Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-03 / 29. szám
Fehér habpettyek a barna tésztán Krémek, torták, rózsaszínű minyonok, tejszínhabos sütemények mindenütt. Az illat izgalmas. A munkaasztalok mellett ügyes kezű cukrászok formálják a még tálakban várakozó masszát. Zakar Györgyi pirosra gyűlt arccal, elmé- lyülten hajlik a munkaasztal fölé. Fehér kendővel átkötött arcának hamvassága nagyon beleillik a képbe. — Szereti a szakmáját? — zavarom meg egy pillanatra a kérdésemmel. Arca még pirosabban lángol, és szeme simogatja a már megformált habos „költeményt”, és rövid „nagyon”-ja további kíváncsiskodásra buj- togat. — Hogyan lett cukrász? — Melyik gyerek nem szereién tkeztem: sikerült! De azért az iskolát sem hagytam abba. Most harmadéves levelező hallgató vagyok. — Mi a kedvenc süteménye és melyiket készíti legszívesebben? Zavarán látszik, hogy ezen még nem gondolkozott. Mindet szívesen készíti, és amit csinál, azt szívesen meg is eszi... illetve örömmel kóstolgatja, mert ha mégoly nagyon is szereti, ki tudna any- nyit megenni ? ... — Távolabbi terve? — Szeretnék sikeresen leérettségizni és továbbképezni magam a szakmában. Jó lenne versenyekre járni, és ott jó eredményt elérni. És szeretnék ittmaradni még nagyon sokáig, mert szeretem a munkati az édességet? En annyira szerettem, hogy ez lett az életcélom. Persze aztán a „gyomor” mindinkább háttérbe szorult és helyette a szakma szeretete került előtérbe. A nyolc osztály elvégzése után helyhiány miatt nem vettek fel cukrásztanulónak, és „jobb híján” beiratkoztam a gimnáziumba. Utána ismét jetársaimat. Nagyon szeretek itt dolgozni... És mit mond a Vendéglátó- ipari Vállalat cukrászüzemének a vezetője? — Szeretjük Györgyit. Ügyes cukrász, készséges munkatárs. Ha elkerülne tőlünk mindig mosolygós arca, szorgalmas keze, nagyon hiányozna. (csat-) Szombat este: Ifjúsági bál a Kossuth Étteremben A Vendéglátóipari Vállalat KISZ alapszervezete műsorral egybekötött ifjúsági bált rendez szombaton este hét órai kezdettel a Kossuth Étteremben. A bálra Budapestről fiatal művészek zött a Balikó Majláth Jenő — , többek kö- testvérek és érkeznek. A „srác nem kukacolt“ Almás66 lett az almaiizlet Jogerős ítélet vesztegetésért A Hungarofruct kihelyezett ellenőre volt a 24 éves Szeif- fert Frigyes, veresegyházi lakos. A ceglédi járásban ellenőrizte, hogy a vállalatával ke'- reskedelmi kapcsolatban álló intézmények jó árut szállítanak-e. A Szövetkezetek megyei Értékesítési Központjának egyik felvásárlója, Czira Ferenc — 50 éves nagykőrösi lakos — többek között a Ceglédi Fmsz- től átvett almát szerette volna átadni az ifjú exportőrnek. Az exportáló cáé átvevője azonban nem fogadta el a több vagánnyá tételt, mivel az almák nem érték el a kívánt minőséget. Ekkor Czira cselhez folyamodott. Megvesztegetéssel próbálta jobb belátásra bírni Szeiffertet. Megszületett az egyezség: Czira fizet, ha a „srác nem kukacol”. Az ügyeskedő Czira Nagykőrösön Valkai Ambrust, a Ceglédi Fmsz felvásárlóját is bevonta az akcióba. Valkai 2500 forintot adott át Czirá- nak, aki ebből 1400 forintot juttatott Szeiffertnek. Ezután Mindazoknak a rokonainknak, jó ismerőseiniknek, szomszédainknak, akik szeretett jó édesapánk, nagyapánk és dédnagy- apámk: D. Szabó Antal temetésén Nagykőrösön megjelentek, részvétüket nyilvánították. sírjára koszorút helyeztek, fogadják ezúton hálás köszönetünket. A gyászoló család. az átvevő valóban nem akadékoskodott. Csakhogy a sturovói határállomáson a csehszlovák kereskedelmi megbízott a szállítmányokat átvizsgálva megállapította, hogy három vagon alma gyengébb minőségű az előírtnál. A „leszázalékolt” almákból a Hungarofructnak 35 ezer forint kára származott. A járásbíróság Szeiffert Frigyest gazdasági vesztegetésért, Czira Ferencet felbújtásért 5— 5 hónapi börtönre ítélte. Valkai Ambrus büntetése 8 hónap szabadságvesztés. A vádlottaknak pénzbüntetést is kell fizetniük. A megyei bíróság a fellebbezéseket elutasította, az ítéletet végrehajtják. (— esi) PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS E3 C E lIcTvSrO^RsSZERS XI. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1967. FEBRUÁR 3., PÉNTEK Központi üzemházat tervez a háziipari szövetkezet Nap nap után olvashatunk a zárszámadásokról az újságok hasábjain. Az évet az ipari munkával foglalkozó szövetkezetekben — a kisipari és a háziipari szövetkezetekben is zárják. Az értékelésnek lassan befejeződnek. Az elnöki irodák asztalain aktacsomók sorakoznak: az eredmények kétségbevonhatatlan tanúi. A járás legnagyobb ipari jellegű szövetkezete az ezer embert foglalkoztató Ceglédi Háziipari Szövetkezet. A városban 11 helyen működnek különféle részlegeik, ezenkívül Nagykőrösön, Al- bertirsán, Ceglédbercelen, Abonyban, Törteién, és Nagy- kátán szintén van egy-egy műhelyük. Ez a szétszórtság nem érezhető a munkájukon. Tervüket 108 százalékra sikerült teljesíteniük'. Tevékenységük kétfelé irányul. Helyiiparral és kereskedéssel éppúgy foglalkoznak, mint export- termékek gyártásával. A szövetkezet tavalyi ex.1 nyereség: csaknem egymillió Alá idei tere: HO stsátsalékkal magasaid» Mtetlolgosókat keresnek porttervét 115,2 százalékra, helyiipari tervét pedig 142 százalékra teljesítette. A felmérés szép eredményt mutat: 942 ezer forintos nyereséggel zárták az évet. A jóváhagyás ugyan még nem érkezett meg, de az bizonyos, hogy a tavalyi eredményeket ez meghaladja. Ha nem ilyen szétszórt a vállalatuk, akkor még többre is képesek lettek volna. A munka könnyítésére szállító gépkocsit kaptak, új villanyvarrógépeket helyeztek üzembe a szolgáltató részlegben. Néhány napja ingatlant vásároltak. Tervük: központi üzemházat nyitni Cegléden, hogy gördülékenyebb legyen a munka menete. Tervüket jóváhagyták. ÓRA UTÁN (V. 1. tanár úrnak.) Ajánlás: Ha letép élek most vele. rólad —tóm. Megható, mindennap lá- különös érzés: mindent az idő, őrizd meg egyszerű, tiszta emberséged! Az arc Beteszem a tollat, elfáradtam. Itt ül velem szemben. Dolgozik. Nézem az arcát. Tekint;ete nyitott könyvbe merül. Fekete szemüveg szorítja halántékát. Ha olvas, csak akkor teszi fel. Néha hirtelen lekapja, felnéz. Homloka kisimul, szemében a friss tüzű láng. Pedig dús haja már őrzi a múló évek terhét: ősz minden szála. A hosszú, mély ráncok múltba futó útjain az én sorsomhoz is eljutok. Emlékek Gimnazista voltam, világba ámuló megilletődöttséggel. Magyart tanított nekünk. Vártuk minden óráját. A szép szavak, tiszta érzések áhítatában éli mindig és ezt együtt kutatta velünk az irodalomórákon. Csodáltuk őt. Nem szigorral nevelt. Szavai a lélekhez találtak utat. Jó volt, emberséges. Szerettük ezért. A jelen Evek múltak el. Utam visz- szahozott régi iskolámba. Itt. újra éled bennem a diákkor, és hiába kéri, még felnőtt éveim után sem tudom másképpen nézni, szólítani: „Tanár úr!”. A mindennapi közelségben új érzésekkel erősödik a hosszú évek során megőrzött tisztelet. Most tárul fel előttem igazán mély, tiszta embersége. Kérdez sorsom felől, s ha az nehéz utakra téved, aggódva segít, bátorít. így tesz másokkal is. Szereti az embereket, akik között él. Keresem az alkalmat, minden percben, egyre türelmetlenebbül, hogy a hála őszinte akaratával valamit vissza tudjak adni. De ő jön, és mindig megelőz. Az ember Hosszú idő óta tanít a gimnáziumban. Ha a város utcáit járja, ismerősök köszöntik mindenütt. Egyszerűen él, csendesen. Nem kiáltja nevét semmiféle nyilvános elismerés. El sem fogadná. Szerény ember. Ha e sorokat olvassa, megkérdezi fejcsóválva: „Miért kellett ez?” Miért? Elmondtam, mert ezt éreztem, Tanár Ur! Kohlmayer Adám Gyakorlattal rendelkező esztergályos szakmunkásokat FELVESZÜNK Jelentkezni lehet: CEGLÉD, ÉVIG 3. SZ. GYÁRA Külsőtörteli út 12. sz. Bőrkötényes emberek Télen — a pincegazdaságban Tavaszra megkötik a szerződéseket Az Állami Pincegazdaság udvarán bőrkötényes emberek hordókat gurítgatnak, s az itt terjengő bor szaga még az elmúlt évi szüretek hangulatát juttatja eszünkbe. Mit csinálnak ilyenkor télen a pince- gazdaságban? — kérdeztük Kiszely Istvánt, a pincegazdaság vezetőjét. — Szüreti csúcsidőszak ide, vagy oda — nálunk egész évben folyamatos a munka. A hordók tisztán tártása munka- igényes feladat. Emellett a szabad és szerződéses felvásárlások folynak egész évben, illetve a szerződéses bor felvásárlását június 20-ig befejezzük. — Mennyire szerződtek az elmúlt évben? — 26 591 hektoliter mustra, illetve kétszer fejtett borra szerződtünk, amiből eddig 20 ezer hektoliter került a pincébe. A hátralevő mennyiséget folyamatosan szállítják. — Mikor kezdik meg az idei szerződéskötéseket? — Pontos dátumot még nem tudok mondani, de ha a hagyományos időpont nem változik, akkor már március végén, vagy április elején megkötjük a szerződéseket. Természetesen ezt időben közöljük a szőlőtermelőkkel — mondta a pincegazdaság vehetője. (cs) A szerkesztőség postája Kérés a levélírókhoz! Szerkesztőségünk postaládájában mindennap találunk néhány levelet, amelynek írója valamilyen eseményről tudósít bennünket, felhívja figyelmünket valamire, vagy panasza orvoslásához kér segítséget. Sajnos, a legtöbb levél írója sem nevet, sem lakcímet nem közöl s így — ha tehetnénk is valamit az ügyében — ezt nem tudjuk a tudomására hozni, mert szerkesztőségünk névtelen levelekre nem válaszol a lap hasábjain. Kérjük olvasóinkat, ha valamely kérésükre, vagy kérdésükre feleletet várnak, nevüket és pontos lakcímüket írják fel a küldött levélre, mivel a névtelen leveleket nem vesszük figyelembe! A háziipari szövetkezet február végén tartja mérlegzáró közgyűlését. A részesedéssel valamennyien elégedettek lehetnek majd. Most, hogy az új év terveinek megvalósításáért dolgoznak, ismét lesz bőven tennivalójuk: az előzőnél 20 százalékkal magasabb tervet kaptak, mind az exportra, mind a helyiiparban. Bedolgozóik létszámának emelésével és műszaki fejlesztéssel igyekeznek a feszített tervet teljesíteni. Tegnap óta: képviselő- és tanácstag- jelölő gyűlések Tegnap megkezdődtek a városi és a járási választókerületekben a jelölő gyűlések. Cegléden a KGV-ben délutáp 3 órakor került sor az első jelölő gyűlésre. A gyárban tartott gyűlésen dr. Ikvai Nándort, a Kossuth Múzeum igazgatóját megyei tanácstagnak jelölték. Ma délután a megyei tanácstagot jelölő választó körzetek lakói tartanak gyűléseket. A 26 megyei választókerület tanácstagot jelölő gyűlése délután 2 órakor lesz a Cipőipari Vállalatnál. A 27. körzet választói számára a Május 1 Ruhagyárban kerül sor jelölő gyűlésre fél 2 órakor. A Szeszipari Vállalat ceglédi telepén a 28. körzet lakói vesznek részt a délután 1 órakor tartandó jelölő gyűlésen. Február 6-án. hétfőn kezdődnek a városi tanácstagokat jelölő gyűlések. — Nyolcvan újító összeseit 91 újítást nyújtott be az elmúlt év folyamán a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. A benyújtott újításokból harminchetet elfogadott a bizottság, s 35-öt már a múlt évben be is vezettek a vállalatnál. SPORT „Zárszámadás" városunk sportjában A vívóknál: biztosítani az utánpótlást! Vívás. Minden sportszerető és a sportághoz értő ember szíve megdobban erre a szóra. Hiszen ez a sportág az olimpiákon, a világbajnokságokon annyi dicsőséget hozott már hazánknak! De vajon hogyan áll városunkban e nagy múltú, „tipikusan magyar” sport. Kérdésünkre Jós Miklós edző, a Pest megyei vívószakosztály elnöke válaszol. — Milyen eredményeket értek el 1966-ban? — Cegléd kisváros. Versenyzőink csaknem mind gimnazisták. A tapasztalat azt mutatja, hogy az érettségi után a legtöbben elmennek a városból. Azt hiszem, ez nem is baj. A mi feladatunk nemcsak az, hogy Cegléden pezsgő vívóéletet tervezzünk, hanem a magyar vívósport utánpótlásának biztosítása a célunk. — A versenyek közül a Balaton Kupát érdemes megemlíteni, ahol férfi tőrben Jós Lajos és Zalavári Ferenc szép eredményt ért el. — Elégedett-e az eredményekkel? — Nem. Ennek egyrészt a teremhiány az oka, másrészt a sportág iránti közömbösség, amely — főleg a pedagógusoktól — bántó. Gyakran megesik az, hogy szombaton nem engedik el a diákokat a versenyekre. Ezt nem értjük, hiszen azokat, akiknek a tanulmányi eredménye gyenge, azokat már mi — meg sem várva az iskola intézkedését — eltiltjuk a versenyektől, de még az edzésektől is. — A terveik 1967-re? — A vívószakosztály már összeállította a versenynaptárt. Változatos és szép vetélkedést ígér versenyzőgárdáinknak. Szeretnénk jól szerepelni a versenyeken, de természetesen nem veszítjük szem elől az utánpótlás nevelését sem. — Kik voltak a legeredményesebbek tavaly? — A lányok közül Lendvay Márta, férfi tőrben Jós Lajos, korábban pedig Marsi Gusztáv. Gér István TORNÁSZLÁNYOK A Ceglédi Kossuth Gimnázium tornászcsapata a középiskolás tornászbajnokságra készül. A csapat két legjobb versenyzője: Kratochwill Erzsébet és Martinovics Agnes, minden szabad idejét felhasználva edz, gyakorol. (Foto: Gábor)
