Pest Megyei Hírlap, 1967. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

iK.or elindul tunic azt mondtam Önöknek, utunk során legyünk kü­lönös figyelemmel _______ a megye új léte­sítményeire. Ezek között az új létesítmények között különös helyet foglalnak el az isko­lák. Beszéljünk hát az isko­lákról. Az elmúlt négy eszten­dő során a megye általános és középiskolai oktatása jelentős mértékben fejlődőt* Ezt a fej­lődést jelzik egyrészt az isko­lareform végrehajtása ered­ményeképpen a tanulók gya­rapodó ismeretei, amelyek most már a megalapozott tár­gyi tudáson kívül tartalmaz­zák a korszerű alapműveltség fontos elemeit is. Másrészt a Az idei tanévben népesítet- H ték be először a gyerekek az érdi gimnázium tantermeit. Az iskola a legkorszerűbb építészeti elvek szerint, köz­vetlen összefüggésben a kor­szerű oktatási elvekkel épült. Nyissunk be a rajzterembe. A rajztáblákra nem oldalról, ha­nem hátulról esik a fény. Az érdi gimnázium kísérleti isko­la. A széles folyosókon helyez­ték el a tanulók szekrényeit, s nem a diákoknak, hanem a szaktanároknak vannak állan­dó osztálytermeik. Így nem a tanárok vándorolnak osztály­ról osztályra, hanem a diákok hallgatják különböző termek­ben a különböző tárgyak elő­adásait. Evvel a rendszerrel jobban biztosíthatók a kísér­letek, a szemléltetés s ezáltal — a külső építészeti keret kor­szerűségével — magasabbra emelhető az oktatás és neve­lés színvonala. A megye oktatási terveiben ^jelentős helyet foglal el a szakmunkások továbbképzése. Cegléden, a Május 1. Ruha­gyár telepén 3 évvel ezelőtt Ruhaipari Technikumot szer­veztek a gyár szakembereinek továbbképzésére. A hallgatók napi 8 órás munkájuk mellett négy éven át elsajátítják a ruhagyártás minden munkafo­lyamatát. Jelenleg 16 harma­dik évfolyamos művezető, mi­nőségi ellenőr, vasaló, varró­gépműszerész készül az idei évvégi vizsgára. Jövőre a si­keres képesítővizsgák után technikusi oklevelet kapnak a hallgatók és ki-ifi munkabe­osztásában hasznosíthatja majd a tanultakat. És mutas­suk be az asztalnál ülőket: Ocsai István középiskolai ta­nár. Halmi Imréné művezető, Balogh Pálné és Pató Erzsé­bet gyakornokok. I most beszéljünk a népművelés fel­legvárairól a kul- túrházakról is. Ha nyugati országok I küldöttségeit ka­lauzolom az országban, min­dig nagy érdeklődést tanúsí­tanak kultúrházaink iránt. S a velünk rokonszenvezők gyakran csodálattal nyilatkoz­nak e társadalmunkra olyan jellemző intézményekről. Pest megye különösen gazdag kul­turális létesítményekben. Csak az elmúlt négy év alatt 25 mű­velődési otthon épült. S hozzá kell tenni, hogy jelentős rész­ben társadalmi erőforrásokból. Többek között új művelődési otthont kapott ez idő alatt Ceg- lédbercel, Törtei, Veresegyház, Tápiósüly, Újszilvás, Tóalmás, Tököl, Szigetszentmárton, Pe- rőcsény, Csővár és Váchar- tyán. Ezzel elértük, hogy Pest megye 184 községe közül mindössze 17-ben nincs mű­velődési otthon jellegű intéz­mény. A művelődési ház, nép­szerű nevén a kultúr, csak ak­kor igazi otthona a kultúrá­nak ha látogatják. De nézzük ismét a számokat. A művelő­dési otthonok rendezvényeit évente átlagosan két és fél­millió ember látogatta, ami azt jelenti, hogy egyszerű ösz- szehasonlítással éljele, hogy a megye összlakósságát véve alapul, évente minden Pest megyei lakós három alkalom­mal vett részt a művelődési ház rendezvényein. Csupán a Csepel Autógyár művelődési házában havonta tizennyolc­húszezer ember fordult meg. Valamennyi művelődési in­tézményben rádió és televízió áll a látogatók rendelkezésére. S a művelődési otthonok tör­ténetében az elmúlt években új fejezet nyílt a klub-mozga­lom beindításával A monori gimnázium ultramodern épülete akár­melyik nagyvárosnak is büszkeségévé válhatna. m Ez a nagykőtől gimnázium torna­terme. Ugye megkapó látvány? közoktatás tartalmi fejlődésé­vel egyidőben javultak az ok­tatás és nevelés tárgyi feltéte­lei is. Új általános iskolák egész sora épült a megyében, többek között Gödöllőn, Isa- szegen, Kiskunlacházán, Szi- getszentmiklóson, Érdligeten és Százhalombattán, összesen — és itt a számok még a nem szakember számára is sokat mondanak — 228 osztályte­remmel bővült a megye álta­lános iskolai tanteremszáma. Felépült a nyolc tantermes da- basi, a tizenhattantermes .érdi gimnázium, Túrán négytanter­mes középiskola létesült és elkészült a tizenkéttantermes váci középiskola is. Nagyká- tán pedig felépült a 108 sze­mélyes középiskolai diákott­hon. Jelentős előrehaladás tör­tént a megyében az óvodai férőhelyek bővítésében is. Csak az elmúlt esztendőben Nagykőrösön és Bugyin 50— 50, Öcsán pedig 75 férőhelyes óvoda épült. A négy esztendő alatt 1600 férőhellyel bővült a megyei óvodai hálózat. Igen, ha azt mondják, hogy mindez igaz, és megkérdezik mi történt a pedagógusok me­gyei letelepítésével kapcsolat­ban, erre a kérdésre is vilá­gosan beszélő számokkal tu­dok válaszolni. Különböző erőforrásokból az elmúlt négy évben összesen 320 új nevelői lakást adtak át rendeltetésé­nek. I ozgalmas emberi világ fogad ben­nünket Gödöllőn, az ország legna­gyobb mezőgaz- I dasági felsőfokú oktatási és kutatási intéz­ményében. Néhány szóval szeretném _ ismertetni e je­lentős intézményünk múltját és jelenét. Az önálló me­zőgazdasági egyetem gondo­lata közel két évszázados Magyarországon, ennek elle­nére a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem mindössze hu­szonkét esztendős múltra te­kinthet vissza. Az egyetem két karának — mezőgazdaságtu­dományi és gépészmérnöki — harmincnyolc tanszékén több, mint háromezer hallgató ta­nul, közülök ezerötszáz a nap­pali tagozaton. Ifjú egyetem az ifjú városban... A gödöl­lői Agrártudományi Egyeten szerepe egyre növekszik. Ez az a tény is bizonyítja, hogj az elmúlt négy esztendő alat kereken százhatvan millió fo rintot biztosított államunk a; egyetem fejlesztésére. Am pedig az egyetem kutatótevé kenységét illeti, a fő célkitű zés: olyan új termelési eljá rásokat kidolgozni, olyan ú. növény és állatfajták kite­nyésztése, amelyek segítségé­vel növelhető a magyar me­zőgazdaság termelése. A gö­döllői Agrártudományi Egye tem a KGST keretében három téma kutatómunkájában is részt vesz. Ezen kívül a kül­földi egyetemekkel kötött ba­rátsági szerződések mindegyi­ke első helyen foglalkozik az oktatási tapasztalatok cseréjér kívül a közvetlen kutatási összefüggésekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents