Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-21 / 44. szám

1967. FEBRUAR 21., KEDD MST MEcrei kJCMíID Növényvédelmi tudományos értekezlet Hétfőn a Technika Háza nagytermében ünnepélyesen megnyitották a XVII. növény- védelmi tudományos értekez­letet, amelynek négynapos programján 75 hazai és 28 külföldi szakember tart elő­adást a korszerű növényvéde­lem legfontosabb kérdéseiről. Dr. Soós Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettes meg­nyitója után dr. Vbrizsy Gá­bor akadémiai levelező tag, a Növényvédelmi Kutató Inté­zet igazgatója vitaindító elő­adásában ismertette a hazai és a külföldi növényvédelmi kutatások eredményeit és a to­vábbfejlesztés főbb irányait. Négy termelőszövetkezet - négy zárszámadás Ahányban 24 millió forintos tiszta vagyon a „leggyengébb' szövetkezetben Épül a második hidroglobus — Vezet a Kossuth Lezajlottak a zárszámadó közgyűlések az abonyi terme­lőszövetkezetekben is. A négy közös gazdaság közül elsőnek a nagy proletár költő, József Attila nevét viselő termelőszövetke­zet tagsága tette mérlegre múlt évi munkáját. Erről a tsz-ről „leg”-ekben szoktak be­szélni: csaknem 7000 kataszt- rális holdnyi összterületével ez a legnagyobb közös gazdaság ■■ 1 barkácsolóknak Bemutattak egy NDK-gyártmányú univerzális mely a barkácsolóknak nyújt segítséget. A gép művelet elvégzésére alkalmas. kisgépet, 12 féle Abonyban; esztendők óta úgy tartják számon azonban, mint a négy közül a leggyengébbet; ráadásul, az elmúlt évben itt okozta a legsúlyosabb károkat a belvíz! — Négyszázötven holdunk került víz alá, ennyinek a ter­mésével lettünk szegényebbek — mondja Fábik Dezső, a szö­vetkezet főkönyvelője. — A károk mértékéről annyit, hogy csupán az árpából 24 vagon volt a terméskiesés, s az 50 holdra tervezett kertészetünk­ben 25 holdat a talajvíz öntö­zött ... Ilyen bevezető után szorong­va várom a folytatást, elkészü­lök a legrosszabbra. Ám, mint mindenről az életben, ez eset­ben is kiderül: relatív fogalom az a „leggyengébb” elnevezés. Igaz ugyan, hogy Abonyban itt fizettek legkevesebbet egy munkaegységre — a 4 forintos prémiummal együtt 36,56 fo­rintot — ám a tervezett 31 fo­rintnál mégis többet. Az is igaz, hogy itt volt a legalacso­nyabb az egy dolgozó tagra jutó évi átlagrészesedés — 14 563 forint —, de a közös va­gyon tálán itt gyarapodott a legtöbbet. A szövetkezet tiszta vagyo­na meghaladja a 24 és fél­millió forintot. Aztán, ez a „gyenge” szövet­kezet tavaly 378 ezer forintot biztosított a szociális-kulturá­lis alapra, s több mint kétmil­liót ruházott be saját erejé­ből ... Nem kímélte a víz a többi szövetkezetei sem, ha ekkora károkat nem is okozott má­sutt. Az Új Világ Tsz-ben 40,50 forintot fizettek egy munkaegységre; a dolgozó ta­gok átlagrészesedése pedig hatszáz forint híján eléri a húszezret. Az Uj Világban csakugyan új világ épül. Akadémia-ta­nyának nevezett, egyik major­jában tavaly befejezték a tel­jes villamosítást, s elkészült a hidroglobus, s egy sertéshiz­lalda. Idén újabb „ezüst ököl” — hidroglobus — tör majd az égnek, ezúttal a központi ma­jorban. Hatszázezer forintos hitelkeretből 30 férőhelyes ser- tésfiaztatót, saját beruházásból gépszínt és gépműhelyt építe­nek. Az év végén fognak hoz­zá egy valóságos kertészeti nagyüzem, palántanevelő és hajtatóház építéséhez. Harminchét forintos munka­egységgel zárták az évet a Lenin T ermelőszövetkezet tagjai. Az egy dolgozóra eső évi részesedést ipari munká­sok is elfogadhatnák: 18,925 forint. Ez a szövetkezet idén főleg az állattenyésztést kí­vánja fejleszteni. Tervei között két, egyenként 30 férőhelyes sertésfiaztató és egy 98 férőhe­lyes tehénistálló építése szere­pel. A község legerősebb közös gazdasága a Kossuth T ermelőszövetkezet. Hét esztendővel az átszervezés után, sok nagyszerű eredmény­ről, de sok feltáratlan lehető­ségről is számot adott a köz­gyűlésnek Győré Sándor, a szövetkezet elnöke. A tsz valamennyi üzemága túlteljesítette termelési és áru- értékesítési tervét. Pedig, 147 hold itt is bevetetlen maradt a talajvíz miatt. A szövetkezet vezetői, s tag­jai azonban felvették a harcot az elemekkel. Ahol szükséges volt, ott táblacserét hajtottak végre; először a tsz történeté­ben, teljesen gépesítették a nyári betakarítást. A kukori­cát kivéve, minden növényfé­leségük többet fizetett holdan­ként a tervezettnél. Kiváló munkát végeztek az állatgondozók is. Áruértékesí­tési tervüket hétmillió 646 ezer forintra, jelentősen túlteljesí­tették. Végül is, a szövetkezet tag­ságának a közösből származó jövedelme több mint egymil­lió forinttal emelkedett az 1965. évihez képest; munka­egységenként 47 forintot és három forint prémiumot kap­tak a zárszámadáskor. ny. é. A MUNKAHELY BECSÜLETE Érdekes s sokirányú kö- korábban könnyen a szájára vetkeztetésre módot adó tájé- vette az „adjak ki a munka- kozódás alapján a váci kép- könyvem”-et, egycsapasra csőgyár szakszervezeti bízott- megjuhászodott, s igyekezni sága megállapította, hogy az kezdett, mert látta, hogy nem üzem dolgozói 49 helységből kukoricáznak vele, ^ hanem verbuválódnak, a Vácot kör- tényleg kézbe kaphatja a műn- nyező falvaktól egészen tá- kakönyvét. Ehhez persze az is voli, Nógrád megyei közsé- kell, hogy növekedjék _ a mü­gékig. A sokféle ember — vezetők, üzemvezetők jogköre, sokféle gond. Mert van közöt- ne erőltessék rájuk azokat az tűk olyan is, akinek szinte embereket, akik közül egy-egy csak alibi a munka, a munka- nagyobb terhet jelent, mint a hely. Odahaza jelentős föld- többi tíz vagy száz, s akik ma­területet művel a család, pia- gatartása az egész szellemet cokra járnak, kofálkodnak, rontja, újra és újra megfertő- azzal pénzelnek. Az ipari mun- zi. _ ka csak a társadalombiztosi- A humanitáshoz annak tási jog miatt kell... Van nincs semmi köze, hogy húsz­olyan is — a képcsőüzem szór figyelmeztetnek egy meg- egyik művezetője mondta el lett, felnőtt embert, akinek __aki két-három napig „elfe- mindenben megvan a magához l ejt” bejönni dolgozni, oly- való esze, csak éppen abban annyira a pohár fenekére né- nem, hogy dolgozni kell. Ezt zett. Vannak ilyenek, s hogy a már említett művezető eddig a szükségesnél kevésbé mondta, a képcsőüzemben, akit léptek fel velük szemben, an- nem egyszer állítanak képtelen nak sokféle oka volt. A töb- helyzet elé — szalagmunka bi között az is, hogy nem van itt, két-három hiányzó könnyű munkaerőhöz jutni, s felborítja az egész munkámé- a felelősségre vonás elől nem netet — az igazolatlan hiány- egy ember egyszerűen tovább- zók, a lógósok, a „szívesség- áiit. bői” bejárók. Valóban: álhu­Manapság azonban változni manitás ez. Mert óvunk egyet, kezd a szélirány: az új gazda- s megsértünk tízet vagy szá- sági mechanizmus előkészüle- zat. Az egészséges humanitás tei során mind több szó esik a a közös érdekből, a többség munka becsületéről, s arról, érdekéből indul ki ilyen ese- hogy aki nem szeret dolgozni, tekben. A közös érdek pedig az vagy megváltozik, vagy pe- az, hogy mindenki teljes em- dig le is út, fel is út. Elege bér legyen ott, ahol a fizeté- van abból a becsületeseknek sét kapja, hogy ne csak já­__ tehát a döntő többségnek randóságait tartsa számon,, ha­— , hogy az ő hátukon igyek- nem feladatait, kötelezettségeit szik megkapaszkodni az élős- is. ködő, a munka alól kibúvó, s Van valami örömteljes ab- csak akkor nyújtogatja a te- ban, hogyha még csak csírájá- nyerét, amikor valamit kapni ban is, de létezni kezd egy lehet. nemes érzés: rangot jelent Olyan hangulat, közérzet for- képcsőgyári vagy akár kötött- málódik, hogy a kenyérkereső- árugyári dolgozónak lenni, hely: valami! Becsülendő va- Persze, csak akkor, ha maga lami, amit szíre-szóra nem az üzem igényességével, köve- hagyhat ott az ember, mert telményeivel s nem utolsósor- másutt rosszabbul járhat, hi- ban az anyagiakkal valóban szén csak akkor került oda, rangot ad annak, hogy ki kisebbek a jogai, mint a ré- munkakönyvét fogadják el, gieknek, ettől is, attól is el- tartják meg a munkaügyi osz- esik. Megtörtént a közelmúlt- tályon. ban, hogy egy asszonyka, aki — m — 1039 vizsgálat, 242 szabálytalanság Listavezető a vendéglátóipar — Az ÁKF évi jelentése 1966-ról Ahogy az előző években, most is elkészült a Pest me­gyei Állami Kereskedelmi BEMUTA TJÜK KÉPVISELŐJELÖL TJEINKET: Az akarástól a cselekvésig Felügyelőség összefoglaló je­lentése 1966-ban végzett mun­kájáról. Kiderül belőle, hogy a múlt évben a felügyelőség '■$ 1039 különböző állami, föld­ig művesszöyetkezeti és magán- $ szektori boltban, vendéglátó- helyen, piaci és vásári árus­ánál, valamint a nagykereske- S delmi vállalatok megyei lera- Skatainál folytatott ellenőrző s vizsgálatot, összesen 242 eset­iben került sor felelősségrevo- Í násra különböző szabálytalan­ság és visszaélés miatt, i Legtöbb a vendéglátóipar­ban: 152 alkalommal. Í Ugyanakkor az élelmiszerkis- ^ kereskedelemben 53 felelős- ^ ségrevonás történt. Í A fogyasztók megkárosítá­ssá általában tavaly nem for- Sdult elő kevesebbszer, mint az S előző évben. Mindössze a mi- Snőségrontás csökkent, például ^ritkábban vizezik az italokat. ^Javult a helyzet a Dunaka- S nyárban, ahol az új ABC- S áruházak, önkiszolgáló étter- Í mek megkönnyítették a for- S galom lebonyolítását, csök­kent a visszaélések száma. | Kedvezően éreztette hatá- isát az egész megyében a meg- | javult áruellátás. § A húsboltokban viszont ^ nem volt megfelelő a fel­vágottak választéka, Í és ami kapható volt, többnyi­be nem ütötte meg az előírt S szabványmértéket. Sokféle S töltelékáruban túl magas volt b zsír- és víztartalom, továb- Sbá több esetben megállapítot- Sták, hogy a rágós mócsingot |is beledarálják. ^ A húsipar sorozatos mu­lasztását bizonyítja, Í hogy 34 próbavétel közül 19 Snem felelt meg az előírások­énak. ^ A hibák mellett érdemeket 8 is észlelt a kereskedelmi fel- é ügyelőség. Tavaly nyolc keres- é kedelmi dolgozót részesített 8 dicséretben. szerünket, súlyos gond a munkaerőhelyzet, s az is, hogy évente gépen dolgozó munka­erőink 25 százaléka cserélő­dik ki. Címszavak egymásra követ­kező napok rengetegéből. Mert a kevert fonalak gyártásba- vétele rövid, négy szóból álló mondat — így! De lenn a műhelyekben, a gépek mellett, az újtól idegenkedő, ideges­kedő, keresetüket féltő lányok és asszonyok között — harc. Szívós, türelmes, mindig újra kezdett harc, felvilágosító szó és győzködés, vita, olykor még könnyek is — „én inkább elmegyek, ezzel az anyaggal nem lehet dolgozni” — s ha ennek vége, akkor az irodai munka. Mert az is van. Némi örömmel, sok gonddal. Ma még ráfizetnek arra, hogy új, korszerűbb terméket készíte­nek! A régiek gazdaságossá­gát az új nem éri el — teen­dők, intézkedések, tárgyalá­sok. Munka. Csak munka? ★ — Akarásban, úgy hiszem, nincs hiány. Minden ember akar valamit: jobb életet, több keresetet, nem olyan- fá­rasztó munkát, házat, kül­földre utazni .. . Vannak, akik már jól összekötik a maguk akarását, s a közös akarást. Arrafelé lépkednek egyéni útjukon, amerre a közös tart. Vannak, akik csak a maguk lépését figyelik. Az akarástól eljutni a cselekvésig, úgy akarni, hogy egyben tegyünk is — nehezebb. De csakis ez vezet előre. Itt a városban is, a gyárban is. Jó ideje beszélgetünk. A gazdasági mechanizmus re­formjáról, a szocialista de­mokrácia kibontakozásának sokféle lehetőségéről, s arról, hogy élni kell a lehetőségek­kel, nemcsak azoknak, akik valamilyen tisztséget töltenek be, hanem magának a választó polgárnak is. — Az államha­talmi, államépítési munka nem „kampány” kérdése, hiba, ha maga a választó úgy hiszi, ne­ki csak választáskor van dol­ga, azzal, hogy megszavaz vagy nem szavaz meg jelölteket. Választás után a többi már a jelöltek, akkor már képvise­lők, tanácstagok dolga. Furcsa ellentmondásokat szül ez a fel­fogás, s változtatni e szemléle­ten hoszadalmas folyamat. A demokrácia — maradjunk csak Vácnál — nem azt jelen­ti: rászavazunk erre és arra a jelöltre, s nocsak, lássuk: mire mennek. A választók nélkül, bármennyire is elkoptatottnak tűnik, de a legjobb kifejezés: a tömegek nélkül aligha va­lamire. ★ Szívós ember, s — régóta is­merem teendőit — nagy mun­kabírású. Fáradtának igen, idegesnek nem láttam soha. Ingerültnek sem, de kapkodok között nyűgöd tnak igen. Olyan valaki, akire azt mondják: tartása van. Nem a könnyen ugrók közül való, a szavak­kal sem bánik meggondolatla­nul. Van olyan, aki nem sze­reti a gyárban? Van. Tisztelni azonban az ilyenek is tiszte­lik és — tartanak tőle. Mert követel, igényes, nem nyugszik bele abba, aminél ■jobb is lehet. És elsősorban önmagával szemben ilyen, mert — mondja búcsúzóul — fiatal korában úgy fogalmazta : meg alapvető álláspontját:: először tedd meg magad, s '■ azután biztass másokat... j Mészáros Ottó ' helyen főmérnöknek lenni. De- hát — hol könnyű?... ★ Csendes szavú, aki nem is­meri, zárkózottnak vélhetné, holott szerénysége az, ami visszafogja hangját, s nem annak erejével, hanem tar­talmával érvel. A gyárban, meg — a városban is. 1948- ban költözött Vácra Nagy Miklós. Hosszú évek óta fő­mérnöke a gyárnak, s most jelölték harmadszorra képvi­selőnek. — A gyár is, a város is lé­nyegében azonos cipőben jár: több tekintetben gyorsan fej­lődött, de — nem minden te­rületen, s az egyenetlenség kissé bicegővé tette léptein­ket. Ezen próbálunk meg igazítani itt is, kapun kívül is ... Közismert és népszerű em­ber a városban. Céltudatos, s ha kell, körömszakadtáig vé­di azt, amiről jól tudja, hogy helyes, igaz. A város veze­tőivel együtt sokszor és sok helyen járt: Tervhivataltól miniszterekig, a gyors ipar- fejlődés „mellékesét” kérték, óvodákat, bölcsődéket, sike­rült elérni a korábbi súlyos gond, a vízellátás megoldá­sát, nagy része várj a Du­nai Cement- és Mészmű lakó­telepe sorsának alakulásá­ban — a város új arcának kialakulásában. — Nagyszerű dolog, hogy tökéletes összhang alakult ki a választókat képviselők, s a városi irányító szervezetek, a pártbizottság, a tanács kö­zött. Nem tudtam olyan gond­dal, bajjal jelentkezni, hogy ne számíthattam volna megér­tésre, támogatásra. Persze: ez nem személyi ügy. Nem nekem, a választók gondjai­nak szól ez a megbecsülés. A magam része nem sok ebben, csupán annyi, hogy amit az ember vállal, azt igyekszik képességei, becsülete szerint jól ellátni. És ebbe beletarto­zik az is, hogy van, amire nemet kell mondani, van, amikor azt kell megértetni, miért nem lehet valamit. Mert vannak, akik a közös bukszáját ki- apadhatatlannak vélik ... ★ Mint képviselő, hazánk kül­döttségével bejárt félvilágnyi távolságokat, az Interparla­mentáris Unió magyar—an­gol tagozatának alelnökeként idehaza is sokszor szólítja a kötelezettség, vendégeket kí­sérni, kalauzolni. A rádiósok örömmel vadásszák mikro­fonjaikkal a külföldre szóló adások számára, mert kitű­nően beszél angolul. És per­sze, természetszerűen: mű­szaki ember. — Az új, nagyteljesítmé­nyű szalagnyújtó gépek me­gint lendítenek rajtunk. Vál­tozik a gyártási profil: a po­liészterrel kevert fonalak eb­ben az évben már termelé­sünk több mint egyharmadát teszik ki, tovább kell finomí­tani anyagi ösztönzési rend­A főmérnöki szoba berende­zése szerény, öreg bútorok, semmi,- ami eZüíő lenne a hi­vatali szobák megszokottságá- tól. A szoba némileg tükre volt a gyárnak is: a váciak népszerűén „Ficé”-nek neve­zett üzeme, a Pamutfonó­ipari Vállalat Finompamut- fonó- és Cérnázógyára bizony, öregecske üzem volt, az üzemcsarnokok fedele alatt húzódó masinák rég’ meg­ették kenyerük javát. Az el­múlt években kezdett vál­tozni, fiatalodni az üzem, új, korszerű, vagy legalábbis a régieknél jobb gépek álltak szolgálatba — olyanok is, amelyekről a vállalat más gyáregységei mondtak le —, sikerült túljutni nehéz buk­tatókon. Nem könnyű ilyen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents