végzésére. Én meg szívesen csinálom, mikor mit kell. Segítek a rendezvé­nyek megszervezésében. Szó­lok az ismerős szülőknek, ha szülői értekezlet készül, érte­sítem őket, amikor a szülők akadémiája keretében előadást tartanak. — Amit eddig rám bíztak, szívesen elintéztem Remélem — ha megválasztanak —, ta­nácstagi feladatomnak is ele­get tudok tenni. — Amikor a jelölő gyűlés volt, már jelentkeztek az első bejelentésekkel, kérelmekkel. Itt az Arany János utcában például majdnem minden ház­ban van autó. Az utca azon­ban ősztől tavaszig, annyira sáros, hogy gyakran nem tud a kocsi kijönni. — Sok olyan dolog van, amit mi utcabeliek is el tu­dunk végezni, ha összefogunk. Csinosítgaitni a házak környé­két, tisztán tartani az utakat. Igaz, nyáron, amikor annyi vendég jön a strandra, nem ártana, ha a tanács is tudna úttisztító munkást foglalkoz­tatni. — A tanácstagi beszámolók­ra eddig is eljártam, érdekelt, ami a községben és környé­künkön történik. Jól ismerem azokat a szomszédokat, kör­nyékbelieket, akik most jelöl­tek. Itt lakom én is, gondjaink, terveink közösek, remélem, együtt előbbre jutunk. (—t—) HOL KÉSZÜL A KAPTAFA? A munkában sarkukra állnak — Hatszázezer pár fasarok — Újabb verseny indul A hajdani kaptafagyár an- den. Félszáz főnyi dolgozója nak idején nagyobb ipari vál- legfeljebb csak remélni merte, lalkozásnak számított Cégié- hogy a szalagfűrészek, kapta­famásoló gépek az ö sorsukat is formálják valaha. Ez a re­mény 1949-ben valósult meg, miután az addigi tulajdonos magára hagyta az üzemet. Ek­kor a munkások gazdákká léptek elő. Már csak kevés hírmondója van a régi dolgoknak. Egy-két öreg gép még árválkodik ná­luk használaton kívül. Szinte teljesen elfeledve. Jobbak, gyorsabbak, erősebbek, kor­szerűbbek jöttek helyettük. No, és az emberek? Bányai Imrével, a fasarokkészíto mű­hely vezetőjével beszélgetünk, aki a harcos múltnak is ré­szese. Hirtelenjében csak Bogdán Gyula nevét említi, akivel alapító tagokként lép­tek a mostani Stílus Kts2-be. A jelenlegi munka már ke­vesebb gonddal jár. Múlt év novemberében szép ünnepség volt a veteránok tiszteletére. A tizenöt éves jubileumra persze ők is kirukkoltak. A fasarokkészítők tervüket hat­százezer pár elkészítésével száztíz százalékra teljesítették. Húsz köbméter anyagmegtaka- ritásuk szintén számottevő eredmény. Az üzem kilenc brigádja közül csak holtver­senyben szorultak második helyre. Az idén is kedvezők a kilátások. Nemrég csomagoltak egy szállítmányt a Bőripari Válla­lat által megrendelt különle­ges parafasarok-mintákból. Sámfára is van rendelésük, íífy nincs akadálya a munká­nak. Az üzemrészben már sokat beszélgettek új munkaverseny indításáról. Ezt a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére fogják ajánlani. Úgy tervezik, áprilistól az 50. évforduló méltó megünneplésére végzik munkájukat. Bányai Imre szalagfűrésze mindig takarékosan szabja az értékes faanyagot. Kép, szöveg: Jakab Zoltán 1902 TAVASZÁN szótlan gyalogos parasztok ballagtak a Szolnoki úton kifelé a ver­senytárgyaláson elnyert ho­mokpusztai bérletet fölte­kinteni. Szorongó, nehéz gondjában volt, aki csak a lába alá nézett, mintha ott valamit keresett volna. Más a pallagi galambok föllebben- tett falkáját figyelte némán, mintha csupán emiatt jöt­tek volna ki tizenhárom ki­lométerre a várostól. Ez az Urbán Pál miféle meggon­dolatlanságba keverte őket. Uram isten, hogy lesz iga, eke, borona, vetőmag, hát még az első fertály árenda, otthon üres a kamra, az élés régen kifogyott belőle, pénz egy se’ a ládafiában. Soká lesz még az aratás, amikor keresni lehet... Már a kengyeli tájon jár­tak. Varjak mondták a meg- fcapart őszi vetéseken: ka­lács, kalács! A kintvaló gazdák a ta­nyákból nézegették a várt menetet, tudták, hallották hírüket. — Méghogy ezek a kapá­sok, béresek, cselédek, ugyan bátrak, hogy urakkal, nagy­gazdákkal versengtek, a negy­ven kúdústarisznya — mit tesznek a négyszáz holdon? * A szerző készülő tanul­mányából. HATVAN ÉVVEL EZELŐTT Szocialista tanyának hívták* A zsellérek első szövetkezete No, majd megszöknek hama­rosan. Egyszer csak elfogytak a ki­lométerek. A majorsági épü­letek kibukkantak a homály­ból s ők ott álltak a dohány- pajták, a kastély, istálló és cselédlakások által körülzárt udvaron. Akkor előállott Urbán Pál. — ITTHON LENNÉNK, ELVTÁRSAK. Amit itt lát­tok, az tizenkét esztendőre a mienk, az épületek, mikben lakni fogunk, a földek, ami­ket kiosztunk a megegyezés, kiki tehetsége szerint. Kijjebb ballagtak, egy par­tosabb helyre, ahonnan mesz- szebbre lehetett ellátni. A negyven ember megállt a reg­geli napfényben. Éppen Ba- laton-pusztáról fújt a szél, friss szagokat hozott a föl­dekről. Czindeli János le­vette a kucsmáját, mint a templomban, koponyájához ta­padt hajából egy tincs játé­kosan mozogni kezdett. Magó Mihály fölnyögött, Ocsovai János áthelyezte a testsúlyát a másik lábára. Sóhajok kel­tek a gyűrött kalapok alól, amik fohásznak is beillet­tek. Ismét csak Urbán szó­lalt. — Induljunk hát, bará­taim, nagy a puszta, hamar este lesz. Egész nap járták a határt. Jó homokszántók húzódtak nagy területen, köztük siva­tagföldek sárgálltak. Meg­egyeztek, hogy ebből is, ab­ból is osztanak, nehogy va­laki panaszkodjon. Nem panaszkodtak. A bér­letet háromszor megújították. Két háborút éltek meg mun­kában, gondokban. Számos gyermek született kint, volt öröm bőven. A pajtákat át­alakították lakásnak, a kas­télyt iskolának. A nagy is­tálló megtelt lovakkal, te­henekkel, a góré kukoricával, a padlások gabonával, negye­dik évre már boruk is volt a maguk telepítette szőlők­ből. Dinnyéjük elhírese- dett, jól pénzeltek belőle. A szomszédos Szőr birtoknak egy részét ötholdas parcel­lákban megvásárolták, gyü­mölcsöt, szőlőt ültettek. A városon házakat építettek. Közös vetőgépet és cséplő­gépet vettek, kovácsuk, bog- náruk ellátta a környéket, darálójukba még az abonyi határból- is eljártak őrletni. Kelet-Európa első termelő- szövetkezetének volt elnöke, választmánya, dolgos, egyet­értő tagsága, leginkább a Szociáldemokrata Párt tagjai. Csak az elnök nem vett részt a kétkezi munkában, öt hold­ját a tagság szántotta, ve­tette, kapálta. Rajta kivül senki semmiféle kedvezményt nem élvezett. Cséplők, dará­lósok, könyvelők, pénztárosok, számvizsgálók, naposok, egyéb szolgálatosok külön díjazás nélkül végezték munkájukat. GYAKRAN SZÓLT a ci­tera, a lányok Orosz Jánost rimánkodták elő, mert bár szépen verte, nemigen sze­rette az izzadt táncmulat­ságokat. Nagy ünnepeken és aratáskor rezesbandát hoztak Szeléről, vagy cigányokat Ceg­lédről. Ilyenkor a vendégek­kel együtt kétszázan vagy többen is járták a csárdást, a polkát. A kukoricafosztások felejthetetlenek voltak a sze­líd őszi estéken, s a disznóto­rok vidámak a havas pusz­tán, a jólét és barátság ma­jorjában, vagy ahogy a népek hívták, a „Szocialista tanyá­ban”. , Hídvégi Lajos Uangulát, szépség, ritmus Jól sikerült a tornászbál Meghívót tartok a kezem­ben: „A Ceglédi Építők Torna­szakosztálya szombaton tartja hagyományos farsangi bálját a Kossuth Művelődési Ház ösz- szes termében”. Jönnek a vendégek, egyre Március 2-án a Pest megyei Földművesszövetkezetek NÉPI ÍS TÁNCZENEKARAINAK VERSENYE AZ FMSZ-I ÉTTEREMBEN, egésznapos műsor, este magyar nóta est, SOLTI KÁROLY és más neves művészek fellépésével. Mindenkit szeretettel vár az fmsz-i étterem vezetősége. többen. Kedvesen fogadják őket a „házigazdák”: a ruha­tárhoz kísérik és jó szórako­zást kívánnak. Ismerősök ta­lálkoznak, mosollyal, kézszo­rítással üdvözlik egymást. So­kan elköltöztek már városunk­ból, de erre a bálra minden évben visszajönnek. (kohlmayer) A Szabadság mozi mellett levő méretes szabóságba RÉSZLEGADM IN ISZTRATORT KERES FELVÉTELRE A „NÍVÓ” ruházati ktsz Kizárólag megbízható, adminisztrációban gyakorlattal rendelkezők jelentkezzenek a szövetkezel központi irodájában. Vili. kér., Víz u. 2. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents