Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

^‘<rS€íHap 1967. FEBRUAR 26., VASÁRNAP ül a 41-ből Kiváló társadalmi munká­sok, üzemi és szövetkezeti dol­gozók, kisiparosok, a község köztiszteletben álló polgárai kerültek ismét a helyi tanács­tagok jelölő listájára Tahitót- faluban. Akárcsak négy esz­tendővel ezelőtt, most is negy­venegy jelöltet állítottak a kö­zelmúltban lezajlott jelölő 'Tyűléseken. Közülük kaptuk ’encsevégre az alábbi ötöt. Benedek István, kovácsmester Kovács István, földműves Csörögi Sándor, szekérfuvarozó Kovács Gyula, általános iskolai Gulyás Lajos, nyugdíjas (Foto: Gábor) § I Állás kell? Ha fizet... Vádat emelt az ügyészség a korrupt MÉSZÖV-tisztviselők ellen Sokan megtudták a hírt. Ge- bines állást lehet szerezni Pest megyében, a földműves­szövetkezeti hálózatban — ha a jelölt kellő összeggel „ken”. Egy idő elteltével a rendőrség is fölfigyelt erre a sokatmon­dó hírre, majd az ügyészség is úgy látta, érdemes utána­nézni. Most már vádirat bi­zonyítja, hogy a hír valós té­nyeken alapul. A két főszereplő Nézzük a főszereplőket. A 43 éves Kecskés Gyula 1951- től dolgozik a földművesszö­vetkezeti hálózatban. 1957-ben került a megyei központba. Főelőadó, a szákvíz és hűsítő italok szakreferense. Felesége is dolgozik, csak egy gyer­mekről kell gondoskodniuk — egyszóval minden lehetőség adott, hogy hasznosan tevé­kenykedő, kiegyensúlyozott ember legyen. A Budapesten lakó 41 éves Görög Istvánról is jó volt a vélemény munkahelyén. Cuk­rászat a szakmája —, így ke­rült 1964 januárjában cuk­rászati szakelőadónak a MÉ­SZÖV vendéglátóipari osztá­lyára. A két férfi 1964-ben köt ba­rátságot. Nemcsak mint kollé­gák, hanem mint barátok is jól „kijönnek”. Kecskésnek 1964-ben — amikor Görög István, a ké­sőbbi barát az osztályukra került —, már volt némi gya­korlata az állásügyekben. Erről egy 1962-ben keltezett elnökhelyettesi írásbeli figyel­meztetés és több osztályveze­tői „fejmosás” tanúskodik. Kecskés és Görög mint üz­lettársak is egymásra talál­nak. Már 1964 tavaszán van egy ötezer forintos ügyük. A pénzt testvériesen elosztják, AZOGV PÁLMA GUMIGYÁR Váci Gyárrészlege AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELRE KERES: 3 vegyésztechnikust, telepvezetői vizsgával rendelkező elektrikust, cső- és központi­fűtés-szerelőt, szakképzett villanyszerelőt. Jelentkezni lehet: szombat kivételével a gyárrészleg munkaügyi csoportjánál reggel 8 órától 12 óráig. Vác, Derecske dűlő 6. mint majd ezután több eset­ben. 52 600 forint mellékes Ha valaki állás nélkül van, szeretne elhelyezkedni. S ha tudja, hogy rendes munkahe­lyet kap, szorultságában még fizet is a közvetítőnek. Főleg akkor, ha a megnye­rő modorú, segítőkész és segí­teni tudó tárgyalópartner fi­noman megemlíti, hogy „még Krisztus koporsóját sem őriz­ték ingyen.”’ Sőt, ha az állást ígérő, befolyásos tárgyaló- partner olyan előzékeny, hogy adott esetben nem is kéri azonnal a teljes összeget. Kecskés és Görög „korrek­tek.” Ha nem sikerül az ál­lásszerzés, nem kérnek pénzt, illetve visszaadják az előle­get. Együtt munkálkodnak, szépen osztozkodnak — ám néha magánüzleteket is köt­nek. Görög például 1966 ta­vaszán Nagykőrösön vezeti a MÉSZÖV fagylaltkészítő tanfolyamát. Egy gebines (el­helyezője, Kecskés magán­alapon már 2000 forint „köl­csönt” kapott tőle) a felesé­gét is magával vitte. Görög megengedte, hogy az asszony is részt vegyen a tanfolya­mon, sőt bizonyítványt is adott neki — mindössze ezer forintért. Állásszerzésen kívül ipari tanuló elhelyezéssel, hűtőpult­közvetítéssel is foglalkoztak. E három „műfajban” össze­sen 16 alkalommal jelesked­tek. Volt egy 17. ügy is, erre visszatérünk. A lényeg: a 17 üggyel 52 600 forint mellékes­hez jutottak. A legkisebb tak­sa 1000 forint, a legnagyobb (állásügy) 8000. Az állásoknak általában ötezer forint volt az ára. Az 52 600 forint részlete­zése: Közös keresmény: 35 000, Kecskés magánbevétele: 7000, Görögé: 10 600 forint. A feleség is belekeveredett A 17. ügy: a tököli szikvíz- üzemet 1965 őszén vette át a taksonyi fmsz. Az üzemvezető, Delikét Árpád és beosztottja Dragovics Ferenc, két hőnap múlva sérelmezték a kint já­ró Kecskés Gyulánál, hogy el­számolásukat hátrányosan in­tézte az fmsz. Kecskés köz­benjárást ígért, továbbá azt, hogy kicserélteti a rossz szik- víztől tő gépet. Delikáték ezért honorálást ígértek, s három részletben el is küldtek postán 3000 forintot Kecskés gyömrői címére. 1966. szeptemberének végén (ekkor már szorult a hurok) a Kecskés házaspár Tökölre utazott. Delikáték — kérésük­re — aláírtak egy nyilatkoza­tot, miszerint a 3000 forintot a Kecskésnétől vásárolt hasz nált bútor ellenértékekén- küldték, fgy Kecskés a felesé gét is berántotta — bűnpárto­lás bűntettével vádoltan — az ügybe. Szóljunk még pár szót a Kecskés—Görög cégről, amely kevesellhette a 17 ügy révén összejött 52 600 forint mellé­kest. Röviden: a Kecskés—Görög cég egyes fővárosi művészek­nek csak úgy biztosított a me­gyében föllépési lehetőséget, ha az esténkénti gázsiból 30— 50—80 forintot leadtak. Egy idő után azonban — az egyik érintett bejelentést tett a SZÖVOSZ-nál, s ezt Kecskés később megtudta — abba­hagyták a sarcolást. És hogy lefedezzék magukat, nyilatko­zatot írattak alá az érintett művészekkel, hogy ők semmi­féle pénzt nem kértek. * Kecskés Gyula és Görög I István előzetes • letartóztatás­ban. Delikát Árpád,^Dragovics Ferenc és Kecskés! Gyuláné szabadlábon várja a tárgya­lást. A Ráckevei Járásbíróság fog majd ítélkezni ebben a bűnügyben. M. J. KÖLCSÖNZŐBEN NÉGYES FOGAT A huszárcsákók elindulnak, utánuk a menték. Következ­tetni lehet rá, hogy a most kézben hordott s pultra rakott aranysújtásos piros holmik hamarosan gazdára találnak. Nincs is más szerepük a jel- mezkölcsönző Bécsi utcai köz­pontjában. Csakhogy ezúttal ! ismerős tájakra kerülnek. Gyömrőiek jöttek a huszáröl­tözékért. Szombaton keltek útra, hogy Szolnokon, a forradalmi ifjú­sági napok alkalmából készí­tett műsorok, területi döntőjé­ben képviseljék Pest megyét. Hegyi Füstös István írta és szerkesztette azt a műsort, amelyet a gyömrői négyes fo­gat mutat be közönségének. Férfikórus, gimnáziumi ka­marakórus, az irodalmi szín­pad és a népi tánccsoport együttesen képviseli Gyom­rot és Pest megyét. A műsor tulajdonképpen egy megeleve­nedő múzeumi szoba. Az itt nézegetők előtt kel életre a 48-as idők történetének né­hány kis epizódja. A zene, ének, a próza és tánc nyelvén íródik, harmóniája mégis el­vitathatatlan. Szép emléket ál­lít a jeles történelmi esemény­nek. Mikor azt kérdezzük, mit remélnek a döntőtől, szerény, de hiztos a válasz: „Tulajdon­képpen semmit, már az is nagy teljesítmény, hogy elju­tottunk idáig.” Valamennyien remélik, hogy a közös produk­cióin kívül felfigyelnek Miklós Kálmánra, akit igen tehetsé­ges énekesnek tartanak. AGGTELEK Cseppkő-szálló A borsodi barlangvilág köz­pontjában, Aggteleken, a Ba- radla barlang szomszédságá­ban, szombaton megnyitották a csaknem 20 millió forint költséggel épített Cseppkő­szállót. Foto: Gábor K ér jen minden alkalommal DANULON cipőfűzőt! Tartós megbízható ,Ars longa, vita brevis!“ A NÉPSTADION ÜTI MŰ­TEREM olyan, mintha mú­zeum lenne. Kisebb-nagyobb szobrok, portrék, festmények, plakettek, s egy hatalmas, most készülő háromalakos kompozíció között él és dol­gozik a 83 éves mester. — Tizenhat esztendős vol­tam, amikor Pestre kerültem. Nem tudtam addig, mit je­lent ez a szó, szobrász, csak azt tudtam, hogy valamit alkotni, valamit tenni aka­rok. Gyermekkoromban ke­nyériéiből gyúrtam figurá­kat. Emlékszem, egyszer ku­tat ástak az udvarunkban, s a puha agyagot formáltam. — összesen hét esztendőt jártam főiskolára. Egy évet Bécsben töltöttem, ott tanul­tam abból a pénzből, amit szülőföldem, Zala megye fi­zetett, ösztöndíjként. Jártam tanulmányúton Párizsban és Angliában, tíz alkalommal voltam a Szovjetunióban — I mondotta. j HIRTELEN FELNÉZETT a | polcra és elmosolyodott: — Látja azt a bronzportrét? Bokros Károly kocsmárost ábrázolja, aki három évig i ingyen adott nekem, meg néhány társamnak ebédet, főiskolás korunkban. Hálából megmintáztam... 1924-ben Kisfaludi Strobl Zsigmond a főiskola tanára lett. Harminchét éven át ok­tatta, nevelte a fiatalokat. — Tudja, kedvesem, az olyan alkotásokat szeretem, amelyek érthetőek, amelyek szépek. Azt tartom, hogy a természet az ember legnagyobb mestere. A művészetnek ugyanis az a feladata, hogy világossá­got, fényességet vigyen az emberi szívekbe. Emlékezni és alkotni kell a múlt esemé­nyeiből, és meg kell látni a jelent, népünk kultúrájának életét és amennyire a tehet­ség megengedi, a jövőbe kell látni. A régi mesterek, a görö­gök és a nagy olasz szobrá­szok ezért alkottak mara­dandót. Egy bronz- vagy már­ványszobor évezredek múlva is képet ad arról a korról, amelyben alkották ... KISFALUDI-STRÖBL ZSIG- MONDOT munkásságáért „Ki­váló művész” címmel és két­szer Kossuth-díjjal jutalmaz­ták. 1961 óta tiszteletbeli tag­ja a szovjet művészeti aka­démiának. Magyarországon, múzeumok­ban és köztereken, közel 50 szobra áll. Az ő alkotása a Felszabadulási emlékmű és a Millenniumi emlék Kossuth- és Rákóczi-szobra. Kisfaludi Strobl Zsigmond íjásza áll a Városligetben, a műkor­csolyapálya előtt. Művei meg­találhatók a leningrádi Er- mitázsban, a Puskin-múzeum- ban és a British Museumban. Készített portrét a 13 esz­tendős Erzsébet királynőről, a nagy angol íróról, G. B. Shaw-ról, Maugham-ról; ha­zánk híres művészeiről, Ivá- nyi Grünwald Béláról, Pető­firől és politikusokról, dr. Münnich Ferencről, Vorosilov- ról. NYOLCVANHÁROM ESZ­TENDŐS. Több mint fél év­százada dolgozik, „Feljegyzések egy életútról" címmel könyvet ír. — Sokat és sokáig szeret­nék még dolgozni... „Ars lon­ga, vita brevis”, vagyis az élet rövid, de a művészet örök ... Bartha Katalin egy művész a környezetéhez... Később rátérek arra, hogy mennyire szükséges és jó do­log, ha egy községi tanácsban, ahol sok új létesítmény terve kerül eldöntésre, az esztétikai szempontokat is képviseli va­laki. Erre elém rak néhány fotót: az óvoda kovácsoltvas díszítései az ő rajza után ké­szültek. Tehát: szívesen meg­tervez bármit, amit kérnek tőle — de ismétli, a tanács­tagságra nem alkalmas. Végül a volt körzetének problémáiról kérdezem: sem­miben sem tudott segíteni? — Az egy külterületi kör­zet. Mindig a villany hiányát emlegették, hogy petróleum- lámpa mellett vakoskodnak, egy televíziót sem tudnak be­kapcsolni. Hogy tudnék én ezen segíteni? Az elv az, hogy a külterületeken ne villamo­sítsunk, mert nem a külső, ha­nem a belső körzetekben kell ösztönözni az építkezést. Meg aztán nagyon drága is egy ilyen kieső rész villamosítá­sa. — Mennyibe kerülne? — Nem tudom. Körülbelül egy kilométer messzire kéne elvezetni a villanyt, de, hogy ez mekkora költséggel jár, és hogy elvállalná-e a munkát az áramszolgáltató vállalat, ar­ról fogalmam sincs. Dr. Kántor Ferencné, a pi­lisi állatorvos felesége, „csak” otthon dolgozik, azaz háztar­tásbeli. Tizenhét éve tanács­tag: a községi szociális és egészségügyi állandó bizott­ság vezetője. Amikor felke­resem, épp vendége van. Va­lóságos hivatala van otthon, és ügyfele is, meg aktája i$ annyi, amennyi a becsületére válna egy rendes irodának is. Szóval: egy jó háziasszony összes tartalék-energiáját be­leölte majdnem két évtizeden keresztül tanácstagi megbíza­tásába. De nézzük a vendég pana­szát, nézzük, milyen típusú ügyekkel keresik fel a köz­ségbeliek Kántor Ferencnét? U. Mihály hadirokkant, sú­lyosan beteg ember, aki az utóbbi években már csak al­kalmi munkákat tudott vál­lalni. Most elérte a nyugdíj- korhatárt. A bíróság hét és fél éves munkaviszonyt álla­pított meg nála. Emberünk többre hivatkozik, azt mond­ja, meg van a tíz éve, s jár­na a vélt, vagy valódi igazsá­ga után. A történet felháborí­tó része ezután következik: az illetékes ügyvédi iroda jó­val a fellebbezési határidő le­járata után továbbította U. Mihálynak a bíróság levelét amely majdnem egy hónapig hevert az íróasztalfiókban. Amikor a vendég elmegy. Kántor Ferencné nem sajnál néhány kifakadást: — Tizenhét év tapasztala­tából szűrtem le: teljesen tisz­tázatlanok az ügyvédi etika normái! Példaként említem azt a gyakorlatot, amikor öreg, beteg, szegény emberek felkeresik panaszukkal az misen a von uinacsiagoKnitK csak a felét jelölték újra. Ami­kor másodszor kinn jártam a faluban, azokkal találkoztam, akik kimaradtak az újrajelölés- ből. ! Sedró Pált először a tsz te- ! henészetében keresem, majd, ! hogy munkahelyén nem talá- ; lom, a lakásán. Ott is várni i kell rá, mert elment a-bolt­iba. Nem unatkozom addig | sem. Megcsodálom, mekkora |lepedőnyi törülközőt sző a | felesége a régi szövőszéken. \(„Ü9V van vele az ember, \kedves, hogy nem tud nyu- ^godtan ülni télen sem. Csak ^ már rosszak a szemeim”.) I Megtudom, hogy Sedróék négy | gyereket neveltek fel, tatníttat- |tak ki, kettő közülük már ki- | repült a fészekből. A „fészek”, S ez a régi parasztház, így is |egyre szűkebbnek bizonyul; az | udvar első részében épül már 5 az új ház Pali bácsi kétezer J forintos tsz-beli jövedelméből, Jaz asszony piacozó szorgalmá­éból, a gyerekek hazaadott ke- I resetéből, munkából, takaré- Ikosságból. S mire megjön a I házigazda, kirajzolódik előt- |tem az is, miért eshetett rá a | választás az előző jelölésen: | becsületessége, embersége. ; szorgalma miatt. > — Pali bácsi: azt hallottam, hogy alig járt tanácsülésre — térek rá rögtön a lényegre. — En az eiso íaoKoen eljár­tam, kérem. De később átke­rültem a tehenészetbe, és pont munkaidőben üléseztek. Vá­laszthattam, vagy visszakérem magam a növénytermesztésbe brigádvezetőnek, vagy a ta­nácsüléseknek mondok búcsút. Maradtam a tehenészetben, mert nekem mór nincs türel­mem ahhoz, hogy emberekkel foglalkozzak. — a tehenekkel meg nem kell vitatkozni. — Maga nem szeret vitató kozni, embereket meggyőzni? — Nem. Narhármost a dél­utáni fejésnem tűr halasztást. £s ahányszor tanácsülésre kéllett mennem, mindig vagy negyven forintomba került, hogy helyettem elvégezze va­laki a munkát. — Még azt is hallottam, ha elment az ülésre, akkor sem szólt hozzá semmihez, és, ne haragudjon, de állítólag nem sokat tett a körzetében. — Azt már nem lehet mon­dani, hiszen harmincezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztünk. És hogy többre nem tellett, arról sem én te­hetek. Nekem sem volt kel­lemes, amikor" az utcabeliek a szememre • hányták: csak fi­zetik a községfejlesztést, de nem kapnak semmit. — Fogadónapot tartott? — i-.-c.ii cu. üti/i nem vilá­gosítottak fel, hogy azt is kell tartani. Az első pilisi riportomban is említettem, milyen sok dip­lomás fiatal vallja ebben a községben, hogy igenis, lehet­nek próféták a saját, szűkebb hazájukban. Török Endre gra­fikus is közéjük tartozik. Mi­után elvégezte a főiskolát, szüleinek egykori fagerendás asztalosműhelyében rendezke­dett be: a régi épületből, értő ízléssel, barátságos műterem- lakást varázsolt — és esze ágában sincs elköltözni. Szé­kely ornamentikát, busójárást hetivásárt megörökítő grafi­kái is arra engednek követ­keztetni, hogy Török Endre tematikailag is erősen kötődik a faluhoz. — Hogy lehet, hogy tanács­tagként mégsem tündökölt? — Nem volt hozzá tehetsé­gem — tárja szét a kezét. Né­hány, Dunakanyarban lakó művészt hozok szóba, akik bekapcsolódtak a tanácsok munkájába, és akik ezáltal témában is gazdagodtak Azt válaszolja, nincs szabály arra, milyen formában, milyen kap­csolatokon keresztül kötődhet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents